SZEMPONT

„Beleégett az agyamba a kétéves, halott kislány képe” – fotósunk mesél ukrajnai munkájáról

Elek Krisztián a háború első napjától kint dolgozik. Azt mondja, az érzelmi teher a legnehezebb, és számára elképesztő, hogy vannak, akik azt hiszik, amit látnak, az megrendezett.

Címkép: Luis Godinho, Egyéb fotók: Elek Krisztián - szmo.hu
2022. április 29.

Elek Krisztián február 24-től járt Lvivben, Kijevben és környékén, Odessában, Mykolajivban és Harkivban. Még készül Zaporizsjába, mielőtt hazatér. Cikkeit, fotóit folyamatosan láthatták a Szeretlek Magyarország oldalán. Most a munkája részleteiről kérdeztük.

– Mit adhat vissza egy háborúból egy újságíró? Láthat és láttathat-e tökéletetes képet?

– Nincs az az ember, aki mindent meg tud tapasztalni és mutatni egy háborúból. Nem tud ott lenni mindenütt, és az sem biztos, hogy adott pillanatban jó helyen van. Nekem is volt olyan, hogy Lvivben voltam napokig, ahol nem volt támadás sokáig, aznap, amikor átmentem Odesszába, Lvivben volt robbantás. Nyilván, minél több időt vagyunk itt, annál többet tudunk mutatni. Egy-egy nagy cégnek könnyebb, mert ők lefedik az országot, csapatokat küldenek minden fontos helyszínre. A BBC, CNN, Washington Post, FOX News és a többiek még cserélgetik is az újságíróikat, nagyjából kipihent emberek tudnak dolgozni. Az olyan szabadúszók, mint én, folyamatosan szerveznek, utaznak, fotóznak. Állandóan harcban vagyunk az idővel, nem akarunk lemaradni semmiről, de próbálni kell anyagilag nem tönkremenni a munkában, ki kell találni, mikor milyen utazásra, helyi segítségre érdemes költeni. Ezért mi szabadúszó fotósok, operatőrök, újságírók összeállunk kisebb csoportokba. 2-3 embernek biztonságosabb az utazás, a munka, és megoszlanak a költségek.

Nagy cégek munkatársainak biztonsági védelme is van. Általában olyan ember például a sofőrük, akinek van háborús tapasztalata. Golyóálló terepjáróval járnak, és néha a helyi katonaság is ad biztonsági szolgálatot, ha kérnek. Mi viszont csak magunkra tudunk vigyázni, nincs babysitting!

Az idő is nagyon fontos. Rengeteg csapat jön ki 2-3 napra, az nyilván csak egy-egy helyszín, egy-egy történet. Az én két hónapom indult a menekültekkel a határon, majd Lvivben megmutattuk, hogyan nő a tömeg, utaztam velük vonaton, fotóztam fegyverkezelést tanuló vagy tankhálót és élelmiszercsomagot készítő önkénteseket, temetéseket, exhumálásokat, lerombolt falvakat. Szeretném, ha még sikerülne találkoznom Mariupolból menekültekkel.

– Milyen tulajdonságok fontosak egy ilyen úthoz? Bátornak kell lenni például?

– Nem gondolom, hogy feltétlenül bátornak kell lenni. Én például nem tartom magam annak. Azt gondolom, elhivatottnak és konoknak kell lenni, és olyannak, aki képes folyamatos nyomás alatt dolgozni. Fontos, hogy ki tudj lépni a komfortzónádból. Én hetekig egy ablak nélküli aprócska szobában éltem, minimális ruhám volt, enni meg azt ettem, amit találtam, és amire idő volt. Fontos a rugalmasság, mert itt folyamatosan változnak a tervek. Nekem például az első naptól így van. Február 24-én Londonból akartam Kijevbe utazni, a check in pultnál ellenőrizték az útlevelem, amikor jött az értesítés, hogy minden járatot töröltek Ukrajnába, mert Oroszország megtámadta. Kijev helyett Budapestre repültem, onnan kocsival és vonattal jöttem Ukrajnába. Az eredetileg 3 hétre tervezett utam a háború kitörésével meg is hosszabbodott, immár 2 hónapja itt vagyok.

Azt gondolom, kell a jó kondíció, mert a golyóálló mellény és a sisak együtt ad pár extra kilót, főleg egy fotósnak, akinek eleve van már pár extra kiló a nyakában. Körülbelül 10 kiló pluszt cipelünk akár napi 12 órában.

Öreg fotósok mondják, hogy a túléléshez hallgatni kell az ösztöneinkre, ha szarul érezzük magunkat, úgy tűnik, valami nem stimmel, akkor le kell lépni. Fontos szerintem együttműködőnek lenni a kollégákkal, az információcserék segítenének, főleg biztonsági szempontból, bár ez sokaknál nem működik, úgy tapasztaltam sokan versenynek tartják a kinti munkát. Sok női riporterrel is találkoztam itt, de úgy látom, a férfiak vannak túlsúlyban háborús tudósításban.

– Bárki mehet háborús övezetbe? Engedély kell?

– Tulajdonképpen mindenki, életemben először még katasztrófaturistával is találkoztam Lvivben. Ő nem volt újságíró, nem is fotózott, nem is írt, ő tényleg csak meg akarta nézni, milyen a háború. Úgy tervezte, megy a frontvonalba, de arról lebeszéltük, hogy védőfelszerelés és engedély nélkül nekivágjon.

Az országba bárki bejöhet, de vannak helyek, ahová nem mehet papírok nélkül.

Az adott ország védelmi minisztériumából kell igényelni akkreditációt. Békeidőben hosszabb a folyamat. A háború előtt 5 hetet vártam rá, az oroszok támadása után viszont egy hét alatt kiadták a legtöbb újságírónak, illetve nekem is, mert nekem is újat kellett kérni, háborúsat. Az első akkreditációmmal egy időben szerveztem a fixert. Ő a helyi segítő, aki ismeri a helyszínt, és anyanyelvén kívül beszél legalább egy idegen nyelvet. Van autója, illetve gyakran újságíró, fotós volt. Általában 150-300 eurót kérnek egy napi munkáért, néha kicsit többet is, az adott helyzettől függ. Ezért segít eligazodni, leszervez interjúkat, bejuttat olyan helyekre, ahova átlagember sokszor nem tudna. Akkor is jól jönnek, amikor igazoltatnak minket a katonák. Itt azért könnyedén letartóztathatják az embert, a legkisebb gyanú elég hozzá. Engem egyszer 40 percig tartottak fel, mert egyedül voltam, és oroszul mondtam egy taxisnak, hogy nem értem, ő meg rendőrt hívott rám. Jöttek mindenféle egyenruhások, tízen. Végül kihallgatás és az engedélyem ellenőrzése után elengedtek. Itt pont nem volt velem fixer, így nehezebb volt.

– Mi kell egy ilyen útra? A több vagy a kevesebb a jobb?

– Az eredeti terveim szerint a donyecki régióba mentem volna, ahol február végén -20 fokok vannak. Úgyhogy egy nagy hátizsákkal jöttem, abban sok meleg ruha és hálózsák is volt. Hoztam külső akkumulátort, mert áramhiánnyal is számolni kell. A tervek első borulásánál cuccaim egy részét egy barátomnál hagytam. Próbálok a legszükségesebbekre hagyatkozni. Alapvetően fontos, hogy tudjak dolgozni, ne fagyjak meg, és ne lőjenek le. Szóval kell golyóálló mellény és sisak is. Én eredetileg Kijevben kaptam volna védőfelszerelést. Katonákhoz akartam menni Donbasba, dokumentálni, hogyan élnek. A háború kitörése után azonban már nem sikerült elérnem hozzájuk.

Esélyem sem volt eljutni Kijevbe golyóálló mellény nélkül. Próbáltam beszerezni, de elképesztő hosszú folyamat volt. Sem az önkénteseknél, sem az újságíró szervezeteknél nem volt, három hét alatt sikerült vennem egyet.

Mellényből legalább 4-es erősségű kell. Feltesszük a PRESS feliratot, így nagyobb a valószínűsége, hogy nem lőnek ránk. Igaz, ez sem életbiztositás, nemrég a Fox News operatőrét lőtték le itt Ukrajnában. Lvivben elég hosszan vártam, hogy beljebb mehessek, így ott is lett a bázisom. Innen utazom az ország különböző pontjaira minimális csomaggal. Csak a kameráimat viszem, a laptopom, a töltőket, két gatyát, két zoknit és két pulcsit. Sok esetben a fürdési lehetőségek sem a legjobbak vagy egyáltalán nincsenek, és a több napos ruhát hordjuk.

Igen, sokszor van szagunk is, és a borotválkozás sokadrangúvá válik.

Amit vittél, az nem biztos, hogy örökre ott lesz. Elhagytam a kamerám töltőjét, eltört az adapter, ami az angol elektromos eszközeimhez kell. Elvesztettem sapkámat is, és a bakancsom is szétesett. Ezeket háborúban nem is olyan egyszerű pótolni. A boltok üresek voltak, vagy nem is voltak nyitva.

– Voltál életveszélyben?

– Nem azért jöttem, hogy a harcoló tankokkal szembeállva fotózzak. Amit fotózok, azt meg is szeretném mutatni, szóval hosszú távra tervezek. De nagyon félelmetes volt Harkivban egy olyan részen fotózni, ahol folyamatos rakétázás hallatszott a közelemben, de a becsapódás nem látszott a panelházak között. Futnom kellett, a fixerem félúton behívott fedezékbe, hogy fújjam ki magam, mielőtt továbbfutunk az autóhoz.

– Hol alszol, eszel?

– Többnyire szendvicset eszek, nagyon ritkán sikerül főtt ételhez jutni. Az első 10 napban szinte kizárólag kebab volt a menü. Rá se tudok nézni, az otthoni finomságokról álmodom, amit a feleségemmel felváltva főzünk. A szállásaim nagyon változatosak. Egy éjszakát fűtés nélküli, üres lakásban töltöttem. Ahogy egy pillanatra elaludtam, felébredtem a reszketésre. Kint esett a hó, és mínusz 3 fok volt. Ezután egy nappal viszont Lvivben egy nagyon előkelő hotelban kaptam helyet egy éjszakára, máshol épp nem volt hely. Általában olcsó hostelekben foglalunk szállást a kollégákkal, akikkel együtt dolgozunk. Lvivben majdnem két hónapja bérlek egy kapszula-szobát, ez egy ablak nélküli, pici hely, tényleg csak az ágy és egy bőrönd fér el. Nagyon olcsó, a célnak megfelel.

Nincs kocsim, de itt úgy érzem, az a legjobb. Press feliratú autót is lőttek már.

Közeli helyekre a fixer elvisz, távolabbra pedig éjszakai vonatokkal közlekedünk. Olcsó, lassú, késik és kényelmetlen is, de mindig megérkezünk oda, ahova terveztük. A legtöbb vonat a 70-es vagy 80-as évek Szovjetuniójából maradt itt. A kalauznak is szovjet stílusú uniformisa van, nagy tányérsapkával. Priccseken lehet aludni, amik kemények és borzasztó keskenyek. Szóltak, hogy fent aludjunk, mert ha berobbanna az ablak, ne ránk essenek a szilánkok. Féltem, hogy leesek.

Mozdulni sem mertem, aludni sem bírtam.

Általában én mindig arra utazom, ahonnan menekülnek, de egyszer kipróbáltam menekültekkel együtt is egy másfél órás utat a határig, most 5 óra volt. A teljesen teli vonaton a vécé be volt zárva, a gyerekek pedig sokat sírtak.

Alszunk, ahol bírunk

– Kitől vannak információid? Hogyan tudod megértetni magad ott, ahol nem beszéled a nyelvet?

– A fixer az első számú segítőm. Nyilván ukrán, és ukrán szempontból mutat mindent, ahogy mindenki az országban. Objektivitást nem tőlük várunk, igyekszem a szememre bízni magam. Twitter vagy Telegram újságírói és helyi csoportokban találok információkat a történésekről. A liveuamap applikáción pedig látom a hadmozdulatokat. Követem a megérzéseimet, illetve kérdezem a helyieket fixer segítségével, hacsak nem beszélnek angolul. Olyan is van, amikor ők találnak meg. Egyszer az utcán egy önkéntes jött oda hozzám, mert látta a kamerákat a nyakamban. Beszélgettünk és mondta, hogy bevisz egy fegyverhasználati kiképzésre.

– Milyen szabályok vannak? Volt újságíró, akit kiutasítottak az országból, helyiekre pedig büntetés vár egy túl hamar kiadott felvétel miatt.

– Tudni kell, hogy Ukrajnában "martial law" van érvényben, ami statáriumot jelent. Gyakorlatilag hatályon kívül helyezi a normális íróságokat. Vészhelyzet van, így katonai kormány vezet. Az alkohol árusítását is így tiltották be. Itt az átlagnál több szigorítás van az újságíróknak. Egyrészről a technikai fejlődés most ott tart, hogy mindent tudunk élőben mutatni. Ezt nagyon nem szeretnék, mert azt akarják, hogy az oroszoknak minél kevesebb információjuk legyen a rakétatámadásaik sikeréről.

Az akkreditációban szerepel, hogy senki nem mutathat be robbantást, csak 12 óra elteltével. Aki hamarabb hozza nyilvánosságra, kiutasíthatják.

Igy járt a holland újságíró is, aki az odesszai rakétatámadásról adott ki fotót, videót azonnal. Gyakorlatilag államtitkokat adott ki. Tilos fotót vagy videót készíteni úttorlaszokról, harcászati eszközökről vagy katonai objektumokról illetve katonákról is, kivéve, ha maszk van rajtuk, vagy erre személyesen engedélyt adnak. Ez nyomasztó, gondolkodik is az ember a szabály megsértésén, de nem éri meg.

– Van időd pihenni?

– Két hónap után most engedtem meg két napot fotózás nélkül, de tennivaló így is van. Képeket kell rendszereznem és küldözgetnem, ráadásul folyamatosan nézni kell a híreket és szervezkedni is kell, mert hétfőn szeretnék Zaporizzsjába menni. 500-1500 fotót készítek egy nap általában. Ebből kell esténként kiválogatni a legjobbakat, majd szerkeszteni és elküldeni az ügynökségnek. Ez rendszerint este 8 és 10 óra között van. Ez már késő a fotóügynökségeknek. Ők azt szeretnék, hogy 6-ig adjam le a felvételeimet, különben nem veszik meg az újságok.

– Mennyibe kerül több mint két hónapig dokumentálni az ottani eseményeket?

Sokba. Autista fiatalokkal dolgozom gondozóként Angliában, a fizetésem nem rossz, de itt annál többet költök egy hónapban, a bevételek pedig minimálisak. Családi megtakarításunkat élem föl, és kezdetben gyűjtöttek nekem a barátok olyan 200 ezer forintot. Örök hálám nekik, nagyon köszönöm a kedvességüket!

A golyóálló mellényem itt készült, 500 euróba került. Azt mondták erős, és ellenáll a Kalasnyikov golyójának is. Hogy mennyire erős valójában, azt nem szeretném kipróbálni.

Én még szerencsés voltam, mert a hazatérő újságírók eladják, akár 1500 eurót is kérnek a védőfelszerelésükért. A kiadásaim jelentős része a fixerre megy, illetve a szállásokra, vonatra és kajára. Van, hogy csak csoki van nálam, hogy ha nincs idő enni, akkor valami energiát adjon.

– Melyek a legnagyobb kihívások?

– Nagy kihívás a bizonytalanság biztonsági és tervezési szinten is. A folyamatos szervezés mellett egyeztetni a kollégákkal, a fixerrel, és akkor sem biztos, hogy az eredmény az lesz, amire számítok. Rengeteg energia, idő és pénz megy néha kukába. Legutóbbi példa, hogy egyik kollégával megbeszéltük, hogy találkozunk Odesszában, onnan átmegyünk Mikolajivba. Azt mondta, jön hétfőn, másnap kedd vagy szerdát ígért, majd harmadik nap közölte, hogy elmegy ellenkező irányba. Elvesztegetett idő, pénz vonatra, szállásra, és a leszervezett fixer is bukott.

Vicces és bosszantó volt a háború elején, hogy aggódó ismerősök sokan írtak, de senki nem gondolta, hogy attól, hogy online vagyok, nem biztos, hogy ráérek. Nem csak beszélgetni nem érek rá, hanem sokszor egy visszaköszönésre sem.

A legnagyobb kihívás nyilván az érzelmi teher. Amikor látom a halott kétéves kislányt a sírgödör szélén, az exhumálás után.

Készítettem egy közeli fotót róla, de csukott szemmel. Később persze megnéztem, és beleégett az agyamba, mindig látom a kék overalljában. És az emberek megkérdőjelezik, hogy ez a háború tényleg van-e, hogy nem az ukránok mészárolják a saját népüket vagy színészeket alkalmaznak? Ez nem egy akciófilm, ahol 10 millió statisztát meggyőztek, hogy dolgozzanak együtt a kormánnyal, pártállástól függetlenül. Volt egy szemtanú, aki látta a kislány és a családja meggyilkolását, majd ő is temette el őket. Olyan fájdalmat láttam az arcán, amit aligha tud valaki eljátszani.

A legeslegnagyobb kihívás tehát az, hogyan tudom megmutatni a kételkedőknek, hogy a fotó, amit csinálok, nem egy kép, hanem szétrobbantott jövő, amiből emberek hiányoznak, vagy tárgyak, épületek, amik örökre eltűntek.

Ami két hónap alatt tönkrement itt, évtizedek alatt is csak a töredékét lehet helyrehozni.

Elveszett jövő

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

350 millió forintnyi kártérítést kapott a férfi, akit évekig tartottak begyógyszerezve és bezárva egy amerikai pszichiátrián

Joshua Spriestersbachot összetévesztették egy körözött bűnözővel. Minél jobban tiltakozott, annál jobban leszedálták.

KÉK HÍREK

Hajdú Péter a kihallgatásáról: semmilyen protekcióm nem volt, és semmilyen segítséget nem kaptam

A műsorvezető azzal érvel, hogy a felfüggesztett börtönbüntetéssel zárult ügye a pártatlan hatósági munka bizonyítéka. A teljes kár megtérítése ígéretével egyezett meg az ügyészséggel.

KULT

„Nem Fenyő Miklós ellen, hanem Fenyő Miklósért csináljuk” – Áll a bál a Fenyő-emlékkoncertek körül

A legendás énekes gyermekei közleményben jelezték, hogy nem támogatják a december 14-re tervezett „Micsoda Buli” rendezvényt. A koncert zenei vezetője, Zsoldos Dedy szerint azonban nincs akadálya annak, hogy Fenyő Miklós dalait játsszák az eseményen.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Megnevezte az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese, hogy kik állhatnak a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció mögött

Telkes András szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Szerinte a politikai ellenzék megfigyelése azt jelzi, hogy a hatalom megrendeléseit teljesítik.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 31.

Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese a HVG-nek adott interjúban teljesen életszerűnek nevezte azt, amit Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) volt főnyomozója a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akciókról mondott.

A volt hírszerző szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Ezt szerinte az is bizonyítja, hogy az AH főigazgatójának levele, amelyben hosszabb ideje tartó nyomozásról írt, lényegében lebuktatta a szolgálatot.

„Én nem tudom, mit lehet évekig nyomozni egy most 19 éves fiú után. Egy ilyen levelet egy felkészült elemző bármelyik szolgálatnál megír fél óra alatt” – fogalmazott Telkes, aki szerint a levél egy „nagy halom üres állítás, ami semmivel sincs alátámasztva”.

Szerinte egyetlen titkosszolgálat sem kezdene magától egy ilyen akcióba.

„Nincs olyan szolgálat, amely önmagától egy ilyen akcióba belekezdene, ilyet csak politikai utasításra indítanak el”

– jelentette ki. Úgy véli, ez azért lehetséges ma Magyarországon, mert a szolgálatok már nem nemzetbiztonsági, hanem állambiztonsági jelleggel működnek, amelyeket mindig a politika irányít. Ezzel szemben egy nemzetbiztonsági szolgálatot hagynak önállóan tevékenykedni, mert feltételezik róla, hogy képes felmérni a kockázatokat.

„Ebben az esetben is azért gondolom, hogy ezek állambiztonsági jellegű szolgálatok, mert egy demokráciában a politikai ellenzék nem lehet tárgya a titkosszolgálatok munkájának”

– mondta. Hozzátette, a titkosszolgálat akkor avatkozik be, amikor a rendszer már nem demokrácia, és a kormány egyenlőségjelet tesz az ellenzék és az ellenség közé.

„A magyar szolgálatok elsőszámú célpontja a hazai ellenzék lett”

– állítja a volt főigazgató-helyettes, aki szerint az akció a nemzetbiztonsági törvény lábbal tiprása.

Telkes András egyértelmű parancsnoki láncot feltételez az ügy mögött, szerinte egy ilyen akcióról a legfelső szinten is tudniuk kell.

Úgy gondolja, az ügyben érintett lehet a miniszterelnök, Rogán Antal miniszter, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó, Farkas Örs államtitkár, valamint a szolgálatok vezetői.

A volt hírszerző szerint bár a titkosszolgálati és rendőrségi állomány döntő többsége az esküjéhez hű, és nem venne részt ilyesmiben, a parancsuralmi rendszerből nehéz kilépni. Úgy véli, valószínűleg kiválogattak egy lojális munkatársi csoportot a feladatra, akiknél nem kellett tartani kiszivárogtatástól. Felvetette, hogy az akciót fedőcégek vagy „baráti” biztonságtechnikai cégek bevonásával is végezhették.

„Az egész emlékeztet engem arra, ahogy az orosz szolgálatok – az SZVR, a GRU és az FSZB – használják a hackercsoportokat”

– tette hozzá, párhuzamot vonva az orosz módszerekkel, ahol bűnözői csoportokat is bevonnak a műveletekbe.

Az akció lebukását Telkes a dilettantizmusnak és a koordináció hiányának tulajdonítja. Úgy látja, a végrehajtók „egymásra futottak”, és nem volt megfelelő jogi felkészültség sem. A gyermekpornó vádját például semmivel nem alapozták meg, miközben szerinte léteznek olyan szoftverek, amelyekkel könnyedén elhelyezhettek volna ilyen tartalmakat a célpontok gépére.

„A dilettantizmus végigkísérte az egész folyamatot, állandóan keresték a megfelelő gyanúsításokat és azután azokhoz próbálták az »bizonyítékokat« összelapátolni”

– fogalmazott.

A „Henry” néven futó ügynököt szerinte ugyanaz a „hatalmi arrogancia” jellemezte, mint a Fideszt, és a beszervezés minden szakmai szabályát megszegték. Nem térképezték fel a célpont személyiségét, és a bratyizás is hiba volt. „Az ügynökkel nem lehet bratyizni” – szögezte le. A legsúlyosabb hibának mégis azt tartja, hogy Henry kulcsfontosságú információkat fecsegett ki a még nem megbízhatónak tartott célpontnak.

Az ukránkém-vádat bizonyítani hivatott videóval kapcsolatban Telkes azt mondta, „folyik a szerecsenmosdatás”, és megpróbálják elsikálni a szolgálatok saját szerepét. Szerinte ha az AH valóban külföldi kémtevékenységet észlelt volna, kötelessége lett volna értesíteni a Tisza Pártot.

„Az igazán gusztustalan azonban a 19 éves Gundalf kihallgatása”

– mondta, hozzátéve, hogy az AH-nak nincs rendőrségi jogosítványa, így a fiatalembernek nem lett volna kötelező részt vennie a kihallgatáson, ahol hatalmas pszichés nyomás alá helyezték. A volt hírszerző szerint a videóból egyértelműen kiderül, hogy Gundalf nem ügynök, és a kihallgatás célja a „gyanakvás csírájának elültetése” volt. Hősiesnek nevezte Gundalf és társa, Buddha tettét, akik bizonyítékot akartak szerezni, de lehallgatták őket. „Micsoda stresszhelyzet lehetett, hogy nincs kihez fordulni, mert nincs olyan hatóság, amely meghallgatná és megvédené őket?” – tette fel a kérdést.

Telkes András szerint a kormányzat politikája a Tiszával szemben két szálon futott: egy titkos és egy nyilvános szálon. Utóbbi része volt az eszkaláció, amelynek során a szolgálatokkal írattak meg olyan jelentéseket, melyek szerint Ukrajna fenyegeti a magyar kritikus infrastruktúrát vagy finanszírozza a pártot.

Úgy látja, később az orosz szál is megjelent, amikor „minden bizonnyal orosz segítséggel” megvágtak egy nyilatkozatot, hogy az Orbán-család elleni fenyegetésként lehessen bemutatni. Ebbe a láncba illesztette az ukrán pénzszállítók elleni akciót is, ami szerinte több bűncselekmény gyanúját is felveti. „Ennek lett volna a következő logikus lépése az Orbán elleni merénylet” – vázolta fel a lehetséges eszkalációs láncot.

A volt hírszerző szerint sok jel utal arra, hogy az oroszok beavatkoznak a magyar választási kampányba, de nem gondolja, hogy ez szolgálat-szolgálat szintű együttműködés lenne. Inkább azokkal léphetnek kapcsolatba, akik a propagandát és a kampányt irányítják. Úgy véli, a nyugati szolgálatok azóta figyelik Szijjártó Péter és más, orosz kapcsolattal gyanúsított személyek telefonjait, amióta kiderült, hogy Magyarország Szlovákia belügyeibe avatkozott. „Most pedig megkezdődött a csepegtetés, és valószínűnek tartom, hogy még előkerülnek hasonló dokumentumok” – jósolta.

Az akcióban a gyermekprostitúciós részleg bevonását azzal magyarázta, hogy a lehallgatásból kiderült, Henry megbukott, és gyorsan kellett cselekedni. „Ezért kérték ész nélkül az NNI-t hogy intézkedjen, nem akarták, hogy az egész nyilvánosságra kerüljön” – mondta. A cél szerinte a számítógépek gyors megszerzése volt, hogy bejussanak a Tisza rendszereibe, de ez a titkosítás miatt nem sikerült.

A Tisza Világ applikáció feltörésével kapcsolatban is valószínűnek tartja az AH közreműködését.

Egy esetleges rendszerváltás esetén egy független bizottság felállítását javasolja a törvénytelenségek feltárására, és a szolgálatok megtisztítását. Bár szerinte a papíralapú bizonyítékokat megpróbálhatják megsemmisíteni, a többszörösen tárolt dokumentumok eltüntetésének kicsi az esélye.

Telkes úgy látja, Pintér Sándor belügyminiszter „a partvonalra van szorítva” az ügyben, és valószínűleg nem is tudott róla. Szerinte a miniszterben nem bíznak, ezért vonnak be inkább olyan szerveket, mint a TEK vagy a NAV.

A jövővel kapcsolatban úgy vélekedett, ha a Fidesz nyeri a választást, Pintér távozik, és az ország tovább halad a „belaruszi úton”. „Ha a Fidesz győz, az egyben azt is jelenti, hogy tovább haladunk a belaruszi úton: a Nyugat bizalmát nem lehet visszaállítani, nincs más, mint menni ezen az úton, ami a szolgálatok szempontjából azt jelenti, hogy végleg bebetonozódik ez az állambiztonsági jellegük.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hegyoldalnak csapódott egy orosz katonai gép a Krímben, 29-en meghaltak

Egy Antonov An-26 típusú gép a Krím félsziget hegyvidéki részén, Bahcsiszaraj térségében zuhant le. Az orosz Nyomozó Bizottság a repülési szabályok megsértése miatt indított eljárást.

KÉK HÍREK

Megtalálták Borbás Marcsi januárban eltűnt munkatársának holttestét

A rendőrség megerősítette, hogy megtalálták a Gasztroangyal című műsor stábtagjának maradványait. A 36 éves férfi január végén tűnt el, ruháit Leányfalu közelében, a Duna-parton találták meg.

KULT

„Pjotr és én barátok vagyunk” – dalt írt a Carson Coma Szijjártóról és Lavrovról

A Carson Coma a Peti és én című slágerét dolgozta át a magyar és orosz külügyminiszter kapcsolatáról. A Pjotr és én című új verzióban a kémkedési ügyben emlegetett Gundalf is felbukkan.

SZEMPONT

Brutális elvonások, politikai alapon osztott pénzek: így nullázta le a Fidesz 16 év alatt a magyar önkormányzatokat

Gémesi György szerint egy polgármesternek minden év gyomorgörccsel indul, mert nem tudja, miből finanszírozza az év végét. A kormány ugyanis több pénzt vett el a településektől, mint feladatot. Az önkormányzatiságból nem sok maradt. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt - szmo.hu
2026. április 01.

Az 1989-es rendszerváltás egyik nagy vívmánya az önkormányzati rendszer megteremtése volt. Kezdetben az önkormányzatok több forrásból, és sokkal több jogkörrel igazgatták a helyi ügyeket, melyeket fokozatosan üresítettek ki az egymást követő kormányzatok. Az Orbán-korszak alatt mindez felgyorsult, az önkormányzatiságról a közéleti kérdésekben tájékozott embereknek jó eséllyel a forráshiány jut eszébe. Holott nem kellene, hogy így legyen, végsősoron ez az a terep, ahol nap mindannyian a mindennapjainkat éljük.

Mi történt a NER évei alatt ezzel a rendszerrel, és hogyan tovább. Korszakértékelő sorozatunkban Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökét kérdeztük, aki 1990 óta, vagyis 36 éve áll Gödöllő élén.

— Mi volt a helyzet az önkormányzatoknál 2010-ben, a startvonalon? Milyen problémákat kellett volna megoldani?

— Már akkor is súlyos alulfinanszírozottság volt. Volt néhány olyan feladat, ami állami feladat lett volna, de az önkormányzatok látták el, és a megvalósításához szükséges pénznek csak a fele érkezett meg. Tipikusan ilyen volt a közoktatás. De a települések nem azért akartak a közoktatástól megszabadulni, mert nem tudták ellátni a feladatot, hanem azért, mert az állam nem finanszírozta azt, és ez feszültséghez vezetett. Ettől függetlenül a teljes államosítás megtörtént. Sajnos a közoktatás területén az állam nem tudta költséghatékonyabban ellátni a feladatot, mint korábban az önkormányzatok, holott vagy ötvenmilliárd forinttal több pénzt fordított rá.

— Volt valamilyen ígéret vagy program a Fidesz részéről 2010-ben az önkormányzatokkal kapcsolatban?

— Ígéret volt bőven, egy jól működő önkormányzati rendszert ígértek. Ehhez képest

nagyon erőteljes centralizáció következett.

Pozitívum volt az adósságkonszolidáció, mert a települések a forráshiány miatt kényszerültek hitelfelvételre. De ezzel párhuzamosan az állam egyre több feladatot vont magához az oktatásban, az egészségügyben, a szociális területen, az okmányirodai ügyintézésben, a gépjárműügyekben és az építéshatóságban. Ez szűkítette az önkormányzatok mozgásterét, miközben nem járt jobb feladatellátással.

— A feladatok elvonásakor pénzt is vitt el az állam?

— Igen. A szakértők szerint összességében több pénzt vitt el, mint amennyit korábban ezekre a feladatokra költöttek. Ezt ma már nehéz pontosan utánkövetni, de legalább annyit elvitt, mint amennyit a rendszerre fordított.

— Úgy tudom, már a rendszerváltozás óta folyamatos tendencia volt, hogy az állami költségvetés egyre kevesebb pénzt hagyott az önkormányzatoknál. Ez a probléma tehát nem 2010-ben indult.

— Ez mindig kézenfekvő tartalék volt a költségvetés számára. Az MDF-kormány idején még 100 százalékos SZJA-visszatérítéssel indult a rendszer, később pedig a gépjárműadó és az iparűzési adó is saját bevételi forrást jelentett. Aztán fokozatosan kevesebb forrás maradt helyben. A Bokros-csomag komoly megszorítást hozott, majd 2009-ben a Bajnai-csomag is. Igaz, 1998 és 2002 között volt némi többletforrás, de az inkább a bérekben jelent meg.

A rendszer így fokozatosan kiüresedett: folyamatos elvonások voltak, miközben új feladatokat is kaptak az önkormányzatok, forrás nélkül.

— 2010 után újabb feladatok és pénzek kerültek ki a rendszerből. Mi maradt egyáltalán az önkormányzatiságból?

— Nem sok. Sok hivatal már nem önálló, 2000 fő alatt társulásokban látják el a hivatali munkát. Maradtak a köztisztviselők, az utak, járdák, vízelvezetés fenntartása mint alapfeladat, a szociális feladatok egy része, valamint a kulturális feladatok, amelyek viszont nagyon alulfinanszírozottak: az állam ezek költségének 10–15 százalékát sem adja oda. Emellett maradt az államigazgatási feladatok egy része is.

— Egy önkormányzat tehetőssége korábban nagyban függött az iparűzési adóbevételektől, ami nagy különbségeket okozott. Törekedett a rendszer valamiféle kiegyenlítésre, vagy a különbségek végig megmaradtak?

— A különbségek megmaradtak, de a szolidaritási hozzájárulás eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a kis települések közszolgáltatásait és fejlesztését segítse. Ezzel önmagában nem volt baj, hiszen a nagyobb, adóerőképesebb településektől vonták el.

Csakhogy ez a hozzájárulás az eredeti 45–60 milliárdról 5-6 év alatt 400 milliárdra nőtt.

Ez elfogadhatatlanul magas, és már az erősebb gazdaságú településeket is megkopasztja. A fő probléma a mértéke.

— Létezik máshol a világon a szolidaritási hozzájáruláshoz hasonló konstrukció?

— Nem nagyon. A finanszírozási rendszerek eltérnek, de az ritka, hogy a településeket ilyen módon adóztatják. Egy bizonyos határig ez még védhető lenne. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége azt javasolja, hogy egységesen az iparűzési adó 15 százaléka legyen, ami nagyjából 200 milliárdra csökkentené a jelenlegi 400 milliárdot. Ez már kezelhetőbb volna. Viszont

ez a pénz nem jut vissza a megjelölt célokra.

Azt feltételezzük, hogy a 400 milliárdból csak 10–15 százalék jut el ténylegesen a településekhez, a többi a központi költségvetés bevétele lesz.

— Gyakorlatilag akkor ez nem is szolidaritási hozzájárulás, hanem egyfajta...

— ...extra adó, amit az állam elvesz, és nem a megjelölt célra fordít.

— Ez mióta van ez a rendszer?

— 2017 óta létezik. A COVID idején viszont megfelezték a kis- és középvállalkozások iparűzési adóját, ami sok településnél gyakorlatilag a bevételek megfelezését jelentette. Voltak települések, amelyek kompenzációt kaptak, mások nem. A megyei jogú városok extra támogatást kaptak, a többi település nem. Visszatérő probléma, hogy

nem átlátható, mely települések kapnak támogatást.

Például a Magyar Falu Program esetében is inkább a kormánypárti települések jártak jól.

— Nem normatív alapon történnek ezek a támogatások?

— Így van. A finanszírozásban vannak anomáliák, és ezek hátterében a politikai hovatartozás áll. Korábban is létezett ilyen „csókos pénzrendszer”, de a Fidesz megjelenésével ez sokkal durvább lett.

— Létezik olyan önkormányzati lobbi vagy érdekképviseleti erő, ami tárgyalásra tudja bírni a központi hatalmat?

— Van az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa, de ez inkább kirakatszervezet. Érdemi egyeztetés alig van, inkább csak tájékoztatást kapunk. A tényleges befolyásunk nagyon csekély.

— Mit lehet mégis tenni?

— Nem tüntethetünk és nem is sztrájkolhatunk, mert választott tisztségviselők vagyunk. Nyilatkozunk, konferenciákat rendezünk, szövetségeket kötünk, civil szervezetekkel és szakszervezetekkel együtt lépünk fel. Van némi mozgástér, de a hatékonysága csekély.

— Amikor egy polgármester nem kormánypárti, de a képviselő-testület többsége igen, több helyen a fideszes testület polgármesteri jogköröket von magához. Hogyan lehetséges ez?

— A jogszabály bizonyos hatáskörök elvonását lehetővé teszi, de nem mindent. Az aláírási jogot és a település képviseletét nem lehet elvenni. Mégis vannak olyan helyzetek, amikor a kisebbségben lévő polgármestert így korlátozni tudják. Ez nem jó, mert a polgármester a település legközvetlenebb legitimációval rendelkező szereplője.

— Időnként felröppennek hírek arról, hogy bizonyos kistelepülések önkormányzatiságát megszüntetnék. Az biztos, hogy ahol mindenki mindenkit közelről ismer, probléma lehet a személyeskedés és az önkényeskedés. Ez lehet a megoldás?

— Ez létező probléma. Kellene egy erősebb szabályozás, ami ezt korlátozza. Nem egyszerű kérdés az sem, hogy jó-e ez a nagyon tagolt, 3100-3200 településes rendszer, de ezt a hatékonyság szempontjából végig kell gondolni. A településszám kérdése a jövőre nézve nem egyszerű.

— Mi a helyzet azokkal a településekkel, melyek az átlagnál gyorsabban növekednek? Ennek szabályozására fogadtatta el a parlamenttel Navracsics Tibor az identitásvédelmi törvényt.

— Ilyen például a közép-magyarországi régió, a balatoni övezet egy része és Nyugat-Magyarország is, ahol sokan külföldön dolgoznak, de itthon élnek. A települések nem bírják ezt szolgáltatásokkal. Megszületett ugyan ez a bizonyos identitásvédelmi törvény, de az

ezt a problémát nem tudta kezelni, viszont arra alkalmas volt, hogy adott esetben egy kisebbséget ki lehessen rekeszteni adott településről.

Ez így elfogadhatatlan, ezt a törvényt másképp kell megcsinálni, ha egyáltalán kell. Ha már törvényt alkotunk, akkor a túlnépesedést kellene kezelni vele. Mert az emberek odaköltöznek, ahova akarnak, ez önmagában rendben van, csak a településeknek ehhez infrastruktúrát kellene tudniuk biztosítani.

— Közben az önkormányzatok is hozzájárultak a túlnépesedéshez, amikor belterületbe vontak ingatlanokat.

— A külterületi telek és a belterületi telek ára között óriási különbség van, ezzel lehetett játszani. Ennek a következménye az lett, hogy egyes agglomerációs településeken már nem lehet normálisan élni, mert túlnépesedtek. Építési övezeteket hoztak létre, beköltöztek az emberek, de közben például bölcsődét már nem tudnak építeni, és nyaranta van olyan település, ahol még ivóvízkorlátozás is előfordul. Ha helyben maradna az adó, és azt fejlesztésre lehetne fordítani utakra, járdákra, oktatásra, szociális szolgáltatásokra, akkor a települések sokkal könnyebben tudnák kezelni a hirtelen megnövekedett lakosságszámot.

— Ha a választások után változások lennének, mi az, amit mindenképpen meg kellene oldani, milyen rendszer lenne ideális?

— A Magyar Önkormányzatok Szövetségének van egy elfogadott anyaga, ezt elküldtük a választáson induló pártoknak. A véleményünk szerint új önkormányzati törvényre van szükség. Ez nem dobná ki a régi rendszer értékeit, de újraszabályozná a feladat- és forrásmegosztást a települések és a kormány között, rendezné a középszintet, a régiót, és

visszaadna bizonyos feladatokat, például a közoktatás egy részét, a gyámügyet vagy az építéshatóságot.

Emellett a finanszírozást is újra kell gondolni. Vannak akut teendők 2026-ra, mert sok település nem fogja kibírni az év végéig, utána pedig a következő 5–10–15 év önkormányzati irányait kell kijelölni. A szolidaritási adó maradhat, csak ne ekkora összegben. A megyei közgyűlésekre pedig továbbra is szükség van, mert vannak olyan feladatok, amelyeket regionálisan lehet ellátni. Persze beszélni kell a kistérségekről, a járások együttműködéséről, a polgármesterek együttműködéséről és az önkormányzati középszintről. Itt a megfelelő nagyságrendet kell megtalálni.

— Volt valami visszajelzés bármelyik párt részéről ezzel az anyaggal kapcsolatban?

— Még nem, csak most küldtük el.

— Volt ráció abban, hogy öt évre hosszabbították az önkormányzatok mandátumát, így általában nem egyszerre vannak az önkormányzati és a parlamenti választások?

— Az ötéves ciklus jobb, mert az önkormányzati szint más mező, mint a parlamenti. Több idő, több körültekintés, több előkészítés kell, és kell idő arra is, hogy valaki bele tudjon nőni a feladatba.

— Ha a ’90-es évek elején felvázolt rendszert vesszük alapul, abból mennyi maradt meg az önkormányzatiságból, és mennyi lenne az ideális?

— Ma már másról szól a világ, ezért újra kell gondolni a rendszert. Vannak alapok, amelyeket nem lehet megváltoztatni, de sok mindent igen. Alapkérdés például, hogy az önkormányzati vagyon az államé-e. Ma az Alaptörvény szerint az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyon része. Pedig 1990-ben külön önkormányzati vagyon volt: a községháza a községé volt, a település saját vagyonaként gyarapodott. Ha viszont minden az államé, akkor elvész az ösztönzés, hogy a helyiek a sajátjukból is fejlesszék a települést.

— Miben reménykedik az elkövetkezendő két-három évben? Mit szeretne látni egy év múlva, és mit öt év múlva?

— Azt, hogy a települések biztonságban tudjanak működni, az odatelepített feladatokat el tudják látni, és meglegyen ehhez az állami forrás.

Ne gyomorgörccsel kezdje az évet egy polgármester azért, mert nem tudja, miből finanszírozza az év végét.

Ezek pedig ne politikai alapon dőljenek el, hanem normatív forrásokból. Emellett annyi bevételt kellene helyben hagyni, amiből fejlődni is lehet. A mostani rendszerben a szolidaritási adó mellett minden iparűzési adótöbbletet is elvesz az állam. Ez valójában kettős adóztatás.

Korszakértékelő sorozatunk eddigi részei:

Kapcsolódó

Petschnig Mária Zita: A kormányzati politikában Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdekei kerültek előtérbe

A Fidesz a legszegényebekkel egész egyszerűen nem törődött, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult. A magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitték el – mondja a közgazdász. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Kapcsolódó

Így épült fel 16 év alatt a Fidesz-médiabirodalom, és így omolhat össze egy kormányváltás után

Urbán Ágnes szerint a Fidesz sem egy adott pillanatban döntött a magyar médiarendszer teljes kivégzése mellett, hanem fokozatosan csavarta fel a nyomást. Egyre bátrabbak lettek, és egyre kevésbé érdekelte őket, mit mond a nemzetközi közvélemény. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Kapcsolódó

Ez vezetett abba a zsákutcába, ahol most vagyunk - Bod Péter Ákos a Fidesz gazdaságpolitikájának 16 évéről

Erőltetett iparosítás, leépített oktatás, elfordulás az euró gondolatától, keleti nyitás, haveri kapitalizmus, konfliktus az Európai Unióval. A jegybank volt elnöke szerint egyik dolog következett a másikból, de innen már nem tud továbbmenni a rezsim. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Kapcsolódó

Túlterhelt gyerekek, túltolt központosítás, drasztikus forráskivonás - mit csinált a Fidesz 16 év alatt az oktatással?

Szembefordultunk a világban jellemző fejlődési folyamatokkal - mondja Nahalka István oktatáskutató, aki szerint a Fidesz olyan merev, központi tartalmi szabályozást vezetett be, mint a szocializmusban. Így képtelenek lekövetni, merre megy a világ. Mérlegen az elmúlt 16 év.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Holtan találták meg a márciusban eltűnt maglódi apát

A férfi felesége a közösségi médiában jelentette be férje halálhírét. Bejegyzésében arra kérte a nyilvánosságot, hogy a gyermekeikre való tekintettel ne firtassák a történteket.

KÉK HÍREK

17 millió forintja bánta egy magyar nyugdíjasnak, hogy elhitte, a Szulejmán sztárja írt neki

Egy magát Burak Özçivit török színésznek kiadó csaló összesen 43 ezer eurót csalt ki egy magyar nőtől. Az asszony a megtakarításain felül barátaitól is kért kölcsön a befizetésekhez.

KÉK HÍREK

Több mint 11 ezer vesztegetési ügy miatt emeltek vádat 50 határrendész és 3 civil ellen

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a vádlottak az ártándi és nagykereki határátkelőkhöz kapcsolódó ügyben szerepelnek, a nyomozás még 2022 áprilisában indult. A vádirat alapján a rendőrök egy része rendszeresen és összehangoltan vett részt a korrupciós cselekményekben.

SZEMPONT

Magyar Péter napi három órát alszik, azt sem tudja, mikor volt utoljára szabadnapos – videón a Tisza Párt vezetőjének egy napja

A Telex stábja egy teljes napon át követte a TISZA Párt alelnökének országjárását. A három megyét érintő körúton a politikus a választási esélyekről is beszélt még szombaton.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.

A Telex stábja két héttel a választás előtt egy teljes napot töltött Magyar Péterrel, végigkísérve országjárásának hat helyszínét három megyén keresztül. A nap hajnalban indult, és éjfél előtt ért véget.

A TISZA Párt elnöke elmondása szerint nem emlékszik, mikor volt utoljára szabadnapja. „Hát nem lesz már szünnap” – tette hozzá, jelezve, hogy a kampány hajrájában napi hat, hét, sőt akár nyolc-kilenc helyszínt is felkeresnek. A sűrű tempó megviseli, ezt maga is elismeri.

„Le vagyok amortizálódva, azt kell, hogy mondjam” – fogalmazott. A politikus azt is elárulja, hogy két hónapja tudott utoljára edzőterembe vagy futni menni.

Azt mesélte, hajnali kettőkkor feküdt le, de ötkor már fel is kelt. Ilyenkor szöveget ír, sajtót olvas, és néha már fél hétkor hívogatja a kollégáit.

A politikus még mindig maga kezeli a közösségi oldalait. Elmondása szerint a kormányoldalról már szinte mindenhonnan letiltották. „Egy év kellett nekik, hogy rájöjjenek, hogy amikor mindig odaszólok, akkor kiröhögik az oldalaikat több ezren” – mesélte, hozzátéve, hogy a miniszterelnök és a kormány hivatalos Facebook-oldala után nemrég az Instagram-oldalukról is letiltották.

A szombati nap első állomása Őrbottyán volt, ahol a helyi jelölt, Szimon Renáta nem kívánt nyilatkozni a stábnak. Magyar Péter ezzel kapcsolatban úgy reagált, hogy a jelöltjeik rengeteget nyilatkoztak már, de a párt kommunikációját a párt szervezi.

„Egyelőre még nem a sajtó szervezi a Tisza Pártnak a kommunikációját” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem kellene a szabad sajtónak úgy tennie, mintha egy normálisan működő országban élnénk, ahol a médiafelületek 70 százalékát nem az állami propaganda tartja fenn. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülésük esetén a megválasztott képviselők rendelkezésre fognak állni.

A nap folyamán robbant a hír, hogy a kormány nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen a TISZA Párt egykori informatikusát hallgatják meg. Magyar Péter épp a kocsiban értesült a fejleményről.

„Pont maguk bizonyítják be, hogy mire használták a titkosszolgálatokat”

– reagált, felvetve a kérdést, ki oldotta fel a felvétel titkosítását, és hogyan kerülhetett az a kormány YouTube-csatornájára. Szerinte az ilyen anyagok kiszivárogtatása nevetségessé teszi a magyar titkosszolgálatokat.

A riport forgatása előtt három nappal jelent meg a Direkt36 interjúja Szabó Bencével, a Nemzeti Nyomozó Iroda egykori nyomozójával, aki arról beszélt, hogy a magyar titkosszolgálat próbálhatta meg bedönteni a TISZA Pártot. Magyar Péter ezt „game changernek”, fordulatot hozó pillanatnak nevezte.

Elmondása szerint több mint egy éve értesült a titkosszolgálati akcióról, de úgy döntöttek, kivárnak, és egy független igazságszolgáltatás és egy átvilágított nemzetbiztonság felállása után vizsgálják ki az ügyet. A fideszes vádra, hogy a pártjukban külföldi szolgálatoknak dolgozó emberek lehetnek, úgy reagált: „Minket nem a külföldi szolgálatok fenyegetnek, hanem a magyar szolgálatok jelenleg, akik pártutasításra járnak el.”

A kampány során Magyar többször is éles kritikával illette Orbán Viktort. A miniszterelnök győri kiabálásáról azt mondta: „ott látszott, hogy nála ott eltört valami.”

Szerinte a kormányfőt elzárták a valóságtól, és most szembesül azzal, hogy „már nagyon nincs vele az ország.”

A beszédeiben használt gúnynevekről, mint a „wannabe császár”, úgy vélekedett, hogy ezeket a politikai kommunikációban az emberek jobban megjegyzik, mint a milliárdos összegeket.

A nap során Gyálon, Tatabányán, Oroszlányban, Móron és Székesfehérváron is tartott lakossági fórumot, a helyszíneken támogatók és érdeklődők várták.

Magyar Péter a kampány érzelmi terhéről is beszélt. „Néha egyébként a bizalmat nehezebb elviselni lelkileg, mint az ordibálást, meg a gyűlöletet, mert az lepattan az emberről, de amikor egy ilyen nagy szeretetet, meg reményt érez az ember, az nagyon megható, és egyben megterhelő is” – mondta.

Amikor arról kérdezték, hogy vereség esetén beül-e majd a parlamentbe, magabiztosan válaszolt pártjai esélyeiről.

„Nem fog veszíteni a TISZA” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Fidesz „még csalással sem nagyon tud nyerni”, és lélekben már feladták a küzdelmet.

Úgy véli, a kormányváltás után az „iratmegsemmisítők még nagyobb kapacitásra kapcsolnak majd”.

A nap végén, Székesfehérváron Magyar megkérdezte a stábtól, hogy a miniszterelnökhöz is mennek-e egy hasonló egynapos forgatásra. A riporter elmondta, hogy keresték Orbán Viktor stábját, de visszautasították a kérésüket. „Sad story” – reagált Magyar Péter éjfél előtt nem sokkal.

Kapcsolódó

Magyar Péter: Elérkezett az a bizonyos megbillenés

A Tisza Párt vezetője politikai fordulatról beszélt a 21 Kutatóközpont legújabb felmérésére hivatkozva a választások előtt. Szerinte most jön a kampány legfontosabb időszaka, amikor minden segítség duplán számít.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Súlyos autóbalesetet szenvedett Oszter Alexandra 16 éves fia, mentőhelikopterrel vitték kórházba

Egy személyautó és egy tehergépkocsi ütközött össze a 2-es főúton, a baleset egyetlen súlyos sérültje Oszter Sándor unokája. A 16 éves fiút három és fél órán át műtötték, majd két napot az intenzív osztályon töltött.

KÉK HÍREK

Fordulat Gálvölgyi János ügyében: Négy mentésirányítót gyanúsít a rendőrség

Lassan három évvel azután, hogy Gálvölgyi Jánoshoz nem küldtek mentőt, a rendőrség négy embert gyanúsítottként hallgatott ki. A gyanú foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, vagyis azt vizsgálják, hogy a munkájuk során elkövetett mulasztással sodorták-e életveszélybe a színészt – számolt be róla kedd este az RTL Híradó.

KÉK HÍREK

„Miattad lesz jövőm, és lesznek gyerekeim” – Videón a mentés: Elsodorta a víz, majd egy 21 méteres sziklafalon rekedt egy nő San Franciscóban a Csendes-óceán partján

A helyi tűzoltóság egyik munkatársa kötélen ereszkedett le hozzá. Végül egy speciális hám segítségével biztonságban felhúzták a bajba jutott nőt, aki a megmentőjét megölelve mondott köszönetet neki.

SZEMPONT

Török Gábor: Az elmúlt időszakban a legpontosabb méréseket produkáló két intézet tévedhet ekkorát?

A politikai elemző a 21 Kutatóközpont és a Medián legfrissebb felméréseire reagált Facebook-posztjában. A két intézet egyaránt a Tisza Párt erősödését és közel 20 százalékpontos, vagy azt meghaladó előnyét mérte a Fidesszel szemben.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.

Török Gábor a Facebookon reagált a 21 Kutatóközpont friss felmérésére. Mint írta, a kutatás tulajdonképpen ugyanazt mérte, mint pár napja a Medián: az elmúlt hetekben tovább erősödő Tiszát és közel 20 százalékpontos különbséget. A politikai elemző szerint az óriási kampányzaj, az állandó győzelmi jelentések és a kavargó hamisított eredmények közepette is érdemes realistának lenni.

Posztjában feltette a kérdést:

„De legyünk realisták: az elmúlt időszakban (a Medián évtizedek óta, a 21K a legutóbbi EP-választáson) a legpontosabb méréseket produkáló két intézet tévedhet ekkorát?”

Török Gábor szerint „ha ezeknek a kutatásoknak csak a fele igaz/pontos, akkor bizony már csupán a Tisza győzelmének a mértéke kérdéses”.

A 21 Kutatóközpont szerda reggel publikált felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.

Kapcsolódó

21 Kutatóközpont: már 900 ezerrel több szavazója van a Tiszának, mint a Fidesznek

A 21 Kutatóközpont március végi felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.

A kutatóintézet március 25-én nyilvánosságra hozott adatai szerint nemcsak országosan, de több, korábban fideszesnek számító választókerületben is a Tisza Párt jelöltje vezet, például a bajai központú Bács 6-os körzetben 49–45, illetve 50–45 arányban. A kutatásuk rekordmagas, 83 százalékos részvételi hajlandóságot is jelzett, a Tisza-tábor különösen mobilizáltnak tűnik.

A Medián egy hete publikált kutatása alapján a TISZA növelni tudta az előnyét a februári méréshez képest, a teljes népesség körében 46 százalék, a pártot választani tudóknál 56, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 58 százalék az eredményük. A Fidesznél ezek a számok 30, 36, illetve 35 százalék, ami azt is jelenti, hogy csökkent a szavazóik száma.

A 21 Kutatóközpont friss felmérésére már Magyar Péter is reagált:

Kapcsolódó

Magyar Péter: Elérkezett az a bizonyos megbillenés