Népszava: Az orosz háborús költségek tizede mehetett el a magyar rezsivédelmi alapból
A lap számításai szerint a rezsivédelmi alapból 2022 októbere óta mintegy 5376 milliárd forintot költöttek támogatásokra. A kormány a kifizetéseket a lakossági rezsicsökkentés védelmével indokolja.
A Népszava számításai szerint az Orbán-kormány több mint 5000 milliárd forinttal támogatta Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját a rezsivédelmi alapból. A lap becslése szerint a költségvetési forráson túli, elfogyasztott energia után fizetett összegekkel együtt a teljes tétel elérheti a 9 ezer milliárd forintot is, ami az ukrajnai háború orosz oldali költségeinek akár a tizedét is fedezhette.
A lap a számításait a Magyar Közlönyben 2022 októbere óta megjelent, közel 500 külön tételre alapozta. Ez idő alatt a „rezsivédelmi” alap körülbelül 5376 milliárd forintot költött különböző jogcímen támogatásokra. Feltételezésük szerint az államkasszából az elmúlt három évben rezsivédelem címszó alatt kifizetett összeg az MVM-en átfolyva túlnyomórészt az oroszoknál kötött ki.
A lap szerint „sajátos egybeesés”, hogy az állami energiacsoport az „állami pénzcsap megnyitása óta mutat fel évi több százmilliárdos nyereségeket és fizet (mondhatni vissza) hasonló nagyságrendű osztalékot az állami tulajdonosnak”.
A részletes adatokból kiderül, hogy a kormány tavaly négy alkalommal „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése” címen összesen 819 milliárd forintot utalt az MVM-nek. A távhőcégek tavaly 64,5 milliárd forint támogatást kaptak, a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség pedig három részletben 19 milliárdot kapott „különleges” gáz tárolására. A kormány idénre 792,5 milliárd forintot tervez a lakossági rezsialapra, amelynek fedezetét részben extraadók, részben központi támogatás biztosítja.
A kormányzat kommunikációja szerint a Rezsivédelmi Alap célhoz kötött, és a lakossági rezsicsökkentés fenntartását szolgálja. Az MVM korábban azzal indokolta a jelentős nyereségét és az államnak fizetett osztalékokat, hogy azok főként a külföldi versenypiaci tevékenységének sikeréből származnak.
A Népszava számításai szerint az Orbán-kormány több mint 5000 milliárd forinttal támogatta Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját a rezsivédelmi alapból. A lap becslése szerint a költségvetési forráson túli, elfogyasztott energia után fizetett összegekkel együtt a teljes tétel elérheti a 9 ezer milliárd forintot is, ami az ukrajnai háború orosz oldali költségeinek akár a tizedét is fedezhette.
A lap a számításait a Magyar Közlönyben 2022 októbere óta megjelent, közel 500 külön tételre alapozta. Ez idő alatt a „rezsivédelmi” alap körülbelül 5376 milliárd forintot költött különböző jogcímen támogatásokra. Feltételezésük szerint az államkasszából az elmúlt három évben rezsivédelem címszó alatt kifizetett összeg az MVM-en átfolyva túlnyomórészt az oroszoknál kötött ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az alapján, amit láttam, ezt Irán tette” - Trump Iránra mutogat 168 gyerek halála után, miközben a nyomok az amerikai hadsereghez vezetnek
A dél-iráni Minab városában egy általános iskolát ért légicsapásban 14 tanár is életét vesztette. A Pentagon vizsgálatot indított, a CNN pedig műholdképekre hivatkozva valószínűsíti az amerikai felelősséget.
Donald Trump amerikai elnök Iránt tette felelőssé azért a támadásért, amelyben legalább 168 gyerek és 14 tanár vesztette életét egy dél-iráni általános iskolában. Az elnök állítása azonban ellentmond azoknak a sajtóelemzéseknek és szakértői véleményeknek, amelyek szerint a csapást valószínűleg az amerikai hadsereg követte el a Shajare Tayyiba nevű iskola ellen.
A minabi tragédia február 28-án, egy szombati tanítási napon történt. A CNN beszámolója szerint
műholdfelvételek, geolokációs videók és fegyverszakértői elemzések is arra utalnak, hogy az iskolát nagyjából akkor érte találat, amikor az amerikai erők a közelben támadást indítottak az Iráni Forradalmi Gárda egyik haditengerészeti bázisa ellen.
Trump az elnöki különgép, az Air Force One fedélzetén egyértelműen fogalmazott az újságíróknak.
„Az alapján, amit láttam, ezt Irán tette”
– mondta, majd hozzátette, hogy az iráni fegyverek „nagyon pontatlanok”. Pete Hegseth védelmi miniszter, ha óvatosabban is, de szintén Iránra utalt. „Természetesen vizsgáljuk az ügyet. De az egyetlen fél, amely civileket vesz célba, Irán.”
Az amerikai kormányzati kommunikáció ugyanakkor nem volt végig ennyire egységes: a Fehér Ház korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy amerikai hadsereg követte el a támadást. Az iráni állami média ezzel szemben következetesen az Egyesült Államokat teszi felelőssé a csapásért.
Több nemzetközi hírügynökség is közzétett olyan „előtte-utána” műholdfelvételeket, amelyek egyértelműen dokumentálják a súlyos pusztítást az iskolánál.
A támadás miatt a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet független, hiteles nyomozást sürgetett, és felvetette a háborús bűncselekmény gyanúját. A Pentagon hivatalosan megerősítette, hogy vizsgálatot indított az incidens ügyében.
Donald Trump amerikai elnök Iránt tette felelőssé azért a támadásért, amelyben legalább 168 gyerek és 14 tanár vesztette életét egy dél-iráni általános iskolában. Az elnök állítása azonban ellentmond azoknak a sajtóelemzéseknek és szakértői véleményeknek, amelyek szerint a csapást valószínűleg az amerikai hadsereg követte el a Shajare Tayyiba nevű iskola ellen.
A minabi tragédia február 28-án, egy szombati tanítási napon történt. A CNN beszámolója szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapitány István az oktatásról és a gazdaságról: Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt
A Shell korábbi alelnöke egy focis hasonlattal vázolta fel a súlyos helyzetet. Szerinte az oktatási rendszer átalakítása inkább centralizációt és szűkülő lehetőségeket hozott.
Kapitány István a magyar oktatás helyzetéről és annak gazdasági hatásairól írt a Facebookon. Bejegyzését egy focis hasonlattal indítja, amely szerinte a magyar gazdaságpolitikára is igaz. „A jó játékos oda helyezkedik, ahol a labda lesz, nem oda, ahol éppen van. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt.
Miközben az extenzív növekedési modell kifulladt, kevés valódi lépés történt azért, hogy az ország a tudásra, termelékenységre és innovációra építve lépjen ki a közepes jövedelem csapdájából.”
Kapitány szerint az oktatási rendszer átalakítása sem segített ezen a helyzeten.
„Az oktatási rendszer átalakítása inkább centralizációt és szűkülő lehetőségeket hozott.
Csökkent az intézményi autonómia, a közoktatás túlterhelt és nehezen alkalmazkodik a 21. századi készségigényekhez, miközben a tankötelezettségi korhatár csökkentése sok fiatal számára idő előtt zárja le az oktatási pályát.”
Állítása szerint a folyamat hatásai már most látszanak: stagnál a fiatal diplomások aránya, a tehetséges diákok közül sokan külföldön folytatják, a gazdaság pedig képzett munkaerőhiánnyal küzd.
Posztját azzal zárja, hogy: „Egy versenyképes ország alapja a minőségi, hozzáférhető oktatás. Ha Magyarország valóban ki akar törni a közepes fejlettség csapdájából, akkor a tudásba és az emberekbe kell befektetnie. Ez nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem gazdasági és nemzetstratégiai ügy is.”
Kapitány István a magyar oktatás helyzetéről és annak gazdasági hatásairól írt a Facebookon. Bejegyzését egy focis hasonlattal indítja, amely szerinte a magyar gazdaságpolitikára is igaz. „A jó játékos oda helyezkedik, ahol a labda lesz, nem oda, ahol éppen van. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország gyakran oda állt, ahol még labda sem volt.
Miközben az extenzív növekedési modell kifulladt, kevés valódi lépés történt azért, hogy az ország a tudásra, termelékenységre és innovációra építve lépjen ki a közepes jövedelem csapdájából.”
Kapitány szerint az oktatási rendszer átalakítása sem segített ezen a helyzeten.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Túszejtés és szankciók: Ukrajna az EU-hoz fordul a magyar hatóságok akciója után
Az Ukrán Nemzeti Bank az Európai Központi Bankhoz és az Európai Bizottsághoz fordul hét Oscsadbank-alkalmazott magyarországi elfogása miatt. A lépés tovább mélyíti a diplomáciai konfliktust.
Az Európai Unió pénzügyi és ellenőrző szerveihez fordul Ukrajna az Oscsadbank állami bank Magyarországon lefoglalt vagyona miatt – jelentette be vasárnap Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke.
Kijev szerint a magyar hatóságok jogellenesen foglalták le a vagyont, ezért visszakövetelik azt, és egy független vizsgálathoz kérik Budapest támogatását.
A Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommandósai még március 5-én, csütörtökön fogták el a pénzszállításban közreműködő hét ukrán állampolgárt. Az ukránok ügyvédje szerint „zsákot húztak a fejükre, és úgy szállították őket, mint a legveszélyesebb terroristákat, annak ellenére, hogy nem gyanúsították meg őket semmivel”. Az ügyvéd azt is mondta, hogy semmi szokatlan nem volt az Ausztriából Ukrajnába tartó szállítmányban.
Az ukrán jegybankelnök vasárnapi közlése szerint az Oscsadbank nem sértett törvényt, az ügyet pedig európai szintre viszik.
„Az Európai Központi Bank vezetéséhez, az Osztrák Központi Bankhoz, az Európai Bizottság Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatóságához, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és másokhoz fogunk fordulni” – írta Pisnij a Facebook-oldalán. Hozzátette,
az incidensnek megfelelő jogi értékelést és választ kell kapnia az európai közösségtől.
Pisnij arról is beszélt, hogy az eljárás alatt a magyar hatóságok akadályozták a konzuli és ügyvédi hozzáférést. „Olyan helyzetbe kerültünk, amikor a konzul nem juthat el az országának állampolgáraihoz, az ügyvéd nem fér hozzá ügyfeleihez, politikai nyilatkozatok hangzanak el mindenféle megerősítés nélkül, és a lejáratás lesz a fő cél – ilyen cselekmények nem maradhatnak megfelelő értékelés nélkül” – fogalmazott. Ukrajna ezért független ellenőrzést kezdeményez, és egy nemzetközi céget bízna meg a szállítás szerződéses hátterének vizsgálatával.
„Külön szeretném felkérni a magyar felet, hogy támogassa a független ellenőrzést. Például az Európai Bizottság független, harmadik félként léphetne fel az incidens összes körülményének objektív és pártatlan kivizsgálása érdekében.”
A magyar hatóságok ezzel szemben pénzmosás gyanúja miatt indítottak eljárást. A NAV tájékoztatása szerint a járművekben mintegy 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat találtak. A magyar kormány a lehető legmélyebb vizsgálatot ígérte, és a hatóságok azt is közölték, hogy a konzuli értesítést megtették.
Az Európai Unió pénzügyi és ellenőrző szerveihez fordul Ukrajna az Oscsadbank állami bank Magyarországon lefoglalt vagyona miatt – jelentette be vasárnap Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke.
Kijev szerint a magyar hatóságok jogellenesen foglalták le a vagyont, ezért visszakövetelik azt, és egy független vizsgálathoz kérik Budapest támogatását.
A Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommandósai még március 5-én, csütörtökön fogták el a pénzszállításban közreműködő hét ukrán állampolgárt. Az ukránok ügyvédje szerint „zsákot húztak a fejükre, és úgy szállították őket, mint a legveszélyesebb terroristákat, annak ellenére, hogy nem gyanúsították meg őket semmivel”. Az ügyvéd azt is mondta, hogy semmi szokatlan nem volt az Ausztriából Ukrajnába tartó szállítmányban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
17 százalékos a bérszakadék, hét önkormányzat most megmutatja a saját számait
Nőnap alkalmából a Főpolgármesteri Hivatal és hat másik önkormányzat vállalta, hogy nyilvánosságra hozza béradatait. A lépéssel a júniusi határidejű uniós bértranszparencia-irányelv átültetését is sürgetik.
Nőnap alkalmából hét önkormányzat, köztük a Főpolgármesteri Hivatal is bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait, hogy ezzel is példát mutassanak más munkáltatóknak – írta a Népszava az Amnesty International Magyarország közleménye alapján. A főváros mellett a II., a VII., a IX. és a XIX. kerület, valamint Fót és Pécs önkormányzata csatlakozott a kezdeményezéshez.
„Hét önkormányzat és polgármesteri hivatal fogott össze a március 8-i nőnap alkalmából, hogy más munkáltatóknak is példát mutatva közzé tegye a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait, amivel nagy lépést tesznek a munkaerőpiaci átláthatóság és a női munkavállalók egyenlőségének megteremtéséért”
– áll a szervezet közleményében.
Az Amnesty szerint
Magyarországon átlagosan 17 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak.
A szervezet szakértője szerint a megoldás kulcsa az átláthatóság. „Az átláthatóság az első lépés ahhoz, hogy a fizetésünket és a lehetőségeinket a teljesítményünk, és ne a nemünk határozza meg” – mondta Csernus Fanni.
A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a bérszakadék problémájára, és segítse a munkáltatókat a bértranszparenciáról szóló uniós irányelv alkalmazásában. Az új szabályozást ugyanis június 7-ig kell átültetni a magyar jogrendbe. Az irányelv egyebek mellett lehetővé teszi a munkavállalóknak, hogy információt kérjenek a bérekről, a munkáltatóknak pedig kötelező lesz lépniük, ha egy adott munkakörben a nemek közti bérkülönbség meghaladja az öt százalékot.
Nőnap alkalmából hét önkormányzat, köztük a Főpolgármesteri Hivatal is bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait, hogy ezzel is példát mutassanak más munkáltatóknak – írta a Népszava az Amnesty International Magyarország közleménye alapján. A főváros mellett a II., a VII., a IX. és a XIX. kerület, valamint Fót és Pécs önkormányzata csatlakozott a kezdeményezéshez.
„Hét önkormányzat és polgármesteri hivatal fogott össze a március 8-i nőnap alkalmából, hogy más munkáltatóknak is példát mutatva közzé tegye a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait, amivel nagy lépést tesznek a munkaerőpiaci átláthatóság és a női munkavállalók egyenlőségének megteremtéséért”
– áll a szervezet közleményében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
