HÍREK
A Rovatból

A nyugati országok kizárnak egyes orosz bankokat a SWIFT-rendszerből

Az öt pontból álló cselekvési program célja, hogy ezek az intézkedések még inkább elszigeteljék Oroszországot a nemzetközi pénzügyi rendszertől.


Több nyugati ország és az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból

- jelentette be szombaton az intézkedés egyik kezdeményezőjeként a brit kormány.

A londoni miniszterelnöki hivatal szombat éjjeli tájékoztatása szerint Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és az Európai Bizottság közös közleményben ítélte el az Ukrajna ellen indított orosz háborút, amely a kommüniké szerint a második világháború óta kialakult alapvető nemzetközi szabályok és normák elleni támadás.

A közleményt jegyző országok a dokumentum szerint biztosítani fogják, hogy ez a háború Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiai léptékű kudarcával végződjék.

A kommüniké

öt pontból álló cselekvési programot is tartalmaz, azzal a kifejezett céllal, hogy ezek az intézkedések még inkább elszigeteljék Oroszországot a nemzetközi pénzügyi rendszertől.

A program első pontja rögzíti a kötelezettségvállalást annak elérésére, hogy egyes - egyelőre meg nem nevezett - orosz bankok kikerüljenek a SWIFT-ből.

Ez a lépés lekapcsolja az érintett orosz bankokat a nemzetközi pénzügyi rendszerről, és így károsítja azt a képességüket, hogy globális szinten tevékenykedhessenek - fogalmaz a nyugati hatalmak közös közleménye.

A második pont szerint a kommüniké aláírói korlátozó intézkedések érvénybe léptetésével veszik elejét annak, hogy az orosz jegybank a szankciók hatásainak gyengítésére használhassa fel nemzetközi tartalékait.

A közös közlemény harmadik pontja fellépést helyez kilátásba mindazon személyek és intézmények ellen, akik vagy amelyek lehetővé teszik az ukrajnai háborút és az orosz kormány káros tevékenységét.

A tervezett intézkedések egyebek mellett korlátoznák az úgynevezett "aranyútlevelek" kiadását - vagyis a kezdeményező országok állampolgárságának megadását - a Kremlhez kötődő vagyonos oroszoknak, akik ezekkel az útlevelekkel hozzáférhetnének a kommünikét kiadó országok pénzügyi rendszereihez.

A negyedik pont olyan transzatlanti munkacsoport életre hívásáról intézkedik, amelynek feladata a pénzügyi szankciók hatékony érvényesítése, a szankciókkal sújtott egyének és vállalatok vagyoneszközeinek azonosítása és befagyasztása.

Az ötödik pont alapján a közlemény aláírói mindemellett erősítik együttműködésüket az álinformációk terjesztése és a hibrid hadviselés egyéb módjai ellen.

Boris Johnson brit miniszterelnök nem sokkal a közös közlemény ismertetése előtt telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Downing Street beszámolója szerint a két vezető megállapította, hogy Vlagyimir Putyin az általa korábban számítottnál nagyobb ukrajnai ellenállásba ütközik.

Johnson és Zelenszkij egyetértett abban is, hogy a nemzetközi közösségnek diplomáciailag és pénzügyileg teljesen el kell szigetelnie Oroszországot.

A brit kormányfő és az ukrán elnök kifejezést adott aggodalmának a Fehéroroszország által játszott, Putyin erőszakcselekményeit elősegítő szerep miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij beszólt Orbánnak: Minden Viktor, aki európai pénzből él, és közben megpróbálja kiárusítani az európai érdekeket, megérdemel egy fejbekólintást
Az ukrán elnök a davosi Világgazdasági Fórumon bírálta Orbán Viktort a Donald Trumppal folytatott megbeszélése után. Ezzel egy időben bejelentette a pénteki háromoldalú béketárgyalásokat Oroszországgal.


„Minden Viktor, aki európai pénzből él… megérdemel egy fejbekólintást” – ezzel a kemény üzenettel szólt be Volodimir Zelenszkij Orbán Viktornak Davosban, miután csütörtökön egy órán át tárgyalt Donald Trumppal. Az ukrán elnök bejelentette, hogy már pénteken megkezdődhetnek az első hivatalos amerikai–ukrán–orosz béketárgyalások az Egyesült Arab Emírségekben.

A Világgazdasági Fórumon lezajlott zárt körű találkozó után Donald Trump csak röviden nyilatkozott. „A találkozó Zelenszkij elnökkel nagyon jó volt. Még van hova fejlődnünk” – mondta, majd hozzátette: „A háborúnak be kell fejeződnie”. Ezt az üzenetet viszi Moszkvába az amerikai küldöttség, Steve Witkoff főtárgyaló és Jared Kushner, az elnök veje.

A megbeszélést követően az ukrán elnök nemcsak Európának küldött üzenetet, de egy komoly diplomáciai bejelentést is tett. Eszerint pénteken és szombaton az Egyesült Arab Emírségekben háromoldalú tárgyalások kezdődnek, ami a 2022. februári orosz invázió óta az első hivatalos alkalom, hogy az oroszok és az ukránok közvetlenül is egyeztetnek a békefeltételekről. „A háború lezárását célzó dokumentumok majdnem készen vannak” – fogalmazott Zelenszkij. Az amerikai főtárgyaló, Steve Witkoff szerint már csak egyetlen nyitott kérdés maradt, ami vélhetően a legérzékenyebb területi kérdés lehet. Zelenszkij eddig ellenállt annak, hogy erős, írásos amerikai biztonsági garanciák nélkül lemondjon a Donbasz még ukrán kézen lévő részéről.

Beszédében Zelenszkij elsősorban Európát bírálta, amiért szerinte a kontinens egy év alatt semmit sem változott. Az egység hiánya miatt minden ugyanott tart, mint korábban – írta a 444. „Mindenki emlékszik a Groundhog Day-re, de senki sem akar úgy élni, ugyanazt ismételni hetekig, hónapokig, évekig. Mégis pontosan így élünk most” – mondta az Idétlen időkig című filmre utalva. Felszólította Európát, hogy mutasson erőt és lépjen fel egységesen. „Európa segíthet egy jobb világ felépítésében. De ehhez Európának erőre van szüksége” – hangsúlyozta.

Ennek kapcsán tért ki a magyar miniszterelnökre, akit név szerint ugyan nem említett, de egyértelműen rá utalt.

„Minden Viktor, aki európai pénzből él, és közben megpróbálja kiárusítani az európai érdekeket, megérdemel egy fejbekólintást, és ha jól érzi magát Moszkvában, az nem azt jelenti, hogy hagynunk kellene, hogy az európai fővárosok kis Moszkvákká váljanak”

– mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint a figyelmet elterelte Ukrajnáról, hogy Trump ismét elővette Grönland megszerzésének tervét, ami bizonytalanságot keltett a szövetségesek körében. „Mindenki Grönlandra figyelt, és egyértelmű, hogy a legtöbb vezető egyszerűen nem tudja, mitévő legyen ez ügyben. Úgy tűnik, mindenki csak arra vár, hogy Amerika lecsillapodjon ebben a témában, abban a reményben, hogy ez egyszer majd elmúlik. De mi van, ha mégsem? Akkor mi van?” – tette fel a kérdést. Zelenszkij szerint ez a bizonytalanság a NATO jövőjét is megkérdőjelezi. „Ha Putyin úgy dönt, hogy elfoglalja Litvániát vagy lecsap Lengyelországra, ki fog válaszolni? Jelenleg a NATO azért létezik, mert hisz abban, hogy az Egyesült Államok cselekszik, nem fog tétlenül állni, és segíteni fog. De mi van, ha nem?” – zárta gondolatait az ukrán elnök.

Orbán Viktor nem sokkal később reagált az ukrán elnök szavaira:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Akadjon a torkodon az a torta!” - Kiakadt az EP alelnöke, miután Simion Grönland alakú tortát szeletelt Washingtonban
Nicu Ștefănuță azért bírálta George Simiont, mert részt vett egy Grönlandot ábrázoló torta felszeletelésében. Szerinte a gesztus egy NATO-szövetséges ország szuverenitását gúnyolja ki.


„Akadjon a torkodon az a torta!” – ezt üzente csütörtökön az Európai Parlament alelnöke, Nicu Ștefănuță a román AUR elnökének, George Simionnak. A kemény üzenet előzménye egy washingtoni gála volt, ahol Simion szerdán este amerikai zászlóval borított, Grönland alakú tortát szeletelt. Az eseményt a Republicans for National Renewal nevű szervezet tartotta a Kennedy Centerben, Trump elnöki beiktatásának első évfordulóját ünnepelve. A jelenlévő republikánus kongresszusi képviselők, köztük a floridai Anna Paulina Luna és a tennessee-i Andy Ogles is részt vettek a torta felvágásában, írja a The Independent.

A jelenetről az eseményt szervező Republicans for National Renewal tett közzé videót, amelyen jól látszik, ahogy Anna Paulina Luna vágja az első szeletet a süteményből, ami egyértelmű utalás volt a Trump-kormányzat korábbi törekvésére, hogy megvásárolja Dániától a szigetet.

A felvételen a háttérből többek között az hallatszik, ahogy a tortát „az 51. államként” emlegetik, egy másik hang pedig megjegyzi: „nemzetközi botrány lesz”.

A román politikus a helyszínen úgy fogalmazott: „Ott leszünk a világ minden szabad emberéért.” Az AUR párt közleménye szerint Simion egy díjat is átvett a gálán „a szólásszabadság és a demokrácia védelméért”.

A videó megjelenése után Simion azzal próbálta csillapítani a kedélyeket, hogy „Nem lesz semmilyen katonai támadás Grönland ellen”. A román és európai politikai színtéren azonban heves reakciókat váltott ki a gesztus. Nicu Ștefănuță EP-alelnök videóüzenetében azt is feltette kérdésként Simionnak, hogy mit szólna, ha a torta „Grönland helyett Dobrudzsa lenne”. Hozzátette: „Ha egy családtagodat megtámadják, nem nevetsz a komoly dolgokon”.

A tortaszeletelésről kézült videót itt lehet megnézni:

A román belpolitikában sem maradtak el a reagálások. Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke bejelentette, hogy a Képviselőház jogi bizottságához fordul, hogy vizsgálják ki az ügyet, Simion tettét pedig „Románia imázsának szabotálásaként” értékelte. Még a szintén radikális jobboldali S.O.S. România párt is elítélte a washingtoni akciót, „szégyenletes és felelőtlen gesztusnak” nevezve azt. Az esemény amerikai résztvevői eközben a közösségi médiában is büszkélkedtek a tortával: Anna Paulina Luna egy fotót is közzétett, amelyen megjelölte a dán miniszterelnököt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Zelenszkijnek: Te egy szorult helyzetben lévő ember vagy, aki negyedik éve nem tud vagy nem akar lezárni egy háborút
A magyar miniszterelnök szerint ő egy szabad ember, aki a népét szolgálja. Azt is hozzátette, az ukránok Zelenszkij sértései ellenére is számíthatnak ránk.


Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon válaszolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Bejegyzése szerint úgy látja, nem fogják megérteni egymást. A miniszterelnök úgy fogalmazott:

„Én egy szabad ember vagyok, aki a magyarokat szolgálja. Te egy szorult helyzetben lévő ember vagy, aki negyedik éve nem tud vagy nem akar lezárni egy háborút. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok elnöke ehhez minden segítséget megad.”

Orbán Viktor azt írta, Zelenszkij hiába hízeleg neki, Magyarország továbbra sem tudja támogatni Ukrajna háborús erőfeszítéseit. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ukrán emberek az elnökük „válogatott sértései” ellenére is számíthatnak a magyar segítségre. A poszt szerint Magyarország „folytatni fogja országod ellátását elektromos árammal és üzemanyaggal, ahogy az Ukrajnából érkező menekülteket is segíteni fogjuk”. Bejegyzését azzal zárta, hogy „a többit az élet majd elrendezi, és mindenki megkapja, ami neki jár”.

A kormányfő azután üzent Zelenszkijnek a közösségi oldalán, hogy az ukrán elnök Davosban azt mondta a Trumppal történt megbeszélését követően: „Minden Viktor, aki európai pénzből él, és közben megpróbálja kiárusítani az európai érdekeket, megérdemel egy fejbekólintást, és ha jól érzi magát Moszkvában, az nem azt jelenti, hogy hagynunk kellene, hogy az európai fővárosok kis Moszkvákká váljanak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Népszava: Az orosz háborús költségek tizede mehetett el a magyar rezsivédelmi alapból
A lap számításai szerint a rezsivédelmi alapból 2022 októbere óta mintegy 5376 milliárd forintot költöttek támogatásokra. A kormány a kifizetéseket a lakossági rezsicsökkentés védelmével indokolja.


A Népszava számításai szerint az Orbán-kormány több mint 5000 milliárd forinttal támogatta Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját a rezsivédelmi alapból. A lap becslése szerint a költségvetési forráson túli, elfogyasztott energia után fizetett összegekkel együtt a teljes tétel elérheti a 9 ezer milliárd forintot is, ami az ukrajnai háború orosz oldali költségeinek akár a tizedét is fedezhette.

A lap a számításait a Magyar Közlönyben 2022 októbere óta megjelent, közel 500 külön tételre alapozta. Ez idő alatt a „rezsivédelmi” alap körülbelül 5376 milliárd forintot költött különböző jogcímen támogatásokra. Feltételezésük szerint az államkasszából az elmúlt három évben rezsivédelem címszó alatt kifizetett összeg az MVM-en átfolyva túlnyomórészt az oroszoknál kötött ki.

A lap szerint „sajátos egybeesés”, hogy az állami energiacsoport az „állami pénzcsap megnyitása óta mutat fel évi több százmilliárdos nyereségeket és fizet (mondhatni vissza) hasonló nagyságrendű osztalékot az állami tulajdonosnak”.

A részletes adatokból kiderül, hogy a kormány tavaly négy alkalommal „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése” címen összesen 819 milliárd forintot utalt az MVM-nek. A távhőcégek tavaly 64,5 milliárd forint támogatást kaptak, a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség pedig három részletben 19 milliárdot kapott „különleges” gáz tárolására. A kormány idénre 792,5 milliárd forintot tervez a lakossági rezsialapra, amelynek fedezetét részben extraadók, részben központi támogatás biztosítja.

A kormányzat kommunikációja szerint a Rezsivédelmi Alap célhoz kötött, és a lakossági rezsicsökkentés fenntartását szolgálja. Az MVM korábban azzal indokolta a jelentős nyereségét és az államnak fizetett osztalékokat, hogy azok főként a külföldi versenypiaci tevékenységének sikeréből származnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk