Az egyik alkotmánybíró lemondásra szólította fel Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét

A 2025. évi tevékenység alapján 40 esetben indított eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szabálytalan bányászati tevékenység gyanúja miatt, köztük a Hahót Tőzeg Kft.-vel szemben is – a 444.hu.

A hatóság azt vizsgálja, hogy a bányavállalkozók betartják-e a kitermelési mennyiségre vonatkozó jogszabályokat. Az ellenőrzés a bányajáradék önbevallásokon és az úgynevezett hites bányamérő által végzett geodéziai felméréseken alapul.

A hatóság azt nem árulta el, mikor indult az eljárás.

A gánti bányában 2024-ben műszaki-biztonsági és munkavédelmi ellenőrzést, 2025-ben pedig a robbantási tevékenységet vizsgálták.

A most eljárás alá vont Hahót Tőzeg Kft. nettó árbevétele 2020-ban 190 millió forint volt, ami 2024-re 360 millióra nőtt, adózott eredménye pedig 25,7 millió forintról 134,5 millióra emelkedett. A cég a sajtómegkeresésre még nem ragált.

Az ügyvezető miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-ből a tulajdonosok 2,68 milliárd forint osztalékot vettek ki a 2024-es év után, a cég pedig korábbi sajtóhírek szerint több állami vagy államközeli beruházásban, köztük a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításában és az M1-es autópálya bővítésében is részt vett beszállítóként.

Jogi atombombát jelentene az országnak, ha május 13-án véget érne a veszélyhelyzet – ezzel a felütéssel indul Telex.hu elemzése. A cikk szerint könnyen jogi káosz alakulhat ki, ha a háborús veszélyhelyzet lejár, mert egyik percről a másikra hatályukat vesztenék azok a kormányrendeletek, amelyeket az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével hoztak.

Magyar Péter azt várja a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, mert számításaik szerint legalább 160 ilyen rendelet van jelenleg hatályban.

– fogalmazott a hétfői sajtótájékoztatóján.

Gulyás Gergely a keddi parlamenti egyeztetés után azt ígérte, olyan megoldást találnak, ami elfogadható az új kormánynak is. Két technikai lehetőséget vázolt fel: a veszélyhelyzet meghosszabbítását vagy a szabályok törvényi szintre emelését.

Ha nem születik megoldás, május 13-a után megszűnne többek között a védett üzemanyagár, az élelmiszerárstop és a drogériai termékek árának korlátozása. Hatályát veszítené az a rendelet is, amely kiskaput biztosított a Samsung SDI-nek, hogy a környezetvédelmi szabályok megszegése esetén se függesszék fel a gödi akkumulátorgyár működését. Emellett a Szőlő utcai ügy miatt a büntetés-végrehajtás irányítása alá helyezett javítóintézetek visszakerülnének a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alá.

A kormány mozgásterét szűkíti, hogy az Alaptörvény 15. módosítása idén januártól külön kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz köti a törvényektől való rendeleti eltérést. Bár egy korábbi törvényben a kormány általános felhatalmazást kapott május 13-ig,

A kérdést a május 9-i alakuló ülésig a jelenlegi, fideszes többségű Országgyűlés rendezhetné, vagy utána az új, tiszás többségű parlament, de ehhez az ügyvezető Orbán-kormány partneri viszonya is szükséges.

A jogvédő szervezet szerint ideális esetben a törvényeket társadalmi és szakmai egyeztetés után, parlamenti vita mellett kellene elfogadni. Úgy látják, a kormány évek óta indokolatlanul tartja fenn a különleges jogrendet, és tömegesen hozott olyan rendeleteket, amelyeknek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet alapjához.

A lap három forgatókönyvet vázol fel következő napokra:

• Az első, hogy a felek megállapodnak a veszélyhelyzet rövid, május 31-ig tartó meghosszabbításáról, ami időt ad az új kormánynak a rendeletek átvilágítására.
• A második, hogy a leköszönő vagy az új parlament egy gyorsan elfogadott törvénycsomaggal rendezi a legfontosabb kérdéseket, de ez a társadalmi vita hiánya miatt hordoz kockázatokat.
• A harmadik, hogy ha nem születik megegyezés, május 13-án a rendeletek hatályukat vesztik, ami több területen azonnali működési zavarokat okozhat.

Simor András volt jegybankelnök azt állította a jegybank korábbi felügyeleti alelnökéről, hogy megzsarolta az Erste Bank vezetőjét. Az ügyben most megszólalt a megvádolt egykori alelnök, Kandrács Csaba is.

Kandrács Csaba a Telexnek küldött közleményében tagadta a vádakat, és jelezte, hogy jogi lépéseket tervez. A volt alelnök szerint semmilyen ráhatása nem volt Simor András tisztségével kapcsolatos döntésekre.

Korábban a Magyar Nemzeti Bank is reagált. Azt írták, a nyilvánosságban megjelent új információk miatt a jegybank elnöke, Varga Mihály vizsgálatot rendelt el a kérdéses időszakra.

Az MNB egyben közölte, hogy 2025. március 4-e óta új vezetése van, amely alatt a jegybank a jogszabályoknak megfelelően működik, és a felügyeleti terület élére is új alelnök került.

Simor András egy televíziós interjúban beszélt a szerinte zsarolásnak minősülő esetről.

Elmondása szerint 2023 decemberében Jelasity Radován, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója arról számolt be neki, hogy a jegybankban, egy „ablaktalan szobában” közölték vele, hogy a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” járt volna el az Erste magyarországi leányvállalatával szemben, ha Simor a bankcsoport bécsi felügyelőbizottságának tagja marad. Simor végül 2024 januárjában lemondott a tisztségéről.

Az Erste Bank szerint az elmúlt időszakban több alkalommal voltak kitéve hátrányos, esetenként a jogszerűség határát súroló bánásmódnak, és jelezték, hogy egy esetleges vizsgálat során rendelkezésre állnak.

Az osztrák bank a közelmúltban látványos politikai nyomás alá került. Orbán Viktor egy választás előtti gyűlésén a „háború kutyája” és a „halál vámszedője” kifejezésekkel illette az Erstét. Később a pénzintézet már abban a listában sem szerepelt, amelyet a távozó nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton szívesen látott bankokként említett.

Kora nyárias időből sarkvidéki hangulatba csap át a hétvége: szombaton még a 25 fokot is elérhetjük, vasárnap azonban viharos széllel érkezik a drasztikus lehűlés - írja az Időkép.

Az északi, majd északnyugati áramlás szombatig melegebb légtömegeket hoz, vasárnap viszont egy sarkvidéki eredetű légtömeg zúdul be. Szombaton még a 25 fokot is megközelítheti a hőmérséklet, vasárnap azonban már viharos széllel érkezik a lehűlés.

A felmelegedés már csütörtökön megkezdődött. Majd pénteken folytatódik a szeles, de nagyrészt napos idő. A Dunántúlon többnyire derült égre, a Dunától keletre változóan gomolyfelhős-napos időre van kilátás, csapadék nélkül. A hőmérséklet hajnalban 1-8, délután 17-23 fok között alakul. Az északnyugati légmozgást többfelé élénk, a főváros térségében és a Dunántúl északi felén erős lökések kísérhetik.

A melegedés szombaton éri el a csúcsát: sok napsütés mellett a hőmérséklet 19 és 25 fok közé emelkedik, helyenként a 25 fokot is megközelítheti. A nyugati, északnyugati szél többfelé élénk, néhol erős lesz.

Vasárnap aztán jön a fordulat. Észak, északnyugat felől hidegfront érkezik, ami alapvetően napos, de rendkívül szeles időt hoz.

A front sok csapadékot ezúttal sem hoz, legfeljebb helyenként fordulhat elő egy-egy futó zápor. A csúcshőmérséklet 13 és 21 fok közé esik vissza, délen mérhetünk már csak 20 fok feletti maximumokat. A lehűlés vasárnap északkeleten lesz a leginkább érezhető, míg délnyugaton maradhat a legmelegebb. A viharos széllökések miatt érdemes a szabadban lévő tárgyakat rögzíteni.

A hideg betörés hatása hétfő hajnalban is érezhető lesz, ekkor a fagyzugos tájakon ismét előfordulhatnak fagyos területek. A fagyveszély miatt az érzékeny növények védelméről is gondoskodni kell.