A Tegyesz volt igazgatója: a Szőlő utca bezárása látszatintézkedés, ami a valós problémákat nem segít megoldani
A Szőlő utcai javítóintézet bezárását és kiürítését Molnár László, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) korábbi igazgatója egyértelműen látszatintézkedésnek tartja. A szakember szerint a lépés a valós problémákat nem fogja megoldani - írja a 24.hu, amely szerdán interjút közölt a gyermekvédelmi szakemberrel.
Habár kormány egy hétfő este közzétett rendelettel azonnali hatállyal zárta be a közel 135 éve fennálló intézményt, de Molnár László a lapnak rámutatott, hogy a Belügyminisztérium már tavaly december 10-én a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának hatáskörébe vonta a javítóintézetek irányítását. A Szőlő utcából keddig minden bentlakót elszállítottak, és megkezdődtek a tárgyalások a dolgozókkal, mivel az intézkedés, mint mondta, hatvan ember munkáját érinti. Hozzátette, hogy Pintér Sándor belügyminiszter 2026. március 14-i határnappal szünteti meg jogutód nélkül az intézményt, amely 12 éves kortól fogadott letartóztatásba helyezett fiatalkorú fiúkat.
Emlékeztetett arra, hogy már az 1878-as Csemegi-kódex is különválasztotta a javítóintézeteket a börtönök világától. Ezzel kapcsolatban a cikk felidézi Katonáné Pehr Erika szakjogász és Kuslits Gábor, a Tegyesz másik korábbi igazgatójának szavait is, aki szerint „a javítóintézetnek gyógyító közegnek kéne lennie.” Molnár László a kormány szándékát firtatva ismételten a látszatintézkedés szót használta. Azt mondta, a bezárás önmagában nem old meg semmit. A legerősebb kritikáját így fogalmazta meg:
A szakember szerint „az intézkedés számos kérdést és problémát vet fel, az ott dolgozó 60 ember további foglalkoztatásától kezdve a gyámok és a növendékek közötti kapcsolattartásig.” Kifejtette, hogy bár a kormány elvileg megteheti, hogy az ország különböző intézményeibe szórja szét a gyerekeket, ez ellentétes a javítóintézet egyik fő funkciójával.
Molnár László hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelemben a távlati cél nem változhat. „A távlati cél ettől mindenképpen az marad a gyermekvédelemben, hogy minden gyerek a családjában nőhessen fel, ehhez pedig a kapcsolattartás lehetősége elengedhetetlen.” Emiatt a gyámok és a gyámoltak közötti személyes találkozások lehetőségét is biztosítani kellene, ami a gyerekek távoli elhelyezésével ellehetetlenülhet.
Ami a gyerekek további sorsát illeti, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a lap kérdésére a következő hivatalos választ adta: „a Budapesti Javítóintézetből a rendelkezési jogkör gyakorlóinak jóváhagyásával a fogvatartott fiatalkorúakat más javítóintézetekbe szállítottuk át, amelyekről nem adunk tájékoztatást. A Budapesti Javítóintézet jogutód nélküli megszüntetése a javítóintézeti szervezetrendszer átalakításának első lépése, a folyamat következő lépéseként megkezdődik egy új – végső soron az úgyszintén megszűnő további javítóintézetek szerepét is egyedüliként átvenni hivatott – országos javítóintézet kialakítása, amellyel kapcsolatban a közeljövőben várhatóak döntések.”