A magyarok 71 százaléka olyan erőskezű vezetőre vágyik, aki visszavenné az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól
Az Ipsos 28 országban vizsgálta a populizmus népszerűségét tavaly év végén. A magyar válaszadók 69 százaléka szerint az ország társadalma összeomlott, és kiderült az is, miben látnák a megoldást.
A magyarok többsége erőskezű vezetőre vágyik, aki visszaveszi az országot a gazdagoktól és hatalmasoktól - ez derül ki az Ipsos által végzett közvélemény kutatásból.
A populizmus népszerűségét vizsgáló felmérést tavaly év végén végezték el több mint 20 ezer, 16-74 év közötti személy megkérdezésével a világ 28 országában. Magyarországról 500 ember vett részt benne, a 24.hu összeállításában a magyar eredményekre fókuszált.
Ezek alapján a magyarok nincsenek túl jó véleménnyel az ország helyzetéről.
A megkérdezettek 69 százaléka vélte úgy, hogy az ország társadalma összeomlott, 63 százalék szerint Magyarország hanyatlóban van.
A felmérésben kidolgoztak egy „hibás rendszer indexet”, amiben öt állításra adott válaszokat összesítettek. Ezek a következők voltak:
a gazdaság a gazdagok javát szolgálja,
a hagyományos pártokat nem érdeklik az emberek,
erős vezetőre van szükség,
az erős vezetőnek kell visszavenni az országot a gazdagoktól,
és a szakértők nem értik az emberek problémáit.
Mindezek alapján a magyar válaszadók 66 százaléka látta úgy, hogy nem működik a rendszer. A kutatásban résztvevő országokban ez az arány átlagban 61 százalékos volt.
A megkérdezett magyarok 78 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy „az országom gazdasága a gazdagok
és a hatalommal rendelkezők érdekeit szolgálja”.
71 százalék pedig úgy vélte, hogy „az ország rendbetételéhez erős vezetőre van szükség, aki visszaveszi az országot a gazdagoktól és hatalmasoktól”.
ugyanakkor azzal az állítással, hogy olyan „erős vezetőre van szükség, aki hajlandó megszegni a szabályokat, már csak a megkérdezettek 45 százaléka értett egyet.
A magyar válaszadók 52 százaléka támogatta azt az állítást, hogy a helyzet megoldása az lenne, ha leállítanák a bevándorlást. 81 százalék értet egyet azzal, hogy munkaadóknak előnyben kéne részesítenie a magyar munkavállalókat a bevándorlókkal szemben.
A magyarok többsége erőskezű vezetőre vágyik, aki visszaveszi az országot a gazdagoktól és hatalmasoktól - ez derül ki az Ipsos által végzett közvélemény kutatásból.
A populizmus népszerűségét vizsgáló felmérést tavaly év végén végezték el több mint 20 ezer, 16-74 év közötti személy megkérdezésével a világ 28 országában. Magyarországról 500 ember vett részt benne, a 24.hu összeállításában a magyar eredményekre fókuszált.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 21 Kutatóközpont augusztus végén 15 vezető politikus kedveltségét és ismertségét mérte. A kedveltségi arány azt mutatja, hányan látnák szívesen fontos politikai szerepben az adott politikust az ötfokú skálán a 4-es és 5-ös értékek alapján, írja a 24.hu.
Az erőviszonyok lényegében nem változtak az áprilisi kutatáshoz képest.
Magyar Péter 39 százalékkal az első. A második Hadházy Ákos 34 százalékkal, ami két százalékpontos erősödés. A harmadik Orbán Viktor, aki egy százalékponttal gyengült.
Hadházy eredménye azért figyelemre méltó, mert alacsonyabb ismertséggel érte el, mint az élmezőny többi tagja. Karácsony Gergely ugrott a legnagyobbat: 26-ról 30 százalékra lépett előre, ebben feltehetően szerepet játszott a Budapest Pride melletti kiállása.
Szijjártó Péter csak 1 százalékponttal maradt el Orbán Viktortól. A kormánypárti politikusok közül Gulyás Gergely 22, Lázár János 21 százalékon áll. Kocsis Máté 16 százalékon, és az ismertsége is alacsonyabb.
A Tisza Párt több politikusánál még alacsonyabb az ismertség. Tarr Zoltánt 51, Bódis Krisztinát 59 százalék ismeri, és az adatfelvétel egy időben zajlott a Tarról megjelent videók napirendre kerülésével. Magyaron kívül egyedül Ruszin-Szendi Romulusz tartozik az ismertebb tiszás politikusok közé, ő a hatodik helyen áll a népszerűségi rangsorban.
A mezőny végén a kispárti politikusok sorakoznak. Kovács Gergely 21 százalékos kedveltségen, Toroczkai László 13 százalékon, Dobrev Klára 10 százalékon áll. Dobrev ezzel is a dupláját éri el az előző DK-s pártelnök, Gyurcsány Ferenc népszerűségének, ám a vizsgált 15 politikus közül így is az utolsó.
Sulyok Tamás köztársasági elnök 13 százalékon áll, ami három százalékpontos csökkenés az áprilisi adathoz képest, ezzel az utolsó előtti.
A rendszerváltás óta jellemző volt, hogy az államfő vezeti a listát; ez Göncz Árpádnál, Mádl Ferencnél, Áder Jánosnál és Novák Katalinnál is így volt. Ennyire népszerűtlen és kevéssé ismert államfője a rendszerváltás után valószínűleg nem volt még Magyarországnak, kivéve talán Novák utolsó néhány hetét a kegyelmi ügy után.
A miniszterelnök-jelölti preferenciák is hasonló képet mutatnak, mint áprilisban. A teljes mintában Magyar Péter most 6 százalékponttal vezet Orbán Viktor előtt.
Ennek fő oka, hogy a mögötte egységesen felsorakozó Tisza-tábor nagyobb, mint az Orbánt egyöntetűen támogató Fidesz-bázis. Más pártok szavazói között Magyar egy kicsit népszerűbb, bár az előnye csökkent. Összességében Orbán hátránya ebben az összevetésben valamivel kisebb, mint amekkora a Fideszé a Tiszával szemben.
A 21 Kutatóközpont augusztus végén 15 vezető politikus kedveltségét és ismertségét mérte. A kedveltségi arány azt mutatja, hányan látnák szívesen fontos politikai szerepben az adott politikust az ötfokú skálán a 4-es és 5-ös értékek alapján, írja a 24.hu.
Az erőviszonyok lényegében nem változtak az áprilisi kutatáshoz képest.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balmazújvárosban mindössze két percig tartott a szeptember 3-án 17 órára összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülés. A legfontosabb napirend a gyermekek közétkeztetése volt, de döntés nem született, mert a Közösen Balmazújvárosért Egyesület hat képviselője ismét nem jelent meg, így a testület határozatképtelenné vált. A Városháza díszterme megtelt aggódó szülőkkel, sokan a folyosón vártak, és ugyanazt kérdezték: mi lesz másnaptól az óvodai és iskolai étkezéssel.
„Az óvodában ma mindössze vajas kenyeret kaptak a gyerekek. Az iskolában kisebb a baj, oda be tudunk csomagolni szendvicset, de közétkeztetés ott sincs”
– mondta egy édesanya a Cívishírnek. Hozzátette, hogy az óvodába élelmet nem vihetnek be, ezt tiltják az intézményi szabályok és a közegészségügyi előírások.
A szolgáltató cég vezetője, Demeter László az ülésen úgy fogalmazott:
„Láttuk, hogy a pénzügyi keret kimerül, ezt jeleztük augusztusban. Jogszabályi keretek között már nem tudunk szolgáltatni. Az első napon még felelős szolgáltatóként saját költségünkön készítettünk vajas kenyeret, de holnaptól már azt sem tudjuk biztosítani.”
A tanácskozást Varga Marina polgármester nyitotta meg.
„Ötödik alkalommal van a testület előtt a téma. 1700 gyerek nem kapott étkezést ma. Kellemetlen és méltatlan helyzetben érzem magam, mert ismét határozatképtelenség miatt kell bezárnom az ülést”
– mondta, majd két perc után be is fejezte az ülést.
A teremben ezt követően fórum alakult ki. A polgármester többször is hangsúlyozta: – Nem mi idéztük elő ezt a helyzetet. Hat ember döntése miatt nem tudunk előrelépni. Pénteken ismét összehívom a testületet, mert ez nem állapot. Hat ember nem teheti tönkre 17 ezer lakos életét.
A legkritikusabb helyzet az óvodákban alakult ki. Tarné Szabados Erzsébet Éva, az óvoda és bölcsőde igazgatója kijelentette:
„Ha holnap sem lesz étkezés, az óvodát nem tudjuk nyitva tartani. Három nap után a köznevelési hivatalnak jeleznünk kell, és akár be is zárhatják az intézményt. Ez 562 gyermeket érintene közvetlenül. A szülők felajánlották, hogy saját felelősségükre bevinnék az élelmet, de erre nincs törvényes lehetőség.”
A fórumon felszólalt Tóth Lajos Árpád, a hajdúböszörményi tankerületi központ vezetője is:
„Egész nap azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk, több államtitkárság bevonásával. Magánszemélyek nem vihetnek ételt az intézményekbe, ez az önkormányzat feladata. Vannak már alternatív javaslatok, és meglesz a megoldás” – hangsúlyozta, amit a jelenlévők tapssal fogadtak.
A szülők között többen úgy fogalmaztak, hogy a KBE képviselői „a város érdekeit hangoztatják, de épp a legfontosabbat, a gyerekek étkeztetését akadályozzák”.
Egy volt képviselő, Ferenczi Mária úgy vélte, „a KBE tagjai a végtelenségig elmennek, ha így lehet feszíteni a húrt. A szülőknek és az intézmények dolgozóinak kell összefogniuk, hogy nyomást gyakoroljanak rájuk.”
Akadt olyan hozzászóló is, aki szerint a teljes testület felelős, és az új választás kiírása lehet a megoldás.
A fórum végén a polgármester ismét megszólalt:
„Tavaly négyszáz ember maradt hónapokra fizetés nélkül, most pedig 1700 gyermek étkeztetése került veszélybe. Hat ember játszik 17 ezer lakos akaratával. Ha kicsi lelkiismeret és tisztesség lenne bennük, már rég felálltak volna, vagy itt lennének az ülésen. Én újra és újra összehívom a testületet, mert ezt nem lehet így hagyni.”
A városvezetés közleményt ígért a további teendőkről. A szülők közben azt várják, lesz-e másnaptól meleg étel az óvodákban és az iskolákban, vagy marad a vajas kenyér. Varga Marina este a közösségi portálon bejelentette, hogy a képviselő-testület pénteken 10 órától ismét ülést tart a közétkeztetés ügyében. A bejegyzésben ezt írta: „Minden felelős képviselő jelenlétére számítok, 1700 Gyermek és közel 100 szociális gondozott étkeztetéséről kell döntenünk.”
Balmazújvárosban mindössze két percig tartott a szeptember 3-án 17 órára összehívott rendkívüli képviselő-testületi ülés. A legfontosabb napirend a gyermekek közétkeztetése volt, de döntés nem született, mert a Közösen Balmazújvárosért Egyesület hat képviselője ismét nem jelent meg, így a testület határozatképtelenné vált. A Városháza díszterme megtelt aggódó szülőkkel, sokan a folyosón vártak, és ugyanazt kérdezték: mi lesz másnaptól az óvodai és iskolai étkezéssel.
„Az óvodában ma mindössze vajas kenyeret kaptak a gyerekek. Az iskolában kisebb a baj, oda be tudunk csomagolni szendvicset, de közétkeztetés ott sincs”
– mondta egy édesanya a Cívishírnek. Hozzátette, hogy az óvodába élelmet nem vihetnek be, ezt tiltják az intézményi szabályok és a közegészségügyi előírások.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Történelmi rekord: egyetlen év alatt közel 1000 milliárddal gyarapodott a Mészáros család cégeinek értéke
Először szerepel a rangsorban ezermilliárd feletti becslés, tavaly még 627,5 milliárdnál tartott a csomag. A növekedés hátterében portfóliószintű eredményjavulás áll.
A Forbes közzétette a 25 legértékesebb magyar családi vállalkozás friss rangsorát, írja a Telex. A listán először jelent meg ezermilliárd forint fölötti becsült érték:
a Mészáros család vagyonát 1549,8 milliárd forintra teszi a lap.
A növekedés hátterében az áll, hogy tavaly szinte minden érdekeltségük jelentős eredményjavulást ért el. A becsült érték a 2024-es 627,5 milliárd forintról ugrott ekkorára. A Forbes összegzése szerint a nagy családi cégek többsége az inflációs válság és a recessziós félelmek idején is stabilan növekszik, a NER-közeli szereplők – köztük a Mészáros család – pedig messze kiemelkednek.
A Mészáros-érdekeltségek közül kiemelkedik az MBH Bank és az Opus Global Nyrt. Az utóbbihoz tartozik a magyar ellátás mintegy negyven százalékát lefedő energetikai portfólió (Opus Tigáz és Titász). Az Opus Global Nyrt. 48 milliárdos rekord adózott eredményt ért el, és 334 milliárddal növelte a tulajdonosok vagyonát. Az MBH Bankkal együtt közel 700 milliárd forintot tesznek ki a több mint harminc cégből álló portfólió összértékéből.
Íme az idei top 10 (a bővített lista a Forbes szeptemberi számában érhető el):
Mészáros Csoport (1549,8 milliárd forint); tulajdonos: Mészáros család
MPF Holding (501,8 milliárd forint); tulajdonos: Felcsuti család
Bonafarm csoport (400 milliárd forint); tulajdonos: Csányi család
Duna Aszfalt (234,4 milliárd forint); tulajdonos: Szíjj család
Gránit Pólus csoport (176,6 milliárd forint); tulajdonos: Demján Sándor örökösei
Hell Group Holding (175,2 milliárd forint); tulajdonos: Barabás család
Master Good (172,2 milliárd forint); tulajdonos: Bárány család
Jász-Plasztik (129,3 milliárd forint); tulajdonos: Kasza család
Budapesti Ingatlan (BIF) Nyrt. (piaci érték: 121,7 milliárd forint); tulajdonos: Schmidt–Ungár család
Kész Holding Zrt. (piaci érték: 102,4 milliárd forint); tulajdonos: Varga család
A lista hatodik helyén álló Hell Group Holding egy helyet javított a tavalyihoz képest. A cég a héten pert indított a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ellen. Állításuk szerint a TASZ „valótlan, pontatlan, félrevezető állításokat” közölt a Forbes ellen indított pereikről, amelyekben a jogvédő szervezet képviselte a magazint.
A Barabás család vállalata tavaly évek után újra felkerült a Forbes listájára. 2024 márciusában – több mint négy év után – döntés született a Fővárosi Törvényszéken a Hell tulajdonosai és a Forbes kiadója közötti polgári perben. Az energiaital-cég 2019-ben indított pert a leggazdagabb magyar milliárdosokat szerepeltető lista miatt, amelyen név szerint említették a Hell tulajdonosait. A jogerős, idén februári ítélet szerint a Forbes listáján megjelenhetnek a Hell-tulajdonosok nevei is. Ezt követően a Hell tulajdonosai tízmilliós sérelemdíjat, nyilvános bocsánatkérést és a róluk szóló tartalmak eltávolítását követelték a TASZ-tól.
A Forbes közzétette a 25 legértékesebb magyar családi vállalkozás friss rangsorát, írja a Telex. A listán először jelent meg ezermilliárd forint fölötti becsült érték:
a Mészáros család vagyonát 1549,8 milliárd forintra teszi a lap.
A növekedés hátterében az áll, hogy tavaly szinte minden érdekeltségük jelentős eredményjavulást ért el. A becsült érték a 2024-es 627,5 milliárd forintról ugrott ekkorára. A Forbes összegzése szerint a nagy családi cégek többsége az inflációs válság és a recessziós félelmek idején is stabilan növekszik, a NER-közeli szereplők – köztük a Mészáros család – pedig messze kiemelkednek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lengyel külügyminiszter Szijjártónak: Úgy tűnik, a másik csapatban játszol, Péter
A magyar külügyminiszter a pekingi díszszemlén Putyin, Hszi és Kim társaságában masírozott. A NATO/EU-vezetők közül rajta kívül csak Robert Fico tűnt fel.
„Úgy tűnik, a másik csapatban játszol, Péter” – írta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter ahhoz a fotóhoz, amelyen Szijjártó Péter a pekingi katonai parádén Kim Dzsongun, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin társaságában vonul, vette észre a Telex.
Szijjártó a díszszemle után a magyar–kínai gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalt Kínában. Szerinte Magyarország és Kína most a kétoldalú együttműködés rekordidőszakát éli, és a felek készen állnak ennek folytatására, a kapcsolatok további mélyítésére.
Kína tíz év után újra megrendezte a második világháború lezárását ünneplő katonai parádét. A pekingi Tienanmen téri ünnepségre a NATO- és az EU-tagok közül csak Szijjártó Péter és Robert Fico szlovák kormányfő ment el.
A magyar és a lengyel kormány Donald Tusk hatalomra kerülése óta nincs jó viszonyban, a kapcsolatot oda-vissza szólogatások jellemzik. Legutóbb heves szóváltás alakult ki a két külügyminiszter között, miután Szijjártó a Barátság vezeték elleni támadásról posztolt az X-en.
„Úgy tűnik, a másik csapatban játszol, Péter” – írta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter ahhoz a fotóhoz, amelyen Szijjártó Péter a pekingi katonai parádén Kim Dzsongun, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin társaságában vonul, vette észre a Telex.
Szijjártó a díszszemle után a magyar–kínai gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalt Kínában. Szerinte Magyarország és Kína most a kétoldalú együttműködés rekordidőszakát éli, és a felek készen állnak ennek folytatására, a kapcsolatok további mélyítésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
