A Pride-ot betiltó törvény eltörlését kéri a kormánytól hat civil szervezet
Összehangolt fellépést indított hat civil szervezet a Pride-felvonulások ellehetetlenítésére alkalmas jogszabályok ellen: hivatalos javaslatban kérik a kormánytól és három parlamenti bizottságtól a gyülekezési törvény és a kapcsolódó szabályok eltörlését.
A kezdeményezők – az Amnesty International Magyarország, a Diverse Youth Network, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért – a miniszterelnöknek, az igazságügyi miniszternek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, valamint az Országgyűlés Igazságügyi, Rendészeti és Törvényalkotási Bizottságának is elküldték a javaslatcsomagot – írja a 444.hu.
A szervezetek három fő területen követelnek változást:
- Kérik a gyülekezési törvény 13/A. §-ának teljes hatályon kívül helyezését, amely a homoszexualitás vagy a transzneműség megjelenítésére hivatkozva ad alapot gyűlések betiltására.
- Emellett sürgetik a 2025-ben elfogadott szabálysértési szigorítások visszavonását is, amelyek lehetővé teszik a tiltott rendezvényeken résztvevők széles körű bírságolását, és amelyeknél a benyújtott kifogásnak nincs halasztó hatálya.
- Végül azt is el akarják érni, hogy a rendőrség ne használhasson automatizált arcfelismerést bármilyen szabálysértés esetén, és a technológia alkalmazásáról induljon társadalmi egyeztetés.
Bár a rendőrség az idei Budapest Pride felvonulást már tudomásul vette, a jogvédők szerint a törvényi háttér fenntartása továbbra is állandó fenyegetést jelent. A közleményük szerint a jogszabályt akkor is el kell törölni, ha a hatóságok éppen nem alkalmazzák:
A szervezetek szerint „Az pedig csak ízléstelen propagandacélokat szolgált, hogy a módosítással a szabálysértési törvénybe foglalták, hogy a bírságok összegét az állam a gyermekvédelem céljaira fordítja. Ezért a civilek szerint ezeket a szabályokat is hatályon kívül kell helyezni.”
2025-ben a gyülekezési törvény módosítása után a rendőrség több Pride-hoz köthető eseményt is betiltott, majd végül mégsem számolta fel a betiltott gyülekezéseket, amelyek időközben az LMBTQ-jogokért történő kiállás mellett már általános kormányellenes tüntetésekké alakultak. A Kúria vegyes gyakorlatot folytatott, egyes tiltásokat helybenhagyott, másokat megsemmisített.
Áprilisban az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a magyar „gyermekvédelmi” törvény több pontja uniós jogba ütközik. Ezzel már nemcsak arról volt szó, hogy a rendőrség egy meghozott szabályozást nem alkalmaz, hanem a szupranacionális bíróság megingatta a Pride-ot korlátozó szabályozás jogi alapját is. Ezt követően, május végén a rendőrség tudomásul vette az idei Budapest Pride megrendezését.
A civil szervezetek szerint azonban a gyakorlati engedékenység nem elég, a jogkorlátozó normákat végleg ki kell vezetni a magyar jogrendből, ezért nyújtották be most a javaslatukat.
