SZEMPONT
A Rovatból

Akár európai színekben is repülhet majd a jövőben Kapu Tibor vagy egy másik magyar űrhajós

Kapu Tibor sikeresen landolt, de az program itt nem ér véget, és a mostani küldetés megnyitotta az utat újabb magyar űrutazások előtt - mondja Tamási Dávid, a SpaceJunkie szakértője, akivel az űrutazás legizgalmasabb pillanatait is végigvettük.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. július 16.



Több mint három hét után magyar idő szerint 11:32-kor visszatért a Földre a Crew Dragon „Grace” űrkapszula, fedélzetén négy emberrel, köztük Kapu Tiborral, a Hunor-program keretében kiképzett magyar kutatóűrhajóssal. A landolás a Csendes-óceánon történt, a kiszállás már a mentőhajó fedélzetére emelt járműből 12:19-kor kezdődött, Kapu utolsóként, 12:28-kor hagyta el a kapszulát.

Akinek lehetősége volt, élő közvetítésben követhette az eseményeket. Az egyik, talán leginformatívabb közbetítést a Spacejunkie csatorna nyújtotta, melynek munkatársával, Tamási Dáviddal beszélgettem, aki nemcsak azt mondta el, miért volt ez az egész történet mérföldkő a magyar űrkutatás szempontjából, hanem azt is, hogy mi jön most. Lesz-e folytatás? Lesznek-e, lehetnek-e következő magyar űrhajósok? Mi történt eddig és mi várható ezután?

– A tudományos program Kapu Tibornak két hétre volt beosztva, de végül csak hétfőn indultak vissza, nem a két hét leteltével. Mi volt ennek az oka?

– Először is fontos tisztázni: az a hír, miszerint a küldetés pontosan két hétig tart, valójában csak itthon terjedt el. A hivatalos dokumentumokban nagyjából két hetes időtartamot írtak elő, de soha nem volt kőbe vésve, hogy csütörtökön indulnak vissza. A tényleges ok az úgynevezett magas bétaszög fázis volt, ami évente kétszer fordul elő, 5-7 napig tart, és ilyenkor az űrállomást folyamatosan éri a napfény, nem kerül árnyékba. Ennek következményeként a felületek és rendszerek túlhevülhetnek, így

a NASA ilyenkor nem engedélyez sem indítást, sem dokkolást, sem leválást. Ez a fázis már akkor ismert volt, amikor Tiborék elindultak, csak nem kommunikálták hivatalosan.

Mi is sokszor megkaptuk ezt a kérdést, hogy „hogyhogy nem tudták előre?”. Ez nem igaz, természetesen pontosan tudták.

– Gondolom, ebbe a speciális időszakba azért csúsztak bele, mert az indulás is késett. Amikor már tudták, hogy tovább maradnak, akkor hozzányúltak a programjukhoz? Vagy az eredeti menetrendet tartották, és a plusz napokban extra munkát végeztek?

– A pontos napi beosztást nem ismerem, de valószínűleg tartották az eredeti ütemtervet, és a plusz időt kihasználták például kísérletek megismétlésére, további adatgyűjtésre, illetve az állandó személyzet munkájának segítésére. A Nemzetközi Űrállomáson minden perc értékes, így a személyzet örült is annak, hogy pár nappal tovább maradtak.

– Volt egy érdekes mozzanat, amiről szerintem érdemes beszélni: amikor az űrhajó már a vízen lebegett, nem azzal kezdődött a művelet, hogy rögtön kinyitották az ajtaját. Ma már egyébként is sztenderd eljárás, hogy először kiemelik a vízből, és csak ezután nyitják ki. Ez régen, például az Apollók esetében, még nem így történt. Még a vízen meg kellett bizonyosodniuk arról, hogy nem szivárognak-e bizonyos gázok. Ezek milyen gázok, és miért fontos, hogy ne szivárogjanak?

– A Crew Dragon saját hajtóművekkel rendelkezik, amelyek az űrbéli pozíciószabályozást szolgálják.

Ezek leggyakrabban hidrazinnal működnek, ami rendkívül mérgező, rákkeltő anyag. Ezért rendkívül fontos, hogy a visszatérés után a mentőcsapat először megbizonyosodjon arról, hogy semmilyen szivárgás nem történt, még minimális mértékben sem.

Ha bármilyen gáz szivárogna a hajtóművekből, a mentőcsapat nem közelíthetné meg a kapszulát, amíg a veszély el nem hárul.

– Hogyan ellenőrzik ezt? Speciális védőruhában dolgoznak? Mert a mostani éjszakai felvételeken ez nem volt jól kivehető.

– Természetesen ilyenkor védőruházatban közelítik meg a kapszulát. A vizsgálatot először vizuálisan végzik: a kapszula külső burkolatán, illetve a vízfelszínen keresnek szivárgásra utaló nyomokat, például az úszó hajtóanyag maradványait. Szerencsére a Crew Dragon esetében ez eddig szinte mindig rendben zajlott. Egyetlen esetben volt valamiféle gyanú, de még ott is inkább csak elővigyázatosságból ellenőriztek többször. Összességében a Dragon egy nagyon biztonságos jármű ebből a szempontból is.

– Az űrhajósok kiszálltak, de még mindig nem ért véget a küldetésük. Mikor tekinthető lezártnak az ő programjuk?

– Ma már nincsen karantén, hiszen nincs fertőzésveszély, ellentétben a korábbi korszakokkal. Már a mentőhajón is van orvosi személyzet, akik azonnal megvizsgálják őket. Jelenleg valószínűleg Los Angelesben tartózkodnak, de lehet, hogy már el is indultak Houston felé. A NASA minden személyzetet Houstonba szállít a visszatérés után, ahol részletesebb orvosi vizsgálatok következnek, hiszen a mentőhajón nem biztos, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre áll. Houstonban egy nagyobb orvosi csapat elvégzi a részletes kivizsgálást,

majd innen az űrhajósok útjai szétválnak, attól függően, hogy melyik szervezet küldte őket.

Tibor esetében ez úgy néz ki, hogy körülbelül két hetet még Houstonban tölt, ahol zajlik majd a rehabilitáció. A családja, többek között a szülei, már kint várják őt, tehát nem kell elszigetelve lennie. Cserényi Gyula, a tartalékos kutatóűrhajós is vele van.

Ezután következik még némi adminisztráció, a küldetés hivatalos lezárása, a papírmunkák elvégzése. Ez is eltarthat egy-két hétig. Ha ezek is lezajlanak, akkor várhatóan körülbelül egy hónapon belül Tibor már hazatérhet, feltehetően a családjával együtt.

– Ugorjunk vissza az Axiom-4 küldetés elejére. Kezdjük rögtön a starttal, amelyet hosszasan várnunk kellett. Mi volt a sorozatos csúszások oka?

– Minden közbejött, ami csak közbejöhetett. Már tavasszal kiderült egy probléma: az egyik ejtőernyő tárolórekeszében páralecsapódást észleltek, ezért az egész űrhajót cserélni kellett. A személyzet, akiknek azt a kapszulát eredetileg szánták, végül egy másik járművel ment fel, Tiborék pedig azzal, amelyet eredetileg nekik szántak volna. Ezután, közvetlenül az indítás előtt, a rakétánál is felfedeztek egy szivárgást, ez már egy korábbi repülés után is ismert volt, de a SpaceX egyik kötelező ellenőrző tesztje során újra előjött a probléma. Javítani kellett, szerencsére nem kellett teljes vizsgálatra visszavinni, viszont ez is halasztást okozott.

Ezek után a Nemzetközi Űrállomáson is volt egy szivárgás, ami már régóta fennáll, de éppen Tibiék indulása előtt átlépett egy biztonsági határértéket, és azt az orosz személyzetnek előbb ki kellett javítania. Ez különösen fontos volt, mert nem volt biztos, hogy az ISS levegőszűrő rendszere elbír ilyen körülmények között még négy új személyt. Ráadásul még az időjárás is közbeszólt. Szóval valóban igaz:

ami közbejöhetett, az közbe is jött. Ez lett a kereskedelmi űrrepülések történetének egyik leghosszabb halasztása,

majdnem egy hónapos csúszásról beszélünk.

– Igaz, hogy ezt a szivárgást végül az indiai kollégák vették észre, nem is a SpaceX szakemberei?

– Ez egy kicsit túlzó megfogalmazás az indiai fél részéről. Igen, mi is láttuk ezt a hírt, de valójában ez egy hosszabb ellenőrzési folyamat egyik pontja volt. Az összes partnernek mindig jóvá kell hagynia az indítás előtti lépéseket.

Az indiaiak valóban észrevettek valamit, de ez nem jelenti azt, hogy a SpaceX részéről ne vették volna észre ugyanezt.

Az a cikk, amely ezt állította, valószínűleg nem a teljes képet mutatta, inkább az indiai nézőpontot emelte ki, mintha ők mentették volna meg az indítást. Valójában túl kevés részlet ismert ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogyan is történt mindez. Én személy szerint nem hiszem, hogy ez pontosan így történt, de ez már az én véleményem.

– Évek óta figyelemmel kísérem a különböző űrjárművek indítását, akár személyzettel, akár anélkül, és úgy látom, hogy a halasztás szinte mindig benne van a pakliban. Ez annak köszönhető, hogy a hőskor tragédiái után sokkal óvatosabbak lettek az űrügynökségek?

– A korábbi sajnálatos balesetek mindenképpen hozzájárultak ahhoz, hogy ma jóval szigorúbb biztonsági követelményeknek kell megfelelni. Ma már nemcsak kétszer, hanem inkább háromszor is átgondolják, hogy elindítsanak-e egy járművet. Nem akarnak újabb tragédiákat. Sokkal több biztonsági protokoll létezik, mint például a holdraszállások idején. Olyannyira, hogy

a mai szabványok szerint valószínűleg már el sem indítanák azokat a járműveket, amikkel annak idején repültek.

– Én is elgondolkodtam azon, hogy egy Apolló űrhajóba, vagy a Holdkompba ma egyáltalán beengednének-e embereket… Amit viszont mindig figyeltem: az indítások időpontjai rendkívül pontosak. Vannak úgynevezett indítási ablakok, és ha akkor nincsenek meg a megfelelő körülmények, utána, napokat kell várni a következő lehetőségre. Mi ennek az oka?

– Ez elsősorban az űrállomás pályájával van összefüggésben. Nem mindegy, hogy éppen hol tartózkodik az ISS. Az amerikai és orosz indítások közötti különbség is abból adódik, hogy az oroszok kedvezőbb földrajzi helyzetben vannak, ők a kazahsztáni Bajkonurból indítanak, ami jobban illeszkedik az ISS pályájához. Az indítási ablakok ciklikusan ismétlődnek. Egy héten belül lehet három-négy nap, amikor az indítás ideális, aztán pár napig nem az. És

ezekben az időablakokban is csak néhány perc, vagy másodperc áll rendelkezésre. Például a Falcon 9 rakétát abban a másodpercben kell indítani, amikor az optimális pályaadatok adottak.

Ha akkor nem tudják indítani, akkor aznap már nincs lehetőség, csak a következő ablakban.

– Ezt mi is szépen láttuk, amikor az indulás után éjjel kimentünk a gyermekeimmel megnézni az égen, hogy az űrhajó és az ISS pontosan ugyanazon a vonalon követte egymást. Tökéletesen látszott, mennyire precíz volt az indulás.

– Igen, ez a pályamechanika és a földrajzi adottságok összehangolása. Nagyon látványos és nagyon precíz jelenség.

– Az utazásról és a dokkolásról viszonylag kevés szó esik, hiszen minden automatizált. Ha jól tudom, a Dragon űrhajóknál még soha nem kellett kézi beavatkozást végezni.

– Így van. Már az első tesztküldetés is teljesen automatikusan zajlott, és akkor sem volt szükség beavatkozásra. Természetesen a parancsnok és a pilóta bármikor közbeavatkozhat, ha szükséges, de eddig még nem volt rá példa. Az emelkedés és a visszatérés is teljesen automatizált.

– A parancsnok és a pilóta ilyenkor aktívan figyeli a műszereket, vagy inkább a földi irányítás követi az adatokat, és az űrhajósok csak utasként vannak jelen?

– A kritikus fázisokban, például indításkor vagy visszatéréskor, természetesen az űrhajósok is figyelik az adatokat, különösen a parancsnok és a pilóta. Ők a középső üléseken ülnek, és nekik van lehetőségük beavatkozni. A földi irányítás ugyanakkor folyamatos kapcsolatban van az űrhajóval, és

ha bármilyen probléma merülne fel, ők irányítják a beavatkozást. Ezért is tart hónapokig a kiképzés: hogy a legváratlanabb helyzetekben is tudják, mit kell tenniük.

– Farkas Bertalan űrrepülése óta 45 év telt el. Mi minden változott meg az elmúlt 45 évben az űrkutatásban és űrrepülésben? Az 1980-as év még szinte a hőskorszak végének számított, ugye?

– Igen. Farkas Bertalan 94.-ként jutott fel a világűrbe, Magyarország pedig a hetedik nemzetként. Kapu Tibor pedig most a 636. sorszámot kapta meg ezzel a repüléssel. Ahhoz képest, hogy mennyi idő eltelt, és még mindig csak valamivel több mint 600 ember járt a világűrben, ez egy nagyon alacsony szám, különösen a Föld lakosságának növekedéséhez viszonyítva. Ez mindenképp figyelemre méltó,

– Mi változott most?

– A legfontosabb talán az, hogy a kereskedelmi űrrepülés, elsősorban a SpaceX révén, jelentősen csökkentette az űrutazások költségét az újrahasználható rakéták bevezetésével. Ez az, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna.

Így most kisebb országok, mint például Magyarország vagy Lengyelország, ismét képesek űrhajóst küldeni az űrbe.

Ha továbbra is csak a nagy állami űrügynökségek végeznék ezeket a küldetéseket, szinte biztos, hogy erre az utazásra nem kerülhetett volna sor. Az Axiom-4 küldetés azért is különleges, mert a NASA-nak ebben nem volt kiemelt szerepe, persze a kiképzésben részt vettek, hiszen ők üzemeltetik a Nemzetközi Űrállomást, de a küldetés két magáncég közreműködésével valósult meg: a SpaceX biztosította a rakétát és az űrhajót, míg az Axiom Space a küldetés lebonyolítója volt. Velük szerződtünk, nem pedig a NASA-val vagy a SpaceX-szel. Ez önmagában is érdekes aspektusa ennek a repülésnek. Annyiban hasonlít a Farkas Bertalan-féle űrrepüléshez a mostani, hogy most is államilag finanszírozott program keretében küldtünk fel egy kutatóűrhajóst. Más a helyzet Charles Simonyi esetében, aki magyar származású amerikaiként járt az űrállomáson, viszont ő űrturistaként a saját pénzéből finanszírozta mindkét repülését 2007-ben és 2009-ben. A mostani küldetés viszont a HUNOR program keretében, állami finanszírozással valósult meg.

– Miért pont most?

– Egyrészt, ahogy említettem, most nyílt egy olyan lehetőség, hogy magáncégeken keresztül küldhettünk fel kutatóűrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra. Másrészt az ISS napjai, pontosabban évei, meg vannak számlálva. Jelenleg 2025-öt írunk, és az állomás üzemeltetését nagyjából 2030-ig tervezik. Egyáltalán nem mindegy, hogy a hátralévő években ki, mikor és milyen módon tud űrhajóst küldeni az űrállomásra.

Számos kísérletet csak a súlytalanság körülményei között lehet elvégezni, ezek pedig fontos szerepet játszanak a hosszú távú emberes űrrepülések előkészítésében.

Tibor például mikronövény-termesztéssel kapcsolatos kísérleteket végzett, amelyek célja, hogy kis helyen magas tápértékű növényeket lehessen előállítani, ez a klímaváltozás miatt a Földön is egyre fontosabbá válik. Emellett orvosbiológiai vizsgálatokat is végzett, amelyek eredményei a látásvizsgálatoktól a szemműtétekig számos földi alkalmazásban is hasznosíthatók lesznek. És azt is fontos látni, hogy az űripar robbanásszerű fejlődésen megy keresztül. Aki most nem lép be, az pár éven belül lemaradhat erről a „vonatról”. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy most finanszírozza ezt a küldetést. Lehet, hogy az ISS hátralévő időszakában már nem is nyílik több ilyen alkalom, persze reméljük, hogy igen, de ezt a mostanit mindenképpen meg kellett ragadni.

– Ott is kell tudnunk maradni a nemzetközi űriparban? Mert ha ez csak egy egyszeri alkalom volt, hogy egy magyar kutatóűrhajós feljutott és dolgozhatott az ISS-en, akkor bár megtettünk valamit, de aztán megint nem leszünk jelen.

– Azzal, hogy Tibor visszatért, még nem zárult le a program. A kísérletek nagy részét most kell kiértékelni, elemezni, és ezek közül több olyan is van, amit korábban például még amerikaiak sem végeztek el az űrállomáson. Ezáltal azok a szervezetek, egyetemek és kutatócsoportok, akik ezeket a kísérleteket küldték fel, most nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is letették a névjegyüket.

Emellett olyan tapasztalatokra is szert tettek, amelyek a jövőben bármilyen másik űrállomás esetében is hasznosak lesznek, például hogy milyen követelményeknek kell megfelelni, milyen szabványok szerint lehet kísérleteket küldeni.

És ne felejtsük el, hogy kiképeztünk egy űrhajóst. Részben hazai, részben nemzetközi kiképzésen vett részt, és ez a folyamat önmagában is egyfajta validálása volt a magyar képzési rendszernek az Európai Űrügynökség (ESA) szemében. Így akár európai színekben is repülhet majd a jövőben Kapu Tibor, vagy akár egy másik, később kiképzett magyar űrhajós is.

– Ne feledkezzünk meg arról, hogy két kiképzett űrhajósunk van, csak egyikük repült most.

– Igen, Cserényi Gyula, mint tartalékos űrhajós, bármikor lehetőséget kaphat.

Neki van a legnagyobb esélye arra, hogy a következő repülést ő hajtsa végre.

Még ha nem is teljesen ugyanazt a kiképzést végezte el, mint Tibor, de nagyon hasonló programban vett részt.

– Ha jól tudom, a lengyel űrhajós az Európai Űrügynökség, az ESA űrhajósa volt. Ő ilyen szempontból másik ligában játszott. De például Cserényi Gyulának vagy Kapu Tibornak milyen esélyei vannak az ESA-nál dolgozni? Ha valaki az ESA űrhajósa lesz, akkor nem feltétlenül a saját nemzeti zászlaja alatt repül, hanem lehet, hogy egy nagyobb, európai projekt részeként. Ezt jól tudom?

– Igen, a lengyel űrhajós esetében is hangsúlyozták, hogy nemcsak a lengyel űrügynökség képviseletében, hanem az ESA képviseletében is repült. Magyarország is már tíz éve tagja az ESA-nak, tehát elvileg nálunk is megvan ez a lehetőség.

Most ebben a konkrét programban önállóan vettünk részt, de ez nem zárja ki, hogy a jövőben ESA-színekben repüljön magyar űrhajós.

Tehát például előfordulhat, hogy Gyula a következő repülésén már nemcsak Magyarországot képviseli, hanem az ESA-t is. És mivel az ESA elfogadta a magyar kiképzési szabványokat, mi is átvettük az európai sztenderdeket, ez a kétirányú együttműködés már létrejött. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben már úgy is ki lehet képezni űrhajósokat Magyarországon, hogy azok megfeleljenek az ESA elvárásainak is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk