„A terv az, hogy a 2026 tavaszi választásokon, vagy még korábban hatalomra juttassák” - Ezt írta Magyar Péterrel kapcsolatban az orosz titkosszolgálat

Elbukhatja a Fidesz az eddig biztosnak hitt nemzetiségi mandátumát, mert ha a január közepe óta tartó leiratkozási hullám nem áll le, április 12-én nem lesz újra német nemzetiségi képviselő a parlamentben.

A Political Capitol tavaly június 23. óta naponta követi a nemzetiségi névjegyzékek mozgását, és január közepén figyelt fel arra, hogy

– írta a 24.hu.

Míg bő fél évig átlagosan napi csupán két-három fővel csökkent a létszám, az elmúlt három hétben már naponta átlagosan 30-an döntöttek úgy, hogy

A német nemzetiségi névjegyzékre feliratkozottak száma így összesen 1247-tel, szombatra 28 943-ra csökkent, míg a romáké csak 367-tel, 40 286-ra.

A mandátumszerzéshez szükséges kedvezményes kvóta a korábbi három választáson 22-24 ezer szavazat között mozgott. A német lista ezt 2018-ban és 2022-ben is megugrotta, de ehhez mindkét esetben az is kellett, hogy a regisztráltak száma bőven 30 ezer fölött legyen. Mivel idén a magasabb részvétel várhatóan magasabb kvótát is eredményez, a csökkenő regisztrációs szám miatt egyre valószínűtlenebbnek tűnik a mandátumszerzés.

A német nemzetiségi mandátumot az elmúlt két alkalommal Ritter Imre, korábbi fideszes politikus nyerte el, aki a parlamenti szavazásokon rendre a kormánypártokkal együtt voksolt, így a Fidesz egy biztos szavazatot veszíthet el a képviselő kiesésével. Az idei listavezető már Gallai Gergely nemzetiségpolitikai szakértő. A rendszer egyik visszatérő bírálata, hogy a nemzetiségi regisztrációval a választók lemondanak a pártlistás szavazás lehetőségéről. Ezt a gyakorlatot az Emberi Jogok Európai Bírósága is aggályosnak találta egy 2022-es ítéletében.

A Political Capital így kommentálta a fejleményeket: „Úgy tűnik, a német identitással is rendelkező magyarok körében egyre többen látták be, hogy a jelenlegi rendszerben nem sok értelme van részt venni a nemzetiségi választásban.”

Bár egyes sajtóhírek szerint a romák nem ambicionálják a teljes értékű mandátumot és elégedettek lennének a szószólói pozícióval, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke a napokban arról beszélt: történetük során először a maguk nemzetiségi képviselőjét is be akarják juttatni az Országgyűlésbe. A választásig hátralévő hetekben a leiratkozási hullám folytatódása, valamint az országos részvétel mértéke dönti el, hogy a német lista képes lesz-e átlépni a várhatóan magasabb küszöböt. Ha nem, akkor április után német nemzetiségi képviselő nélkül maradhat a Parlament, miközben a roma lista saját mandátumért küzdve alakíthatja át a nemzetiségi képviselet térképét.

A családi pótlék duplázása, 14. havi nyugdíj és egy ígéret, hogy válás esetén sem kell visszafizetni a CSOK-ot és a CSOK Pluszt – többek között ezekkel a vállalásokkal ismertette a Tisza Párt szombaton kormányprogramjának társadalompolitikai részét. Bódis Kriszta, a párt szakértője a program bemutatóján vázolta fel azt a csomagot, amely a családokat, a szociális szférát és a nyugdíjasokat célozza.

A „100% családprogram” néven futó terv szerint

• duplájára emelnék a családi pótlékot, az anyasági támogatást, a GYES-t és a GYET-et is.
• Minden újszülött után 50 ezer forint értékű „Gyermekem született” kelengyecsomagot adnának,
• a rászorulóknak pedig évente 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást biztosítanának.
• A párt növelné az egygyermekes és egyszülős családok, valamint a fogyatékossággal élő gyermeket nevelők támogatását, és
• valódi fizetett apaszabadság bevezetésével erősítené az apák szerepét.

A legjelentősebb ígéretek egyike, hogy garantálnák:

Jelenleg a CSOK Plusz esetében a válás jellemzően a kamattámogatás elvesztésével jár, és a már felhasznált támogatási elemeket – az alapkamat plusz 5 százalékpontos büntetőkamat mellett – vissza kell fizetni. A korábbi, vissza nem térítendő CSOK-nál a visszafizetési kötelezettség több feltételtől függ, például attól, hogy megszülettek-e a vállalt gyerekek.

• A szociális szférában és a gyermekvédelemben általános, 25 százalékos béremelést hajtanának végre, a fizetéseket pedig inflációkövetővé tennék.
• Elindítanák a Brunszvik Teréz gyermekvédelmi programot, feltárnák az elmúlt évtizedek gyermekvédelemmel kapcsolatos bűncselekményeit, és teljes körű anyagi, illetve erkölcsi kártérítést nyújtanának az áldozatoknak.
• A gyermekvédelmi ellátórendszer működési költségvetését 20 százalékkal növelnék, emelnék a dolgozói létszámot, megerősítenék a nevelőszülői hálózatot és növelnék a lakásotthonok számát.

A „Nyugdíj emelés plusz” program részeként

• megtartanák a 13. havi nyugdíjat és bevezetnék a 14. havit.
• Létrehoznák a nyugdíjas SZÉP-kártyát, amelyre évente legfeljebb 200 ezer forint támogatás kerülne.
• Célzottan megemelnék a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjakat, duplájára emelnék az időskorúak járadékát, és 50 százalékkal növelnék az otthonápolási díjakat.
• A párt ígérete szerint 20 ezer új férőhelyet létesítenének korszerű idősotthonokban.

A program kiemelt figyelmet fordítana az esélyegyenlőségre, többek között a fogyatékossággal élők, a nők és a roma közösségek helyzetének javítására.

Az Egyesült Államok júniusig véget vetne a négy éve tartó orosz-ukrán háborúnak, és ennek érdekében fokozná a nyomást a felekre, hogy addigra megegyezzenek a békefeltételekben. Erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számolt be egy pénteki sajtótájékoztatón, ahol azt is elmondta, hogy az amerikaiak egy konkrét tárgyalási menetrenden dolgoznak a cél érdekében – írta a 24.hu. Az elnök szavait szombat reggelig embargó alatt tartották.

Zelenszkij szerint ha a felek nem tartják be a júniusi határidőt, a Trump-adminisztráció valószínűleg nyomást gyakorol majd mindkettőjükre.

– fogalmazott az ukrán elnök. Hozzátette, tudomása szerint az amerikaiak akkor sem vonulnának vissza a tárgyalási folyamatból, ha netán nem jönne össze a béke a nyár elejéig.

Az Egyesült Államok azt javasolta, hogy a következő háromoldalú tárgyalási fordulóra már a jövő héten kerüljön sor, valószínűleg Miamiban. „Mi megerősítettük részvételünket” – tette hozzá Zelenszkij.

Az elnök bejelentésének előzménye, hogy a héten az Egyesült Államok közvetítésével Abu-Dzabiban tartott háromoldalú tárgyalások érdemi eredmény nélkül zárultak, mivel a területi kérdésben egyik fél sem engedett.

A tárgyalások hátterében a szüntelen harcok állnak. Az éjjel Oroszország több mint 400 drónnal és mintegy 40 rakétával támadta Ukrajnát, ami miatt az ukrán atomerőművek teljesítménycsökkentésre kényszerültek, és országszerte áramkimaradások voltak. A tárgyalások során már több terv is felmerült, köztük egy 28 pontos amerikai béketerv, a frontvonalak „befagyasztásának” ötlete és egy 12 ezer milliárd dolláros orosz gazdasági csomag javaslata is, az USA pedig korábban olyan tűzszünetet is javasolt, amely tiltaná az energetikai infrastruktúra elleni csapásokat.