SZEMPONT
A Rovatból

Aki idejön, az alkalmazkodjon - itt élő közel-keletiek a kvótanépszavazásról

Egy évtizedek óta itt gyógyító jemeni gyerekorvost, egy félig szír, félig magyar újságírót és egy névtelenséget kérő budapesti iráni férfit kérdeztünk, milyennek látták a kampányt és a népszavazást.
Pokorny Szilárd - szmo.hu
2016. december 10.


Link másolása

"Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” - erről kérdezték a magyar választókat az októberi népszavazáson. A szavazást nagyszabású kampány előzte meg, többek között a különböző tévécsatornákon és óriásplakátokon is. A kampány során ismételt üzenetek azt sujkolták, hogy más kultúrájú (muszlim) országokból Európába tartó "illegális bevándorlók" megjelenése óta megszaporodtak a terrortámadások és a nők elleni erőszakos cselekmények a kontinensen.

Ebben a cikkben három közel-keleti származású, hosszú évek óta Magyarországon élő vagy itt született embert kérdeztünk, hogyan élte meg a kvótanépszavazást és a hozzá kapcsolódó kampányt.

Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed, az év orvosa: "Aki idejön, az vendég itt, és neki kell alkalmazkodnia"

"Magyarország az otthonom"

Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház csecsemő- és gyermekgyógyász neonatológus főorvosa, Jemenből származik. 1989-ben, a két ország közötti megállapodás alapján, ösztöndíjas egyetemistaként jött Magyarországra, és elvégezte az orvosi egyetemet. Az egyetem végére azt vette észre, hogy több barátja van itt, mint Jemenben. Ekkorra második otthonaként tekintett Magyarországra, így mint lehetősége volt rá, elhelyezkedett orvosként, és azóta is ezt a munkát végzi. Élete párját is Magyarországon találta meg, most már a családja is Magyarországhoz köti, az országhoz, amit saját bevallása szerint nagyon megszeretett.33_550x543

Fotók: Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed / Facebook

Hogy ez a szimpátia kölcsönös, arra nem csak az a bizonyíték, hogy Gyulán ő az egyik, ha nem a legnépszerűbb gyerekorvos, hanem az is, hogy idén elnyerte az év orvosa díjat is.

Doktor Abdul azt mondja, hogy a háborús övezetből menekülni kényszerülő embertársainkon, akik valóban rászorulnak, természetesen segítenünk kell. De nekik is el kell fogadniuk, hogyha egy rendőr vagy katona fogadja őket a határon, ő is a munkáját végzi. Mindenkinek meg kell érteni, hogy ez egy különleges szituáció, most egy krízishelyzet áll fent, és Magyarországnak a saját állampolgárainak a biztonságát is szem előtt kell tartania. Ezért mindenkit, aki menedéket kér, alaposan ellenőrizni kell. Az orvos szerint ez nem csak joga, kötelessége is a hatóságoknak, hogy csak azok juthassanak be az országba, akik valóban háború sújtotta övezetből menekülnek.

Doktor Abdul egyébként nem tapasztalt semmilyen negatív változást a népszavazás és a kampány kapcsán, éppen olyan jól érzi magát most Magyarországon, mint ahogy két hónappal, egy évvel vagy éppen öt évvel ezelőtt. Azt mondja, az emberek sohasem éreztették vele, hogy máshonnan származik, hogy nem ide tartozik. "Én Békés megyeinek, gyulainak vallom magam, úgy érzem, ez a szavazás nem rólam szólt."

A gyulai főorvos úgy gondolja, teljesen érhető a kormány álláspontja, minden vezetőnek védenie kell az országa határait.

"Aki azt szeretné, hogy bebocsássák, annak megfelelő ajtón kell kopogtatnia. Aki idejön, az vendég itt, és neki kell alkalmazkodnia az itteni jogszabályokhoz és szokásokhoz. Éppen úgy, hogy ha én megyek egy másik országba, ott is nekem kell alkalmazkodnom az ottani törvényekhez."

De vajon az égető magyarországi orvoshiány idején nem kellene-e megvizsgálni, hogy a bevándorlók között esetleg vannak-e megfelelően képzett orvosok, akik közül talán többen is képesek és hajlandók lennének Magyarországon dolgozni? Doktor Abdul úgy véli, talán ez a legnehezebb kérdés. Ugyanakkor, ha valaki megfelelő papírokkal rendelkezik és a megfelelő helyen kopogtat, követi a törvényes, bevett eljárást, bemutatja az orvosi diplomáját, akkor szerinte pontosan ugyanakkora eséllyel tud elhelyezkedni most, mint 10, 15 vagy éppen 20 évvel ezelőtt.

"Magyarországon vannak törvények, szabályok, amelyek mindenkire érvényesek. Aki ezeket tiszteletben tartja, annak ugyanolyan esélyei vannak most is. Természetesen a mostani helyzetben teljesen érthető, hogy mindenkit alaposabban ellenőriznek, ami időigényes. De ez nem csak Magyarországon van így, hanem a többi európai országban is. Lehet, hogy az elbírálás hosszabb ideig tart, akár hónapokat is igénybe vesz - de ez érthető, amikor ilyen a nemzetközi helyzet."2

Jemeniként Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed családtagjait is sújtja a háború. Az ország harmadik legnagyobb városának, Taizznak környékén él egy testvére a családjával. Sajnos itt is háborús események zajlanak, "de az ő életük egyelőre hál' Istennek nem került veszélybe", szerencsések voltak.

Doktor Abdul szerint Jemenből tömegesen érkező menekültekről azért nem hallunk, mert a jemeniekre jellemző, hogy inkább a saját országukon belül keresnek menedéket, olyan vidékeken, ami mentes a fegyveres konfliktusoktól. Külföldre legfeljebb dolgozni mennek, jellemzően a szomszédos országokba, de menekültáradat Jemenből biztosan nem várható.

Abou-ali Mozaffar: Ha a túlélés a tét, nincs más út, mint a menekülés

Abou-ali Iránban született és már évek óta él és dolgozik Budapesten. Nem szerette volna, ha lefotózzuk, és kérésére sem a foglalkozása, sem a valódi neve nem szerepel a cikkben.

A menekültkérdésről az a véleménye, hogy az ide menekülők csak azt teszik, amit bárki más is csinálna, ha ilyen kilátástalan helyzetbe kerülne.

"Én úgy érzem, hogy ezek az emberek háborús övezetből menekülnek, ahol elveszítettek az otthonukat. Ez bármikor, bárhol megtörténhet. Ebben a pillanatban sajnos ez a Közel-Keletet sújtja. Ha túl akar élni az ember, ez az egyetlen választás, és szerintem mindenki ezt az utat választaná ha hasonló szituációba kerülne."

Abou-ali egy kissé túlozottnak érzi a népszavazást megelőző kampányt, szerinte túlságosan nagy feneket kerítettek neki. Úgy gondolja, hogy azok, akik ki akarták fejezni a véleményüket, akkor is elmenetek volna szavazni, ha nem lett volna ennyire túltolva a kampány. Az emberek között ez lett az első számú téma, mindenki elkezdett a bevándorlásról, a menekültekről beszélni. "Mindezek ellenére nem éreztem, hogy ellenem, vagy a hozzám hasonló Magyarországon elő külföldiek ellen irányulna a kampány és maga a népszavazás, és az emberek viselkedésében sem vettem észre semmilyen változást velem szemben."

Abou-alinak az a véleménye, hogy mindig is voltak olyanok, akik nem feltétlenül nézték jó szemmel a külföldieket, vagy akár a menekülteket. A kampány alatt hangosabbak lettek ezek az emberek, és úgy érezték, támogatásra talál a véleményük. A népszavazás előnye talán az lehet az iráni férfi szerint, hogy képet kaphattunk az itt élők véleményéről, akik egy országon belül laknak, hogy hogyan vélekednek az aktuális emberi, politikai problémákról.

Sayfo Omar, újságíró: A mérleg összességében pozitív, még akkor is, ha a józan ész az utolsókat rúgja

"Az anyanyelvem és a mentális szoftverem magyar"

Sayfo Omar 1982-ben született Budapesten magyar anyától és szíriai apától. "Az anyanyelvem, ezáltal mentális szoftverem magyar, világnézetemet pedig leginkább az a debreceni kálvinista közeg határozta meg, amelyben 18 éves koromig éltem" - mondta Omar. Noha a családjával a háborúig évente utaztak Szíriába, az ország számára leginkább egy nyári emlék, mely sok szempontból meghatározó ugyan, de ahol mindig kívülállónak érezte magát. Saját bevallása szerint fiatalabban ösztönösen, később tudatosan törekedett a kultúrák, vallások és társadalmak közti különbségek megértésre. Azóta újságíróként is a megértést és a megértetést tartja a legfőbb feladatának. Az ELTE arab, majd politológia szakán szerezett diplomát, majd Hollandiában PhD-fokozatot. Jelenleg az Utrechti Egyetem kutatója.omar1_950x633

Omar a fentiek mellett nemzetközileg elismert Közel-Kelet szakértő. A New York Times-tól a Foreign Policy-n keresztül sok neves lapban publikál(t), a Magyar Demokrata külpolitikai újságírója, de más hazai orgánumokba is ír. Évente, ha teheti, többször utazik különböző arab országokba, mivel azt vallja, hogy az eseményeket a könyvtárból vagy az internet elől aligha lehet átfogóan megérteni.

Omar azt mondja, számára a bevándorlás problémája nem érzelmi kérdés, a tényekkel szembe kell nézni. Afrika, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia egyes részei súlyos klimatikus és népesedési gondokkal küzdenek, melyekre a mai keretek közt reálisan aligha létezik megoldás. Szíria szerinte csak a jéghegy csúcsa. A tornyosuló problémák szükségszerűen újabb konfliktusokat fognak okozni, az elkövetkező évtizedekben pedig milliók, tízmilliók indulhatnak útnak.

Ebben a helyzetben Omar szerint mindegyik szereplő racionálisan cselekszik. Az is, aki a biztonságát féltve, vagy akár csak egy jobb élet reményében elhagyja otthonát, és az is, aki nem kíván osztozkodni vagy együtt élni a jövevényekkel. Úgy gondolja, hogy kényszerpályán mozgunk. A feloldhatatlan érdekellentétek miatt nem csak keleten, hanem a nyugati társadalmakban is egyre erősödni fog a radikalizálódás. A moralizálás, ideológiák gyártása pedig csak a szükséges önigazolás ahhoz, hogy a felek megtegyék, amihez békésebb időkben nem feltétlenül lenne gyomruk.

Ugyanakkor ő személy szerint nem igazán érzi érintve magát a kérdésben, hiszen Magyarország az egyetlen otthona, magyar az anyanyelve. Félig szíriai származását - noha sok időt töltött az arab világban - nem igazán érzi meghatározónak az identitása szempontjából. "Eddigi életem során soha nem is volt részem diszkriminációban. Sőt, neveltetésem és családi örökségem miatt a magyar konzervatív oldal lett a természetes közegem."

Szemtől szemben sosem tapasztalt negatív megkülönböztetést a származása miatt. A digitális szférában, cikkei alatti kommentek vagy üzenetek esetén azonban annál inkább.

"Be kell vallanom, hogy kezdetekben komoly lelki gyakorlatot jelentett nem magamra venni a személyeskedő, származásomat becsmérlő megjegyzéseket. Gyakran kellett emlékeztetnem magamat arra, hogy az emberek többségét nem a gonoszság vagy a rossz szándék vezérli. Kicsinyes és igazságtalan dolog haragudni azokra az emberekre, akik miután éjjel-nappal a legkülönbözőbb forrásokból hallják, hogy rettegniük kell, végül valóban rettegni kezdenek."

Omar a népszavazást megelőző kampánnyal nem tudott 100 százalékig azonosulni. Mint mondja, a felfokozódott hangulatban sokszor nehéz volt közösséget vállalnia az egyre általánosabbá váló nézőponttal. A kampány nyomán háborús pszichózis, "velünk vagy ellenünk” mentalitás alakult ki, ami miatt félig szíriaiként időről-időre állásfoglalásra akarták kényszeríteni. A probléma szerinte leginkább az, hogy a közbeszédben mára már a valóságtól teljesen elrugaszkodott narratívák élnek az iszlámról, a migrációról és az integrációról. Ilyen körülmények közt pedig egyre csökken a tere az értelmes vitának.

A médiát uraló "szakértők" vagy véleményformálók agymenései nem félig szíriaiként sértik Omart, hanem a témával másfél évtizede foglalkozó kutatóként és újságíróként verik ki nála a biztosítékot. Nem állítja, hogy mindenben igaza van, de azt igen, hogy mindig törekszik az objektivitásra, és magával szemben is kritikus. Neve, származása miatt ennek azonban sokszor egyszerűen nem hiszik el neki ezeket az önkritikus megnyilvánulásokat.

"Persze csak magamat okolhatom. Én rázom a pofonfát a mára már konszenzusos narratívával szembemenő megnyilatkozásaimmal. Néha elgondolkozom azon, hogy könnyebb és népszerűség szempontjából hasznosabb dolog lenne belehelyezkedni a 'mi háziarabunk' szerepébe és beállni a kórusba. Ezt azonban éppen a józan ész miatt nem tehetem meg."omar2_683x1024

Valójában ennél több, régóta itt élő közel-keleti embert kérdeztem meg, de a legtöbben egyáltalán nem voltak hajlandóak nyilatkozni, még névtelenül sem.

Egyikük annyit elmondott, hogy szörnyű volt, amit a kampány közben átéltek, és borzasztóan érezték magukat. Mintha ez az ország egyszerre ellenségként kezelné őket, akik már sok éve, akár évtizede itt élnek, békében a magyar emberekkel. Csak azért, mert más ország szülöttei, vagy mert más a vallásuk.

Egy másik férfi pedig arról beszélt, hogy őt nem érték ugyan attrocitások, de egyik családtagját megszólták, mert egy jellegzetes, muzulmánok által viselt ruhadarabot hordott. Végül azonban ő is azt kérte, inkább ne jelenjen meg a vele készült beszélgetés.

Omar véleménye az, hogy a migránsügy jelentős politikai hasznot hozott a magyar kormánynak bel- és külföldön egyaránt. Szerinte a mindenkori kormány nem a határon várakozóktól, hanem az állampolgároktól kapja a legitimitását. Politikailag tehát az a helyes, ha ennek megfelelően cselekszik, jelentsen ez bármit.

"Ha a személyes véleményemet kérdezik, hogy helyes-e megtagadni a segítséget a harcok elől menekülő egyszerű polgároktól, akkor a válaszom az, hogy 'nem'. De akkor is 'nem' a válaszom, ha valaki úgy teszi fel a kérdést, hogy helyes-e beengedni egy nagy létszámú, kétes összetételű és ellenőrizetlen tömeget."

A hangulat felkorbácsolása a népszavazást megelőző kampánnyal politikailag teljesen racionális döntés volt Omar szerint. De racionálisan cselekedtek azok a médiamunkások és egyéb véleményvezérek is, akik anyagi megfontolásból, szereplésvágytól hajtva, helyezkedés céljából, vagy épp személyes meggyőződésből beálltak a kórusba.

Mint mondja, Magyarországon nincsenek migránsok, a muszlimok pedig egy láthatatlan kisebbséget képeznek. A felszított harag és az indulatok tehát tét nélküliek és társadalmilag biztonságos mederben folydogálnak. Emellett a magyar nemzet láthatóan kezdi levetkőzni a Nyugattal szembeni történelmi komplexusait, ami a külföldi események sajátos (szelektív és átideologizált) értelmezésének köszönhető. A mérleg tehát összességében pozitív Omar szerint, még akkor is ha néhányan most kényelmetlenül érezzük magunkat, vagy a józan ész sokszor már az utolsókat rúgja.

Ha tetszett a cikk, oszd meg az ismerőseiddel!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán Magyar Péterről: A Fidesz helyében nem lennék annyira nyugodt, hogy ebből ők jól jönnek ki
Magyar Péter az elmúlt napokban bebizonyította, hogy vidéken is lehet aktivizálni az embereket. A Political Capital alapítója szerint Magyar furcsa keveréke a celebnek és a politikusnak, aki átveszi a Fidesz szimbólumrendszerét és retorikáját.

Link másolása

Békés után Baranya és Tolna településeit is végigjárta Magyar Péter, a Facebook oldalán a kampány minden percét élőben közvetítve.

Az eddigi országjárásán olyat mutatott fel, amit nagyon régen nem tudott ellenzéki párt elérni: tömegeket, vidéken.

A nem egészen három hónapja feltűnt politikus mára az egyik legnagyobb ellenzéki erő vezetőjévé vált, sőt, az Iránytű felmérése szerint ma már a TISZA Párt a leginkább támogatott ellenzéki párt. Mindeközben Magyar az EP-választásokra szintén rekordidő alatt olyan jelöltlistát állított, melyet bármelyik párt megirigyelhetne, ha a diplomák számát, a nyelvtudást és a szakképzettséget nézzük. A magyar belpolitikát fenekestül felforgató eseményekről Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával beszélgettünk.

– Pécsen gyakorlatilag teljesen megtelt a Széchenyi tér Magyar Péter beszéde alatt, de máshol is sokan voltak rá kíváncsiak. Mennyire látszik ez profibbnak, mint ahogy elindult?

– Régóta azt halljuk a hivatalos ellenzéki erőktől, hogy vidékre nem érdemes menni. A propaganda megszállta a vidéket, ott nincs lehetőség.

Ehhez képest jön valaki, aki felborítja ezt az egészet, és azt mondja, hogy tessék, elmegyünk vidékre. És igenis érdekli a vidéket a politika, ott is vannak ellenzéki emberek, igenis, lehet aktivizálni az embereket.

Ez nagyon érdekes a Magyar Péter jelenségben, hogy megmutatja, igenis lehet így is politizálni. Annyira jól használja a különböző marketing elemeket, marketing technikákat, hogy ebből arra lehet következtetni, hogy profi, felkészült csapattal csinálja a kampányt.

– Ez a felkészült csapat a legnagyobb rejtély az egészben. Erről semmit nem tudunk hivatalosan. Vagy tudhatunk már valamit?

– Nem. De az biztos, hogy átgondolt tevékenység zajlik, és profi csapat van mögötte.

– Mégis, mi az ő titka? Mit csinál másként?

– Vannak azért sajátosságai. Például a bennfentesség. Az, hogy ő belülről jön, és ismeri ezt a világot, amiről beszél, és ez hitelesíti minden mondatát, hogy ő ott volt, meg ott van, és hallotta és látja az eseményeket. Ez alapvetően más dimenzió, mint az ellenzéki pártoké, akik mondhatnak dolgokat, de mondjuk amit mondanak, azok nem biztos, hogy hitelesek. Ha például bármelyik ellenzéki szereplő azt mondta volna, hogy Kocsis Máté és Dúró Dóra hetente egyeztet egymással, akkor az csak olyan keretben hangzott volna el, hogy ezt egy olyan valaki mondja, akinek fogalma sincs erről, csak megvádolja a kormányt, meg az ellenzékinek kikiáltott, kormánnyal együttműködő politikust. Viszont azzal, hogy Magyar Péter mondja ezt, akár így van, akár úgy, akár egyeztet egymással Kocsis Máté és Dúró Dóra, akár nem, hitelességgel tudja mondani. Hiszen onnan jön,

abból a világból jön, neki emlékei vannak arról, történetei vannak arról, így sokkal jobban elhiszik neki, amiket a kormányzat körüli dolgokról állít és mond.

Ő mindezt azzal hitelesíti, hogy ott volt, benne élt, benne volt, és ez nagyon nagy erő, ami neki megvan, és az ellenzéknek nincsen. Amikor Hadházy Ákos azzal jön elő, hogy „lebuktató” fotókat közöl Magyar Péterről, hogy tavaly a miniszterelnök feleségével és a MOL elnökével valamilyen közös partin volt, akkor azt nem érti meg, hogy pontosan ez az ereje Magyar Péternek, hogy ő ott volt és onnan jött. Ezzel nemhogy kritizálni nem lehet, de ez az, ami az emberek számára reményt ad, hogy az ellenséget, az ördögöt talán csak az tudja legyőzni, aki ismeri a technikáit, ismeri azt, hogyan dolgozik. És Magyar Péterben ez benne van.

Emellett valami egészen furcsa keveréke Magyar a celebnek, meg a politikusnak.

Ilyen típusú jelenséget nagyon régen láttunk, hogy valaki így vegye fel a vele szemben jövő kritikákat. Egyrészt építkezik belőle. Azt mondja, jó, kiplakátoltatok, rám költöttetek sok tíz-százmillió forintokat, akkor ezt használjuk úgy, ahogy az aikidóban, ahol a másik energiáját, erejét használjuk fel védekezésre. Alakítsuk át a mi erőnkké és a mi energiánkká. Megvádoltatok azzal, hogy női a napszemüvegem? Hát akkor elárverezem a napszemüvegemet! Lehet licitálni rá napokig. Ha bármilyen támadás éri, bárhonnan, nagyon egyszerűen vág vissza. Ha a kormányzati oldalról támadja valaki, annyit mond, hogy az milliárdos a másik oldalon. Nem cizellál, az egészet egyetlen egyszerű csomagba rakja bele. Azok próbálják őt elhallgattatni, akik az állami pénzekből milliárdosokká váltak. És ez az egyetlenegy üzenet pontosan elég ahhoz, hogy minden vele szembeni támadást a hívei, a tábora, az ellenzékiek úgy éljenek meg, hogy na igen,

nyilvánvalóan azért támadják, mert veszélyes, és nekünk az az ember kell politikusnak, aki veszélyes.

Az eddigi puhány ellenzékiségből elegük van, ami négyévente semmilyen eredményt nem hozott, és végre van valaki, aki nem puhány, hanem kemény, és nyilván azért támadják, mert veszélyes. „Na, ez a jó, nekünk ez kell” – mondja az ellenzéki szavazók egy jókora része.

– Magyar Péter a Fidesztől, tehát a fideszes technikákból is másolt valamit?

– Sokféle helyről lehet érezni a mintát. Akár Trump kampányát nézzük Amerikában, onnan is átvett, de ha a Fidesz kampányait nézzük, ezt a végtelenül egyszerű, lebutított, primitív kampányt, ugyanilyen eszközökkel vág vissza.

Végtelenül egyszerű, lebutított, primitív választ ad a vele szembeni támadásokra, meg az ország helyzetére, ami miatt ő politikussá vált, de akár a saját családi ügyére, akár a kegyelmi ügyre is nagyon egyszerű üzeneteket fogalmaz meg.

Emellett használja azokat a vizuális elemeket, amit a politikai marketingben, meg egyáltalán a marketingben technikaként tanítanak. Lásd például a platós autót, piros-fehér-zöldre festve. Átveszi a Fidesztől a szimbólumrendszerét. Eddig a Fidesz mondta azt, hogy ő mennyire nemzeti. Magyar Péter átveszi ezeket a szimbólumokat, és a legnagyobb természetességgel állítja be a magyar emberek ellenségeként a kormányt, akikkel szemben ő a magyarok érdekében akar kormányváltást elérni.

Tehát pont ugyanazon a területen mozog, ahol a Fidesz. Én a Fidesz helyében nem lennék annyira nyugodt, hogy ebből ők jól jönnek ki.

Most azt mondja a Fidesz, hogy csak az ellenzéknek árt Magyar Péter. A számokból sem ezt látom, de magából a politikából sem ez következik.

– Nemrég jött ki a Závecz Research-től egy mérés, egy másik pedig az Iránytű Intézettől. Ezek eléggé mást mérnek, akár a Fidesz népszerűségét nézzük, akár azt, hogy most Magyar Péter pártja vagy a DK a népszerűbb. Mi lehet ennek az oka?

– Egyrészt az, hogy Magyarországon a közvélemény-kutatásokat nem a legprofesszionálisabban végzik el. Ennél azért lehetne professzionálisabban kutatni. Németországban a kutatóintézetek általában tizedes számok között vitatkoznak, Magyarországon meg fél-egymillió szavazó nagyságrendű a tévesztés lehetősége. Mindezt úgy mondom, hogy az egyik kutatóintézet vezetője három évig tanított nekem kutatásmódszertant az egyetemen, és kiválóan tette ezt, a másiknak a vezetőjét is nagyon jól ismerem. Tehát én semmilyen rossz szándékot nem feltételezek róluk. Egyetlen egy dolgot igen, azt, hogy annyira kevés pénz van Magyarországon a közvélemény-kutatásokra is, hogy senki nem mer egy nagyon professzionálisan felépített közvélemény-kutató céget működtetni, ezért bizonyos szempontból vakrepüléseket vagyunk kénytelenek végrehajtani. Végül is

hitkérdéssé teszik, hogy például a legutóbbi két kutatás közül melyiket fogadjuk el.

Tehát az ellenzékiek is meg tudják találni maguknak azt a kutatóintézetet, amit el tudnak fogadni, és a kormánypártiak is egy másikat.

– És akkor itt van Magyar Péter, aki meg azt mondja, hogy 26 százalékon állnak.

– A két kutatás közül Magyar Péter is elővette azt, ami neki kedvezőbb, és azt mondta, hogy 26 százalékon állnak. Ha a Fideszt kérdeznénk, elmondják, hogy ők 50 százalékon állnak. Ezek ilyen szempontból politikai mondások, mindenki megtalálja a magának legjobb adatot, és azt mondja, hogy azon áll. Ez a kicsikre is igaz, akik néhány százalékon állnak, mindig találnak valami olyan kutatást, ami bejutást mutat, jó eredményt mutat, és akkor arra hivatkoznak. Igazából szerintem nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy mi zajlik a magyar politikában.

Egy valamiben biztos vagyok, hogy Magyar Péter nagyon jól áll, az tuti. De neki, ha 16 százalékon állna, az is jó lenne. Ha 8 százalékon, az is.

És ha valaki 26 százalékra állítja be, akkor az is jó, hiszen pár hónappal ezelőtt nem is volt ismert, nem volt politikai tényező. Ilyen szempontból az ő elfogadottsága, ismertsége és népszerűsége példátlan.

– Teljesen szokatlan módon nyilvános pályázattal castingolt az EP-választásra, és elég impozáns csapat jött össze. Hogyan tudott pillanatok alatt ennyi valóban magasan kvalifikált embert összeszedni, akik ráadásul jól is kommunikáltak a bemutatkozójukban?

– Én azt a részét, hogy jelentkeznek emberek, még simán el tudom képzelni, mert ilyen helyzetre nagyon sokan jelentkeznek. De az idő nagyon rövid volt, ezért azt már nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy hogyan lehet ennyi idő alatt ennyi jelentkezést feldolgozni?

Az egész ott hibádzik, hogy biztosan nem volt idő arra, hogy a beadott jelentkezéseket tömegével fel lehessen dolgozni.

Ehhez képest pedig tényleg nagyon jók lettek a bemutatkozó videók. Nyilván maga az, hogy tessék pályázni, és pályázat útján az Európai Parlamentbe kijutni, ez egy nagyon jó marketing technika, ugyanakkor valljuk be, végtelenül populista is. De hogy is van az, hogy ő konkrétan azt mondja, hogy az Európai Néppártba igyekszik? Az Európai Néppárt azért mégiscsak egy politikai közösség. Impozáns jelöltekkel állt ki, de kipróbált emberek-e? Akik eddig nem politizáltak, hogy tudnak politikát csinálni, művelni, értik-e a politikai tevékenységet? Azt is azért érdemes egy kicsit lentebbről kezdeni. Persze ugyanakkor fantasztikusan jól néz ki ez a politikai megoldás. Üzenetnek egyáltalán nem rossz.

Ha esetleg előre fel voltak készülve, és tudták, hogy van 5-10 jó jelöltjük, akiknek előre megcsinálták a videóit, akkor bizony bebolondították a többi embert, de közben ezzel a bebolondítással egy óriási politikai marketingfogást végeztek.

Ha az igazi jelölteket ismerik, és azok jól fognak szerepelni, mert már kipróbáltak valamilyen területen, vagy valahogy közelebb vannak a párthoz, mint azt gondolnánk, akkor ez egy nagyszerű, ügyes húzás volt.

– Magyar azt is mondja, hogy ha elég jól szerepelnek, akkor előrehozott választást fognak követelni. Ezt közjogilag nehéz elképzelni. Vagy születhet olyan eredmény, hogy tényleg napirendre kerül?

– Közjogilag nem, de politikai értelemben igen. Megrendíthet egy kormányt a politikai népszerűségvesztés, az biztos. Feltéve, ha olyan ellenzék társul vele, amelyik ezt ki tudja használni. 2006-ban a Gyurcsány-beszéd, és utána az önkormányzati választás elvesztése megrendítette a Gyurcsány-kormányt, nem is tudott abból visszajönni. Az előrehozott választások követelése azért is érdekes, mert ezt Dobrev Klára egy hete üzente meg, és úgy tűnik, hogy Magyar inkább ebből a vitorlából akarja kifogni a szelet azáltal, hogy ő is felvállalja ezt a politikai követelést. Ettől teljesen függetlenül,

ha a Fidesz mondjuk 40 százalék alatt szerepel a választásokon, azaz a szavazók kevesebb mint 40 százaléka támogatná a Fidesz politikáját, az megrendítené Orbán pártját.

Nem mondom, hogy feltétlen előrehozott választáshoz vezetne, de az biztos, hogy megrendítő erejű lenne a Fidesz számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: