A The New York Times egyik tudományos cikke több olyan eseteket mesél el, amikor például egy koronavírussal fertőzött anya arról számolt be, nem érezte gyereke pelenkájának szagát, vagy egy szintén beteg szakács nem érzékelte a fokhagyma vagy a curry erős illatát.

Mint azt brit tudósok megállapították, az ízlelés vagy szaglás elvesztése lehet a COVID-19 betegség egyik tünete.

A brit fül-orr-gégészszervezet arra figyelmeztet, hogy ha az orvosok ilyen esettel találkoznak, azonnal tegyenek meg minden szükséges és ismert óvintézkedést: azonnal húzzanak védőfelszerelést, és ne végezzenek endoszkópiás orrvizsgálatokat.

Claire Hopkins, a brit rhinológiai társaság elnöke elmondta: bár tudományos vizsgálatok egyelőre nem igazolták, hogy a koronavírus ezeket a tüneteket produkálná, de a tapasztalatok egyértelműen mutatják az összefüggést.

Jelenleg két brit fül-orr-gégész is kritikus állapotban van, miután megfertőződtek koronavírussal, és korábban Kínában és Iránban is kiemelten veszélyeztetettnek számítottak a rhinológusok.

Vasárnap az amerikai fül-orr-gégészek és egy bresciai orvos, Marco Metra is megerősítették, hogy tapasztalataik azt mutatják, van összefüggés a koronavírus és az szag- és ízérzék elvesztése között. Hendrik Streeck német virológus is azt állítja: 100 eset körülbelül kétharmadánál jelentkeznek a tünetek, elsősorban az enyhébb lefolyásúaknál.

A mentőakció közben elpusztult a beluga, ami a múlt héten tűnt fel a Szajnában – írja a BBC.

Noha a fehér delfin a sarkvidéki, hideg és sós tengervízben honos, egy hétig rekedt a Szajnában Franciaországban, mintegy 70 km-re Párizstól észlelték.

Az állat mentése szerda reggel kezdődött, mintegy nyolcvan ember, köztük rendőrök, búvárok, állatorvosok dolgoztak a mentőakcióban. A kisebb tömeg előtt zajló mentés hat órán át tartott, sikerült is kiemelniük a 800 kilós, közel négy méter hosszú állatot a vízből, ezután akarták a tengerhez vinni, de szállítás közben elpusztult.

Az ukrán állami energiavállalat, az Energoatom szerint az oroszok át akarják kötni a zaporizzsjai erőművet a Krímre – írja a Guardian.

Az Energoatom elnöke, Petro Kotin elmondta, hogy ez ugyanakkor nem egy egyszerű folyamat, mert a létesítményt először le kell választani az ukrán hálózatról, majd fokozatosan rákötni a krímire.

Amint az utolsót is leszedik, az erőmű dízelgenerátorokra áll át, így azok folyamatos, zavartalan működése kiemelt fontosságúvá válik.

A zapporizzsjai Európa legnagyobb atomerőműve, Ukrajna 15 reaktorából 6 itt működik, és 4 millió háztartás áramellátását képes biztosítani.

Az erőmű területét az utóbbi hetekben többször is találat érte, amiért Ukrajna és Oroszország egymást vádolta.

Újra megindult az orosz olaj áramlása a Barátság kőolajvezetéken, miután a Mol-csoport kifizette az Ukrajna felé esedékes tranzitdíjat – közölte a Reuters hírügynökség. Ezt az ukrán fél is megerősítette,

Korábban mi is írtunk róla, hogy a magyar olajvállalat tárgyalásokba kezdett az ukránokkal és az oroszokkal a Barátság mihamarabbi újraindításáról.

A vezetéken augusztus 4-e óta nem érkezett kőolaj Magyarországra, miután az orosz Transznyeft leállította a szállítást, mert nem tudta kifizetni a tranzitdíjat az ukrajnai szakaszon felelős Ukrtransznafta cégnek. Az orosz bankokat érintő szankciók miatt nem sikerült az utalás az oroszok állítása szerint, az elküldött pénz visszaérkezett a számlájukra.

A budapestiek úgy érzik, hogy erősen meg fogják szenvedni a megszorításokat: a Medián és a 21 Ku­­tatóközpont július végén készített 1000 fős telefonos felmérése szerint minden második fővárosi lakos (57 százalék) arra számít, hogy a következő időszakban kevesebbet engedhet majd meg magának.

A HVG360 által bemutatott kutatás szerint

A kutatásból az is kiderült, hogy a fővárosiak 69 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a kormány az átlag felett fogyasztók esetében növeli az áram- és gázárakat. Ezt gondolja az ellenzéki szavazók 87 százaléka és a fideszesek 49 százaléka is.

A válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy „elviselhetetlen nehézséget” okoznak számára az új rezsiárak.

A többség elégedetlen a kormány válságkezelésével, ötfokú skálán 43 százalék értékelte egyesre, 11 százalék pedig kettesre a teljesítményét az ország vezetésének. A válságkezeléssel leginkább a nők, a 18–39 év közöttiek, illetve a felsőfokú végzettségűek elégedetlenek. Érdekesség, hogy még a fővárosi fideszesek 22 százaléka is 1-est vagy 2-est adott a kormánynak.