HÍREK
A Rovatból

A Tiszánál a volt vezérkari főnök: „Drága urak, szólni kéne nekik, hogy a feudalizmusnak vége van!”

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy szerint a katonáknak ma azt üzenik, kuss. Közben pénzért lehet rendfokozatot venni, a 20-30 éves tapasztalattal rendelkező tiszteket pedig úgy küldték el, hogy a szemükbe sem néztek.


Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Magyar Honvédség volt parancsnoka is a szónokok között volt a Tisza Párt mai rendezvényén. Ruszin-Szendit 2021-ben Áder János akkori köztársasági elnök nevezte ki a Magyar Honvédség élére. Bár mandátuma eredetileg 2026. május 31-ig szólt, 2023. április 27-én Novák Katalin akkori köztársasági elnök váratlanul felmentette tisztségéből.

Most arról beszélt, az egyenruhások között az elmúlt években eluralkodott egy félelemalapú vezetés.

„Akkor, amikor a katonát indoklás nélkül egyik napról a másikra kirúghatják, annak az az üzenete, hogy kuss. Ne legyen véleményed. Nem kell neked okosnak lenni. Hajtsd végre, különben kifelé.”

Elmondta, ma át lehet helyezni katonát egyik helyőrségből a másikba úgy, hogy a körülményeit nem veszik figyelembe. Ha mégsem megy, és azt mondja, hogy nem szeretne menni, akkor ki van rúgva. Szerinte pár hete történt pont egy ilyen eset egy középszintű vezetővel az egyik helyőrségben.

„A véleménynyilvánítást nem nagyon lájkolják mostanában a honvédelem vezetésében.”

Az Irakban és Afganisztánban is szolgált altábornagy szerint rendkívül megalázó az, amikor főtisztek és tisztek azon gondolkodnak, milyen szakmát tanuljanak a saját szakmájuk mellé, hogy ha valami történik, el tudják tartani a családjukat.

„Több ezer főért felelős katonák járnak villanyszerelő-tanfolyamra, meg burkolótanfolyamra, hogyha valami történik, legyen valami. Mert az a tudás, ami bennük van, és az országnak hasznos, az a civil életben annyira nem hasznosítható.”

A következő probléma szerinte a szervezeti kultúra nem ismerete. Itt a honvédségnél végrehajtott „fiatalítást” hozta fel példaként.

„20-30 éves tapasztalattal engedtük el a kollégákat, engedtük el a kezüket egyszerűen méltatlan módon, gyakran a szemükbe sem néztek, hogy pontosan miért. Csak felsorolták a nevüket, kaptak egy borítékot, aztán hajrá.”

Emellett elmondta, jogszabályba foglalták, hogy büntetett előéletű lehet katona Magyarországon. „Nekem volt egy parancsnokom, az ilyenkor azt mondta, hogy kettőnk közül valaki nem ért a szakmájához. És ilyenkor nem ő volt az, aki nem értett hozzá.”

Ugyanez a helyzet szerinte a külföldi állampolgárokkal. Külföldi ma lehet katona, ha van egy magyar nyelvvizsgája.

„Kérdezem sírva-könyörögve, ha baj van, ő kinek az érdekeit fogja védeni? Nem véletlen, hogy magyar katona, magyar haderőben, ha lehet, magyar fegyverrel védje a magyar hazát.”

A volt vezérkari főnök hatalmas problémának látja, hogy ma Magyarországon pénzért lehet rendfokozatot venni.

„Igaz, hogy a tartalékos rendszerben, de akkor is. Drága urak, szólni kéne nekik, hogy a feudalizmusnak vége van!” – fogalmazott.

Hogy ki kihez hű, azt Ruszin-Szendi szerint jól mutatja, hogy Petőfi évében nevezték át a Petőfi Laktanyát Mária Teréziára. Közben az aktív állománytól elvették az étkezést. „Ezt azóta már korrigálták, de akkor is, abban az időszakban mit érzett a mai magyar katona?” – tette fel a kérdést. „Kap enni a kutya, kap enni a ló, kap enni a tartalékos, kivéve a tényleges állomány.”

Szerinte ezek bizonyítékok arra, hogy a kormányzat nem érti a szervezeti kultúrát. Úgy látja, az egyenruha tiszteletével is probléma van. „Azt hiszik, hogy a toborzásnak az a lényege, hogy majd fülbevalós bohócok a színpadon ugrálva bevonzzák a fiatalokat. Kérem tisztelettel, azok az emberek nagyon sokat küzdöttek azért az egyenruháért és rendfokozatért, hogy viselhessék. Az nem jelmez.”

Aztán a volt vezérkari főnök poénnal oldotta a hangulatot: „Valaki megpróbálja, aztán mégse sikerül neki, a védőmellény, mint egy melltartó, úgy áll neki...” Mire kitört a nevetés és a taps.

Visszakanyarodva a komolyabb témákhoz, Ruszin-Szendi szerint sikerült iszonyatos nagy bérfeszültséget okozni.

„Bevezették a sávozásos rendszert, aminek keretében altisztek keresnek többet, mint tisztek, közalkalmazottak keresnek többet, mint 20 éve szolgáló zászlósok, mert nem nézték meg pontosan, hogy ezek mit jelentenek.”

A korábbi vezérkari főnök szerint ráadásul a túlmunka kifizetését is úgy sikerült rendezni, hogy van olyan kollégája, aki 100-200 ezer forinttal kevesebbet visz haza. Az is feszültséget okoz, hogy az újoncok gyakran több pénzt kapnak, mint a régóta szolgálók.

Mindemellett a honvédség létszámproblémákkal küzd. „Az, hogy fiatalítás címen megszabadulunk rengeteg jól képzett kollégától, valós és mondvacsinált okokkal, utána meg boldog-boldogtalant igyekszünk felvenni, az egészségügyi és a testnevelési szabályokat meg nem bírják hová levinni, hogy legyen, aki bejön, és majd utána felkészítjük bent – ez biztos, hogy nem vezet jóra.”

Szerinte nemcsak azt kellene figyelni, hányan jelentkeztek, hanem azt is, hogy hat hónap múlva mennyien maradtak bent.

A volt vezérkari főnök a haderőfejlesztésről pozitívan beszélt. „Valóban jönnek a vasak, ami hiányzik, a magyar fejlesztések aránya.” Arra is felhívta a figyelmet, hogy a honvédelmi miniszter bizonyos jogköröket elvesztett, azok Nagy Mártonhoz kerültek.

A haderőn belüli jogbiztonságot a saját példájával érzékeltette. „Engem a köztársasági elnök öt évre, határozott időre nevezett ki. Ez azt jelenti, hogy vagy nekem kell felmondani, vagy bűncselekményt kell elkövetnem, akkor menthetnek fel. A felmentésem mégis megtörtént. A köztárasági elnök, aki aláírta, már nincs a rendszerben, a felterjesztő még mindig ott van.”

„És ennek az üzenete az egyenruhásoknak, hogyha ezt egy vezérkari főnökkel meg lehet tenni, akkor ő mire számítson?”

Szerinte vissza kell adni a kellő hitet és tiszteletet minden egyenruhásnak. Egyetért azzal, hogy az ukrán háborúba nem szabad belesodródnunk, az öldöklésnek mielőbb abba kell maradnia, és nem akar illegális migránsokat látni Magyarországon. Vissza kell foglalkoztatni azokat, akiket fiatalítás címen eltávolítottak. Meg kell változtatni azokat a jogszabályokat, amik lehetővé teszik a katonák indoklás nélküli felmentését, a külföldiek és a büntetett előéletűek besorozását. „A rendfokozatokat nem osztogatjuk, hanem kiérdemeljük.” Ki kell küszöbölni az illetményrendszer anomáliáit. Mindenkinek kell egyéni harcászati felszerelés, és a laktanyák felújítását is meg kell kezdeni. Vissza kell adni a Petőfi Laktanya nevét.

Az altábornagy a végén azt mondta, tudja, hogy szavait megpróbálják megcáfolni a következő napokban.

„Talán még egyenruhást is találnak, aki elmondja, hogy ez nem így van. Én is leszek minden, a legrosszabb tábornok, a legkövérebb, és mindenkit meggyaláztam. Én erre felkészültem természetesen, egy a lényeg: az állomány tudja, hogy igazam van.”

A volt vezérkari főnököt állva tapsolta meg a közönség a Tisza Párt rendezvényén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A régóta bíróként dolgozó húgom felfüggeszti az aktív bírói tevékenységét, hogy a hatalmi ágak összefonódásának még a látszatát is elkerüljük
A leendő miniszterelnök bemutatta a 16 fős Tisza-kormányt, amelyben sógora, Melléthei-Barna Márton kapja az igazságügyi tárcát. Magyar Péter a családi szerepvállalás miatt szigorú átláthatósági szabályokat is ígért.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. május 01.



Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy összeállt a leendő Tisza-kormány. A bejegyzésben közölte, hogy sógorát, dr. Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek, és ígéretet tett egy Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására. Bejelentette azt is, hogy bíróként dolgozó húga a férje és az ő kormányzati megbízatásának idejére felfüggeszti tevékenységét, hogy elkerüljék még a látszatát is a hatalmi ágak összefonódásának.

A bejelentéssel lezárult a kormányalakítási folyamat. Korábban már kiderült, hogy a közlekedési és beruházási tárca élére Vitézy Dávidot, a külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztra pedig Orbán Anitát kérte fel. A 16 fős kabinetben helyet kapott többek között Lannert Judit (gyermek- és oktatásügy), Ruff Bálint (Miniszterelnökség) és Pósfai Gábor (belügy) is.

Magyar Péter szerint az új kormányzással „Magyarország nem lesz többé következmények nélküli ország”.

„Példátlan gyorsasággal találtuk meg az ország vezetésére legalkalmasabb embereket, akik saját területükön már mindvint bizonyítottak” – fogalmazott. Szerinte óriási feladat áll előttük, haladéktalanul el kell kezdeniük az ország rendbetételét, az uniós források hazahozatalát, a gazdaság beindítását, a közszolgáltatások fejlesztését, valamint a nemzet újraegyesítését és az igazságtételt.

„Világosan szeretném kimondani újra. Bárki, aki azt hiszi, hogy politikai támogatás, párthűség vagy személyes lojalitás felmentést vagy megbocsájtást jelent az elmúlt 20 év törvénysértései, visszaélései és a közvagyon sérelmire elkövetett cselekmények alól, az súlyosan téved” – szögezte le. Állítása szerint a törvény mindenkire egyformán vonatkozik majd, és az új Országgyűlés megalakulása után az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. A célja egyértelmű: „Ami a nemzeti, az vissza fog kerülni a nemzethez. És aki a törvényt megsértette, annak számot kell adnia és felelnie kell a tetteiért.”

Magyar Péter közölte, a 16 miniszter felé egyértelművé tette, hogy másféle kormányzást vár el tőlük.

„A miniszterek nem a miniszterelnök, hanem a nemzet szolgái” – írta, hozzátéve, hogy a most kapott bizalom nem pozíciókról, hanem alázattal elvégzett munkáról szól.

Elismerte, hogy a miniszterelnök és egy kormánytag közötti családi kapcsolat aggályokat vethet fel, és a helyzet neki is komoly dilemmát okozott. Éppen ezért, állítása szerint, szigorú szabályokat vezetnek be. „A miniszterek döntései átláthatóak lesznek. Az összeférhetetlenségi helyzeteket nyilvánosan kezeljük. Ezek a szabályok mindenkire érvényesek lesznek. Rám is” – jelentette ki.

Az igazságügyi miniszteri posztra dr. Melléthei-Barna Mártont kérte fel, akinek személyéről már korábban is jelentek meg sajtóértesülések. Magyar Péter szerint a Fidesz lerombolta a jogállamot, ezért olyan embert keresett, akinek „a szakmai felkészültsége megkérdőjelezhetetlen”. Azt írta, a jelöltet egyetemista kora óta ismeri, és azóta bizonyítja rátermettségét és a jogállamiság iránti elkötelezettségét.

Arról is beszélt, hogy Melléthei-Barna Márton 2024 februárja óta a mozgalom tagja és egyik motorja, és jóval a közösséghez való csatlakozása után vette feleségül a húgát. Emiatt különösen fontosnak tartja, hogy munkáját a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett végezze.

A poszt végén egy személyes áldozatvállalást is bejelentett.

„Most a régóta bíróként dolgozó húgom is hoz egy újabb áldozatot, és a férje, illetve az én kormányzati megbízatásom idejére felfüggeszti az aktív bírói tevékenységét, hogy a hatalmi ágak összefonódásának még a látszatát is elkerüljük” – közölte.

Zárásként azt írta, egy olyan korszakot zárnak le, amelyben az öncélú hatalom fontosabb volt a nemzet szolgálatánál, és egy olyat nyitnak meg, amelyben „a törvény, a tisztesség és a hazánkért érzett felelősség az iránytű”. Elismerte, hogy lesznek vitáik és hibáik, de amit vállaltak, azt megvalósítják. A Tisza-kormány azért fog dolgozni, hogy „visszaadjuk a hitet abban, hogy érdemes itt élni, dolgozni, jövőt tervezni és családot alapítani”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Vagy már leszedtek?” – Németh Szilárd a bíróságon nem tudta, betölti-e még a posztját
A fideszes politikus tanúként jelent meg a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia elleni 534 millió forintos perben. Németh Szilárd a tárgyaláson több kulcsfontosságú kérdésre nem emlékezett.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. május 01.



„Most is az vagyok, jelenleg. Vagy már leszedtek? Nem tudom” – ezzel a válasszal reagált Németh Szilárd a Fővárosi Törvényszéken arra a kérdésre, hogy betölti-e még a Magyar Birkózók Szövetségének elnöki posztját. A fideszes politikus tanúvallomásával folytatódott a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia ellen indított 534 millió forintos kártérítési per.

Németh Szilárd megjelent a csütörtöki tárgyaláson, miután a bíró korábban az elővezetését is kilátásba helyezte.

A politikus a CsepelInfo beszámolója alapján a vallomásában több kulcsfontosságú kérdésre nem emlékezett – írta a 24.hu. Németh Szilárd nem tudta megmondani, hogy 2015-ben mi történt az önkormányzatban a pert indító Csepeli Birkózó Club pénzeivel, arra hivatkozva, hogy akkor már nem volt önkormányzati képviselő.

A pert a csepeli klub azért indította, mert álláspontjuk szerint eredetileg ők voltak a kedvezményezettjei azoknak az állami támogatásoknak, amelyeket Németh Szilárd alapítványa használt fel a csepeli Duna-partra tervezett akadémia felépítéséhez.

A per tétje 534 millió forint: a Csepeli Birkózó Club a 400 millió forintos támogatás összegét, valamint 134 millió forint kártérítést kér vissza.

A 24.hu összefoglalója szerint a klubvezetés azért engedte át a pénzeket, mert arra számítottak, hogy az új épület egy részét saját edzőcsarnokként használhatják majd. A Csepeli Birkózó Club álláspontja szerint azonban az akadémia elkészülte után olyan magas bérleti díjat kértek tőlük, amit nem tudtak kifizetni.

A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia és a Magyar Birkózók Szövetsége korábban politikai támadásnak nevezte az ügyet, és azt állította, hogy a felajánlott bérleti díj kedvezményes lett volna.

A mostani vallomás azért is figyelemre méltó, mert a per menetét korábban több technikai hiba is hátráltatta. Egy májusi tárgyalásról készült hivatalos videófelvétel ugyanis egy rendszerhiba miatt eltűnt, ami miatt az eljárást meg kellett ismételni.

Az ismételt tárgyaláson azonban ismét leállt a videórendszer, a bíró pedig maga is megjegyezte, hogy amióta a rendszerrel dolgozik, soha nem fordult elő hasonló.

A májusi tárgyalás felvételének eltűnése miatt az eljárást decemberre kellett megismételni, ahol ismét gond adódott a videórendszerrel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szabó Bence Magyar Péternél és a leendő belügyminiszternél járt, rendvédelemről beszélgettek
Magyar Péter a közösségi oldalán jelentette be, hogy Pósfai Gáborral és Szabó Bence századossal a rendvédelem előtt álló kihívásokról, feladatokról egyeztetett. Szabót korábbam a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalhoz hívta dolgozni.


Magyar Péter a közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett Pósfai Gáborral, leendő belügyminiszterrel, valamint Szabó Bence századossal. A politikus azt írta, a találkozón a rendészeti szervek előtt álló problémákat és teendőket vitatták meg.

A poszt szerint „Pósfai Gábor leendő belügyminiszterrel és Szabó Bence százados úrral egyeztettünk a rendvédelem előtt álló kihívásokról és feladatokról”.

A bejegyzéshez egy közös fotót is (címlapképünk) csatolt.

Szabó Bence a Gundalf-ügyként elhíresült titkosszolgálati botrányból lehet ismerős. Ő az a korábbi NNI-s százados, aki a sajtóval megosztott információkat a Tisza Párt informatikusai elleni állítólagos szolgálati akcióról, mely során kamu pedofilgyanúval tartottak házkutatást az ellenzéki párt IT-szakembereinél. A kitálalása után a rendőrt retorziók érték, felmentették pozíciójából, Pintér Sándor belügyminiszter pedig árulónak nevezte.

Magyar Péter már korábban is jelezte, hogy szívesen látná valamilyen kormányzati pozícióban Szabó Bencét. Azt mondta, hogy a hamarosan megalakuló korrupcióellenes kormányszerv, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalban számít az exnyomozó szakértelmére.

Pósfai Gábort Magyar Péter még tavaly mutatta be a TISZA Párt operatív működésének vezetőjeként, aki a Decathlontól érkezett a párthoz.

Pósfai Gábor szerepe azóta megváltozott: Magyar Péter tegnap jelentette be, hogy őt kérte fel a Belügyminisztérium vezetésére, a rendvédelem és a sport felügyeletével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Esettanulmány az Erdélybe importált pártállami rendszerről - Jelentés tárta fel a súlyos visszaéléseket az erdélyi levélszavazásnál
Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom átfogó jelentése szerint rendszerszintű problémák jellemezték a levélszavazást. A dokumentum az RMDSZ kettős szerepét és a szavazás titkosságának megsértését is kifogásolja.


Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom szerint nem elszigetelt esetekről van szó, hanem egy eleve hibás rendszer működéséről – ezzel a megállapítással összegzi az erdélyi levélszavazás tapasztalatait a szervezet friss jelentése. A dokumentum azt állítja,

az RMDSZ kettős szerepe, vagyis a szavazatok begyűjtésének gyakorlati megszervezése és a Fidesz melletti nyílt kampányolás alapjaiban kérdőjelezi meg a folyamat tisztaságát,

amelynek végén a Fidesz–KDNP a levélszavazatok 84,04 százalékát szerezte meg a 2026-os országgyűlési választáson.

A közel félszáz önkéntes megfigyelő munkájára és lakossági bejelentésekre épülő jelentés szerint a jelenlegi rendszer súlyosan sérti a szavazás titkosságát, átláthatóságát és pártatlanságát. A mozgalom konkrét tereptapasztalatokat is rögzített: a jogszabályi kiskapuk lehetővé tették, hogy az RMDSZ informális gyűjtőpontokon, akár meghatalmazás nélkül is begyűjtse a kitöltött szavazatokat.

A dokumentum szerint több helyen menzákon, közösségi terekben, polgármesteri hivatalokban töltötték ki a szavazólapokat, gyakran a titkosságot biztosító feltételek nélkül.

A jelentés azt is írja, hogy a szavazatokat sokszor nyitott, improvizált dobozokban gyűjtötték, az őrzés és szállítás körülményei pedig ellenőrizhetetlenek voltak. A dokumentum kitér arra is, hogy az informális szavazóhelyeken Fideszhez és Orbán Viktorhoz köthető kampányanyagok voltak kifüggesztve, és előfordult, hogy egy személy több családtagja helyett is szavazott.

A 2026-os választáson beérkezett 335 591 érvényes levélszavazatból a Fidesz–KDNP 282 028-at, míg az országosan győztes Tisza Párt mindössze 46 482-t szerzett. Korábban az RMDSZ és a hozzá köthető Eurotrans Alapítvány kommunikációja technikai segítségként mutatta be a levélszavazatok begyűjtését, amellyel biztosítják, hogy a voksok időben célba érjenek Magyarországra.

Az ügyben közben jogi lépések is történtek: a Legfőbb Ügyészség a rendőrségre továbbította azt a feljelentést, amely RMDSZ-es tisztségviselőkkel szemben született. A beadvány szerint a választási időszakban több RMDSZ-es politikus pártirodákba vagy önkormányzati helyiségekbe hívott választókat, majd a kitöltött iratokat szervezetten juttatták el magyar külképviseletekre – írta a Transtelex.

A választás után Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője találkozott Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével.

A megbeszélés után a Tisza Párt vezetője arról számolt be, hogy garanciát kapott arra, hogy „az RMDSZ a jövőben tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelembe való beavatkozástól”.

Magyar Péter azt is közölte, hogy egyetértettek a szabálytalanságok kivizsgálásában, és a szabályok felülvizsgálatában, „megelőzendő az esetleges választási csalásokat”. Később, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével folytatott találkozója után bejelentette, a határon túli támogatások és a levélszavazás ügyében tíz évre visszamenőleges vizsgálatot kezdeményeznek.

A levélszavazás rendszerét régóta érik kritikák. A tíz évre szóló regisztráció miatt nehezen követhető, mi történik az elhunyt vagy időközben elköltözött állampolgároknak kiküldött szavazólapokkal. A 2022-es választás kampányhajrájában nagy botrányt okozott, amikor Marosvásárhely mellett egy zsáknyi, részben elégetett kidobott szavazatot találtak. Akkoriban dán megfigyelők is jelezték, hogy több olyan esetet láttak, ahol egy személy a családtagjai nevében is szavazott.

A 2026-os választás utáni erdélyi hangulatot jól jellemzi Kátai István színész megfigyelése, aki szerint egy polgármesteri hivatalban a Fidesz veresége után mindenki feketébe öltözött, de úgy látja, „idővel belátják, hogy 16 évig átverték őket”.

A politikai és médiabefolyás egyik csatornája a Transtelex szerint a Transzilván nevű YouTube-csatorna lehetett, amelyet egy RMDSZ-es politikus, Portik Vilmos működtetett, és amely a lap szerint a Fidesz erdélyi kommunikációs csatornájaként szolgált a választás előtti évben.

A jelentést készítő Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom a problémák megoldására konkrét javaslatokat is tett. Sürgetik a levélszavazás rendszerének újragondolását, hivatalos erdélyi szavazókörök létrehozását, a pártok általi szavazatgyűjtés teljes tiltását, valamint a regisztráció átláthatóbbá tételét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk