A MÁV karbantartási pénzéből újíttatta fel Lázár János tárcája Horthy Miklós vonatkocsiját
A minisztérium később azzal indokolta a felújítást, hogy az értékvédelem része Magyarország közlekedési örökségének ápolása. Miközben a közforgalmú személyszállító járművek állapota folyamatosan romlik.
A MÁV karbantartási pénzéből újíttatta fel Lázár János minisztériuma Horthy Miklós egykori étkezőkocsiját – értesült a HVG. Az eredetileg múzeumi célú látványberuházást a vasúttársaság flottafenntartási keretéből fizették, amelyre egyébként a rendszeresen lerobbanó személyszállító járművek életben tartásához is alig jut pénz.
A projektet nem a Közlekedési Múzeum finanszírozta, amely a kocsit kiállítja majd, hanem a MÁV, a minisztérium utasítására.
Az egykori Turán-szerelvény 9-es pályaszámú étkezőkocsiját közel 200 millió forintért állították helyre, a munkát a MÁV Rail Tours Kft. végezte el. A Ganz által 1913-ban gyártott, majd 1937-ben átépített kocsi Horthy Miklós kormányzó különvonatának része volt, és az eredeti, fényűző állapotába újították fel. Az étkezőkocsiban egy faintarziás étkező, három hálófülke, konyha és tálalóhelyiség is volt. A 14 fős asztalt bordó bakbőrrel bevont fotelek vették körül, a falakat francia selyem kárpit és mahagóni díszítések borították.
A történelmi jármű felújítása azonban nem volt zökkenőmentes. A Közlekedési Múzeum két sikertelen közbeszerzést is kiírt, mert nem tudták előteremteni a megfelelő forrásokat. Végül a múzeum úgy döntött, hogy valamilyen, máig tisztázatlan szerződéses konstrukcióban mégis belevágnak a projektbe, és a munkát a MÁV Rail Tours Kft.-vel kezdték el. A minisztérium pedig a MÁV járműkarbantartási keretéből fedezte a költségeket.
A döntés nem a vasúttársaság kezdeményezése volt. A HVG információi szerint a megbízás Lázár János tárcájától érkezett, amely a történelmi jármű megőrzését közérdeknek nevezte. Az építési és közlekedési miniszter többször méltatta Horthy Miklóst, és a kormányzót „kivételes államfőnek” nevezte tavaly, az újratemetésének 30. évfordulóján. A minisztérium később azzal indokolta a felújítást, hogy az értékvédelem része Magyarország közlekedési örökségének ápolása.
A felújított étkezőkocsit eredetileg az EU-s közlekedési miniszterek budapesti találkozóján mutatták volna be, és egy nosztalgiavonatot is szerveztek volna vele a vendégeknek.
Az ötlet azonban végül nem valósult meg, a HVG értesülései szerint protokollszempontok miatt. Horthy Miklós megosztó személye, valamint kormányzóságának ellentmondásos történelmi öröksége – beleértve a zsidótörvények bevezetését és a második világháború alatti passzivitását – nem ment át az uniós miniszterek protokollján.
A részleteket a múzeum és a minisztérium sem árulta el, a MÁV pedig annyit közölt, hogy „a Turán 9 egyedülálló történelmi jármű, amelynek megőrzése közérdek”. Bár a felújított kocsi bemutatójára a múzeum meghívta a HVG-t, a finanszírozás körüli kérdéseket továbbra sem tisztázták. Az ügy azonban jól példázza, hogy a látványprojektekre van forrás, miközben a közforgalmú személyszállító járművek állapota folyamatosan romlik.
A MÁV karbantartási pénzéből újíttatta fel Lázár János minisztériuma Horthy Miklós egykori étkezőkocsiját – értesült a HVG. Az eredetileg múzeumi célú látványberuházást a vasúttársaság flottafenntartási keretéből fizették, amelyre egyébként a rendszeresen lerobbanó személyszállító járművek életben tartásához is alig jut pénz.
A projektet nem a Közlekedési Múzeum finanszírozta, amely a kocsit kiállítja majd, hanem a MÁV, a minisztérium utasítására.
Az egykori Turán-szerelvény 9-es pályaszámú étkezőkocsiját közel 200 millió forintért állították helyre, a munkát a MÁV Rail Tours Kft. végezte el. A Ganz által 1913-ban gyártott, majd 1937-ben átépített kocsi Horthy Miklós kormányzó különvonatának része volt, és az eredeti, fényűző állapotába újították fel. Az étkezőkocsiban egy faintarziás étkező, három hálófülke, konyha és tálalóhelyiség is volt. A 14 fős asztalt bordó bakbőrrel bevont fotelek vették körül, a falakat francia selyem kárpit és mahagóni díszítések borították.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egyszerűen szégyelltem, hogy ehhez a párthoz tartozom” – Belső megaláztatásról és zsarolásról is beszélt egy volt fideszes miskolci képviselő
Czinkné Sztán Anikó független képviselő egy interjúban számolt be arról, hogy a miskolci Fideszben milyen belső nyomásgyakorlással szembesült. Állítása szerint a kampányban kötelező volt a „háború vagy béke” narratívát használni.
Lemondási hullám, frakciószakadás és egy feltételezett vesztegetési kísérletről szóló vallomás rázza meg a miskolci Fideszt az áprilisi választási vereség után. Czinkné Sztán Anikó, a Fidesz-frakcióból kilépett képviselő most részletesen beszélt a központilag irányított „háború vagy béke” kampányról, a belső megaláztatásokról és fenyegetésekről.
A választás utáni napokban sorra jöttek a személyi változások: lemondott alpolgármesteri tisztségéről Hollósy András, aki a Tisza Párt jelöltjével szemben maradt alul, távozott a Fidesz miskolci frakciójának éléről Bajusz Gábor, majd a város jegyzője, Senviczki Erika is benyújtotta lemondását. Ezzel párhuzamosan Czinkné Sztán Anikó bejelentette, hogy a jövőben független önkormányzati képviselőként dolgozik.
A politikai földindulás okairól most Czinkné részletesen beszélt a Borsod24-nek adott interjúban. Elmondása szerint a kampányt szigorú központi elvárások jellemezték, a képviselőknek és jelölteknek nem a helyi problémákról, hanem egyetlen témáról kellett beszélniük.
„Az volt kiadva központilag, hogy csak a háborúról és a békéről kommunikálhatunk” – mondta a képviselő.
Czinkné szerint a párton belüli kommunikáció katonai logikát követett. Rendszeresen azzal szembesültek, hogy ez „a főni parancsa”, nekik pedig katonaként kell engedelmeskedniük.
A központi irányítás a közösségi médiára is kiterjedt: Czinkné szerint
megmondták nekik, mit kell posztolni, lájkolni és kommentelni, ehhez pedig sablonokat is küldtek. Állítása szerint előfordult, hogy egy megbeszélésről addig nem mehettek el, amíg mindenki végre nem hajtotta a kötelező online feladatokat.
A nyomásgyakorlás része volt a nyilvános megszégyenítés is, emellett burkolt és írásos fenyegetéseket is kapott.
A végső erkölcsi töréspontot számára nemcsak a kampány stílusa, hanem annak személyes következményei jelentették. A Harcosok Klubja megjelenését és a Menczer–Magyar Péter-szócsatát is visszataszítónak tartotta.
„Egyszerűen szégyelltem, hogy ehhez a párthoz tartozom” – mondta, hozzátéve, hogy gyerekei és baráti köre többsége a Tiszát támogatta, és elvi alapon sem volt hajlandó ellenük kampányolni.
Czinkné azt állítja, hogy a mostani szakítás mögött egy korábbi, mélyebb konfliktus is meghúzódik. Elmondása szerint még 2013-ban, a Selyemréti fürdő fejlesztésének lezárásakor vesztegetési kísérlettel találkozott. Azért nem írta alá az átadás-átvételi papírokat, mert a kivitelező jelezte neki, hogy nem fizetik ki a szerződésben rögzített összeget.
Ezt követően – Czinkné állítása szerint – Pálffy Kinga, Kriza Ákos akkori polgármester unokatestvére és a városi holding volt vezetője találkozót kért tőle. Felajánlotta, hogy a férjével közös cégük legyen a holdingvállalatok beszállítója, cserébe pedig azt kérte, írja alá a hiányos teljesítés ellenére is a papírokat.
„Egyértelmű volt, hogy ezzel meg akart vesztegetni” – jelentette ki Czinkné.
Az ajánlat visszautasítása után rövidesen elvesztette pozícióját.
A Fidesz helyi vezetői a választási vereség után a felelősségvállalás és a megújulás szükségességét hangsúlyozták. Hollósy András arról beszélt, hogy a választói akarat után mindenkinek le kell vonnia a konzekvenciát, Bajusz Gábor pedig a jobboldali közösség megújítását sürgette. Tóth-Szántai József polgármester szerint a miskolciak világos üzenetet küldtek, és a város érdekében mindenkinek együtt kell működnie.
A képviselő a mandátumát megtartja, és függetlenként folytatja a munkát. Ezt azzal indokolta, hogy a körzete fontos projektjeit szeretné megvédeni, és a lakosság bevonásával, átlátható módon akar dolgozni.
Lemondási hullám, frakciószakadás és egy feltételezett vesztegetési kísérletről szóló vallomás rázza meg a miskolci Fideszt az áprilisi választási vereség után. Czinkné Sztán Anikó, a Fidesz-frakcióból kilépett képviselő most részletesen beszélt a központilag irányított „háború vagy béke” kampányról, a belső megaláztatásokról és fenyegetésekről.
A választás utáni napokban sorra jöttek a személyi változások: lemondott alpolgármesteri tisztségéről Hollósy András, aki a Tisza Párt jelöltjével szemben maradt alul, távozott a Fidesz miskolci frakciójának éléről Bajusz Gábor, majd a város jegyzője, Senviczki Erika is benyújtotta lemondását. Ezzel párhuzamosan Czinkné Sztán Anikó bejelentette, hogy a jövőben független önkormányzati képviselőként dolgozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Révész Máriusz államtitkár kitálalt: Évekig küzdött a Balásy-cégek túlárazásai ellen, de nem járt sikerrel
A politikus megerősítette, hogy éveken át harcolt a Balásy Gyula-féle Lounge Group túlárazott szerződései ellen. Elmondása szerint a problémával egészen Gulyás Gergely miniszterig eljutottak, a rendszer azonban egy érvényes közbeszerzés miatt nem változott.
Révész Máriusz, a leköszönő kormány Aktív Magyarországért felelős államtitkára az Indexnek adott interjúban erősítette meg munkatársa, Petényi Mirkó állításait, miszerint éveken át küzdöttek a New Land–Lounge-konzorcium keretszerződése ellen. Révész szerint ez a központosított kommunikációs közbeszerzés nemcsak náluk, hanem rengeteg állami cégnél okozott komoly problémákat, mivel egyetlen, megkerülhetetlen szereplővel lehetett csak dolgozni, verseny nélkül. A helyzetet egy azóta elhíresült mondatával jellemezte.
„A Lounge nem tudott olyan rosszul és olyan drágán dolgozni, hogy legközelebb ne vele kelljen szerződnünk.”
Elmondása szerint
többször is jelezték a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH) és máshol is, hogy a rendszer tarthatatlan, de végül annyit tehettek, hogy megpróbálták a legkedvezőbb feltételekkel megvalósítani a feladataikat.
Ennek érdekében Révész szerint tudatosan keresték a kiskapukat. „Elég határozottak voltunk és elég sokat jártunk az NKOH-ba, ezért például a nyomdai közbeszerzést önállóan kiírhattuk” – magyarázta, hozzátéve, hogy enélkül a Petényi Mirkó által is említett kiadványokat nem tudták volna kedvező áron elkészíteni. Másik megoldásként Révész szerint civil szervezeteknek szervezték ki a feladatokat, ami bár több munkával járt, jelentős megtakarítást eredményezett.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a helyzet az államtitkárságon belül is feszültséget okozott, mivel a legkülönfélébb világnézetű munkatársai mind látták a keretrendszer kedvezőtlen jellegét.
„Kreatív módon próbáltuk ezt kimozogni. Elmentünk elég sokszor a törvényesség határáig.”
Elmondása szerint többször is jártak az NKOH akkori elnökénél, Lenkei Mirtillnél, aki segítőkész volt, de egy már lezajlott közbeszerzés miatt meg volt kötve a keze. Annyit tudott segíteni, hogy engedélyezte számukra a külön nyomdai közbeszerzés kiírását.
A probléma súlyát jelezve az államtitkár és munkatársa Gulyás Gergely miniszterhez is elmentek konkrét számokkal, hogy bemutassák a piaci árak és a konzorcium árazása közti különbséget. Gulyás Gergely reakciójáról Révész Máriusz azt mondta:
„A konkrét számokon meglepődött. Azt mondta, hogy ez elfogadhatatlan,
és megpróbálja elintézni, hogy kikerüljünk az NKOH alól.” A változás azonban elmaradt, mivel egy érvényes közbeszerzés volt érvényben, amit sem Gulyás, sem Navracsics Tibor nem tudott befolyásolni, mert a terület nem hozzájuk tartozott. Arra a kérdésre, hogy akkor miért hozzájuk fordultak, úgy felelt: „Mert én abban a minisztériumban voltam államtitkár. Az én főnököm a Miniszterelnökségen Gulyás miniszter úr volt, aztán mikor átkerültem a KTM-be, akkor Navracsics Tibor úr lett a főnököm.”
Arra a felvetésre, hogy ki állhatott a konzorcium monopolhelyzetének fenntartása mögött, Révész nem adott egyértelmű választ. Kijelentette: „Itt azt kell megnézni, hogy ez a két beszerzés hogy került ki, hogy bírálták el, ki írta ki a közbeszerzést. Ez nem a Miniszterelnökség és nem a KTM kompetenciája volt.” Amikor az újságíró egyenesen Rogán Antal nevét vetette fel, az államtitkár kitérő választ adott. „Ön az újságíró, hagyok önnek egy kis újságírói munkát, nézze meg” – mondta.
Balásy Gyula könnyek között tett bejelentéséről és interjújáról Révész azt mondta, nem látta. „Nem volt erőm, se kedvem megnézni. De hallottam róla, többen mesélték” – fogalmazott. Véleménye szerint minden, amit elmondott, benne van a válaszban: „Az állam kötött egy rossz szerződést, ezen belül kellett mozogni, és nagyon sok energiánkba és munkánkba került, hogy próbáljuk mérsékelni a problémákat.”
Azt, hogy miért csak most, évekkel később álltak a nyilvánosság elé, azzal indokolta, hogy a kormányon belüli rendet tiszteletben kellett tartaniuk.
„Egy kormányban vagyunk, és az elég furcsán veszi ki magát, hogyha, mondjuk, egy kormány államtitkára nekiront egy másik miniszternek vagy egy másik területnek.”
Hozzátette, hogy a kommunikációs költések az államtitkárságuk költségvetésének csak egy elenyésző részét tették ki. Mostani kiállásával azt szeretné elérni, hogy az érintettek nézzenek szembe a tetteikkel.
„Ha valaki inkorrekt módon járt el, és úgy gazdagodott meg, ahogy az nem törvényes, annak felelnie kell ezért”
– jelentette ki.
Saját politikai jövőjével kapcsolatban Révész Máriusz egyértelművé tette, hogy nem vállalna szerepet „a másik oldalon”, mivel 1988 óta a Fidesz tagja, és hálás a pártnak. „A Fidesznek nagyon sokat köszönhetek, ezért lettem államtitkár” – mondta. Jelenleg a megkezdett munkái befejezésére és az Aktív Magyarország Program tisztességes átadására koncentrál, remélve, hogy a program folytatódik, és a munkatársai is együtt maradhatnak.
Révész Máriusz, a leköszönő kormány Aktív Magyarországért felelős államtitkára az Indexnek adott interjúban erősítette meg munkatársa, Petényi Mirkó állításait, miszerint éveken át küzdöttek a New Land–Lounge-konzorcium keretszerződése ellen. Révész szerint ez a központosított kommunikációs közbeszerzés nemcsak náluk, hanem rengeteg állami cégnél okozott komoly problémákat, mivel egyetlen, megkerülhetetlen szereplővel lehetett csak dolgozni, verseny nélkül. A helyzetet egy azóta elhíresült mondatával jellemezte.
„A Lounge nem tudott olyan rosszul és olyan drágán dolgozni, hogy legközelebb ne vele kelljen szerződnünk.”
Elmondása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Válóperes tárgyalására várták Matolcsy Györgyöt, de a volt jegybankelnök nem ment el
Nem jelent meg a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon Matolcsy György a szerdára kitűzött családjogi tárgyalásán. A helyszínen a sajtó is várta, hogy az MNB-alapítványok ügyéről kérdezzék.
Szerdán 13 órára tűzték ki a tárgyalását, de nem jelent meg a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. A volt jegybankelnököt és feleségét házassági bontóperre várták.
A helyszínen a Gulyáságyú Média munkatársai is ott voltak, akik Facebook-posztjukban arról írtak, olvasói tipp alapján mentek a bíróságra. Nem a családi ügy részletei, hanem az MNB-alapítványok körül kialakult botrány miatt keresték Matolcsyt.
A volt jegybankelnök távolmaradása azért bír közérdeklődéssel, mert neve rendszeresen előkerül a jegybanki alapítványok ügyében, amelyben már a Legfőbb Ügyészség is hatáskörébe vonta a nyomozást. Az ügy előzménye, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata súlyos problémákat tárt fel az MNB-alapítványok vagyonkezelésében.
Szerdán 13 órára tűzték ki a tárgyalását, de nem jelent meg a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. A volt jegybankelnököt és feleségét házassági bontóperre várták.
A helyszínen a Gulyáságyú Média munkatársai is ott voltak, akik Facebook-posztjukban arról írtak, olvasói tipp alapján mentek a bíróságra. Nem a családi ügy részletei, hanem az MNB-alapítványok körül kialakult botrány miatt keresték Matolcsyt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez vajon korrupció, vagy nem?” - Hatvanpusztáról és a zebrákról mutatott fotókat egy ukrán képviselő az Európai Parlament ülésén
Marjana Bezuhla ukrán parlamenti képviselő a hatvanpusztai majorság képével reagált az ukrajnai korrupciót érintő bírálatokra. Az eset az EP Külügyi Bizottságának keddi ülésén történt, ahol Ukrajna uniós csatlakozásáról tárgyaltak.
„Tudják, mi van a képen? Orbán Viktor palotája” – ezzel a kérdéssel és a hatvanpusztai majorság fotójával vágott vissza egy ukrán képviselő az Európai Parlament Külügyi Bizottságának keddi ülésén, amikor Ukrajna korrupciós helyzetéről faggatták. Marjana Bezuhla nem állt meg itt, egy másik képet is mutatott, amin szerinte „Orbán zebrái” láthatók. A jelenet egy magyar belpolitikai szimbólumot emelt be egy nemzetközi vitába.
A Külügyi Bizottság keddi ülésén az EP-képviselők ukrán parlamenti képviselőkkel egyeztettek Ukrajna lehetséges uniós csatlakozásáról. Az eszmecserén a kárpátaljai származású Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP képviselője a nemzeti kisebbségek jogainak, például a kulturális autonómiának és a szimbólumhasználatnak a gyakorlati érvényesüléséről kérdezett.
Erre Lisa Jasko, az ukrán törvényhozás külügyi bizottságának tagja úgy reagált, Ukrajna részéről nincs különösebb ellenállás az uniós elvárásokkal szemben. Az ülésen több képviselő is bírálta Ukrajnát a korrupció magas szintje miatt, amire Marjana Bezuhla, az ukrán parlament külügyi bizottsági delegációjának egyik résztvevője egy laptoppal vágott vissza.
A képernyőn a hatvanpusztai majorság volt látható, miközben azt mondta: „Tudják, mi van a képen? Orbán Viktor palotája. Ez vajon korrupció, vagy nem?”
A valóságban egyébként a zebrákat nem a leköszönő miniszterelnök birtokán, és nem is az apja által birtokolt majorságban fotózták. Az állatokat az attól nem messze fekvő, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Vál-völgye Vadásztársaság területén látták. A hatóságok szerint összesen tíz zebra van a vadásztársaság tulajdonában, név szerint: Zsebi, Pilla, Szuszi, Pizsi, Pulcsi, Bolka, Bendegúz, Tihamér, Lolka és Pacsi. A hatvanpusztai ingatlan hivatalos tulajdonosa pedig Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző.
„Tudják, mi van a képen? Orbán Viktor palotája” – ezzel a kérdéssel és a hatvanpusztai majorság fotójával vágott vissza egy ukrán képviselő az Európai Parlament Külügyi Bizottságának keddi ülésén, amikor Ukrajna korrupciós helyzetéről faggatták. Marjana Bezuhla nem állt meg itt, egy másik képet is mutatott, amin szerinte „Orbán zebrái” láthatók. A jelenet egy magyar belpolitikai szimbólumot emelt be egy nemzetközi vitába.
A Külügyi Bizottság keddi ülésén az EP-képviselők ukrán parlamenti képviselőkkel egyeztettek Ukrajna lehetséges uniós csatlakozásáról. Az eszmecserén a kárpátaljai származású Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP képviselője a nemzeti kisebbségek jogainak, például a kulturális autonómiának és a szimbólumhasználatnak a gyakorlati érvényesüléséről kérdezett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
