A magyar pékházaspár sorra nyeri Angliában a díjakat - étcsokis, málnás, töltött croissant-jukat még a BBC is bemutatta
Az angliai MsBakery pékség két magyar tulajdonosa büszke a magyar gyökerekre. Készítenek régi, hagyományos magyar kovászos kenyeret, és árulnak kakaóscsigát, valamint túróstáskát is. De vannak náluk francia és olasz jellegű édességek, brownie-k, granola szeletek, cupcake-k, croissant-ok, muffinok, és folyton kísérleteznek újdonságokkal is, amikkel sikert sikerre halmoznak.
István a termelésért is felel, míg Márti a csodasütik és termékek megálmodója és készítője. Arról beszélgettünk velük, miért szeretnek elsősorban magyarokkal dolgozni, milyen kihívásokat tartogatott egy angliai vállalkozás elindítása, és hogyan hódították meg az angolok szívét.
- Hogyan kerültetek Angliába?
István: 2012 év végé fele költöztünk ki, odahaza a kereskedelemben dolgoztunk mind a ketten. Márti menedzser volt az Auchannál, én hasonlóan a Tescónál dolgoztam, de úgy éreztük, hogy nem nagyon jutunk egyről a kettőre. Rövid ideig éltem korábban már az Egyesült Államokban, volt némi tapasztalatom. Meg akartuk próbálni együtt, de Európában. A testvérem akkoriban már Londonban élt. Ő segített nekünk elindulni a külföldi életünkben. Az angol nyelvtudásunk miatt jöttünk Angliába, gazdasági okok miatt főleg, de nem is éreztük annyira jól magunkat otthon. Én indultam neki elsőre egyedül, a lányok csak kicsit később jöttek utánam.
- Milyen volt a kezdet?
Márti: István akkor teljes munkaidőben dolgozott egy nagy péküzemben, nekem pedig részmunkaidős munkám volt. Akkoriban kevesebbet tudtam vállalni, mert a lányunk még alsó tagozatos iskolás volt. Szerencsémre a férjem egyik kollégája ajánlott nekem egy fix állást a cupcake-es részlegre, ahol tortákat is készítettek. Nagyon örültem neki, és nem bántam meg, mert nagyon jól beleláttam milyen egy angliai vállalkozás mindennapja. Később a tulaj eladta egy nagyobb cégnek a vállalkozását, egy olyannak, amelynek több gyára is volt. Engem a kenyerekhez és a cukrászsütikhez vettek át, így mind a ketten a pékségbe kerültünk. Én eredetileg is pék vagyok, a férjem pedig a sok éves gyakorlatban szerezte meg a tudását. Három évet húztunk le így, ami megalapozta egy saját vállalkozás ötletét.
- Hogyan kerültetek el Bournemouth-ba?
István: London is nagyon klassz hely volt, de azt terveztük, hogy egy csendesebb kisvárosban szeretnénk inkább majd élni. A főváros sokkal drágább és zsúfoltabb, annak ellenére, hogy mi még egy szép zöldövezetben éltünk ott is, de váltani akartunk. Keresgéltünk. Szerettünk kirándulni is a szabadidőnkben, felfedeztük az országot. Ezért utaztunk el Bournemouth-ba is egy hétre nyaralni. Elsőre nagyon megtetszett a hely, aminek teljesen más a hangulata, mint a fővárosnak, mivel ez egy tengerparti, csendes kisváros. Már akkor javában tervezgettük, hogy saját pékséget akartunk nyitni, ezért mire ide költöztünk, már a céget is megalapítottuk.
A piacozás anyagilag nem érte meg, mert nagyon függött az időjárástól, mivel Angliában sokat esik az eső, és olyankor a vevők nem nagyon jöttek. De rutint szereztünk a vállalkozáshoz, a nevünkkel, a MsBakeryvel is megismerkedtek, így nem teljesen a nulláról kezdtük. Aztán sikerült a pékség igényeinek megfelelő üzletet kivennünk, ahol mind a ketten elkezdtünk azonnal dolgozni.
- Mi a titok, amivel sikeresek lettek Angliában?
Márti: Elég nagy bátorság egy akármilyen üzletbe belevágni, hiszen akkor csak saját magunkra számíthattunk, de szerencsére Angliában sok a támogatás az induláshoz a friss vállalkozóknak. A sikerünk titka abban rejlik, hogy a minőségben elöljárunk, és nagyon szeretjük, amit csinálunk, nagyon sok energiát tettünk bele. Évekig szabadságra sem mentünk emiatt, nem mertünk bezárni, annyira fontosnak tartottuk, hogy a vevők el tudjanak minket érni. A hétből hat napot dolgoztunk.
hogy boldogulunk, hogy minden hónapban fejlődtünk, és egyre több vásárlónk lett.
István: Nagyon jó minőségű alapanyagokkal dolgozunk, követjük a nemzetközi trendeket. Arra törekedtünk, hogy Bournemouth-nak is legyen egy magas minőségű, színvonalas választéka, mintha Londonban lennénk, itt is megkaphassák a vevők ugyanazt a termékskálát. Világszínvonalú cukrász termékeinkkel képviseljük Angliát, fent vagyunk a térképen, annak ellenére, hogy nagy a konkurenciánk.
- Miben vagytok ti a legjobbak?
István: A szaktudásban, mert a magyar munkaerőnél nincs jobb. Mindenki magyar az pékségünkben, összesen 13-an dolgozunk.
A munkakultúránk teljesen más, mint mondjuk az angoloké. Persze voltak már más nemzetiségű kollégáink is, de nehéznek bizonyult nekik az, ahogyan mi dolgozunk. Ez egy magyar pékség, mindig örülünk, ha magyar jelentkezőnk van, amikor munkatársat keresünk.
- Milyen az angliai életetek?
Márti: Közel lakunk a tengerparthoz, természetközeli, lassúbb életformát élünk, de mi ezt nagyon szeretjük. Friss a levegő, nagyokat sétálunk egy-egy strapás nap után a parton, kéz a kézben. Ez nagyon ki tud kapcsolni minket.
István: Bournemouth egy kedvelt úticél, szerintem elég városias, hogy minden elérhető legyen, ami kell, nem kell órákat utazni a munkahelyünkre. Ez az otthonunk.
- Nem gondoltatok arra, hogy hazaköltözzetek?
Márti: Soha nem mondjuk, hogy soha, de most már, hogy itt van egy jól működő életünk, nem gondolkodunk ezen. Itt vettünk lakást és üzlethelyiséget is. Mi jól érezzük magunkat Angliában, bár tudjuk, hogy sokan panaszkodnak rá, főleg az időjárás miatt. Mi elutazunk egy meleg helyre, ha kicsit sok a szürkeségből, ez feltölt minket egy jó időre. Itt azért annyira hideg sincs, a tenger mellett még rossz időben is jobb az ember kedve.
- Ezt a vállalkozást otthon is fel tudtátok volna építeni szerintetek?
Márti: Nem biztos, hogy belevágtunk volt Magyarországon. Nagy otthon a bürokrácia. Itt felvettünk egy kisebb indulótőkét kedvezményes kamatokkal, fél évig nem is kellett törlesztenünk, amikor elindultunk. Otthon láttam a hatóságok ellenőrzéseit, sokat büntettek, ha kellett, ha nem. Nagyon negatív volt, amit láttam magam körül, igazi szélmalomharcok voltak, sohasem éreztem, hogy bátran nyitnék egy pékséget.
Sőt, felajánlanak tanulási lehetőséget, induláshoz tőkét. Egy élelmiszervállalkozásnál, ha hibát találnak, segítenek kijavítani, nem büntetnek egyből, felhívják a figyelmet, sőt, képzést is adnak hozzá, ha kérsz. Nem szorongatnak meg, tényleg nagyon toleránsak és segítőkészek. Nagyobb itt a bizalom, sokkal rugalmasabbak a hatóságok, ez nagy segítség egy totál kezdő vállalkozásnak egy idegen országban.
- Hányféle terméketek van, mik a specialitásaitok?
István: Kezdetben csak kettesben dolgoztunk, és egy kollégánk volt az üzletben, aki az eladónk. Csak pár kenyerünk volt, naponta 5-6-ot sütöttünk, mert akkor még a kemence nem volt bekötve. Rendes otthoni, házi sütőnk volt kettő, és azokban ment a gyártás.
Márti: A kezdetek kezdetén főleg sütiket készítettünk, főleg brownie-kat, granola szeleteket, cupcake-ket, répatortát, amikről tudtuk, hogy az angolok is szeretik, mert ők elég válogatósak, vagyis nem sokféle sütit ismernek, nehéz velük újakat megismertetni.
- Hogyan indult ez fejlődésnek?
Márti: Egyre többen jöttek be megkóstolni, követték az illatokat az utcán. Amikor beindult a nagy kemencénk is fél év múlva, nőtt a választékunk. Akkoriban István is teljesen bekapcsolódott ebbe a munkába, mert addig főállásban máshol dolgozott. Akkorát ugrott termelésünk, gyártottuk, amit csak kellett.
István: Most már mindennap a másnapi termékeket készítjük elő, amik éjjel a hűtőben pihennek egyet. Megvan a megfelelő szakember a tortákhoz, a levestésztákhoz, a kenyerekhez. Általában napi 4-5 féle kenyér van a kínálatunkban, van olyan, ami minden nap van, de minden nap kerül valami más is a választékba. Szezonszerűen is sütünk kenyereket, mint a sütőtökös, céklás, ami mostanában népszerű, de negyedévente biztosan cserélgetjük a kínálatot. Naponta 15 fajta péksütemény készül, a croissant-ok nagyon mennek. Van a cruffin nevezetű töltött finomságunk, ami a croissant és a muffin keveréke.
Márti legújabb projektje, hogy minden szombaton magyar termékeket készít, amit egy hónapja kezdtük el, és nagyon népszerűek.
Márti: Most hétvégén például képviselőfánk lesz és rétesek. Múlt héten mákosgubatorta, kakaóscsiga és többféle pogácsa készült. Volt már túróstáska, lekváros bukta, de lesz majd pozsonyi patkó és piték is, sorra kerül majd minden klasszikus. Azt vettem észre, hogy a magyarok nagyon ki vannak éhezve a mákra és a túróra, van, hogy el kell tennem a pult alá néhányat, nehogy csalódottak legyenek, hogy már nincs, mert olyan gyorsan fogy el minden. Ezen a környéken közel 2000 magyar él, de jönnek más kelet európai országokból származók is vásárolni, nekik is nagyon ízlik minden.
- Hogyan jött, hogy belevágjatok a versenyekbe?
István: Egy ismerősömtől hallottam erről, akik már többször beneveztek. Akkor gondoltam, hogy egyszer mi is megpróbálhatnánk. A legelső kenyeres versenyünket meg is nyertük, 2018-ban, az Overall Einner of World Bread Awards-on egy francia parasztkenyérrel indultunk. Elhoztuk a verseny nagydíját, egy évvel az üzlet nyitása után, ami hatalmas népszerűséget adott a pékségnek, és önbizalmat nekünk, hogy tovább versenyezzünk.
- Mi kell ehhez, hogy valaki benevezhessen?
István: Nyilván mi a profik között indultunk, de vannak amatőr házipék kategóriák is. Van egy bizonyos nevezési dj, de tulajdonképpen bárki indulhat. Nem minden évben indultunk, de gyakorta kapunk jó helyezést. A legutóbbi nagy verseny, a Baking Industry Awards Winner for New Bakery Product of The Year, az egész angliai sütőipart lefedte, a nagy multicégekkel együtt. Idén és tavaly is nyertünk. Ez hatalmas kihívás volt, hiszen a nagy cégek hatalmas pékségekkel indultak. Idén a Baking Industry Awards-on, 2024 új terméke kategóriában nyertünk a kimcsis-füstöltsajtos medvetalpunkkal. Én készítem a házi kimcsit ehhez.
Tavaly ugyanezt a kategóriát nyertük a kocka alakú croissant-unkkal. Ezt a terméket pár éve láttam meg a nemzetközi trendben, egy svéd pékmester találta ki, ez nagyon megtetszett. Úgy gondoltuk, ezt mi is meg tudjuk csinálni, és bevontuk a terméklistánkra. Ezzel az étcsokis, málnás, töltött finomságunkkal aztán nyertünk is tavaly. Ezek országos győzelmek, így bekerültünk a BBC-be is ezzel a hírrel, kijöttek az üzletünkbe forgatni, bemutatták a nyertes termékünket, sőt a műsorvezető meg is kóstolta, így egész Anglia hallott rólunk.
- Vannak, akik kifejezetten a pékségetek miatt mennek Bournemouth-ba?
István: Abszolút úticél lettünk, ha valaki erre jár, mindenképp benéz hozzánk. Pont ma reggel találkoztunk egy birminghami magyar családdal, aki ide jöttek őszi szünetre, mondták, hogy ez volt a terv, hogy hozzánk is bejönnek enni valamit. De jönnek sokan Londonból, és akik otthonról kirándulnak erre, azok is betérnek hozzánk. A díjak, amiket eddig nyertünk, reklám és visszajelzés, hogy jó úton járunk a pékséggel. Nagy megtiszteltetés volt idén, hogy otthonról felkértek minket, a Kenyérlelke fesztiválosok zsűrizni augusztus 20-án. Jó pár éve mindig elmegyünk, és nagyszerű ezt látni, hogy ennyien sütnek finom kenyereket.
- Az angolok szívét mivel szereztétek meg?
Márti: Nekik a francia és az olasz jellegű édességek jönnek be, bár őket nagyon nehéz volt megnyerni. Köztudottan bizalmatlanok az új ízekkel kapcsolatban, igazából ezt már a piacozáskor észrevettem. Dicsérgették, hogy milyen szépek a termékek, de nem merték megkóstolni. Az idősebbek inkább vásároltak, és ez a helyzet itt a boltban is. A fiatalok nem annyira kíváncsiak. Szerencsére a hírnevünk miatt most már bármilyen ötletünk van, bármit megkóstolnak a vásárlóink, mindent el tudunk adni, de sok idő volt, amíg ezt elértük.
- Volt olyan pillanat, hogy feladjátok, hogy lehetetlen?
István: Soha nem volt. Valamilyen B-tervünk mindig volt, mind az üzlettel, mind az életünkkel.
Márti: Mondhatnám, hogy egyre jobban emelkedik a megbecsülésünk. Azért sem gondoltunk erre, mert amit eddig itt láttam más munkahelyeken, az meggyőzött, hogy mi ezerszer jobbak vagyunk. Ezeket mutatják az eddig elért szakmai eredményeink is.
- Vannak terveitek a jövőre nézve?
Márti: Most a legújabb ötlet, hogy workshopokat szervezzünk háziasszonyoknak. Ehhez most mind a kettőnknek nagy kedve lenne, nagyon izgalmas terv, amibe nagyon szeretnénk belevágni. Vannak körülöttünk más magyar vállalkozók is, velük is szoktunk együttműködni, segítjük, ajánljuk egymást. Ha van felkérés, magyar rendezvényeken is részt veszünk, sőt István lesz az itteni magyariskolában a Mikulás is idén, amihez mi visszük majd a finomságokat.
- Mondhatjuk, hogy nektek bejött az élet?
Márti: Szeretjük, ahol élünk és a munkánkat is. Nagyon jók a visszajelzések, sok az elégedett vásárlónk, szeretjük, ha dicsérnek minket. Az angolok befogadtak minket, és segítettek, hogy az életünk elindulhasson. Most, hogy egy sikeres vállalkozást építettünk fel, amiket az elnyert díjaink is igazolnak az évek alatt, bebizonyítottuk, hogy megérte nekünk is és nekik is a kölcsönös bizalom.
Nagyon örülünk, hogy Magyarországról is egyre többen érdeklődnek utánunk, sőt, meglátogatják a boltunkat, és hogy a sikereinkkel, életünkkel példát mutathatunk másoknak, akik viszik a hírünket tovább.
