HÍREK
A Rovatból

„Izland már most is rengeteg pénzünkbe került” – Trump Grönland helyett többször is egy másik országot említett a a davosi beszédben

Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon több alkalommal is tévesztett, mikor Grönland helyett Izlandot nevezte meg célpontként.


Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon szerdán arról beszélt, hogy erőszak nélkül ugyan, de meg akarja szerezni Grönland tulajdonjogát, a beszédben azonban többször is összekeverte a szigetet Izlanddal. Trump azonnali tárgyalásokat sürgetett az ügyben, a területet pedig többször is „jégdarabként” emlegette.

A több mint egyórás beszédben - a BBC gyűjtése szerint - többször is Izlandot mondott Grönland helyett – írta a 24.hu.

Amikor arról beszélt, milyen jó volt a megítélése Európában, azt mondta: „amíg nem szólaltam meg Izlandról az elmúlt napokban, addig imádtak.”

Később a NATO-szövetségeseket bírálva úgy fogalmazott, egy támadás esetén a szövetség nem sietne az USA segítségére, „és Izlandéra sem, ezt elmondhatom.” Trump az amerikai tőzsde egy korábbi esését is a szigettel kapcsolatos felvetéseinek tulajdonította: „a tőzsde tegnap Izland miatt zuhant meg először.” A nyelvbotlások sorát azzal zárta, hogy „Izland már most is rengeteg pénzünkbe került.”

A sok elszólásnak az is lehetett az oka, hogy az amerikai elnök többször jégdarabként (piece of ice) hivatkozott Grönlandra, Izland angol neve (Iceland) pedig szintén tartalmazza a jég (ice) szót.

Az elhangzottakra európai vezetők, köztük az Európai Bizottság elnöke is elutasítóan reagáltak, és a szuverenitás megsértésének nevezték a felvetést. Dánia és Grönland is megerősítette korábbi álláspontját, hogy a sziget nem eladó. Trump támogatói és egyes republikánus politikusok ugyanakkor stratégiai és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva védik a tervet, és az orosz, valamint a kínai befolyás ellensúlyozásának fontosságát hangsúlyozzák az Északi-sarkvidéken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Súlyos balesetet szenvedett a volt miniszterelnök az otthonában: azonnal operálni kellett a 83 éves Medgyessy Pétert
Medgyessy Péter otthona kertjében szenvedett bokatörést, miután elcsúszott a jégen. A volt kormányfőre az orvosok szerint hathetes, fájdalmas gyógyulási időszak vár.


Eltörte a bokáját Medgyessy Péter, miután január 19-én elcsúszott otthona jeges kertjében – írta a Blikk.

Magyarország korábbi miniszterelnökét a baleset után kórházba szállították, és azonnal meg kellett műteni. A hírt megerősítette nevelt lánya, Tornóczky Anita is. „A havon, jégen csúszott el két nappal ezelőtt, eltörött a bokája” – mondta.

A volt kormányfő a kórházi ágyáról arról beszélt, hogy

a baleset szinte banális volt: rosszul lépett, a jégen pedig kifordult a lába. A felépülés várhatóan hosszú lesz. „Hosszadalmas lesz a felépülés, hat hetet mondanak az orvosok”

– mondta, majd hozzátette: „Egyelőre nem kellemes a gyógyulás, fáj is a sérülés, de azért bízom benne, ha letelik a hosszú lábadozási idő, akkor újra rendben lesz minden.” A rögzítésről azt mondta: „Úgy néz ki, gipszet kapok, mindenféle kütyükkel is rögzítik majd a csontot.”

A most 83 éves Medgyessy Pétert nem először operálták, 2021-ben a térdét kellett megműteni. „Egy térdműtétről van szó, egy sebészeti beavatkozásról, amelyet nem lehetett tovább halasztani” – nyilatkozta akkor, szintén a kórházi ágyáról. A mindig is sportos életmódot élő politikus – aki rendszeresen futott, úszott és teniszezett – akkor azt mondta, a sporttal összefüggésben alakult ki nála az ízületi kopás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kapu Tibor: „Április közepén ugyanúgy fel fog kelni a nap, és mindannyiunkra ugyanannyira fog sütni” – az űrhajós a választási feszültségről és a 15 millió magyarról beszélt
A magyar űrhajós a közzétett videóban utalt az április 12-i országgyűlési választásra. Több köt össze minket, mint ami elválaszt - írta hozzá.


"Lehetséges, hogy nehéz hónapok állnak előttünk..."

„Április közepén ugyanúgy fel fog kelni a nap, és mindannyiunkra ugyanannyira fog sütni”

– mondta Kapu Tibor a választásokra utalva a győri Médiabálon. Az űrhajós a január 17-i, szombati eseményen elmondott beszédének egy részletét szerdán osztotta meg a Facebookon – írta a hvg.hu. A 20. alkalommal megrendezett bálon Kapu Tibor kapta „Az év médiaszemélyisége” díjat.

Beszédében a kutatóűrhajós arról beszélt: „Térjünk rá talán a legfontosabb üzenetre. Lehetséges, hogy nehéz hónapok állnak előttünk. Ha valakinek, akkor nekem higgyék el, hogy április közepén ugyanúgy fel fog kelni a nap, mindannyiunkra ugyanannyira fog sütni.” Hozzátette:

„Mindannyian emberekből vagyunk, mindannyiunknak egy zászló lebeg a feje felett, és abban a zászlóban három szín van: mindannyian tudjuk, hogy a piros, a fehér és a zöld. Sokkal-sokkal több köt össze minket, mint ami elválaszt, és nem véletlen az, hogy amikor én felmentem, akkor nem egy, nem kettő, hanem 15 millió magyarral kezdtem a beszédemet.”

Kapu Tibor utalása az „április közepére” egybeesik az országgyűlési választás időpontjával, amelyet Sulyok Tamás köztársasági elnök április 12-ére írt ki.

A HUNOR-program űrhajósa tavaly június 25-én indult a Nemzetközi Űrállomásra, ahonnan július 15-én tért vissza a Földre, küldetése során pedig különböző kísérleteket végzett el.

Visszatérése óta több, a kormányhoz vagy a Fideszhez köthető rendezvényen is részt vett. Megjelent a kötcsei pikniken, a Mandiner Díjátadó Gálán pedig színpadi beszélgetést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki akkor úgy fogalmazott: „Egy vesztes országból győztes országot kell csinálnunk!” Kapu Tibor Kötcse előtt ugyanakkor azt mondta, pártpolitikától függetlenül szeretne elmenni mindenhova, ahol az űrkutatást népszerűsítheti.

VIDEÓ: Kapu Tibor üzenete


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyarország kimarad a 90 milliárd eurós ukrán hitelből – Orbán és Magyar Péter is nemet nyomott Brüsszelben
Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta a hitelkeretet, amelyet a Fidesz és a Tisza Párt is elutasított. A pénzügyi csomaghoz még a tagállamok egyhangú döntése is szükséges lesz.


Nagy többséggel, 499 igennel szavazta meg szerdán az Európai Parlament azt a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomagot, amely egy olyan megoldással valósul meg, hogy abból Magyarország kimaradhat. A döntés lényege, hogy a tagállamok egy csoportja úgynevezett megerősített együttműködés keretében adja a pénzt, így a hitel nem ró pénzügyi kötelezettséget sem Magyarországra, sem Csehországra és Szlovákiára – írta a Telex.

A hitelről még decemberben született politikai alku az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban. Akkor abban állapodtak meg, hogy a kölcsön fedezetét a közös uniós költségvetés mozgástere, vagyis a tervezett bevételek és a valós kiadások közti biztonsági tartalék adja. Az eredeti elképzelés szerint a hitelhez a befagyasztott orosz vagyont használták volna fel, amihez nem is kellett volna egyhangú döntés, a terv azonban főleg a leginkább érintett Belgium ellenállása miatt megbukott.

Végül kompromisszumként a 27 uniós vezető közül 25 rögzítette, hogy fenntartják a jogot az orosz vagyon későbbi felhasználására, és a kölcsönt addig nem kell visszafizetni, amíg Oroszország nem fizet jóvátételt.

A javaslatot a magyar képviselők közül egyedül a DK politikusai támogatták. „A magyar jobboldal – kormányon és ellenzékben egyaránt – elárulta Ukrajnát” – jelentette ki egy Facebook-posztban Dobrev Klára. A DK elnöke szerint a hitelnek „nem az európai adófizetők pénze a fedezete, hanem a lefoglalt orosz vagyon. Vagyis Oroszországnak kellene fizetnie a háború rombolásáért – magyaroknak egy fillérbe sem kerül, mégis ezt akadályozták meg.” Ezzel szemben a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk képviselői is ellenezték a javaslatot. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke korábban azzal indokolta pártja álláspontját, hogy „nem támogatjuk Európa és hazánk további eladósítását.” Orbán Viktor miniszterelnök pedig a decemberi csúcs után úgy fogalmazott: „A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk.”

A szerdai parlamenti szavazás fontos lépés volt, de a folyamat ezzel nem ért véget. A kölcsön folyósításához még módosítani kell a közös költségvetési rendeletet is, amihez a tagállami kormányok egyhangú döntése szükséges. A Bizottság tervei szerint a kifizetések a második negyedévtől indulhatnak el Ukrajna felé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyúlfarknyi Magyar Közlönyt adtak ki: csupán egy határozat szerepel benne, erről szól
A címlappal együtt mindössze két oldalból áll a szerda éső este megjelent kiadvány. Egyetlen, de annál fontosabb kormányhatározatot tartalmaz.


Minden idők egyik legrövidebb Magyar Közlönye jelent meg szerda este, amely a címlappal együtt mindössze két oldalból állt. A 444.hu által kiszúrt,

szokatlanul vékony kiadvány egyetlen, de annál fontosabb kormányhatározatot tartalmaz, amely hivatalossá tette Magyarország csatlakozási szándékát Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához.

A dokumentum címe: „A Kormány 1008/2026. (I. 21.) Korm. határozata a Béke Tanács Alapokmánya szövegének végleges megállapításáról”. A szöveg szerint a kormány egyetért a testület alapokmányával, és elfogadja az annak kihirdetéséről szóló törvénytervezetet is.

A határozat legfontosabb pontja egyértelműen fogalmaz a pénzügyekről, kimondva, hogy „az Alapokmányhoz való csatlakozás pénzügyi kötelezettségvállalással nem jár”.

Ez az állítás azért bír kiemelt jelentőséggel, mert több amerikai és izraeli forrás is arról számolt be, hogy a testület állandó tagságához egy egymilliárd dolláros hozzájárulás is társulhat. A magyar kormányhatározat ezzel szemben azt rögzíti, hogy a belépésnek nincsenek anyagi feltételei.

A Béketanács Donald Trump kezdeményezése, amely eredetileg a gázai tűzszünet felügyeletére jött volna létre, de mandátuma mára globális konfliktuskezeléssé szélesedett. A Kreml szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök is meghívást kapott a testületbe, amit Trump szerint el is fogadott.

A magyar kormány a béke melletti elköteleződésként kommunikálja a lépést, Orbán Viktor miniszterelnök pedig korábban megtisztelőnek nevezte a felkérést. A kritikusok ugyanakkor aggályosnak tartják Putyin bevonását, és attól tartanak, hogy a testület megkerülheti vagy gyengítheti az ENSZ-t, miközben túlzott kontrollt biztosít Trumpnak. A következő lépésként a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a csatlakozásról szóló törvényt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk