Mi is megírtuk, hogy a héten dönt a kormány arról, hogy megszüntetik-e az időseknek kijelölt vásárlási sávot az üzletekben.
A koronavírus-járvány miatt hozott rendelkezések között szerepel ez az idősáv, és azért vezették be, hogy a 65 év felettieket védjék.
A kérdéses idősávban 9 és 12 óra között csak a 65 évnél idősebbek vásárolhatnak a boltokban, ez azonban sokak szerint kezd egyre inkább teherré válni az emberek és a boltok számára is.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának soros elnöke szerint a mostani idősáv problémát okoz és feszültséget generál idősek és fiatalabbak között.
Juhász László az InfoRádiónak azt mondta, hogy fokozatosan lehetne kivezetne a rendszerből a 65 éven felüliek vásárlási idősávját.
Bevezetésekor ez szükséges intézkedés volt, de a járványveszély csökkenésével lehetne rajta enyhíteni, és szűkíteni vagy lassan meg is szüntetni azt, hogy reggel 9 és 12 óra között csak az idősek mehetnek az élelmiszerüzletekbe, patikákba és drogériákba. Mindezt persze csak úgy, hogy a maszkviselés kötelező marad, és a távolságot is betartja mindenki.
Magyar Péter videóban mutatta meg, hol lakott Varga Judittal Brüsszelben
A miniszterelnök és volt felesége csupán kétutcányira laktak Magyar egykori munkahelyétől. Most végigvezette a kollégáit azon az úton, amit korábban naponta megtett korábbi otthona és a brüsszeli magyar nagykövetség épülete között.
Magyar Péter csütörtökön és pénteken Brüsszelben járt, ugyanis első alkalommal vett részt miniszterelnökként az uniós országok kormány- és államfőinek csúcstalálkozóján. A két nap során folyamatosan beszámolt az eseményekről Facebook-oldalán.
Most egy lazább videót posztolt a brüsszeli tartózkodásáról. Először a Luxemburg térről jelentkezett be, ahol lépten-nyomon megállították a külföldiek egy közös képért. A fotózkodás után pedig megmutatta kollégáinak, merre járt hazafelé, amikor évekig Brüsszelben dolgozott diplomataként.
Volt feleségével, Varga Judittal közös lakásuk csupán két utcára volt az akkora munkahelyétől, a brüsszeli magyar nagykövetségtől.
Ha már ott járt, el is sétált odáig a stábjával. Útközben átsétáltak egy parkon, ahol ismét megállították egy közös fotóért, de egy kis nézelődésre is volt idő. Végül elértek a miniszterelnök egykori lakhelyéhez.
„Ebben a lakásban laktunk. Hátul van egy tök jó kis kert. Az Európai Parlament wifijét használtuk, mert elért idáig”
Magyar Péter csütörtökön és pénteken Brüsszelben járt, ugyanis első alkalommal vett részt miniszterelnökként az uniós országok kormány- és államfőinek csúcstalálkozóján. A két nap során folyamatosan beszámolt az eseményekről Facebook-oldalán.
Most egy lazább videót posztolt a brüsszeli tartózkodásáról. Először a Luxemburg térről jelentkezett be, ahol lépten-nyomon megállították a külföldiek egy közös képért. A fotózkodás után pedig megmutatta kollégáinak, merre járt hazafelé, amikor évekig Brüsszelben dolgozott diplomataként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt Polt Péter a Sulyok-ügyről, kiállt az alkotmánybírók mellett
Az Alkotmánybíróság elnöke személyes állásfoglalást tett közzé, miután hét bíró önkizárása miatt megbénult a testület. Ebben hangsúlyozta a bírói függetlenséget, és hogy egy Alaptörvény-értelmezési indítvány nem sérti az alkotmányos rendet.
Hét bíró önkizárása után megszólalt az Alkotmánybíróság elnöke: Polt Péter személyes állásfoglalásban védte az eljárás legitimitását, miközben a testület napirendjéről a határozatképtelenség miatt lekerült a köztársasági elnök indítványa.
Polt Péter, a testület elnöke az intézmény weboldalán közzétett véleményében szögezte le, hogy amennyiben a köztársasági elnök vagy más jogosult Alaptörvény-értelmezési indítvánnyal él, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet.
Mint írta, ha az Alkotmánybíróság egy ilyen ügyben eljár, az „az alkotmányos párbeszéd része”.
Az elnök egyúttal eljárásjogi szempontból is tisztázta a helyzetet: az alkotmánybírók egyesbíróként, tanácsban vagy teljes ülésen, végzéssel vagy határozattal foglalnak állást. Hangsúlyozta, hogy a személyes érintettség miatti kizárás bejelentése nem minősül ilyen döntésnek.
Polt Péter zárásul a bírói függetlenség elvére hivatkozva kijelentette, hogy
az alkotmánybírók sem politikai, sem jogi értelemben nem vonhatók felelősségre az eljárásuk során hozott döntésük vagy kifejtett véleményük miatt.
Mint arról beszámoltunk, a hét közepén az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatképtelenné vált Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványának ügyében. Az államfő azért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy értelmezést kérjen az Alaptörvény alkotmányos funkciójáról, elfogadásáról és módosításáról.
Hét alkotmánybíró azonban az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozva kizárási okot jelentett be.
A kialakult helyzetet Magyar Péter úgy kommentálta, hogy az Alkotmánybíróság fellázadt a köztársasági elnök ellen.
Hét bíró önkizárása után megszólalt az Alkotmánybíróság elnöke: Polt Péter személyes állásfoglalásban védte az eljárás legitimitását, miközben a testület napirendjéről a határozatképtelenség miatt lekerült a köztársasági elnök indítványa.
Polt Péter, a testület elnöke az intézmény weboldalán közzétett véleményében szögezte le, hogy amennyiben a köztársasági elnök vagy más jogosult Alaptörvény-értelmezési indítvánnyal él, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Komoly veszélyre figyelmeztet a HungaroMet, több megyében és Budapesten is óvatosnak kell lenni
A közlemény szerint nagyon erős UV-B sugárzás lesz, ezért tanácsos árnyékban maradni, és védekezni a napsütés ellen. A folyadék pótlás fontosságára is felhívták a figyelmet.
Hétfőn nagyon erős, a "figyelmeztetési kritériumot meghaladó" UV-B sugárzás várható
- közölte a HungaroMet Nonprofit Zrt.
A nagyon erős UV-B sugárzás elsősorban a Dunántúl nagy részén, Pest Vármegyében és a fővárosban, a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon várható.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy fokozottan védekezzünk a napsugárzás okozta leégés ellen, ha lehetséges 11 és 15 óra között kerüljük a napozást. Használjunk fényvédő krémet, a vállat, fejet pedig fedjük vékony, világos ruházattal, kalappal. Emellett nagyon fontos a folyadék pótlása is, azaz igyunk sokat, és az étkezésnél is a könnyebb ételeket válasszuk.
A hőség miatt szombaton életbe lépett a vörös kód, amely várhatóan kedd éjfélig fog tartani.
„Elég sok mindent ledaráltak” – Orbán Anita a külügynél tapasztalt iratmegsemmisítésekről is beszélt egy osztrák lapnak
A külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel adott közös interjút a Der Standard nevű lapnak, amelyben beszélt a V4-ek jövőjéről, a migrációról és az uniós pénzek visszaszerzéséről is. Megerősítette azt a pletykát is, hogy a Külügyminisztériumban sok dokumentumot megsemmisítettek Szijjártó Péter hivatali ideje alatt.
Az osztrák Der Standardnak adott közös interjút Orbán Anita külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel, akivel a napokban egyeztetett Bécsben. A magyar tárcavezető többek közt arról beszélt, hogy számos hidat kell újjáépíteniük, amelyeket Orbán Viktor kormánya lerombolt.
A külügyminiszterek megbeszélésén szóba került a Visegrád-csoport jövője is, miután Magyar Péter miniszterelnök bécsi látogatásán felvetette Ausztria csatlakozásának lehetőségét. Orbán Anita szerint a regionális együttműködés nagyon fontos az új kormány számára.
„Különösen a Visegrád-csoportban való együttműködés, amelyet új energiával akarunk feltölteni. Már a következő keddre tervezünk egy találkozót mind a négy kormányfő között”
– jelentette ki. Hozzátette, az ilyen formátumok lehetőséget teremtenek arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz azokat, akiknek hasonló nézeteik vannak.
Arra a felvetésre, hogy a V4 márkaneve nem égett-e le Viktor Orbán dominanciája miatt, Beate Meinl-Reisinger úgy reagált, hogy ezek a nemzetközi formátumok nem politikai kampányok eszközei. „Éppen egy új fejezetet nyitunk a kétoldalú kapcsolatokban, mégpedig egy nagyon fontosat, mert nagyon sok közös érdekünk van” – mondta az osztrák miniszter. Szerinte az együttműködés már most is működik más formátumokban, például az energiaügyek terén. Úgy véli, az embereknek és a vállalatoknak megbízható energiaellátásra és ésszerű árakra van szükségük.
„Együtt erősebbek vagyunk – de nem az EU ellen, hanem az EU-ban” – hangsúlyozta.
Az orosz fosszilis energiahordozóktól való magyar függőség kapcsán Orbán Anita elmondta, hogy rengeteg terhet örököltek a korábbi kormánytól. „A paksi atomerőművünk orosz technológián és orosz fűtőelem-szállításokon alapul, és az olaj és a gáz is túlnyomórészt Oroszországból érkezik hozzánk” – részletezte. Kijelentette, hogy a kormány még csak a munka legelején tart, és most elemzik ezeket a függőségeket. „Ugyanakkor be kell tartanunk a választási ígéretünket, hogy biztonságos és megfizethető energiát biztosítunk” – tette hozzá.
Meinl-Reisinger szerint mindenki megtanulta a leckét, hogy nem jó egyetlen forrásra támaszkodni, mert az zsarolhatóvá tesz. Egy friss felmérésre hivatkozva állította, az európaiak többsége már nem akar visszatérni a régi függőségekbe. „Inkább a saját energiaforrásokba kellene befektetni. Ez Ausztriára is igaz, bár az FPÖ az Oroszország elleni szankciók ellen hangol, és az orosz gázhoz való visszatérés mellett kampányol” – fogalmazott.
A migráció témájában, amely miatt a korábbi magyar kormány folyamatosan konfrontálódott Brüsszellel, Orbán Anita szerint az új vezetés is ellenzi az illegális migrációt, és tovább fogják erősíteni a határvédelmet.
„Ami azonban a nagy különbség az előző kormányhoz képest: mi szeretnénk együttműködni a partnereinkkel” – szögezte le.
Meinl-Reisinger szerint a migráció közös európai kihívás, ezért van szükség a Közös Európai Menekültügyi Rendszerre. Az Ausztria által a magyar határon ismét meghosszabbított határellenőrzésekkel kapcsolatban úgy vélte, a közös európai szabadságjogok élvezetéhez a migrációt rendezett és ellenőrzött keretek közé kell szorítani.
„Európa a szívek projektje. Az, hogy a belső határokon megállítanak, nem tartozik ehhez” – mondta.
A jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós forrásokkal kapcsolatban Orbán Anita közölte, hogy egy egész reformcsomagról van szó, és a határidő augusztus 31., ami nagyon szoros. „Ez a határidő nagyon kemény, de meg kell csinálnunk. Már útnak indítottunk egy törvénycsomagot, amely a szükséges reformok többségét tartalmazza” – mondta. Példaként említette a civil társadalom ellen is irányuló Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, új korrupcióellenes intézkedések bevezetését és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás hivatalos kérelmezését. Osztrák kollégája szerint mindez „elképesztő tempóban” történik.
Arra a kérdésre, hogy igazak-e a pletykák, miszerint elődje, Szijjártó Péter hivatali ideje alatt sok dokumentumot semmisítettek meg a minisztériumban, a miniszter szűkszavúan, de egyértelműen válaszolt: „Igen, ott elég sok mindent ledaráltak.”
Az ukrán-magyar kapcsolatokról szólva a magyar külügyminiszter elmondta, hogy elsőként a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdését akarják rendezni. „Kormányunk hivatalba lépése után azonnal tárgyalásokat kezdeményeztünk, ahol a kisebbségi jogok, például az oktatás vagy a közigazgatás terén megállapodás született, amelyet most az ukrán parlament elé kell terjeszteni” – közölte. Hozzátette, hogy a másfél éve tartó magyar vétót az ukrán uniós csatlakozási tárgyalásokkal szemben feloldották.
Meinl-Reisinger szerint a korábbi magyar kormánynak sosem a kisebbségi kérdés volt a fontos, hanem csak ürügyként használta azt Ukrajna európai jövőjének blokkolására.
A dezinformációval kapcsolatos vádakra, amelyek Viktor Orbán kampányát érték, Orbán Anita a Tisza Párt kampányát hozta fel ellenpéldaként. Elmonta, hogy Magyar Péter 700 településen járt, hogy személyesen beszéljen az emberekkel, mert gyakran ez volt az egyetlen módja, hogy szembeszálljon a róla terjesztett hazugságokkal.
„A kormány 100 százalékban az irányítása alatt tartotta az állami médiát, Magyar Péter a választások előtti két évben egyetlen egyszer sem szerepelhetett ott. A közvetlen kapcsolat az emberekkel rendkívül fontos volt” – mondta.
Beate Meinl-Reisinger szerint a dezinformáció elleni küzdelem központi kérdés, mert instabilitást és megosztottságot hoz a társadalmakba. „Ez ellen fel kell lépnünk, és Európában egyesítenünk kell az erőinket. A magyarok tapasztalatai itt jelentős mértékben hozzájárulhatnak” – mondta.
Az osztrák Der Standardnak adott közös interjút Orbán Anita külügyminiszter osztrák kollégájával, Beate Meinl-Reisingerrel, akivel a napokban egyeztetett Bécsben. A magyar tárcavezető többek közt arról beszélt, hogy számos hidat kell újjáépíteniük, amelyeket Orbán Viktor kormánya lerombolt.
A külügyminiszterek megbeszélésén szóba került a Visegrád-csoport jövője is, miután Magyar Péter miniszterelnök bécsi látogatásán felvetette Ausztria csatlakozásának lehetőségét. Orbán Anita szerint a regionális együttműködés nagyon fontos az új kormány számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
