SZEMPONT
A Rovatból

Úgy érzi magát az ember, mint egy kirabolt ridikül

A Tévelygőkért Alapítvány Mesekör-programját imádták a balassagyarmati fogvatartottak, és magukénak érezték a személyzet tagjai is, márciusban mégis egyik napról a másikra kitették őket.
Szurovecz Illés írása az Abcúgon; fotó: Hajdú D. András - szmo.hu
2018. április 12.



Egyetlen e-mailből tudták meg március végén a Tévelygőkért Alapítvány munkatársai, hogy nem tarthatnak több Mesekört a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben. “Ez óriási érvágás lehet, hatalmas csalódás” – mondta a 33 éves Kocka, aki három éve szabadult Balassagyarmatról, miután évekig járt a Büky Dorottya vezette Mesekörbe. Azelőtt el sem tudta képzelni, hogy valaha szabad lesz.

“Nem is érdekelt, milyen lehet kint lenni. Elfogadtam a rendszert, tettem a dolgom mindennap, de ahogy bekerültem a Mesekörbe, fokozatosan vágyni kezdtem a kintlétre, érezni akartam, mi van odakint. Addig nem is tudtam, hogyan kell emberekkel kommunikálni, annyira elszoktam tőle. Ennek köszönhetem, hogy ki tudtam jönni”.

Tavaly október óta ez már a harmadik civil szervezet, amelyet nem hagy tovább dolgozni a büntetés-végrehajtás. Korábban a börtönkörülményeket és a fogvatartottak jogainak érvényesülését vizsgáló Magyar Helsinki Bizottsággal és a börtönrádiókat működtető Adj Hangot Egyesülettel is felmondták az együttműködést

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön a Tévelygőkért Alapítványnak küldött levelében azt írta: “Mesekörünk létezését fel kell függesztenünk, szigorodtak a fogvatartottak mozgatására, életére vonatkozó szabályok, valamint a mi intézetünkben is elindult az elvándorlás a személyi állomány vonatkozásában”.

Az alapítvány szerint ebből a részletből is látszik, hogy az intézet magáénak érezte a programot, és a döntést magasabb szinten hozták meg. A program két korábbi résztvevőjével és az alapítvány munkatársaival beszéltük át, mire volt jó egy mesekör a börtönben.

Állva, sírva tapsoltak nekünk

A Mesekör programot Feldmár András pszichológus és Büky Dorottya, a Feldmár Intézet igazgatói dolgozták ki, és 2011-ben indították el Balassagyarmaton. A lényege, hogy a rabok a saját élményeikből állítanak össze mesejátékokat, amit színpadra visznek, és félévente egyszer előadnak a többi rabnak és a szeretteiknek.

Néhányan eleinte furcsán néztek a mesekörösökre, Kocka is tartott tőle, hogy mit szólnak majd a többiek, ha megtudják, hogy csatlakozott.

“Először nem akartam menni, úgy éreztem, hogy hülyének fognak nézni”. De ahogy teltek az évek, a Mesekör egyre népszerűbb lett, és már inkább kiváltság volt a csapat részének lenni. “Ahogy feloldódtam, húztak magukkal az emberek. Úgy feloldódtam, hogy már hiányzott, vártam a pénteket, a próba napját”.

Sokan voltak, akik szerettek volna, de nem fértek be, hiszen egy több mint 400 fős börtönről van szó. “Volt, hogy 25 emberrel dolgoztunk egyszerre, az brutális volt, mert 12-14 emberrel optimális” – mondta Büky.

“Két-három-négy hónapot melóztunk egy darabbal, és sikerünk volt. Ott volt több száz ember, és állva, sokan sírva tapsoltak. Ott nem elítéltnek, hanem embernek éreztem magam. Ez olyan élmény, amire nem voltam felkészülve, ez az ember csontjáig hatol” – emlékezett vissza Károly, aki kérte, hogy ne a valódi keresztnevén szerepeljen. A darabbal néha más börtönökben is felléptek. “Az egyik parancsnok azt mondta, nagyobb sikerünk volt, mint a kalocsai lányoknak” – nevetett.

Kockához hasonlóan ő is évek óta börtönben volt, amikor megismerte a Mesekört. “Majdnem egy évig lobbiztam, mire sikerült bekerülnöm. Elmentem a próbájukra, megnéztem az előadást, és irigykedni kezdtem, hogy az a heti három óra mennyire csodálatos tud lenni, kiszakít abból a környezetből. A börtön egy szürke, monoton dolog. A falak fehérek, a ruhák szürkék, a rácsok feketék, ennyi. Nincsenek színek és távolságok. Úgyhogy ez a lelkünknek olyan pontját érintette meg, amit semmi más nem tudott a felszínre hozni”.

“A másik része pedig, hogy a családnak is előadhattuk. Testközelből is megnézhették, az apák játszhattak a gyerekeikkel. Ez egy félórás történet, de mégis nagy élmény volt. Más, mint a beszélőasztalnál ülni, miközben ott áll mögötted az őrség, hogy egy hangos szó se hallatsszon. Azelőtt nem szerettem színpadra állni és szerepelni, meg kellett erőltetnem magam. Nem tudtam, hogy fog menni, de a szeretteimnél nagyon sikeres volt, és ez a mai napig sokat számít”.

Enélkül nem tudnék normális életet élni

Kocka szerint az előadásaik azért is voltak sikeresek, mert hitelesen tudták előadni a szerepeiket, amik igazából nem is szerepek voltak. “Ez nem börtönszínház, nem arról van szó, hogy eljátsszák az István, a királyt, vagy bármit” – mondta Huszár Annamária Mesekör-tréner.

mesekor

“Kocka” Huszár Annamária Mesekör-tréner és Büky Dorottya a Feldmár intézet egyik igazgatója között. / Fotó: Hajdú D. András

Kész szerepek helyett mindenki a saját élményeiből táplálkozott, bármit belevihettek az előadásba, még ha elsőre hülyeségnek is tűnt. “Minden héten elmeséltük, hogy mit álmodtunk, beszélgettünk róla. Nekem van néhány álmom, ami egész életemben megmaradt, az egyiket el is játszottuk” – mesélte Károly. “Arról szólt, hogy az ördöggel kártyáztam, aki törökülésben ült, látta a lapjaimat, és akármit tettem, akármit húztam, mindig nevetett rajtam. Ez nagyon megmaradt bennem”.

Károly és Kocka szerint a Mesekör nélkül ma sem tudnának normális életet élni. “Nagyon sokat számított, hogy az utolsó években civilekkel kommunikálhattam.

Láttam, hogy a civil társadalomnak is van olyan szegmense, amely elfogad úgy, mint egy hétköznapi embert, és nem a múltamban turkálva próbálnak elemezni. Jobb volt kijönni úgy, hogy tudatosították, nem fog mindenki céltáblának nézni. Jó volt rövid időkre úgy érezni, hogy nem elítélt vagyok.

Ez sokat hozzátett ahhoz, hogy normális emberként jöjjek ki, és megálljam a helyem” – mondta Károly, aki a szabadulása óta munkagépek adásvételével foglalkozik.

A mesekörös rabok kezét a szabadulás után sem engedi el az alapítvány. A B-terv nevű programban segítenek azoknak, akiknek nincs családjuk, vagy ha van is, nem tudnak visszamenni hozzájuk. “Fedél, munka és olyan segítők kellenek nekik, akik ott vannak velük az átmeneti időszakban” – mondta Büky.

Kocka is részt vett a B-tervben, hiszen állami gondoskodában nőtt fel, onnan Tökölre került, majd Balassagyarmatra, vagyis egyik zárt rendszerből esett a másikba. Így érthető, hogy sokáig nem is vágyott a kintlétre, szabadulása óta viszont heti öt-hat napot dolgozik egy bisztróban. Szerinte a Mesekör nélkül ez most nem így lenne.

Egy újabb trauma

Márciusban tizenöt balassagyarmati rab járt a Mesekörbe, míg egyik napról a másikra ki nem derült, hogy többé nem engedik be a Tévelygőkért Alapítvány munkatársait. Büky Dorottya szerint óriási károkat okozhat ilyen hirtelen megszakítani egy hasonló programot. “Folyamatokról van szó, amelyekben odafigyelünk egymásra. Mindenki beleteszi magát, senkinek sem tesz jót, ha egyszer csak véget ér”. Arra sem kaptak lehetőséget, hogy felkészítsék a rabokat a program végére: az egyik pénteken még próbáltak, aztán egyszer csak jött egy e-mail, hogy vége.

“Az ilyesmi elkedvteleníti az embert. A csalódottság miatt ilyenkor térnek rá odabent a veszélyesebb útra” – mondta Kocka. Károly szerint úgy érezhetik magukat a mostani mesekörösök, mint a kirabolt ridikülök, vagy mintha “ugyanazon a napon hagyta volna őket ott az asszony, és rúgták volna ki őket a munkahelyükről.”

“Akik börtönben vannak, születésük óta hasonló traumákon mentek keresztül, sokan például akkor, amikor állami gondozásba kerültek. Egy ilyen döntés újra traumatizálja őket, megint át kell élniük, hogy valaki azt ígérte, jövő pénteken újra jön, aztán mégsem” – mondta Büky.

Európában vevők a projektre

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) szerint nincs szó kitiltásról, a balassagyarmati börtön “csupán felfüggesztette az alapítvány által működtetett meseköri tevékenységet, tekintettel arra, hogy a két szervezet között korábban határozott időre kötött együttműködési megállapodás lejárt, és a további esetleges együttműködésről még nem kezdődtek meg az egyeztetések” – írták megkeresésünkre.

Bükyék szerint ez azért is furcsa indoklás, mert utoljára 2016 áprilisában volt szerződésük, akkor járt le a Norvég Civil Támogatási Alapnál elnyert pályázatuk. “Azóta szerződés nélkül, önkéntes munkában dolgoztunk. Ha ez volt a probléma, előbb is észrevehették volna”.

A korábbi években az országos parancsnokság kifejezetten nyitott volt a civilek és a sajtó felé is, a 2016 végén kinevezett új vezetés viszont sokkal szigorúbban képzeli el az ideális börtönéletet. Ebbe illeszkedik, hogy az utóbbi időben megszigorították a családi kapcsolattartást, és az ügyvédek is egyre rosszabb körülményekről számolnak be. Az alapítvány szerint ez a keménykezű felfogás érte utol őket is.

Bükyék szerint az előző országos parancsnok, Csóti András nagyon együttműködő volt velük. “Voltunk bent nála, és teljesen őszintén elmondta, hogy pénz nincs, de amiben tud, támogat, találjuk ki, hogyan tudunk együttműködni”.

Úgy emlékeznek, a parancsnok azt mondta nekik, ha a munkájuk miatt akár csak egy ember is máshogy fog viszonyulni a társadalomhoz a szabadulása után, az pont száz százalékkal több, mintha egy sem változna meg. “Ő adta nekünk ezt a szemléletet”.

Az alapítvány szerint egészen a 2016-os vezetőváltásig így ment, azóta szépen lassan szűkült a mozgásterük. Kezdődött azzal, hogy többé nem tarthattak elődadásokat külső helyszínen, aztán már a leveleikre sem válaszoltak.

Most azt sem tartják kizártnak, hogy a Mesekör-program előbb fog befutni Európában, mint Magyarországon. Úgy érzik, felfigyeltek rájuk nemzetközi szinten, meghívták őket egy stuttgarti konferenciára és egy svájci alapítványhoz is. Közben próbálnak lobbizni itthon, hogy újraindulhasson a program, ha pedig nem sikerül, kapcsolattartóként járnának be azokhoz, akik eddig a Mesekör tagjai voltak. Huszár Annamária szerint “ez is több lenne, mintha magukra hagynánk őket. Ha így alakul, erre még önkénteshálózatot is létrehozhatunk. De azt nem akarjuk, hogy a fiúk szívják meg odabent”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk