A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.
A kamatfolyosó két széle 135 bázisponttal nőtt, az overnight betét kamata 7,25 százalék, a fedezett hitel kamata 10,25 százalék lett.
A hírre a forint is erősödni kezdett.
A kamatdöntést megelőzően az euró 399, 87 forinton állt, mintegy öt perccel később 397,61 forinton jegyzeték. A frank 395,88 forintról 393,45 forintra gyengült, a dollár pedig 378,62 forintról 376,12 forintra süllyedt.
Van egy műsor a jászsági térségi tévében Képviselő Infó címmel, amelyben minden hónapban egyszer a térség országgyűlési képviselőjét, Pócs Jánost hívják meg, akinek – bejátszott óraketyegés mellett – a nézők által feletett kérdésekre kell válaszolnia. Ő volt az, aki korábban – máig nem tisztázott komolysággal – arról értekezett, hogy Jézus jász volt, hiszen jászolban született.
Elhíresült egy korábbi adása is a műsornak, amelyben a politikus arra a kérdésre, hogy a térségben miért csak a forint gyengül a valuták közül, azt válaszolta: „az tud romlani, csökkenni, ami magas volt, ez lenne a forint, miközben a térség valutái eleve alacsonyan voltak, nem tudtak csökkenni”.
A legújabb adásban kifejezetten erős mondatai voltak Pócsnak – vette észre a 444. A műsorvezető az adás elején összefoglalta, mi mindent történt az előző egy hónapban: katatörvény, összeomló magyar forint, energiaválság, rezsiemelkedés, viták az EU-val, súlyos aszály, itt a háború félelme folyamatosan, miközben a covid-járvány is berobbanna újra. A képviselő szerint ez csak a rossz dolgok felsorolása, de emlékeztetett arra, hogy a lehetőségekhez képest mindig minden válságból a lehető legjobban jöttünk ki, most is ez lesz.
Később arra a kérdésre, hogy miért nem volt egyeztetés a katatörvényről, azt válaszolta, hogy volt, négy hónappal ezelőtt, úgy hívták: választás.
A jó bemondások itt nem álltak meg: Pócs ugyan a műsorvezető kérdésére sem nevezi narkósoknak a törvény ellen tüntetőket, de úgy fogalmaz: „józan ítélőképességgel rendelkezik az, aki úgy gondolja, hogy Putyint térdre kényszeríti, a gázárat leviszi, a Jóistent pedig megint térdre kényszeríti, hogy Magyarországon essen már eső, mert ők kimennek Pesten oszt hidat foglalnak, hát ott azért valami zár van”.
hirdetés
A műsorvezető később egyetemi professzorokra is hivatkozott, akik szerint elhibázott gazdaságpolitikai döntés volt a rezsicsökkentés. Pócs szerint „tisztelet a kivételnek, de az egyetemi professzorok mégiscsak egy nyomon látják a világot. Szokták mondani, hogy valaki, aki a disznóvágásra csak a vacsorára érkezik, de gőze sincs, hogy mennyi moslékot kellett adni a disznónak, mire abból hurka lett”.
Később meg is erősíti, hogy komplexen kell gondolkozni, és erre az egyetemi professzorok többsége nem alkalmas.
A katatörvényt egy meglehetősen bonyolult dinnyés példán keresztül magyarázta el: „Ha én minden évben adok magának egy dinnyét, akkor mindig örül neki. De ha idén adok egyet, és kiderül, hogy nagy volt az aszály, ezért visszakérem, akkor sokkal jobban megsértődik rám, hogy azt az egyet visszavettem, minthogy minden évben adtam.”
A beszélgetés egy pontján kitér arra is, miért nem tudnak Magyarországon magasabbak lenni a bérek:
szerinte ha európai bérek lennének Magyarországon, akkor az ide beruházó nagy cégek elmennének az országból, és nem lennének munkahelyek.
Nagyon nagy egy globális recesszió kialakulásának veszélye. Speciális viharzóna felé halad a világ, Európában szupercella-jelenség várható – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Barnabás.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt: júliusban egy hónap alatt 2 százalékkal nőttek az árak, ami kiugrónak számít.
Az infláció a jegybank várakozásai szerint még emelkedő pályán halad, őszig, vagy inkább az év végéig ez a folyamat tartani fog,
nemcsak Magyarországon, hanem Európában is – fogalmazott.
„Itt Európában még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk” – tette hozzá a jegybank alelnöke.
Az élelmiszer- és energiaárak emelkedése mellett számolni kell az aszályhelyzettel, ami a kelet-közép-európai régióban ősztől újabb áremelkedési hullámot indíthat el épp azon termékeknél, amelyek már így is az egyik legnagyobb mértékben drágultak.
hirdetés
A rezsiárak emelkedése önmagában 3 százalékot ad hozzá az inflációhoz
– tette hozzá Virág. Ha ezt hozzáadják a legutóbbi 15-16 százalékos inflációs várakozáshoz, akkor augusztusra máris 18-19 százalékos drágulási ütem látszik. Kifejtette azt is: őszre nagyon komoly kockázata van egy globális recesszió kialakulásának.
A történelmi számokat említve felsorolta, hogy 70-es évek óta volt stagfláció, energiaválság, aztán tőzsdei válságok, feltörekvő piaci gondok a 90-es években, 2008-9-ben a globális gazdasági válság, majd adósságválság, 2020-21-ben a koronavírus-járvány okozta válság. „Most azonban minden jelenség, ami ezeket a válságokat jellemezte, itt van velünk” – vázolta a sötét képet Virág Barnabás.
„Magasak a világban az adósságszintek, itt van még a koronavírus, ami ráadásul Kínában még lezárásokat jelent, emelkednek az energiaárak. Olyan puskaporos levegő van, ahol ezek a faktorok nagyon könnyen össze tudnak adódni. Európa kitettebb, mint az Egyesült Államok vagy Kína”
Újra megindult az orosz olaj áramlása a Barátság kőolajvezetéken, miután a Mol-csoport kifizette az Ukrajna felé esedékes tranzitdíjat – közölte a Reuters hírügynökség. Ezt az ukrán fél is megerősítette,
az olaj magyar idő szerint kettő óra után nem sokkal indult meg újra.
Korábban mi is írtunk róla, hogy a magyar olajvállalat tárgyalásokba kezdett az ukránokkal és az oroszokkal a Barátság mihamarabbi újraindításáról.
A vezetéken augusztus 4-e óta nem érkezett kőolaj Magyarországra, miután az orosz Transznyeft leállította a szállítást, mert nem tudta kifizetni a tranzitdíjat az ukrajnai szakaszon felelős Ukrtransznafta cégnek. Az orosz bankokat érintő szankciók miatt nem sikerült az utalás az oroszok állítása szerint, az elküldött pénz visszaérkezett a számlájukra.
A budapestiek úgy érzik, hogy erősen meg fogják szenvedni a megszorításokat: a Medián és a 21 Kutatóközpont július végén készített 1000 fős telefonos felmérése szerint minden második fővárosi lakos (57 százalék) arra számít, hogy a következő időszakban kevesebbet engedhet majd meg magának.
a fővárosi lakosság harmada (34 százalék) attól is tart, hogy nem fogja tudni fizetni a rezsiszámlákat.
A kutatásból az is kiderült, hogy a fővárosiak 69 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a kormány az átlag felett fogyasztók esetében növeli az áram- és gázárakat. Ezt gondolja az ellenzéki szavazók 87 százaléka és a fideszesek 49 százaléka is.
A válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy „elviselhetetlen nehézséget” okoznak számára az új rezsiárak.
A kormányt az ellenzéki válaszadók 94 százaléka tartja inkább vagy teljes mértékben felelősnek, de még a fideszesek közül is minden negyedik így gondolja. Oroszországról a kormánypártiak 53 százaléka gondolja úgy, hogy inkább vagy teljes mértékben felelős a kialakult helyzetért. A válaszadók a magyar ellenzéket hibáztatják a legkevésbé.
A többség elégedetlen a kormány válságkezelésével, ötfokú skálán 43 százalék értékelte egyesre, 11 százalék pedig kettesre a teljesítményét az ország vezetésének. A válságkezeléssel leginkább a nők, a 18–39 év közöttiek, illetve a felsőfokú végzettségűek elégedetlenek. Érdekesség, hogy még a fővárosi fideszesek 22 százaléka is 1-est vagy 2-est adott a kormánynak.
