prcikk: A nagy kokárda-vita: a szabályok szerint fordítva kellene hordanod, mint ahogy Petőfi viselte | szmo.hu
FELFEDEZŐ
A Rovatból

A nagy kokárda-vita: a szabályok szerint fordítva kellene hordanod, mint ahogy Petőfi viselte

A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött Petőfi-kokárda a kívül piros, belül zöld hagyományt erősíti. Ezzel szemben a címertani logika a fordított, kívül zöld sorrendet tartaná helyesnek.


A háromszínű rózsa eredetileg francia forradalmi találmány, amely a tizennyolcadik és tizenkilencedik század polgári mozgalmai során hódította meg Európát. Magyarországon a márciusi események idején vált tömeges szimbólummá, amikor a pesti ifjak és feleségeik elkezdték varrni és hordani a szalagokat.

Bár sokan azt hiszik, szigorú törvények szabályozzák a kinézetét, a valóság egészen más.

Az áprilisi törvények ugyan általánosságban rögzítették a nemzeti szín és az országcímer használatát, de a kokárda koncentrikus köreinek sorrendjéről egyetlen szót sem ejtettek.

Törvényi előírás hiányában a legbiztosabb támpontot a ránk maradt eredeti, múzeumi relikviák jelentik. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye őrzi magának Petőfi Sándornak a piros-fehér-zöld selyemszövetből készült kokárdáját, amelyhez egy hitelesítő irat és egy rövid, de annál fontosabb kézirat is tartozik.

„Első nemzeti kokárda és karkötő márczius 15. 1848. Pest” – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum oldalán a költő saját kezű feljegyzése.

A korszak hangulatát és a jelvények viselését Egressy Ákos színész visszaemlékezése is hűen megőrzi, aki szintén a márciusi ifjak köréhez tartozott. „Balkarját széles nemzetiszínű szalag övezte s a mellére hasonló színű gyönggyel hímzett, korona nélküli magyar címert tűzött” – idézi fel a kortárs a Magyar Nemzeti Múzeum archívumában, hozzátéve, hogy a jelvényeken a „Jogot a népnek” felirat is szerepelt.

A fennmaradt tárgyi emlékek azonban nem zárják le a vitát, sőt, inkább rávilágítanak a sokszínűségre. A probléma gyökere a hajtogatás logikájában rejlik.

Ha a piros-fehér-zöld zászlót vesszük alapul, és azt körbehajtjuk, felmerül a kérdés, hogy a legfelső sáv, vagyis a piros kerüljön-e a kör legbelső vagy legkülső ívére.

A tizenkilencedik századi gyakorlat rendkívül vegyes képet mutatott, de a ránk maradt korabeli darabok között egyértelműen a kívül piros, belül zöld elrendezés dominál.

A címertan és a vexillológia szabályai szerint egy kör alakú jelvénynél a színeket belülről kifelé kell olvasni. Ebből a szigorú logikából az következik, hogy a magyar zászló legfelső színének, a pirosnak kellene a kokárda közepén elhelyezkednie, míg a zöldnek a külső gyűrűt kellene alkotnia.

A történészek szerint a feloldás a készítéstechnikában keresendő. Két teljesen eltérő módszer létezik ugyanis.

Ha egy pántlika nélküli, egyszerűen körbetekert rozettát készítünk, akkor a címertani szabályok szerint valóban a zöld külső perem a logikus. Ha viszont egy klasszikus, két lelógó szárú, pántlikás kokárdát hajtogatunk, a szalag megcsavarásával automatikusan a piros szín kerül kívülre.

A múzeumi szakemberek ma már inkább a békés emlékezésre helyezik a hangsúlyt a merev szabálykövetés helyett.

A korabeli kokárdák azt bizonyítják, hogy a kívül piros megoldás már a forradalom napjaiban is teljesen elfogadott volt.

Egy helytörténeti múzeum igazgatóhelyettese így foglalta össze a lényeget: „Ne keseredjen el senki, megmaradt pár korabeli kokárda, amely a mai, azaz belül zöld ábrázolást mutatja.”

A színsorrend mellett a viselés helye a másik sarkalatos pont, de ebben legalább teljes a konszenzus. A nemzeti színű szalagot hagyományosan a bal oldalon, közvetlenül a szív fölött hordjuk.

Ez a szokás egyenesen a tizenkilencedik század közepéről, a márciusi ifjak idejéből származik, és azóta is ez számít az egyetlen illendő formának.

A konzervatív, hagyománytisztelő megközelítések elsősorban az összetartozás és a nemzeti büszkeség szimbólumaként tekintenek a kokárdára.

Számukra a többféle forma békés egymás mellett élése is elfogadható, amíg a méltó megjelenés garantált.

Ezzel szemben a tényellenőrző, kritikusabb fórumok a forráskritikát helyezik előtérbe. Ők arra figyelmeztetnek, hogy a tizenkilencedik századi gyakorlat sokkal kaotikusabb volt a ma feltételezettnél, és a helyes sorrend körüli városi legendákat érdemes leválasztani a valós történelmi bizonyítékokról.

Mivel semmilyen jogszabály nem köti meg a kezünket, a pántlikás, kívül piros és belül zöld kokárda tökéletesen illeszkedik a magyar történelmi hagyományokhoz.

Ugyanakkor, ha valaki pántlika nélküli rozettát hord, a címertani érvek mentén a kívül zöld, belül piros változat is megvédhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Ötszáz jelentkezés után sincs állása, hónapok óta melegvíz nélkül él a volt banki alkalmazott
Egy georgiai nő otthonában a födémbeton alatt tört el egy vízvezeték, így hónapok óta nincs melegvíz. A munkanélküliség miatt nem tudja kifizetni a javítást, és a gyűjtés is lassan halad a 4000 dolláros cél felé.


Tizenegy hónap, több mint ötszáz elküldött pályázat, és még mindig nincs állása, miközben a lakásában már a melegvizet is elzárták, számolt be róla a Business Insider. Drámai helyzetbe került Valerie Lockhart, miután a garázsából kiömlő víz egy komoly, a födémbeton alatt húzódó csőszivárgásra utalt. A szerelő két lehetőséget vázolt fel a georgiai nőnek: egy drágább, 8 ezer dolláros (kb. 2,56 millió forintos) föld alatti javítást, vagy egy olcsóbb, 4 ezer dolláros (kb. 1,28 millió forintos) megoldást, ahol a vezetékeket a konyha felett vezetnék el. Mivel a nő munkanélküli, egyiket sem tudja finanszírozni, így hónapok óta melegvíz nélkül él.

A kétségbeesett nő a GoFundMe oldalon indított gyűjtést, hogy legalább az olcsóbb javításra, a 4 ezer dollárra összegyűjtse a pénzt. A kampány tavaly október 29-én indult, de március 20-ig mindössze 270 dollár, vagyis körülbelül 86 ezer forint jött össze öt adományozótól.

A nő helyzetét súlyosbítja, hogy állítása szerint tavaly bocsátották el a Morgan Stanley nevű banktól, és az azóta eltelt 11 hónapban több mint 500 állásra adta be a jelentkezését, mindeddig sikertelenül.

A pénzügyi szektorban valóban nagy leépítési hullám zajlik, a Morgan Stanley például idén márciusban mintegy 2500 dolgozójától vált meg világszerte.

A banki leépítések híre a közösségi médiában is heves reakciókat váltott ki, sokan fejezték ki aggodalmukat és osztották meg saját történeteiket. „Hát, ez nagyszerű, én szó szerint most kaptam állást a Morgan Stanleynél” – írta egy felhasználó a Reddit-en. Egy másik, korábban elbocsátott hozzászóló próbált némi reményt adni: „Engem 2023-ban értek utol, de őszintén szólva végül minden rendbe jött.”

Valerie Lockhart számára azonban a helyzet egyre sürgetőbb. A gyűjtés oldalán arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a hibát nem javítják ki a téli fagyokig, a sérült csövek további, még súlyosabb károkat okozhatnak az otthonában. A szükséges 4 ezer dollárból azonban még több mint 3700 hiányzik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Pottyondy Edina: Évek óta gyanús, hogy Szijjártó Péter orosz ügynök, erre most kiderült, hogy tényleg az
A humorista-influenszer „Szijjártó Pjotr lebukásáról”, Matolcsy aranyvécéjéről és Rákay Philip feleségének állami elismeréséről is kifejtette gondolatait új videójában.
F. O. - szmo.hu
2026. március 24.



Pottyondy Edina közéleti influenszer, humorista újabb videóval jelentkezett, amelyet a legaktuálisabb témával indított: a magyar külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter a Washington Post szerint rendszeresen tájékoztatta Szergej Lavrovot a zárt uniós ülésekről.

„A Fidesz annyira felháborodott az illegális lehallgatásokon, hogy előkapart egy minden bizonnyal legális lehallgatást.

Most azt várja a Karmelita, hogy a közvélemény azon háborogjon, hogy az oknyomozó újságíró, Panyi Szabolcs telefonszámot szivárogtatott ki, és nem azon, hogy Szijjártó pedig EU-s titkokat… Évek óta gyanús, hogy Szijjártó Péter orosz ügynök, erre most kiderült, hogy tényleg az”

– mondta a humorista-influenszer, aki ezek után a magyar gazdaságról, Matolcsy Györgyről és az MNB-botrányról beszélt.

„Matolcsy Györgyöt újra meg lehetne bízni azzal, hogy vezesse a Magyar Nemzeti Bankot, hiszen jók a referenciái.

Megcsinálta kicsiben, amit a nemzetvezető nagyban. Több mint 2500 milliárd forintos veszteséget hozott össze az utolsó években, és a nemzeti bank saját tőkéje jelenleg mínusz 1800 milliárd forint”

– fogalmazott Pottyondy, majd hozzátette: „most pedig megtudtuk, hogy aranyvécé került abba a szép kis házba”.

„Aranyvécéről korábban korrupt ukrán politikusokkal és afrikai vezetőkkel kapcsolatban volt szó, de mi ez a fixáció? Az aranyfuxot még megértem, de a vécével nem lehet reprezentálni. Ez csak arra jó, hogy megnyugtassa a rajta ülőt, hogy sokra vitte. Innen merítenek önbizalmat, innen szippantják a magabiztosságot. Matolcsy György lelki rekreációjára is a magyar adófizetők adtak pénzt.

A gyerekek megerőszakolása és a közpénz eltűnése feltűnően nem szerepel az ügyészségi prioritás élén. Egy év alatt nem jutottak el a nyomozók odáig hogy kihallgassák Matolcsyt és fiát”

– fogalmazott a humorista.

Végül a március 15-i állami elismerésekről is szót ejtett.

„Rákay Philip felesége feltűnt a semmiből, és kapott egy lovagkeresztet. A saját bevallása szerint 63 ezer éves Pataky Attila Kossuth-díjas lett. Van valami paranormális jelenség a NER-ben?” – tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A teljes videót itt nézheted meg:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Elárulta egy hospice nővér, miket lát a legtöbb haldokló közvetlenül a halála előtt
Az ápolónő szerint a halál éppúgy az élet része, mint a születés, és lehet gyönyörű is. Hivatásának tekinti, hogy békében segítsen át másokat a túloldalra.


Egy New England-i hospice nővér nyíltan beszélt arról, mit tapasztal a haldokló betegek mellett az utolsó pillanatokban, írja az Unilad. Elmondása szerint sokan közülük elhunyt szeretteiket vagy korábbi háziállataikat látják, akik mintha rájuk várnának. A tapasztalatok nemcsak a hozzátartozóknak nyújthatnak némi vigaszt, de segítenek megérteni azokat a jelenségeket is, amelyeket sokan a „fátyol fellebbenéseként” írnak le.

A nővér, aki többnyire éjszakai ügyeletben dolgozik, egy Reddit-fórumon válaszolt az érdeklődők kérdéseire. A halálról alkotott véleménye a munkája során formálódott.

„Úgy gondolom, a halál éppúgy az élet része, mint a születés. Szerintem gyönyörű is lehet, ha gondoskodással és együttérzéssel történik”

– fogalmazott. Hozzátette, hogy a betegek kísérése a legvégső úton számára hivatás. „Mindig megtiszteltetés, hogy segíthetek valakinek békében eljutni oda, ahová megyünk. Számomra óriási jelentősége van annak, hogy minden nap végezhetem a munkámat.”

A leggyakrabban feltett kérdések arra vonatkoztak, mit élnek át a betegek a haláluk előtt. A nővér szerint sokan számolnak be olyan látomásokról, amelyekben korábban elhunyt személyek vagy állatok jelennek meg.

„Sok páciensem lát olyan embereket és állatokat, akik korábban meghaltak. Gyakran nyúlnak olyan emberek és dolgok felé, akiket és amiket mi nem látunk.”

A jelenségre kétféle magyarázat létezik: az egyik spirituális, a másik orvosi. „Az orvosi szakmában ezeket hallucinációknak nevezzük, de végső soron az a kérdés, te miben hiszel” – magyarázta a nővér, aki szerint ezek a víziók általában megnyugvást hoznak a haldoklóknak. Arra a kérdésre, hogy szerinte létezik-e a túlvilág, őszintén válaszolt. „Hogy ilyenkor számukra fellebben-e a fátyol? Nem igazán tudom. Azt hiszem, csak akkor fogok biztosat tudni, ha meghalok.”

A munkája a saját halálképét is átformálta, ma már sokkal kevésbé fél tőle. „Sokkal kevésbé félek! Őszintén szólva minden egyes nappal egyre komfortosabban vagyok a saját halálom gondolatával. Egész életemben ápolónő akartam lenni. Aztán amikor elkezdtem, tényleg azt éreztem, hogy ez az igazi hivatásom” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Rejtélyes, ülő csontvázak egy francia iskola mellett - már az ötödik került elő egy hónap alatt
A maradványok mind nyugat felé néztek, kezüket az ölükben tartották. A kutatók szerint a vaskorban élt gallok maradványai kerülhettek elő.


Gyerekek egy csoportja váratlan meglepetésben részesült, miközben az iskolájuk játszóterén töltötték az időt Dijonban. A francia város Josephine Baker általános iskolája mellett egy ülő helyzetben lévő csontvázat fedeztek fel, amely egy kör alakú gödörből állt ki – írta a People.

A lelet egy sorozat legújabb darabja, ugyanis ebben a hónapban ez már az ötödik, hasonló módon eltemetett maradvány, amelyet a környéken találtak.

A Francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet közleménye szerint mindegyik csontvázat ülő helyzetben, nyugat felé fordulva találták meg, kezüket az ölükben pihentetve. A kutatók úgy vélik, a maradványok a galloktól származnak, akik a vaskorban és a római korban éltek Európában. Annamaria Latron régész-antropológus a Le Monde-nak arról beszélt, hogy a felfedezés rendkívüli.

„Ez az ülő testhelyzet atipikus. Sokkal inkább a fekve eltemetett egyénekhez vagyunk hozzászokva, általában hanyatt, kinyújtott, és nem így behajlított alsó végtagokkal”

– mondta a szakértő.

Egy gyermekhez tartozó csontváz kivételével az összes maradvány férfiaké volt, akik körülbelül 160 és 175 centiméter közötti magasak lehettek, fogazatuk pedig jól megőrződött. „Csontjaikon oszteoartritisz nyomai láthatók, ami intenzív fizikai aktivitásra utal” – tette hozzá Latron.

A régészek egyelőre nem tudják, miért temették el a testeket ilyen egyedi módon. „Nincs elsődleges hipotézisünk. Hiányzik a felső réteg, amely a sírok fölött volt” – magyarázta a kutató.

Egy pénteken megjelent nemzetközi tudományos összefoglaló szerint a feltárás során összesen 18, két egyenes vonalban elrendezett kör alakú gödröt azonosítottak. A legfrissebb elemzések alapján az elhunytak 40 és 60 év közötti, fizikailag aktív férfiak lehettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: