„A nemzet nem lakcím kérdése!” – Magyar Péter a külföldi magyarok szavazásának megkönnyítését sürgeti

Gyászol a magyar kézilabda, 42 éves korában elhunyt Gyáfrás Dávid. A Veszprém egykori játékosa közel két éven át küzdött a rákkal, felépüléséért az egész sportág szorított. A halálhírét február 5-én a Szolnok Hangja nevű Facebook-oldal is közzétette.

„Nyugodj békében, Dávid. Emléked örökre megőrizzük. Élete utolsó mérkőzését sajnos elvesztette Gyáfrás Dávid, az egykori kiváló kézilabdázó. Soha nem feledünk…” – írták a bejegyzésben.

A sportoló kálváriája 2024 márciusában egy ártatlannak tűnő vállfájdalommal kezdődött, ekkor derült ki, hogy szervezetét megtámadta a rák. Állapota szeptemberre rosszabbodott, gyógyulását egy 32 millió forint értékű németországi terápiával remélték – írta a Blikk. Bár eleinte a természetes gyógymódokat részesítette előnyben és ellenezte a kemoterápiát, a betegség súlyosbodása miatt végül a németországi kezelés mellett döntött.

A betegség hírére a kézilabda-társadalom példátlan összefogásba kezdett. Luxemburgi klubja, a Handball Bieles gyűjtést indított és jótékonysági mérkőzést szervezett érte. Korábbi csapata, a Veszprém is segítő kezet nyújtott. „A Veszprém Handball Club egy, a csapat által dedikált mezt ajánlott fel, hogy ezzel is hozzájáruljunk Dávid gyógyulásához. Sok erőt és kitartást a felépüléshez! Hajrá, Dávid!” – közölte akkor a magyar klub.

Gyáfrás Dávid 2024 decemberében egy interjúban maga is beszélt a küzdelméről. „Most is egy vizsgálatról jövök, mert sajnos bevizesedett a lábam” – mesélte luxemburgi otthonából, majd a támogatásról is szót ejtett. „Amikor megtudtam, hogy a barátaim titokban gyűjtést szerveztek a részemre, amelybe bevontak tévécsatornákat, újságokat, közösségi felületeteket, nagyon meghatott. Ráadásul, hogy mindez Magyarországra is eljutott, és volt csapatom, a Veszprém is támogat, nagyon mélyen megérintett, és olyan erőt adott, amire gondolni sem mertem volna.” Azt is elmondta, a családja jelenti számára a legnagyobb támaszt: „Hihetetlen sok segítséget kapok az ismerősöktől, a családomtól, feleségemtől, Renátától és a 11 éves kisfiamtól, Bendegúztól. Rengetegen érdeklődnek, hívnak, írnak, mióta megtudták, hogy mi van velem, már csak miattuk is elmondhatom, hogy nem félek semmitől.”

Gyáfrás Dávid a Veszprém után játszott Komlón, Nyíregyházán és Győrben is, majd 2007-ben Luxemburgba szerződött, ahol több csapatban is megfordult, a 2016/17-es idényben a helyi bajnokság gólkirálya lett. Visszavonulása után, 2021-től a Handball Bieles felnőttcsapatának vezetőedzőjeként dolgozott. Klubja is megemlékezett róla: „Mély fájdalommal értesültünk szeretett Davidünk halálhíréről. Dávid, sokunk számára te nem csupán kézilabdázó vagy edző voltál, hanem kolléga is. Egy kolléga, akire mindig számíthattunk, aki mindig kiállt a csapatáért és a 'fiaiért', és akire támaszkodhattunk.”

– mondta Nagy Feró, miután tiszteletbeli rockerré avatta Lázár János építési és közlekedési minisztert. A zenész a váci Lázárinfón tette fel az első kérdést, miután méltatta a minisztert.

Lázár János február 5-én tartott lakossági fórumot Vácon, Rétvári Bence KDNP-s képviselővel közösen – írta a 24.hu. Nagy Feró a felszólalásában arra is panaszkodott, hogy ma már mindenki tud énekelni, majd azt tudakolta, mi a terv arra az esetre, ha az ukránok beavatkoznának a magyar választásokba.

Az eseményen

„Meg se merek szólalni, még baj lesz belőle” – reagált a miniszter. Az eset később megismétlődött, de arra Lázár már nem reagált.

A fórumon az első kérdések szinte kizárólag a kormánypárti narratívába illeszkedtek. Olyan kérdések hangzottak el, hogy miért akar Ukrajna még több pénzt, a Tisza Párt valóban ki akarja-e vezetni a 13. havi nyugdíjat, és mit tud Magyar Péter, amivel egyből visszaszerezné az uniós forrásokat. Lázár szerint Magyarország jelenleg egy M2-es autópálya árát fizeti be az uniós költségvetésbe, a befizetést pedig emelni fogják, a támogatásokat csökkentik, a váciaktól beszedett eurókat pedig Ukrajnába küldik. A 13. havi nyugdíj kapcsán elárulta, hogy Magyarországon ma egyetlen ember van, aki ötmillió forint feletti nyugdíjat kap. Az uniós forrásokról azt mondta, azokat Orbán Viktor is haza fogja tudni hozni, ha elegen szavaznak rá.

A miniszter kitért a korábbi, cigányokról szóló mondataira is. Elmondta, sokan tanácsolták neki, hogy ne tartson Lázárinfókat, de ő őszintén, a jobbítás szándékával beszél. A „tartalék” szó körüli vitáról azt mondta, ő a szót úgy értette, hogy több százezer, a szegény rétegekből kikerülő magyar munkába állítását szeretné.

Alig egy héttel azután, hogy az Európai Unió terrorszervezetté nyilvánította, az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete csütörtökön lecsapott a Perzsa-öbölben:

A Forradalmi Gárda közleménye szerint az akciót hírszerzési megfigyelés előzte meg, és bírói engedéllyel hajtották végre. A testület szerint a két tanker egy szervezett csempészhálózat részeként működött. Heidar Honarian Mojarrad tábornok, a Forradalmi Gárda haditengerészetének helyi parancsnoka megerősítette, hogy a legénység tagjai „az igazságügyi szervek őrizetében vannak”. A lefoglalt, gázolajnak minősített üzemanyag mennyisége körülbelül 6.300 hordónak felel meg. Az eseményről először az iráni Tasnim hírügynökség számolt be.

A lefoglalt két hajó nevét, zászlaját és a legénység tagjainak állampolgárságát az iráni hatóságok egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Független, a hajók mozgását követő rendszerekből származó megerősítés sem érkezett még az elfogásról.

Az Európai Unió január 29-én nyilvánította terrorszervezetté a Forradalmi Gárdát, válaszul az iráni tüntetések brutális leverésére és a szervezet destabilizáló regionális tevékenységére. A döntés vagyonbefagyasztással és a szervezet finanszírozásának tilalmával jár az EU-ban. „Az elnyomás nem maradhat válasz nélkül” – közölte a döntés kapcsán Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a The Guardian szerint.

Teherán élesen elítélte az uniós lépést. Az iráni külügyminisztérium a minősítést „illegálisnak, politikailag motiváltnak és a nemzetközi joggal ellentétesnek” nevezte. Az iráni fegyveres erők vezérkara pedig „logikátlan, felelőtlen és rosszindulatú” lépésnek minősítette a terrorszervezeti listára helyezést, és válaszlépéseket tett: az Unió összes hadseregét egyoldalúan terrorszervezeteknek minősítette.

December végén a Hormuzi-szorosban állítottak meg egy tankert, amely iráni állítások szerint négymillió liter csempészett üzemanyagot szállított; akkor 16 fős személyzetet vettek őrizetbe. Tavaly áprilisban a Fárszi-sziget közelében két, tanzániai zászló alatt hajózó olajszállítót fogtak el, amelyek rakományának értékét mintegy 875 ezer dollárra becsülték.

A korábbi évek gyakorlatától eltérően érkeznek februárban a nyugdíjak és a pluszjuttatások. A 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részlete is ebben a hónapban érkezik – írta a Portfolio.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint

A postai kifizetések eddig jellemzően a hónap 15. napja körül indultak, és 12 munkanap alatt jutottak el az érintettekhez. A mostani, korábbi kezdés mintegy 800 ezer nyugdíjast érint, hiszen az ellátások közel 34 százalékát kézbesítik készpénzben. A Magyar Posta közleményében így fogalmazott: „Felhívjuk a figyelmet, hogy munkatársaink legkésőbb a nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon megkísérlik a kézbesítést, azonban – a kifizetés korábbi kezdése miatt – előbb is felkereshetik a címzetteket.”

Ezzel a korábbi években megszokott sorrend is megfordul, hiszen a postai kézbesítés hagyományosan később szokott történni, mint a banki utalás.

Jelentős összegre számíthatnak a jogosultak: az átlagnyugdíj jelenleg 259 ezer forint körül alakul, amihez hozzájön a teljes 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj első negyedrésze, átlagosan mintegy 65 ezer forint.

A 13. és 14. havi nyugdíjra azok jogosultak, akik a tárgyévet megelőző évben és az adott év februárjában is legalább egy napig nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesültek.

A 14. havi nyugdíjról szóló törvényt 2025 decemberében fogadta el az Országgyűlés. A juttatást fokozatosan vezetik be, idén a havi ellátás 25 százaléka jár pluszban, a teljes, százszázalékos kifizetést pedig 2030-ra tervezik. Míg a kormány az idősek megbecsülésének erősítésével indokolja az intézkedést, addig több ellenzéki párt szerint a pluszjuttatások választási jellegűek, nem kezelik a nyugdíjak vásárlóerejének romlását.