SZEMPONT
A Rovatból

A Trump-család kriptobiznisze ontja a pénzt - így válik magánvállalkozássá a politika

Miközben Trump exkluzív vacsorán látta vendégül a kriptovalutájából legnagyobb tételben vásárlókat, fiai hatalmas pénzt keresnek egy kriptocéggel. Egyes becslések szerint Trumpék már félmilliárd dollárnál is többet kaszálhattak a kriptopiacon.


Csütörtökön Donald Trump együtt vacsorázott kriptovalutájának 220 legnagyobb tulajdonosával, sőt, 25 VIP vendég meghívást kapott, hogy pénteken megnézzék a Fehér Házat is. Már az esemény bejelentésére több mint 70 százalékkal megugrott Trump kriptovalutájának árfolyama. A két eseményen való részvételhez a Trump-kriptovalutát vásárlók körülbelül 148 millió dollárt költöttek az Inca Digital kriptovaluta-cég szerint- írja a Guardian.

A New York Times szerint a meghívott vendégek között kínai milliárdost, korábbi kosárlabdasztárt és számos konzervatív befektetőt is talált. Miközben ők megérkeztek az elnök glofklubjába, odakint dühös tüntetők skandálták, hogy „a demokrácia nem eladó”, és hogy „le a kripto-korrupcióval”.

A düh nem véletlen, a Trump-család ugyanis az elmúlt hónapokban elképesztő profitra tett szert kriptovalutával kereskedő cégeken keresztül. Az üzletet az elnök fiai irányítják.

A világgazdaság Trump kriptovállalkozásainak játszótere lett?

A Trump és fiai által tavaly gründolt kriptocég, a World Liberty Financial példátlan módon törölte el a magánvállalkozás és a kormányzati politika közötti határokat a modern amerikai történelemben - állapítja meg elemzésében a New York Times. A lap több olyan esetet is kiemel, amiből az látszik, hogy Trumpék kriptopiaci érdekeltségei - az elnök fiai és üzlettársaik révén - sajátos alkukat igyekeznek kötni más, digitális valutákkal kereskedő vállalatokkal.

A cél végeredményben a Trump név, közvetve pedig az elnöki befolyás pénzre váltása, eddig nem látott megoldással: kriptovaluta-kereskedelemmel. A World Liberty azt ajánlja az általa megkeresett kriptovállalkozóknak, hogy kölcsönösen vásárolják egymás digitális érméit, amivel - rövid távon legalábbis - felverik azok árfolyamát.

A rendkívül volatilis kriptovalutapiac lényege az, hogy a magánszemélyek vagy cégek digitális valutákat – például Bitcoint, Ethereumot vagy más, blokklánc-alapú tokeneket – vásárolnak és adnak el különböző árfolyamokon, abban a reményben, hogy a vétel és az eladás közötti különbségen nyereség keletkezik. A kereskedés történhet centralizált tőzsdéken (pl. Binance, Coinbase), decentralizált platformokon, vagy közvetlenül a felhasználók között.

Óriási árfolyamnövekedés történt az elnökválasztás után

Emlékezetes, hogy a Donald Trump újraválasztását követő hónapokban jókorát nőtt a krpitovaluták értéke, amit remekül szemléltetnek az első és legdrágább érme árfolyamváltozásai. A Bitcoin (BTC) egy egységével a 2024-es amerikai elnökválasztás napján 68 700 dollár (közel 25 millió forint) körüli értéken kereskedtek, ami Trump győzelmének másnapján 75 400 dollárra (kb. 27 millió forintra) ugrott, majd folyamatos, intenzív emelkedéssel 2025 januárjára meg sem állt 110 ezer dollárig (majdnem 40 millió forintig). Bár a tetőzés után február-márciusban jött egy - viszonylag kiszámítható - zuhanás, a BTC értéke május elejére visszakapaszkodott 100 ezer dollár közelébe, tehát erős, bő 30 százalékos pluszban tartja azokat a befektetőket, akik az amerikai elnökválasztás idején vásároltak belőle.

És a Bitcoin a világ legnagyobb piaci kapitalizációjával rendelkező kriptovalutája, így gyakran irányadó eszközeként tekintenek rá.

A legtöbb ún. „altcoin” (alternatív kriptovaluta) árfolyama erős korrelációban áll a BTC mozgásával. Ha az ára emelkedik, jellemzően az altcoinoké is nő, és ugyanez történik fordított helyzetben: a BTC árfolyamesése lentebb taszítja az altcoinok értékét. Ez részben befektetői pszichológiával, részben likviditási és tőkebeáramlási mintákkal magyarázható. Amit nagyban befolyásolhat a politika, főleg, ha olyan irányokat ígér, amilyeneket Trump a kampányban.

A Bloomberg korábban kifejtette: az újraválasztott amerikai elnök és a republikánus kongresszusi többség pozitív hatást gyakorolt a kriptovaluta-piacra, hiszen Trump ígéretet tett arra, hogy megszünteti az ágazat elleni fellépéseket, támogatja a BTC-bányászatot az Egyesült Államokban, illetve leváltja az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) elnökét. Utóbbi az addigi vezető, Gary Gensler 2025. január 20-ai, tehát az új elnök beiktatásával megegyező napon történt lemondásával lényegében bekövetkezett. A helyére a Trump által jelölt Paul Atkins egykori SEC-biztos ült, aki az NPR szerint a kriptovaluták iránti kedvező hozzáállásáról és arról ismert, hogy sokat lazítana a kriptopiac szabályozásán. Mindezek az intézkedések növelték a befektetői bizalmat és hozzájárultak az árfolyamok emelkedéséhez - komoly hasznot hajtva a World Libertyn keresztül az elnök családjának.

Trumpék így tettek szert busás haszonra a kriptopiacon

A The New York Times megtudta, hogy az elnök családi cégének képviseletében egy bizonyos Zachary Folkman, avagy „ZMoney” korábban megkeresett egy kajmán-szigeteki, fiatal kriptocéget azzal a „partneri” ajánlattal, hogy kezdjék el vásárolni egymás digitális érméit, ami erősítené a startup nyilvános megítélését és kölcsönösen növelné a digitális érméik árfolyamát.

Folkman a cégnek írt üzenetében azt állította, hogy más partnerek akár 10-30 millió dollár értékben is éltek ugyanezzel a visszautasíthatatlannak tűnő ajánlattal.

A kajmán-szigeteki startup nem érezte annak, elküldte Folkmant, ahogy a cégvezetők szerint több más hasonló vállalat is, amely ugyanilyen megkeresést kapott a World Libertytől. Úgy vélték, az ajánlat etikátlan, hiszen lényegében a Trump név eladását jelenti, de közben az üzlet titokban marad a nyilvánosság előtt.

Ettől függetlenül a World Liberty vezetői sikeresen kötöttek hasonló megállapodásokat más cégekkel, miközben világszerte árulták a saját érméiket, és több mint 550 millió dollárnyi (közel 200 milliárd forintnyi) eladást értek el.

Ennek jelentős része aztán a Trump családhoz került.

Nyilvánvaló, hogy a visszatérés a Fehér Házba új lehetőségeket nyitott az újraválasztott elnök számára, aki a politikai hatalmát immáron könnyen pénzzé teheti – a közösségi média cége (Truth Social) és új külföldi ingatlanügyletei mellett a kriptopiacon is.

Komoly összeférhetetlenségi kérdések merültek fel

A World Liberty, amely főként egy Trump családi vállalat tulajdonában áll, évszázados elnöki normákat töröl el azzal, hogy összemossa a magánérdekeket a kormányzati politikával - vezeti le a Times. Trump nemcsak jelentős kriptokereskedővé vált, hanem egyben az iparág legfőbb szabályozója is lett. A második ciklusa alatt nem egyszer olyan módon használta az elnöki hatalmat, hogy kedvezzen a kriptoiparnak – így lényegében a saját cégének is –, pedig korábban évekig csak drogkereskedők és csalók menedékének nevezte a digitális valutákat.

Ezt valamiért nem vette magára a két fia, Eric és ifjabb Donald, akik a Capitolium 2021. januári ostroma után váltak kriptobarát vállalkozókká.

Erre jó okuk volt: a több halálos áldozatot követelő zavargások után - amiért a közvélemény egy része közvetlenül az elnököt teszi felelőssé - a Trump név már nem cseng olyan szépen hagyományos üzleti körökben, így az ingatlanpiacon sem, ahol a család korábban aktívan tevékenykedett. Ez a körülmény rögtön kívánatosabbá tette számukra a Biden-kormányzat idején közel 100 szankciós eljárással szembesülő kriptoipart, amely többmillió dolláros kampányadományokkal támogatta Trump újraválasztási kampányát, nyilván abban a hitben, hogy vele elkerülhetőek a büntetések, hiszen az akkori elnökjelölt maga is érdekelt a kriptopiacon.

Ettől kezdve Trump már szóba sem hozta korábbi fenntartásait a kriptovalutákkal szemben, sőt, egy tavaly júliusi Bitcoin-konferencián megígérte, hogy az Egyesült Államokat „a bolygó kriptofővárosává” teszi.

Két hónappal később aztán bejelentette, hogy fiaival együtt belép a kriptopiacra a World Liberty Financial nevű vállalkozással.

Óriási pálfordulás ez, amelynek folyományaként kriptobarát személyeket nevezett ki különböző kormányzati pozíciókba és megszüntette az Igazságügyi Minisztériumban kriptobűnözés elleni munkacsoportját. Mindeközben a Times nyomozása alapján úgy tűnik, a World Liberty gyors felemelkedése, valamint Trump kriptoszkeptikusból iparági támogatóvá válása több összeférhetetlenségi problémát felvet.

A vállalat ugyanis közvetlenül profitált Trump hivatalos lépéseiből, például abból, hogy bejelentette egy szövetségi kriptotartalék létrehozását, benne egy olyan digitális valutával, amelybe a cége is befektetett.

Az szintén problémákat sejtet, hogy a cég külföldi, például izraeli és hongkongi befektetőknek ugyanúgy értékesítette a kriptovalutáit, mint amerikaiaknak. Ezzel az a gond, hogy előbbiek között több is akad, akinek a vállalatát az amerikai kormány csalással vádolta meg, és egyről a Times kiderítette, hogy felfüggesztették vele szemben az eljárást, miután milliókat fektetett a World Libertybe. Mintha megvette volna, hogy a Trump-adminisztráció békén hagyja - amit persze a cég szóvivője mereven tagad. David Wachsman szerint ezek csak „kölcsönös befektetési megállapodások”, amelyekért cserébe „soha egyetlen befektető vagy partner sem kért politikai szívességet”, és ők sem fogadnának el ilyesmit.

A kriptocég tovább nyomtatja a pénzt Trumpéknak

Úgy tudni, a World Liberty legalább öt startupnak ajánlott kriptocsere-megállapodást úgy, hogy a Trump névre hivatkozva gyakorolt rájuk nyomást, rábeszélve őket a minél magasabb összegű befektetésekre. És ezek az üzletek egyre komolyabb aggodalmat keltenek a tapasztalt szereplők körében. Egyikük, Andre Cronje, a SonicLabs nevű kriptocég alapítója egyenesen az iparág „szégyenfoltjának” nevezte a gyakorlatot.

A World Liberty üzletei közvetlenül Trumpékat gazdagítják. A cég 60 százalékát egy családi vállalat birtokolja, és a weboldaluk szerint 75 százalékban részesednek a bizonyos érmék eladásaiból származó bevételekből.

Trump hangsúlyozta, hogy az összeférhetetlenségi törvények nem vonatkoznak rá, és hivatalos intézkedéseiért széleskörű mentességet élvez, míg egy szóvivője azt hangoztatta, hogy az elnök vagyona egy „gyermekei által kezelt vagyonkezelő alapban van”, így „nem áll fenn összeférhetetlenség”. Pedig ez az alap közvetlenül is jövedelmet biztosít Trumpnak.

A World Liberty támogatóit szintén nem különösebben aggasztja az összeférhetetlenség. Egyikük, Konstantin Kuznetsov, akinek gibraltári székhelyű cége egymillió dollár értékben vásárolt World Liberty érméket, azt nyilatkozta, „Trump rengeteg pénzt akar keresni a kriptoval, és mi is csatlakozhatunk ehhez a hullámhoz”.

Ami pedig a cég ügyvivőit illeti, finoman szólva sem tűnnek makulátlan üzletembereknek. Folkman a húszas éveiben olyan céget vezetett, amely jó pénzért magányos férfiakat oktatott nőkkel való ismerkedésre, míg Chase Herro marihuána birtoklása miatt börtönben is ült. E két remek fickó évekig dolgozott együtt a World Liberty előtt: árultak béltisztító készítményeket és gyors meggazdagodási tanácsokat, mielőtt a kriptoipar felé fordultak. 2022-ben Herro a TerraUSD nevű valutát „a valaha volt egyik legmenőbb eszköznek” nevezte, amivel befektetőket húzott be, de a valuta egy hónap alatt összeomlott: 377 forintról 4 forintra esett az értéke és azóta is purgatóriumban lebeg. Ha mindez nem lenne elég, a két üzletember legutóbbi közös vállalkozása, a Dough Finance tavaly júliusban hackertámadás áldozata lett, amely során körülbelül 730 millió forintnyi értéket loptak el.

Nem ment át Trump kriptopiaci kezdeményezése a szenátuson

Trumpék nagyon szeretnék még jobb helyzetbe hozni a családi vállalkozásukat egy törvényjavaslattal, amely azt célozza, hogy egységes szövetségi keretrendszer jöjjön létre az ún. stabilcoin kibocsátók működésére az Egyesült Államokban.

A stabilcoin olyan kriptovaluta, amelynek értékét valamilyen valós pénzügyi eszközhöz – például amerikai dollárhoz, euróhoz vagy aranyhoz – kötik. Ez azt jelenti, hogy az adott stabilcoin mindig az adott eszköz értékét tükrözi (ilyen pl. az USD Coin, amelynek egy egysége folyamatosan egy dollárt ér), vagyis nagyban különbözik az erősen ingadozó árfolyamú hagyományos kriptovalutáktól.

A stabilcoin célja, hogy a digitális pénz előnyeit (pl. gyors és olcsó átutalás) ötvözze a hagyományos pénzek stabilitásával. Gyakran használják online kereskedelemben, pénzküldésre vagy más kriptovaluták közötti átváltásra, ami gyorsabban realizálhatóvá teszi a hasznot, hiszen lényegében ugyanolyan stabil - csak éppen digitális - fizetőeszköznek tekinthető, mint a hagyományos pénz.

A stabilcoinok a kriptovaluta-iparág gyorsan növekvő területét képezik, amelyek jelentős nyereséget hoztak több piaci szereplőnek.

A Trump által erőltetett törvénytervezet, ami kisimította volna a siker felé vezető utat a stabilcoin-kibocsátók számára, nem győzte meg az amerikai szenátus demokratáit. Szerintük az egész csak arról szól, hogy az elnök még jobban járjon, ezért módosításokat szeretnének látni, mielőtt átengedik az új törvényt.

Az aggodalmuk nem alaptalan, hiszen nem nehéz összefüggést találni a törvénytervezet és a World Liberty nemrég bejelentett saját stabilcoinja, az USD1 kibocsátása között, ami komoly lendületet kapott, miután Trump cége bejelentette, hogy egy Egyesült Arab Emírségekben lévő befektetési alap 2 milliárd dollár értékű USD1-et használ fel arra, hogy részesedést vásároljon a világ legnagyobb kriptovaluta tőzsdéjében, a Binance-ben.

Az AP News közölte, hogy jogszabálytervezet jelen formájában megbukott: a szenátus május 8-án 49-48 arányban leszavazta, ami komoly vereség Trumpnak, hiszen a kriptopénz-iparág jelentős összegeket fordított a tavalyi választásokra.

Bár néhány demokrata is egyetértett abban, hogy szabályozásra van szükség, Trump intenzív kriptoipari jelenléte bonyolítja a jogszabály útját. És nem csak a saját stabilcoin, hanem olyan ötletek miatt is, mint egy mém érme elindítása, amely a Chainalysis blokkláncelemző cég szerint az év eleje óta több mint 320 millió dollárt termelt a készítőinek, és Trump azzal promózta, hogy május 22-én tartott gálavacsorát, hogy azokat hívja meg, akik a legtöbbet vásárolják belőle.

A demokraták többek között olyan módosításokat akarnak látni a törvényben, amit határozottan tiltja megválasztott tisztségviselőknek és családtagjaiknak, hogy stabilcoin-üzleti vállalkozásokat birtokoljanak, irányítsanak vagy népszerűsítsenek.

„A szenátus ne fogadjon el olyan törvényt, amely elősegíti Trump lélegzetelállító korrupcióját, megtölti a zsebét, és más megválasztott tisztségviselőket is erre bátorít” – mondta Elizabeth Warren massachusettsi szenátor.

A törvényjavaslat csak akkor léphet tovább, ha a két párt megállapodásra jut. Mark Warner virginiai demokrata szenátor, aki részt vesz a jogszabály egyeztetésében, a szavazás után jelezte, hogy folytatja a munkát. Ő egyike volt annak a kilenc demokrata szenátornak, akik egy nemrég kiadott közleményben jelezték: nem támogatják a jogszabályt, amíg az nem tartalmaz szigorúbb rendelkezéseket többek között a pénzmosás, a külföldi kibocsátók és a szabályszegések elszámoltathatósága kapcsán.

A közlemény ugyan nem említi Trump nevét, de elég nyilvánvaló, hogy elsősorban miatta és a politikai döntéseket egyre jobban befolyásoló személyes üzleti érdekek miatt ellenzik a törvény átengedését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk