A Turbina perrel vág vissza, miután a rendőrség bezáratta
A klub a Magyar Helsinki Bizottság segítségével tesz jogi lépéseket rendőrség döntése ellen, ami a drogtörvényre hivatkozva intézkedett. Április 4-én pedig egy többnapos fesztivállal nyitják újra a kapuikat a kényszerszünet után.
Jogi lépéseket indít a Turbina, miután a drogtörvényre hivatkozva ideiglenesen bezáratták, április 4-én pedig egy nyitófesztivállal tér vissza – áll a közösségi teret üzemeltető csapat csütörtöki közleményében.
A Turbina több fronton is harcba száll a döntés ellen: fellebbezést nyújtanak be a bezárás ellen, a Magyar Helsinki Bizottság segítségével közigazgatási pert indítanak, emellett pedig rágalmazás miatt feljelentéseket tesznek azokkal szemben, akik szerintük bizonyítékok nélkül hozták összefüggésbe a helyszínt bűncselekményekkel.
A perben annak megállapítását kérik, hogy az a kormányrendelet, ami kizárja a hatósági mérlegelés lehetőségét, ellentétes az Alaptörvénnyel, nemzetközi egyezményekkel és az Európai Uniós joggal – írta a 444.hu.
A hely üzemeltetői szerint
„az ügy hátterében egy olyan, a háborús vészhelyzetre hivatkozva meghozott rendelet áll, amely kötelezi a rendőrséget a szórakozóhelyek ideiglenes bezárására akár egyetlen, ellenőrizetlen tanúvallomás alapján is, anélkül, hogy vizsgálniuk kellene az üzemeltető együttműködését vagy a megelőző intézkedéseket”.
A jogi csata mellett már a visszatérésre is készülnek: április 4-re nyitófesztivált hirdettek. Az esemény a Mikszáth téren indul közös gyülekezővel, majd éjfélkor a kapura kihelyezett bezáratási dokumentum ünnepélyes eltávolításával és a klub újranyitásával folytatódik, ami egy többnapos rendezvénysorozatba torkollik.
A szórakozóhelyet március elején záratta be a rendőrség egy hónapra, arra hivatkozva, hogy ott korábban kábítószer-kereskedelem történt. A döntést egy decemberi törvényre, illetve annak januári kiegészítésére alapozták.
A rendőrség szerint viszont a bezárás nem „egyszerű bemondásra” történt, hanem lefoglalt tárgyi bizonyítékokra, egybehangzó tanúvallomásokra épült, és több előállítás is történt. Közleményükben „már-már mulatságosnak” nevezték a Turbina állításait.
Ezzel szemben a szórakozóhely azt állítja, hogy a rendőrség februárban heteken keresztül fedett akció keretében figyelte a helyszínt, de semmilyen jogsértést nem állapítottak meg, sőt a művelet vezetője megdicsérte a „példaértékű üzemelést”.
A bezáratás után a Turbina munkatársai adománygyűjtést szerveztek, és FREE TURBINA néven egész estés támogatói bulit is tartottak a Városháza parkban. Az ügy a teljes kulturális szcénát megmozgatta: a Budapest Park például arra figyelmeztetett, hogy a klubbezárások már a nemzetközi közegben is visszhangot keltenek, és rombolják a fellépők és a közönség bizalmát.
Jogi lépéseket indít a Turbina, miután a drogtörvényre hivatkozva ideiglenesen bezáratták, április 4-én pedig egy nyitófesztivállal tér vissza – áll a közösségi teret üzemeltető csapat csütörtöki közleményében.
A Turbina több fronton is harcba száll a döntés ellen: fellebbezést nyújtanak be a bezárás ellen, a Magyar Helsinki Bizottság segítségével közigazgatási pert indítanak, emellett pedig rágalmazás miatt feljelentéseket tesznek azokkal szemben, akik szerintük bizonyítékok nélkül hozták összefüggésbe a helyszínt bűncselekményekkel.
A perben annak megállapítását kérik, hogy az a kormányrendelet, ami kizárja a hatósági mérlegelés lehetőségét, ellentétes az Alaptörvénnyel, nemzetközi egyezményekkel és az Európai Uniós joggal – írta a 444.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb nagy nevek! Azahriah mellett Krúbi és a Carson Coma néhány tagja is fellép Puzsérék Rendszerbontó Nagykoncertjén
A Polgári Ellenállás bejelentette a Rendszerbontó Nagykoncert 13 további fellépőjét, ezzel a lista véglegessé vált. Az esemény célja, hogy rendszerkritikus dalokkal mozgósítsa a választókat.
Tizenhárom új névvel, köztük Krúbival és a Carson Coma két tagjával vált teljessé a Puzsér Róbert Polgári Ellenállása által szervezett Rendszerbontó Nagykoncert fellépőlistája. A szervezők a Facebookon jelentették be, hogy a választás előtti péntekre tervezett eseményen kik lépnek még színpadra a Hősök terén.
„A következő 13 előadó nevével immáron teljes a Rendszerbontó Nagykoncerten fellépők sora: Krúbi, Héra Barnabás & Bóna Zsombor (Carson Coma), Laár András, NKS, Saiid, Mikee Mykanic, Bankrupt, Felső Tízezer, Funktasztikus, Tha Patkányz, Peety, G Ras , HRflow” – áll a Polgári Ellenállás posztjában.
A most bejelentett zenészek olyan, már korábban nyilvánosságra hozott előadókhoz csatlakoznak, mint Azahriah, Co Lee, az Elefánt, a Hősök, Bongor vagy a Galaxisok.
Puzsér Róbert korábban azt nyilatkozta, hogy minden előadó egyetlen, rendszerkritikus dalt ad majd elő. Az eseménnyel az eddig széttartó indulatokat szeretnék összecsatornázni, és a cél, hogy „meghajtani vele a választási hajlandóságot”. Puzsér hozzátette, az eseménnyel szeretnének „átpolitizálni olyan társadalmi csoportokat, aki nem követik a politikai realityt”.
A koncertet a választás előtti pénteken tartják Budapesten, a Hősök terén. Az esemény egyszerre lesz zenei program és politikai demonstráció, amelyet teljes egészében közösségi finanszírozásból valósítának meg.
A szervezők 45 millió forintot gyűjtenek, legutóbbi posztjuk szerint 27 millió már össze is jött.
Tizenhárom új névvel, köztük Krúbival és a Carson Coma két tagjával vált teljessé a Puzsér Róbert Polgári Ellenállása által szervezett Rendszerbontó Nagykoncert fellépőlistája. A szervezők a Facebookon jelentették be, hogy a választás előtti péntekre tervezett eseményen kik lépnek még színpadra a Hősök terén.
„A következő 13 előadó nevével immáron teljes a Rendszerbontó Nagykoncerten fellépők sora: Krúbi, Héra Barnabás & Bóna Zsombor (Carson Coma), Laár András, NKS, Saiid, Mikee Mykanic, Bankrupt, Felső Tízezer, Funktasztikus, Tha Patkányz, Peety, G Ras , HRflow” – áll a Polgári Ellenállás posztjában.
A most bejelentett zenészek olyan, már korábban nyilvánosságra hozott előadókhoz csatlakoznak, mint Azahriah, Co Lee, az Elefánt, a Hősök, Bongor vagy a Galaxisok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Oroszország olajexportjának 40 százaléka megbénult, nem csak a Barátság vezetéken áll a szállítás
Ukrán drónok támadták a legfőbb nyugati kikötőket, eközben lefoglalt tankerek és a leállt Barátság vezeték is súlyosbítja a helyzetet. A Reuters szerint ez a modern Oroszország legsúlyosabb olajellátási zavara.
Miközben az USA és Irán háborúja miatt a világpiaci olajár hordónként 100 dollár fölé szökött, Oroszország modern történetének legsúlyosabb olajellátási zavarával néz szembe. Az ország exportkapacitásának legalább 40 százaléka kiesett, épp akkor, amikor hatalmas bevételt érhetne el az eladásokon.
Az orosz olajexport megbénulását ukrán dróntámadások, az Ukrajnán át vezető Barátság kőolajvezeték leállása, valamint tankerhajók lefoglalása okozza
– derül ki a Reuters piaci adatokon alapuló számításaiból.
Ukrajna ebben a hónapban fokozta a támadásokat az orosz olaj- és üzemanyagexport-infrastruktúra ellen, és mindhárom jelentős nyugati exportkikötőt célba vette: a fekete-tengeri Novorosszijszkot, valamint a Balti-tengeren található Primorszkot és Uszty-Lugát.
Kijev emellett olajszivattyú-állomásokat és finomítókat is támad.
Kereskedők szerint az Oroszországhoz köthető illegális tankerhajók lefoglalása napi mintegy 300 ezer hordó, a murmanszki kikötőből származó sarkvidéki olaj exportját is megzavarta.
A kiesés komoly érvágás Moszkvának, mivel Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre, és az olajtermelés az állami költségvetés egyik fő bevételi forrása. A szállítási nehézségek miatt Moszkva kénytelen az ázsiai piacok felé fordulni, ezek az útvonalak azonban a kapacitásuk miatt korlátozottak.
Oroszország továbbra is zavartalanul szállít olajat vezetékes és tengeri útvonalakon Kínába, valamint ellátja a szomszédos Fehéroroszország finomítóit is, napi mintegy 300 ezer hordóval.
A Magyarországra és Szlovákiába vezető Barátság kőolajvezeték egy januári orosz támadás óta áll. Kijev szerint a károk javítása nehéz és időigényes, legkorábban április végére lehet kész. Budapest és Pozsony ezzel szemben úgy látja, Ukrajna „politikai okokból” nem indítja újra a vezetéket.
Miközben az USA és Irán háborúja miatt a világpiaci olajár hordónként 100 dollár fölé szökött, Oroszország modern történetének legsúlyosabb olajellátási zavarával néz szembe. Az ország exportkapacitásának legalább 40 százaléka kiesett, épp akkor, amikor hatalmas bevételt érhetne el az eladásokon.
Az orosz olajexport megbénulását ukrán dróntámadások, az Ukrajnán át vezető Barátság kőolajvezeték leállása, valamint tankerhajók lefoglalása okozza
– derül ki a Reuters piaci adatokon alapuló számításaiból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfajult a vita: Hann Endre propagandistának nevezte Mráz Ágoston Sámuelt, majd bejelentette, hogy a választás után visszavonulhat
Összecsapott a Medián és a Nézőpont Intézet vezetője az utóbbi napokban publikált, merőben eltérő párttámogatottságokat mérő kutatásaik miatt. Mráz szerint az ördög a részletekben, ez esetben az eltérő módszertanban rejlik, míg Hann szerint a Nézőpont politikai megrendelést teljesít.
A Republikon Intézet csütörtöki rendezvényén vitázott Hann Endre, a Medián, és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Bár a kerekasztal témája az áprilisi választás volt, Hann Endre nem kerülte meg a két intézet közötti feszültséget, és azzal vádolta Mrázt, hogy propagandista, aki etikai vétséget is elkövetett ellene. A vita hátterét a két intézet homlokegyenest eltérő mérési eredményei adják, a részletekről a 444.hu számolt be.
Hann szerint Mráz az első, aki közvélemény-kutatóból propagandista lett. „Amikor azt mondom, hogy a Nézőpont kormányközeli, Mráz ezt nem tudja cáfolni”
– mondta a Medián vezetője, aki szerint Mráznak nagy szerepe van abban, hogy romlott a közvélemény-kutatók hitele. Mráz Ágoston Sámuel visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta, hogy a Nézőpont független, a Medián számai pedig furcsák.
Hann a vita során egy ponton azt is kijelentette:
„Nem tudom, április 12 után folytatom-e a közvéleménykutatói munkát”.
A konfliktus alapja, hogy a Medián szerdán közölt számai alapján a választani tudó biztos szavazók között 58 százalékon áll a Tisza és 35 százalékon a Fidesz, ami 23 pontos ellenzéki előnyt jelent. Ezzel szemben a Nézőpont legfrissebb kutatása szerint a Fidesz vezet hat százalékkal: náluk 46 százalékon áll a kormánypárt és 40 százalékon a Tisza. A kormányközeli intézet egyenesen azt a címet adta kutatásának, hogy „a Nézőpont realistább a Mediánnál”.
Mráz a nagy eltérést azzal magyarázta, hogy ők a rejtőzködő, pártválasztásukat el nem áruló, de magukat biztos szavazónak mondó válaszadókat is besorolják valahova egy statisztikai eljárással, egyéb válaszaik alapján. „Nincs trükk, standard statisztikai eljárás”
– fogalmazott.
Azt is felvetette, hogy a Medián adatfelvételében „lehet valami furcsaság”, mivel a telefonos megkereséseket az Iránytű intézet végzi. Hann erre úgy reagált, hogy több call centerrel is dolgoznak, és az Iránytű csak az egyik partnerük.
A vita akkor éleződött ki, amikor február végén a Medián egy minden addiginál nagyobb, 20 százalékos Tisza-előnyt mért. Erre reagálva a kormányzati médiagépezet támadást indított az intézet ellen, melynek részeként a megafonos Deák Dániel megszerzett néhány, állítólag a felmérés nyers adatfelvételi számait tartalmazó táblázatot, és ezek alapján hamisítással vádolta a Mediánt.
Hann szerint Mráz etikai vétséget követett el, amikor „beállt az undorító kampányba”, melynek célja az ő és a Medián tönkretétele volt.
Mráz tagadta, hogy részt vett volna a kampányban. „Csak írtam egy bejegyzést, hogy szerintem vannak furcsaságok az adatokban, és kérdéseket tettem fel” – mondta, hozzátéve, hogy szakmai vitát szeretett volna kezdeményezni, és nem feltételezi, hogy a Medián manipulálná az adatokat.
Hann Endre a vitán nem volt hajlandó a számokról beszélni, mert azt károsnak tartja a szakmára nézve, és szerinte „kínos dolgok derülhetnek ki” a Nézőpont nem átlátható módszertanáról is. Védte intézete függetlenségét, példaként hozva, hogy Gyurcsány Ferencről akkor is megírták, hogy a legnépszerűtlenebb miniszterelnök, amikor a Miniszterelnöki Hivataltól volt megrendelésük.
A Republikon Intézet csütörtöki rendezvényén vitázott Hann Endre, a Medián, és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Bár a kerekasztal témája az áprilisi választás volt, Hann Endre nem kerülte meg a két intézet közötti feszültséget, és azzal vádolta Mrázt, hogy propagandista, aki etikai vétséget is elkövetett ellene. A vita hátterét a két intézet homlokegyenest eltérő mérési eredményei adják, a részletekről a 444.hu számolt be.
Hann szerint Mráz az első, aki közvélemény-kutatóból propagandista lett. „Amikor azt mondom, hogy a Nézőpont kormányközeli, Mráz ezt nem tudja cáfolni”
– mondta a Medián vezetője, aki szerint Mráznak nagy szerepe van abban, hogy romlott a közvélemény-kutatók hitele. Mráz Ágoston Sámuel visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta, hogy a Nézőpont független, a Medián számai pedig furcsák.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gyászol a magyar tudományos élet: meghalt dr. Kordos László, a 10 millió éves rudabányai emberszabású ősmajom kutatója
A Magyar Állami Földtani Intézet egykori igazgatója 75 évesen hunyt el. Foglalkozott az ipolytarnóci ősállatokkal, a mecseki Komlosaurus-dinólábnyomokkal, és a Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulásával is.
Életének 76. évében elhunyt dr. Kordos László paleontológus és geológus, a földtudomány akadémiai doktora.
Kordos László neve a rudabányai ásatásokkal és az emberré válás korai szakaszának kutatásával forrt össze, munkássága nemzetközi figyelmet irányított a magyarországi őslénytani lelőhelyekre.
Pályafutása jelentős részét, 1974-től 2012-ig a Magyar Állami Földtani Intézetben töltötte, ahol évtizedeken át vezette a múzeumot és a könyvtárat, majd 2007 és 2010 között az intézmény igazgatója volt. Pedagógusként is meghatározó szerepet játszott: 1975-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem külső előadójaként és a doktori iskola alapítójaként dolgozott, 1976-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Tanszékén, 1997-től a Szent István Egyetem Állatorvosi Karán, 2010-től pedig a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Karán is tanított.
Több mint 600 szakmai publikáció szerzőjeként újonnan felfedezett őslényeket írt le, foglalkozott az ipolytarnóci ősállatokkal, a mecseki Komlosaurus-dinólábnyomokkal, valamint a Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulásával. Ismeretterjesztő könyvek tucatjai is fűződnek a nevéhez, köztük az 1984-es Magyarország barlangjai, Az első ötven millió év, Az emberiség kezdetei vagy a Rudapithecus kutatás - Tények és mesék című kötetek.
Tudományos hírnevét a rudabányai felfedezések alapozták meg. 1971-től vett részt a világhírű Rudapithecus hungaricus, vagyis „Rudi” körüli ásatásokban, amelyeket 1978-tól már ő maga irányított. Nevéhez kötődik a „Gabi” névre keresztelt, 1999-ben megtalált, 10 millió éve kihalt emberszabású ősmajom leírása is. A rudabányai leletek hatalmas szenzációt keltettek, az ásatás éveken keresztül amerikai-kanadai-magyar együttműködésben folytatódott.
Szenvedélyesen beszélt a tudományról, ami megmutatkozott abban is, ahogyan a tanításhoz és a nyilvános szereplésekhez viszonyult. „Magam még ma is különös késztetést érzek, hogy emberek előtt szerepeljek. Nagyszerű érzés, amikor mondanivalóm értő fülekre talál, amikor az ifjaknak, doktoranduszoknak nyithatok távlatokat, miközben tőlük rengeteget tanulhatok” – nyilatkozta korábban.
Rendszeres szereplője volt rádió- és tévéműsoroknak, tagja volt a National Geographic Magyarország és a Természet Világa szerkesztőbizottságának. Munkáját 2010-ben a tudományos újságírók Az év ismeretterjesztő tudósa díj a csillaggal tüntették ki.
Életének 76. évében elhunyt dr. Kordos László paleontológus és geológus, a földtudomány akadémiai doktora.
Kordos László neve a rudabányai ásatásokkal és az emberré válás korai szakaszának kutatásával forrt össze, munkássága nemzetközi figyelmet irányított a magyarországi őslénytani lelőhelyekre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
