HÍREK
A Rovatból

A szakembereket is meglepte az Indiában tomboló koronavírus-járvány

Korábban azt gondolták, a kontinensnyi ország aránylag jó számokkal átvészelte a pandémiát.


Az egészségügyi szakembereket is meglepte az Indiában tomboló koronavírus-járvány, amely - a hivatalos adatok szerint - már naponta hússzor több halálos áldozatot követel, mint februárban - írta elemző cikkében a The New York Times című amerikai napilap hétfőn.

A cikk szerint az elmúlt év nagy részében a Covid-19 járványhoz köthető halálesetek száma feltűnően alacsony volt Ázsia és Afrika országainak többségében. Mint írták: Afrikában és Kelet-Ázsiában továbbra sem változott a helyzet, de Indiában tombol a járvány. A jelentések szerint a kórházak kifogytak a betegek ellátásához szükséges oxigénből, a vírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma pedig napi kétezer fölé emelkedett a februári százhoz képest.

A The New York Times felidézte, hogy a fertőzések és halálesetek számának erőteljes növekedése sokakat meglepett.

„India hatalmas Covid-hulláma fejtörést okoz a tudósoknak” - írta Smriti Mallapaty, a Nature című brit tudományos folyóirat ázsiai térséggel foglalkozó vezető riportere. Shahid Jameel, az indiai Ashoka Egyetem virológusa pedig azt mondta: „új fertőzéshullámokra számítottam, de nem gondoltam volna, hogy ennyire erős lesz”.

A cikk emlékeztet: tavaly az indiai orvosok és tisztviselők arra készültek, hogy a dél-ázsiai országot is elérik ugyanazok a súlyos hullámok, amelyek a világ nagy részét. Ugyan Indiában is emberek milliói kapták el a koronavírust, azonban a legtöbben enyhe tünetekkel átvészelték a betegséget. A szakemberek akkor azt gondolták, hogy az ország - hasonlóan sok szomszédjához - „megúszta a világjárvány legsúlyosabb részét”.

A cikk szerint erre a feltételezésre jutottak a szakemberek is, miután a tudományos kutatások kimutatták, hogy a nagyvárosokban a felnőttek körülbelül fele már megfertőződött. „Ez ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy Indiát olcsón, természetes módon beoltották” - mondta a lapnak Dr. Prabhat Jha, a Torontói Egyetem epidemiológusa.

A történtek után az ázsiai ország kormánya is magabiztosan állt a kihívások elé. Hivatalos üzenetük úgy szólt: „India leigázta a Covid-19-et” - emlékeztetett a lap.

A kedvező fejleményeket követően szinte minden korábbi korlátozást feloldottak, azaz esküvőket, politikai gyűléseket és vallási összejöveteleket is lehetett tartani. Áprilisban az ország északi részén megrendezték a világ egyik legnagyobb vallási összejövetelét, ahol emberek milliói ünnepeltek.

A The New York Times cikke szerint a koronavírus újabb indiai hullámának egyik tanulsága lehet, hogy azok az emberek, akik korábban enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen átestek a Covid-19 okozta betegségen, továbbra is kiszolgáltatottak a vírusnak.

Ezen kívül a fertőzőbb új mutációk megjelenése is szerepet játszhatott a jelenlegi helyzet kialakulásában - írták.

A cikk szerint az Indiában uralkodó súlyos állapotokat jól mutatja, hogy egyes városokban már a krematóriumok is túlterheltek. A lapnak nyilatkozó egyik krematóriumi dolgozó azt mondta, hogy soha nem tapasztaltak még ilyen „véget nem érő halálozási sorozatot.”

Az ázsiai országnak is azt a stratégiát kellene követnie, mint amelyet a világ nagy részén alkalmaznak, azaz a vírus terjedésének korlátozását és az oltások ütemének felgyorsítását - olvasható a cikkben. Az elmúlt két hétben egyes helyi önkormányzatok - köztük Delhi és Mumbai vezetése - ismét korlátozásokat vezettek be például az utazások, esküvők és vásárlások területén.

A lap szerint az oltások ütemének felgyorsítása bonyolult feladat lesz Indiában. Az országban eddig a lakosság körülbelül 10 százaléka kapott legalább egy oltást, így még több mint egymilliárd ember vár arra, hogy mindkét oltását megkapja. A célok elérése érdekében a közelmúltban csökkentették az országban kifejlesztett vakcina exportját.

A cikk felidézi, hogy az indiai tisztviselők kritizálták az amerikai adminisztrációt, amiért nem exportál több oltóanyagot az ázsiai országba. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az Egyesült Államok megosztja az Amerikában gyártott AstraZeneca koronavírus elleni vakcinákat más országokkal a következő hónapokban.

Psaki azt mondta: a felhalmozott készletek azután hagyhatják el az országot, hogy az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hivatala elvégezte a biztonsági vizsgálatokat.

Várhatóan a közeljövőben további részleteket is megosztunk a tervekről és arról, hogy kik fognak kapni a vakcinákból, de jelenleg a tervezés folyamatában vagyunk

- fogalmazott a szóvivő.

Az Egyesült Államok több tízmillió AstraZeneca vakcinát halmozott fel, amelyet azonban nem oltottak el, ugyanis az FDA nem adta meg az ehhez szükséges sürgősségi engedélyt. Az elmúlt időszakban a világ több vezetője - köztük Narendra Modi indiai miniszterelnök - szorgalmazta Joe Biden elnöknél, hogy ossza meg másokkal a felhalmozott készleteket.

Joe Biden hétfőn telefonon tárgyalt az indiai miniszterelnökkel, és - a Fehér Ház hivatalos közleménye szerint - „elkötelezte magát amellett, hogy az Egyesült Államok és India szorosan együttműködik a Covid-19 elleni harcban”.

Az elnök ígéretet tett, hogy segítséget nyújtanak az ázsiai országnak például „az oxigénkészletek, az oltóanyagok és terápiák területén”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megszakadt Orbán Viktor beszéde: egy férfi rohant fel hozzá a színpadra a Mandiner estjén
Orbán Viktor éppen a kormány teljesítményéről beszélt, amikor a közönségből egy férfi hirtelen megjelent mellette a színpadon. A férfi sietségre hivatkozott, de az igazi meglepetés csak azután jött, hogy megkapta az aláírást.


Váratlan jelenet zavarta meg a Mandiner szerda esti klubestjét, ahol Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendég. Miközben a választási kampányról és világpolitikai kérdésekről esett szó, egy férfi a közönség soraiból hirtelen felugrott a színpadra a kormányfő mellé, hogy aláírást és közös fotót kérjen tőle. Az esetről maga Orbán Viktor osztott meg felvételt a Facebook-oldalán.

A férfi sietséggel indokolta a rendhagyó akciót, mondván, nem tudja kivárni az esemény végét. Példáján felbuzdulva egy nő is elindult a színpad felé a telefonjával, őt azonban visszaültették azzal, hogy várják meg az utolsó kérdést, utána lesz lehetőség a közös képekre.

A jelenet ezzel nem ért véget: a miniszterelnököt megzavaró férfi nem sokkal később még egyszer visszatért a színpadra, hogy elkérje Orbán Viktor tollát is

- írja a HVG.

Az est politikai részében a miniszterelnök a kormány teljesítményét értékelte. „Az elmúlt négy évben száz százalék fölött teljesítettünk” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a választási ígéreteiket nemcsak betartották, de túl is teljesítették azokat. Példaként említette a kétgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét és a 14. havi nyugdíj bevezetését, amelyek eredetileg nem is szerepeltek a tervekben. A közelgő választásokkal kapcsolatban a mozgósítás fontosságát hangsúlyozta. „A jó hír az, ha melózunk, nyerünk, ha nem melózunk, nem nyerünk” – fogalmazott a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A bíróság szembeszegült Orbán rendeletével: folytatódik Budapest pere, a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordulhat
A Fővárosi Törvényszék megtartja a szolidaritási hozzájárulásról szóló pert március 16-án, dacára a tiltó kormányrendeletnek. A testület az Alkotmánybíróságtól egyedi normakontrollt és uniós eljárást is kezdeményezhet.


Nem hátrál a Fővárosi Törvényszék a kormánnyal szemben a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A Telex úgy tudja, hogy

a bíróság egy friss végzésben közölte a fővárossal és az állammal, hogy megtartja a per következő, március 16-i tárgyalását, dacára annak, hogy egy február 3-án kihirdetett kormányrendelet lényegében megtiltaná az ilyen pereket.

A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva ugyanis rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás esetében „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”. A jogszabály azt is előírja, hogy rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”.

A lap szerint a bíróság a végzésben jelezte, hogy alkotmányossági aggályai merültek fel a rendelettel szemben, amely szerintük több alapelvet is sért.

„A rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni” – áll a Fővárosi Törvényszék indoklásában.

A testület azt is jelezte, hogy fontolóra veszi előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az Európai Unió Bíróságánál is, mert a szolidaritási hozzájárulás intézménye, valamint a hivatkozott kormányrendelet is ellentétes lehet uniós jogi rendelkezésekkel és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával.

Mindezek alapján a bíróság felhívta a feleket, hogy 15 napon belül nyújtsanak be előkészítő iratot az alkotmányossági és az uniós jogi kérdésekről.

A testület egyúttal megerősítette, hogy a kitűzött, március 16-i tárgyalási napot megtartja. Ez a lépés eltér a Szigetszentmiklós hasonló perében hozott bírói döntéstől, ahol a bíróság a kormányrendelet megjelenése után a halasztás mellett döntött.

A főváros és a kormány közötti vita a szolidaritási hozzájárulásról évek óta tart. 2025-ben a Fővárosi Törvényszék már adott ideiglenes jogvédelmet Budapestnek, a Kúria pedig novemberben a főváros számára kedvező ítéletet hagyott helyben a 2023-as inkasszó ügyében. Az Alkotmánybíróság idén január 20-án nem találta alaptörvény-ellenesnek a szolidaritási hozzájárulás intézményét, ami után a kormány a vitát lezártnak tekintette, a főváros azonban jelezte, hogy folytatja a pereskedést. Ezután érkezett a kormányrendelet, ami a vészhelyzetre hivatkozva tett volna pontot a perek végére.

A rendelkezést számos jogász bírálta, szerintük egy jogállamban nem fordulhat elő olyan, hogy a kormány egy rendelettel megmondja az elvileg független bíróságnak, hogy mit tegyen.

Karácsony Gergely már csütörtök délután azt írta, hogy "egy nap alatt megbukott a kormány jogtipró rendelete", ekkor még a főpolgármesternek sem volt tudomása arról, hogy a Fővárosi Törvényszék a jogszabály ellenére is megtartja a per következő ülését.

"Bíztató jel, hogy a nyilvánvalóan alkotmányellenes, az európai joggal szemben álló kormányrendeletnek lehet is, kell is ellentartani, lehet bízni az igazságszolgáltatás még megmaradt függetlenségében, ezt jelzi, hogy a Szigetszentmiklós által indított pert a kormányrendelet ellenére sem szüntette meg a bíróság" - írta a Budapest Környéki Törvényszék döntésére reagálva, amellyel ebben a cikkben foglalkoztunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hiába fogott össze érte az egész sportvilág, 42 évesen elhunyt a Veszprém volt kézilabdázója, Gyáfrás Dávid
Gyáfrás Dávid, a luxemburgi Handball Bieles edzője, közel kétéves küzdelem után hunyt el. A sporttársak 32 milliós gyűjtést szerveztek a németországi kezelésére, de már nem tudták megmenteni.


Gyászol a magyar kézilabda, 42 éves korában elhunyt Gyáfrás Dávid. A Veszprém egykori játékosa közel két éven át küzdött a rákkal, felépüléséért az egész sportág szorított. A halálhírét február 5-én a Szolnok Hangja nevű Facebook-oldal is közzétette.

„Nyugodj békében, Dávid. Emléked örökre megőrizzük. Élete utolsó mérkőzését sajnos elvesztette Gyáfrás Dávid, az egykori kiváló kézilabdázó. Soha nem feledünk…” – írták a bejegyzésben.

A sportoló kálváriája 2024 márciusában egy ártatlannak tűnő vállfájdalommal kezdődött, ekkor derült ki, hogy szervezetét megtámadta a rák. Állapota szeptemberre rosszabbodott, gyógyulását egy 32 millió forint értékű németországi terápiával remélték – írta a Blikk. Bár eleinte a természetes gyógymódokat részesítette előnyben és ellenezte a kemoterápiát, a betegség súlyosbodása miatt végül a németországi kezelés mellett döntött.

A betegség hírére a kézilabda-társadalom példátlan összefogásba kezdett. Luxemburgi klubja, a Handball Bieles gyűjtést indított és jótékonysági mérkőzést szervezett érte. Korábbi csapata, a Veszprém is segítő kezet nyújtott. „A Veszprém Handball Club egy, a csapat által dedikált mezt ajánlott fel, hogy ezzel is hozzájáruljunk Dávid gyógyulásához. Sok erőt és kitartást a felépüléshez! Hajrá, Dávid!” – közölte akkor a magyar klub.

Gyáfrás Dávid 2024 decemberében egy interjúban maga is beszélt a küzdelméről. „Most is egy vizsgálatról jövök, mert sajnos bevizesedett a lábam” – mesélte luxemburgi otthonából, majd a támogatásról is szót ejtett. „Amikor megtudtam, hogy a barátaim titokban gyűjtést szerveztek a részemre, amelybe bevontak tévécsatornákat, újságokat, közösségi felületeteket, nagyon meghatott. Ráadásul, hogy mindez Magyarországra is eljutott, és volt csapatom, a Veszprém is támogat, nagyon mélyen megérintett, és olyan erőt adott, amire gondolni sem mertem volna.” Azt is elmondta, a családja jelenti számára a legnagyobb támaszt: „Hihetetlen sok segítséget kapok az ismerősöktől, a családomtól, feleségemtől, Renátától és a 11 éves kisfiamtól, Bendegúztól. Rengetegen érdeklődnek, hívnak, írnak, mióta megtudták, hogy mi van velem, már csak miattuk is elmondhatom, hogy nem félek semmitől.”

Gyáfrás Dávid a Veszprém után játszott Komlón, Nyíregyházán és Győrben is, majd 2007-ben Luxemburgba szerződött, ahol több csapatban is megfordult, a 2016/17-es idényben a helyi bajnokság gólkirálya lett. Visszavonulása után, 2021-től a Handball Bieles felnőttcsapatának vezetőedzőjeként dolgozott. Klubja is megemlékezett róla: „Mély fájdalommal értesültünk szeretett Davidünk halálhíréről. Dávid, sokunk számára te nem csupán kézilabdázó vagy edző voltál, hanem kolléga is. Egy kolléga, akire mindig számíthattunk, aki mindig kiállt a csapatáért és a 'fiaiért', és akire támaszkodhattunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagy Feró Lázár Jánosról: Amit ő csinál ebben az országban, az hihetetlen. Olyan, mintha én csinálnám
Lázár János Rétvári Bence képviselővel tartott lakossági fórumot Vácon. Az eseményen a miniszter kitért a 13. havi nyugdíjra és a korábbi, cigányokról szóló kijelentéseire is.


„Mert amit ő csinál ebben az országban, az hihetetlen. Olyan, mintha én csinálnám”

– mondta Nagy Feró, miután tiszteletbeli rockerré avatta Lázár János építési és közlekedési minisztert. A zenész a váci Lázárinfón tette fel az első kérdést, miután méltatta a minisztert.

Lázár János február 5-én tartott lakossági fórumot Vácon, Rétvári Bence KDNP-s képviselővel közösen – írta a 24.hu. Nagy Feró a felszólalásában arra is panaszkodott, hogy ma már mindenki tud énekelni, majd azt tudakolta, mi a terv arra az esetre, ha az ukránok beavatkoznának a magyar választásokba.

Az eseményen

egy kérdező véletlenül miniszterelnök úrnak szólította Lázárt, aki félmosollyal hallgatta a közönség nevetését és tapsát.

„Meg se merek szólalni, még baj lesz belőle” – reagált a miniszter. Az eset később megismétlődött, de arra Lázár már nem reagált.

A fórumon az első kérdések szinte kizárólag a kormánypárti narratívába illeszkedtek. Olyan kérdések hangzottak el, hogy miért akar Ukrajna még több pénzt, a Tisza Párt valóban ki akarja-e vezetni a 13. havi nyugdíjat, és mit tud Magyar Péter, amivel egyből visszaszerezné az uniós forrásokat. Lázár szerint Magyarország jelenleg egy M2-es autópálya árát fizeti be az uniós költségvetésbe, a befizetést pedig emelni fogják, a támogatásokat csökkentik, a váciaktól beszedett eurókat pedig Ukrajnába küldik. A 13. havi nyugdíj kapcsán elárulta, hogy Magyarországon ma egyetlen ember van, aki ötmillió forint feletti nyugdíjat kap. Az uniós forrásokról azt mondta, azokat Orbán Viktor is haza fogja tudni hozni, ha elegen szavaznak rá.

A miniszter kitért a korábbi, cigányokról szóló mondataira is. Elmondta, sokan tanácsolták neki, hogy ne tartson Lázárinfókat, de ő őszintén, a jobbítás szándékával beszél. A „tartalék” szó körüli vitáról azt mondta, ő a szót úgy értette, hogy több százezer, a szegény rétegekből kikerülő magyar munkába állítását szeretné.


Link másolása
KÖVESS MINKET: