Adócsökkentést ígért Orbán Viktor a gyermekteleneknek

Fél évvel január 21-i, végzetes balesete előtt a bíróság már távoltartási végzéssel védte Jákli Mónikát az őt fenyegető Boráros Gábortól. A Dunaszerdahelyi Járásbíróság 2025. szeptember 19-én hozott határozata megtiltotta az MMA-harcosnak, hogy megközelítse volt párját, kivéve a közös gyermekük átadását és átvételét – írta meg a TV Markíza hírportálja, a tvnoviny.sk. A végzés alapját a sportoló által küldött fenyegető üzenetek adták, amelyek miatt az influenszer az életét féltette.

A bíróság a határozatában rögzítette, hogy Jákli Mónika nem tett feljelentést, és nem csatolt orvosi látleletet sem, amely fizikai bántalmazásra utalt volna. A dokumentum ugyanakkor kimondta: „Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alperes kommunikációja a felperessel szemben ne veszélyeztette volna annak lelki épségét.” A feleknek 2025-ben gyermekelhelyezési ügyük is volt, ám azt Jákli végül visszavonta. A távoltartási végzés megszüntetéséről nincs nyilvános információ, így az vélhetően Jákli Mónika haláláig érvényben maradt - írta a Blikk.

A korábbi konfliktusok most új megvilágításba helyezik a január 21-én hajnalban történteket. A halálos baleset a 63-as úton, Nagymegyer és Alistál között történt, a riasztás 3:53-kor érkezett a hatóságokhoz. A Paraméter hírportálhoz eljutott kamerafelvételek szerint Jákli autója 3:09-kor haladt át Nagymegyeren Komárom felől Alistál irányába, a felvételen üldözésnek nincs nyoma.

A felvétel időpontja és a baleset helyszíne között azonban egy körülbelül 20-25 perces „időrés” van, ami kérdéseket vet fel. A szlovák rendőrség és a polgárőrség a lakosság segítségét kérte, hogy a 63-as út érintett szakaszairól további kapu- és térfigyelő kamerák felvételeit küldjék be a pontos útvonal rekonstruálásához. A tragédia után Boráros Gábor is megszólalt, és jelezte, hogy pszichológusi segítséget keres.

Bár Boráros Gábor MMA-harcos tagadja, hogy néhai élettársa, Jákli Mónika ellen távoltartási végzés lett volna érvényben, egy szlovák bírósági határozat ennek ellentmondani látszik. A vita a január 21-én halálos autóbalesetet szenvedett influenszer és a sportoló elmérgesedett viszonyának egy újabb, eddig ismeretlen fejezetét nyitja meg.

A bíróság eleget tett a kérelemnek. A határozat szerint az influenszer féltette az életét, és bizonyítékként bemutatta a sportolóval folytatott kommunikációját. A bíróság ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Jákli nem nyújtott be orvosi jelentést vagy feljelentést, amely a fenyegetések fizikai bántalmazássá fajulását bizonyította volna. A végzésben azonban szerepel a következő mondat: „Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alperes kommunikációja a felperessel szemben ne veszélyeztette volna annak lelki épségét.”

A Markíza televízió szerkesztőségébe egy képernyőfotót is eljuttattak egy állítólagos üzenetváltásról, ami az influenszer egy tavaly májusi balesete után zajlott. A Jáklinak küldött üzenetben ez áll: „Hogy nem döglöttél meg legutóbb, az fáj, hogy legalább lennél tolószékben.” Bár a képernyőfotón azonosítható Boráros Gábor telefonszáma, az üzenet hitelessége nem bizonyított. Boráros a lapnak elismerte, hogy volt élettársának „milliónyi üzenetet” írt.

A Dunaszerdahelyi Járásbíróság tavaly szeptember 17-i távoltartási végzése anonimizált formában elérhető a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának honlapján. Jákli és Boráros között tavaly gyermekelhelyezési eljárás is folyamatban volt, ám az influenszer ezt a beadványát végül visszavonta. Mivel a távoltartás megszüntetéséről nem érhető el hivatalos információ, a sajtó arra következtet, hogy az Jákli Mónika január 21-én bekövetkezett haláláig érvényben maradhatott. A rendőrség a baleset ügyében gondatlan emberölés gyanúja miatt indított eljárást. A nyomozást segítik azok a kamerafelvételek is, amelyek Jákli autóját rögzítették a tragédia előtti percekben Veľký Meder környékén, bár a pontos útvonal és egy rövidebb időszak még tisztázásra vár.

Menesztették a kínai fegyveres erők legmagasabb rangú tábornokát, miután a védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a pártfegyelem és a törvények megsértése miatt nyomozást indítottak ellene. Ez a megfogalmazás Kínában jellemzően a korrupciót takarja. Csang Juhszia

Azt egyelőre nem közölték, pontosan mivel gyanúsítják.

Csang a fegyveres erőkért felelős központi pártbizottság alelnöke volt, de a tisztogatás nem állt meg nála. A védelmi minisztérium bejelentése szerint a bizottság egy másik tagja, Liu Csenli tábornok ellen is eljárás indult. A fegyveres erők legfelsőbb szervének számító bizottságban ezzel mindössze két tag maradt: maga a kínai elnök, valamint a hadseregen belüli tisztogatásokat irányító tábornok – írta a New York Times.

– értékelte a helyzetet a lapnak Christopher K. Johnson, a CIA kínai politikai elitet vizsgáló egykori elemzője.

Hszi Csin-ping 2012-es hatalomra kerülése után szisztematikus tisztogatásba kezdett a fegyveres erőknél, egyrészt azért, hogy megszilárdítsa hatalmát, másrészt, hogy felszámolja a hadsereget átszövő korrupciót, ami akadályozta a kínai fegyveres erők modernizálását. A tisztogatások 2023 után újra felerősödtek. A Wall Street Journal számításai szerint az elmúlt két és fél évben több mint ötven magas rangú tisztet és védelmi ipari vezetőt vontak nyomozás alá vagy távolítottak el posztjáról.

Magyar Péter nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást. A Tisza Párt elnökének célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Arról, hogy mit értene kormányzás alatt, a Válasz Online választási műsorában beszélt, ahol azt is közölte, a pártján belüli esetleges visszaéléseknek a saját közösségük szabna gátat.

– fogalmazott.

A rendszer átalakításának részeként a következő választás előtt kompromisszumos alapon a választási törvényhez is hozzányúlnának. Olyan olcsóbb és arányosabb rendszert képzel el, amely jobban tükrözi a pártok társadalmi támogatottságát. A pártfinanszírozás is átalakulna: az állam a lakossági felajánlások többszörösével egészíthetné ki a pártok kasszáját.

– jelentette ki Magyar Péter.

A belpolitikai terveket pragmatikus külpolitikai fordulat kísérné.

Szükségesnek tartja több nagy állami projekt, köztük a szerinte túlárazott Paks II. beruházás és a Budapest–Belgrád vasútvonal újratárgyalását.

Az energiapolitikában

Kritikája szerint sok háztartás a rezsicsökkentési limit felett a világpiaci árnál is drágábban fizet, miközben a vállalatok semmilyen kedvezményt nem kapnak. A Tisza Párt ezért energiahatékonysági programokat és „valódi rezsicsökkentést” ígér.

A kormány ezzel szemben Paks II.-t az energiabiztonság felgyorsuló pilléreként mutatja be, a Budapest–Belgrád vasútvonalat pedig stratégiai beruházásnak tekinti. Rezsipolitikájukat azzal védik, hogy a magyar családok európai összevetésben is alacsony árat fizetnek. Ezzel szemben

Gazdaságpolitikai téren a legfontosabb, rövid távú cél az uniós források felszabadítása.

A lépés szerinte kulcsfontosságú a költségvetési egyensúly helyreállításához, a beruházások újraindításához és a gazdaság növekedési pályára állításához. A helyreállítási és kohéziós pénzek lehívásának szoros az ütemezése, amihez több mérföldkő teljesítése és a jogállamisági viták rendezése is szükséges.