News here
hirdetés

HÍREK

„A magyar egészségügy az utóbbi évtizedek legnehezebb szakaszát éli” - közös nyilatkozatban figyelmeztet a MOK és a MESZK

12 pontos javaslatcsomagot állítottak össze a helyzet javítására, amely tartalmazza többek között a járványkezelés megváltoztatását, a bérek emelését és az ügyeleti rendszer problémáinak megoldását.

Link másolása

hirdetés

12 pontos javaslatcsomaggal állt elő a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). Írásuk elején

leszögezik, hogy a magyar egészségügy az utóbbi évtizedek legnehezebb szakaszát éli.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a Covid-19 pandémia kettős nyomás alá helyezte az egészségügyet, mint állítják.

Véleményük szerint a szolgálati jogviszonyt létrehozó törvény a szakmától idegen, túlságosan katonás szemléletű. Nehezményezik azt is, hogy elmaradt a kellő nagyságú – az orvosokéhoz hasonló megbecsülést kifejező – szakdolgozói bérfejlesztés, ami az ellátórendszeren belül tovább fokozta a feszültségeket.

Felróják a kormánynak, hogy – kerülve a politikailag kockázatos lépéseket – késve hoztak meg korlátozásokat, és összességében is elégtelennek tartják a járványkezelést. Következményként és a további bajok okaként egyaránt említik a magánegészségügy megerősödését, ami jelentős munkaerőt szív el az állami szférától.

„Az egészségügyben dolgozók rendkívül sokat szenvedtek a járvány alatt. Szükségtelenül ki voltak téve a vírusnak, szembesültek a lakosság támadásaival, rendkívüli munkaterheléstől szenvedtek, és továbbra is alulfizetik és alulértékelik őket. Ha a kormányok továbbra is halogatják az egészségügyi munkaerőbe való befektetést, az mindenhol az egészségügyi rendszerek rovására megy”

– foglalja össze véleményét a két szakszervezet.

hirdetés

A MOK és a MESZK javaslatai a következők:

1. A szakdolgozók bérének érdemi emelése az orvosok béréhez arányaiban illeszkedő módon.

Ez növeli a szakdolgozók társadalmi megbecsülését és biztosítja az utánpótlást.

2. Kiszámítható jövőkép az egészségügy minden dolgozója számára, ehhez szakdolgozói életpályamodell bevezetése.

3. A járványkezelés eddigi gyakorlatának szakmai szervezeteket bevonó elemzése.

Fontos, az őszinte, szembenéző és nyilvános elemzés a hibák feltárása, és jövőbeni elkerülése érdekében.

4. Szükség van a járványkezelés adatainak széleskörű nyilvánosságra hozatalára, úgy a lakosság járványtudatosságának javítása, mint a megalapozott szakmai döntések meghozatala érdekében.

5. A közegészségügyi – járványügyi rendszer szervezeti megerősítése, az ÁNTSZ eredeti szervezetének és jogosítványainak visszaállítása.

6. Az egészségügy depolitizálása, szakpolitikai kérdésként kezelése. A szakmai intézmények döntéseire nem nehezedhet politikai utasítás, nyomás.

7. Az ellátórendszer szerkezetének és finanszírozásának hozzáigazítása a megváltozott szükségletekhez és szakmai, tudományos fejlődéséhez. Az elkerülhetetlen financiális és szerkezeti átalakítás transzparens előkészítése, a titkosított reformtervek publikussá tétele.

8. Az új finanszírozási és szabályozási rendszernek az értékalapú egészségügy elvein kell alapulnia, beleértve a minőségkontroll elindítását és a protokollok és minimumfeltételek megújítását és naprakészen tartását.

9. Az ügyeleti rendszer és az ügyeleti bérezés rendbetétele a folyamatos betegellátás érdekében, mind az alapellátás, mind a kórházi ellátás terén, a MOK és a MESZK által javasolt elvek érvényesítése.

10. A műszak átadás-átvétel idejének anyagi ellentételezése a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára.

11. A 13. havi cafeteria és illetményrendszer bevezetése a szakdolgozók körében. Továbbá az egészségügyi ágazati gyógyszer program elindítása: akik egy életen át gyógyítottak, ápoltak, beteget láttak el, nyugdíj után ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják kifizetni a gyógyszereiket.

12. A közfinanszírozott és a magánegészségügy szabályozott együttműködését kell megvalósítani. Egy, közös egészségügyre van szükségünk, a közellátás megfelelő szinten tartásával, a köz- és magán jól szabályozott, egymást segítő együttműködésével.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Havi 24 millió forintot keres a Puskás Akadémia iráni támadója
Sahab Zahedi az orosz-ukrán háború miatt költözött Magyarországra, ahol hosszabbított csapatával.

Link másolása

hirdetés

A labdarúgó NB I. egyik, ha nem a legjobban fizetett játékosává lépett elő Sahab Zahedi az ukrán tribuna.com értesülései szerint, amiről itthon a Blikk adott hírt.

A lap Viktor Vacko újságíró nyilatkozatát idézi, aki részleteket árult el a perzsa támadó magyarországi szerződéséről. A szakértő úgy fogalmazott: „Sahab a Puskás Akadémia történetében rekordot jelentő szerződést kapott, az egyik legnagyobbat a magyar labdarúgásban”.

Zahebi közel 800 ezer eurót (320 millió forint) fog keresni ebben a szezonban, ez több mint 60 ezer euró (24 millió forint) havonta.

A Zorja Luhanszktól érkezett 26 éves Sahab Zahedi az orosz–ukrán háború után igazolt hazánkba, és az elmúlt idényben 8 mérkőzésen 4 gólt szerzett a felcsúti együttesben, ami nem kimagasló eredmény egy csatártól. A német Transfermarkt által 1 millió euróra (400 millió forint) értékelt támadóra szüksége van a hazai bajnokságban bronzérmes klubnak, mert a Puskás július 21-én már nemzetközi kupameccset játszik. Az Európa-konferencialigában a portugál Vitória SC-hez látogat két hét múlva a csapat.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Lemondott az egészségügyi és a pénzügyminiszter Nagy-Britanniában, veszélyben a kormány
Alakul a kormányválság: mindkettejük bizalma megrendült Boris Johnsonban.

Link másolása

hirdetés

Lemondott kedden Rishi Sunak brit pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter; mindketten a kormányfő, Boris Johnson iránti bizalmuk megrendülésével indokolták döntésüket.

A BBC szakértője, Chris Mason úgy fogalmazott: „Aminek ma este tanúi vagyunk – percről percre a szemünk előtt lejátszódva – az a kormány esetleges összeomlása.”

A lap egy másik politikai szerkesztőjének, Nick Wattnak pedig Johnson egyik legközelebbi szövetségese azt nyilatkozta:

„Holnap ilyenkor mindennek vége lesz. Egyetlen miniszterelnök sem élheti túl két magas rangú miniszter ilyen lemondását.”

A liberálisok és a Munkáspárt vezetői már fel is szólították Johnsont a lemondásra. A Labour elnöke, Keir Starmer azt mondta: „Egyértelmű, hogy ez a kormány most összeomlik.”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Ha azt hitted, már nem lesz rosszabb: a 410 forintot nyaldossa az euró estére
A magyar fizetőeszköz egyetlen nap alatt 1,2 százalékot veszített értékéből.

Link másolása

hirdetés

A magyar forint fekete napja a mai – nem túlzás ezt állítani, hiszen azok után, hogy napközben rekordon, 405 forinton állt egy euró, estére újabb, vaskos történelmi mélypontot ért el a magyar fizetőeszköz. Ugyanis

délutánra 409 forint fölé emelkedett az árfolyam.

Ez 1,2%-os gyengülést jelent a magyar deviza szempontjából mindössze egy nap alatt, miközben a régióban a lengyel zloty árfolyama 0,6%-kal csökkent, a cseh korona pedig stagnált. A háború kitörése óta a forint 14,5%-kal gyengült az euróval szemben, miközben a lengyel zloty 4,5%-kal, a cseh korona pedig csak egy százalékkal – írja a Porfolio.hu.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Jóváhagyta az euró bevezetését Horvátországban az Európai Parlament
Az árakat szeptember 5-étől már kunában és euróban is ki kell majd írni.

Link másolása

hirdetés

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén támogatta, hogy Horvátország huszadik országként csatlakozzon az euróövezethez január elsején - közölte az uniós parlament kedden.

A 539 szavazattal, 45 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott EP-jelentés szerint Horvátország teljesíti az euró jövő év eleji bevezetésének összes feltételét.

Az EP-képviselők a jelentésben megjegyezték: a horvátországi árak szintje az euróövezethez való csatlakozáskor már nagyobb mértékben hasonlít a többi eurózóna-tagéhoz, mint más tagállamoké a csatlakozásuk idején. Ennek ellenére az Európai Parlament folyamatos erőfeszítést vár a horvát kormánytól, hogy a további árkonvergencia fenntartható módon valósuljon meg, és hogy az euró bevezetése ne vezessen mesterséges áremelkedéshez.

Az EP álláspontját most továbbítják a bevezetés véglegesítéséről döntő eurózóna-tagoknak - tájékoztatott az uniós parlament.

A folyamat azzal zárul majd, hogy az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően, várhatóan még júliusban az euró horvátországi bevezetéséhez szükséges három jogszabályt fogad el. Megállapítják azt az árfolyamot is, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik.

Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell majd írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben.

A kunát - az euró hivatalos bevezetésének időpontjától - költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.

hirdetés

Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az "euróövezet előszobájának" tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában vezették be az eurót.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: