HÍREK
A Rovatból

A leghíresebb pszichológiai kísérletek, amelyek azt bizonyítják, hogy a tudatalattink irányít minket

A zenélő mozgólépcső rávesz a mozgásra, és sokan embert is ölnének, ha főnökük kérné rá őket.
BoredPanda, Fotók: Pixabay - szmo.hu
2017. november 29.


Link másolása

Bored Panda összeállította a múlt században elvégzett leghíresebb pszichológiai kísérletek listáját. Az eredményekből kiderül, hogyan működik a tudatalattink, és az is, hogy talán nem is annyira irányítjuk tudatosan a cselekedeteinket, mint amennyire azt gondoljuk...

A zongoralépcső

A Volkswagen szerette volna bebizonyítani, hogy az emberek jobbá tehetők, ha a mindennapos, unalmas feladatokat mókásabbá tesszük. Ezt a kísérletet Stockholmban végezték. Zenélő billentyűkre cserélték a lépcsőket egy metróállomáson. Arra voltak kíváncsiak, rá tudják-e venni így az embereket, hogy az egészségesebb megoldást válasszák a mozgólépcső helyett. Az eredmény: aznap az emberek 66%-a inkább a zenélő lépcsőt választotta. Elvégre a szívünk mélyén mind gyerekek vagyunk!

A Milgram-kísérlet

Ezt a kísérletet 1961-ben végezte el Stanley Milgram pszichológus. Azt akarta mérni, mennyire hajlamosak az emberek engedelmeskedni a feletteseiknek akkor, ha a parancs végrehajtása nyilvánvalóan ártalmas másoknak. A kísérlet alanyainak azt mondták, hogy ők tanárok, akik egy elektromos szerkezetet irányítanak. Az eszközzel áramütést mérhetnek a másik szobában, számukra láthatatlanul elhelyezett tanulóra, valahányszor helytelen választ ad. A tanulók, akik szándékosan rossz válaszokat adtak, úgy tettek, mintha a (mímelt) áramütések hatására óriási fájdalmat élnének át. Az áramütés intenzitását minden rossz válasznál növelték. Bár a kísérleti alanyok egy idő után általában szóvá tették ellenérzésüket, a legtöbben folytatták az áramütéseket, ha egy felettesként fellépő személy erre biztatta őket. Az alanyok 65% elment egészen a 450 voltos, halálos dózisig.

A kísérlet eredménye, hogy a legtöbb ember valószínűleg követi a felettesei parancsait, akkor is, ha emiatt meghal egy ártatlan ember. A hatalomnak való engedelmességet pedig gyerekkorunkban nevelik belénk.

Hegedűs a metróban

2007. január 12-én Joshua Bell hegedűművész kiállt egy washingtoni metróállomásra hegedülni. 45 percig játszott, hat klasszikus számot adott elő az 1713-ban készült Stradivari hegedűjén. A több ezer járókelőből csak hatan álltak meg hallgatni, húszan pedig dobtak neki pénzt, de megállás nélkül tovább mentek. Néhány gyerek ugyan megállt volna hallgatni, de a szüleik továbbvonszolták őket. Bell 32 dollárt (kb. 9000 forint) gyűjtött össze. Három nappal korábban a bostoni Symphony hallban játszott, ahol egy jegy 100 dollárba került (kb. 27 000 forint). A kísérlet megmutatta, mennyit számít a kontextus, a tálalás abban, hogy hogyan értékelünk valamit.2

Osztálykülönbség az osztályban

1968-ban, Martin Luther King meggyilkolása után Jane Elliott tanárnő szerette volna megvitatni az osztályával a diszkrimináció, rasszizmus és előítélet témáját. A beszélgetés nem vezetett eredményre, mivel olyan környéken éltek, ahol a gyerekek nem találkoztak kisebbségekkel. Ezért Ms. Elliott egy kétnapos „kék szeműek / barna szeműek” kísérletbe kezdett. A kék szeműek egy napig megkülönböztetett bánásmódban részesültek, pozitív megerősítést kaptak, hogy felsőbbrendűnek érezzék magukat a barna szeműekkel szemben. Másnap a kísérletet megfordították, akkor a barna szeműek kapták a támogatást.

Mindkét esetben a kiemelt csoport tagjai lelkesebben vettek részt a munkában, gyorsabban és pontosabban válaszoltak a kérdésekre, és jobban teljesítettek a számonkérésekkor.

A karambol-kísérlet

Loftus és Palmer 1974-es „karambol-kísérlete” azt akarta bizonyítani, hogy a kérdések megfogalmazása befolyásolja, hogy a résztvevők hogy emlékeznek vissza bizonyos eseményekre. Az alanyoknak diaképeket vetítettek egy karambolról. Ezután több csoportra osztották őket és a balesetet okozó autó sebességéről kaptak kérdést más-más megfogalmazással. Például: „A karambolt okozó autó mekkora sebességgel csapódott/ütközött/koccant a másik autónak?”

Az eredmény szerint a választ befolyásolta, hogy a kérdés hogy volt megfogalmazva. Azok, akiknek a „becsapódott” szó szerepelt a kérdésben, sokkal magasabbra becsülték a kocsi sebességét, mint azok, akiknél csak „koccant” az autó.3

A füsttel teli szoba kísérlete

A résztvevőket megkérték, hogy üljenek le egy asztalhoz, és töltsenek ki egy kérdőívet. Eközben a szobába füstöt engedtek. Az alanyok 75%-a azonnal kiment a szobából, hogy szóljon valakinek a füst miatt. Ezután a következő csoportba beültettek két színészt, akiknek azt mondták, viselkedjenek úgy, mintha nem történt volna semmi. Ekkor a kísérleti alanyoknak csupán 10% állt fel a füst hatására, hogy cselekedjen. 10 emberből 9 zavartalanul folytatta a munkát akkor is, amikor már csípte a füst a szemüket. A kísérlet jól megmutatta, hogy az emberek lassan (vagy egyáltalán nem) reagálnak a vészhelyzetekre, ha vannak köztük passzív egyének.

A Kitty Genovese-ügy

Tulajdonképpen ez az előző jelenségnek még durvább bizonyítéka. Kitty Genovese megölése nem kísérlet volt valójában, hanem valódi gyilkossági ügy. A hölgyet a lakása előtt szúrták halálra, amit egy csomó járókelő végignézett anélkül, hogy közbelépett volna, vagy értesítette volna a rendőröket, mentőket.

Bibb Latané és John Darley az eset kapcsán mutatott rá az úgynevezett „Járókelő-effektus” (a bámészkodók nagyobb eséllyel avatkoznak közbe, ha kevés tanú van vagy egyáltalán nincs ott más), és a társadalmi befolyás működésére (egy csoport tagjai a többiek viselkedése alapján döntik el, hogyan viselkedjenek).

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Eltörölnek egy munkaszüneti napot, rögtön kiment tüntetni 50 ezer ember Dániában
A szakszervezetek nem támogatják, hogy egy nappal többet kelljen dolgozni a Nagy Imádság Napjának eltörlésével. A kormány a védelmi kiadásokat növelné a plusz bevételből.

Link másolása

Legalább 50 ezren tüntettek vasárnap Koppenhágában, mert megszüntetnek egy ünnepnapot - írja a Reuters alapján a 444.hu.

A megmozdulást az ország legnagyobb szakszervezetei szervezték, amelyek ellenzik a Nagy Imádság Napjának eltörlését, melyet 1686 óta ünnepelnek a helyi keresztények a húsvétot követő negyedik pénteken. A szervezők szerint ez volt az utóbbi több mint tíz év legnagyobb megmozdulása Dániában.

A balközép Szociáldemokrata Párt, a Mérsékelt Párt és a jobbközép Liberális Párt kormánykoalíciója döntött úgy, hogy egy nappal többet kell dolgozni, hogy így növelni tudják a védelmi költségvetés keretét.

A kormány terve, hogy három év alatt teljesítsék a NATO 2030-as célját, és a GDP két százalékára emeljék a védelmi kiadások mértékét.

Az ehhez szükséges pénzt az ünnepnap eltörlésével és a nagyobb adóbevétellel akarják összeszedni. Bár az elemzők szerint nem biztos, hogy ez az intézkedést hosszú távú megoldást jelentene, a kormány kitart.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Videó: Élőben tudósított egy török tévéstáb, amikor összedőlt mögöttük egy épület
A riporter és az operatőr is pánikszerűen futásnak eredt, miközben a ház hatalmas robajjal összedőlt mögöttük.

Link másolása

Éppen élőben tudósított egy török tévéstáb földrengésekről, az ország délkeleti részén fekvő Malatyából, amikor egy utórengést követően összedőlt mögöttük egy épület - írja a BBC.

A döbbenetes felvételen látható, ahogy a riporter a kamerába beszél, majd

ő és a stáb is futásnak ered, miközben a háttérben hatalmas robajjal össze dől az épület.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, több erős földrengés volt Törökország déli és Szíria északi részén. Eddig 1121 halálos áldozatot jelentettek Törökországból, 780-at pedig Szíriából. Körülbelül 5400-an sérültek meg Törökországban, kétezren Szíriában - írja a BBC.

Rengeteg épület összedőlt, a hatóságok jelenleg is túlélőket keresnek a romok között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Elképesztő pusztítást végeztek a földrengések Szíriában és Törökországban
A katasztrófának már közel kétezer halálos áldozata van. Több ezer épület dőlt össze mindkét országban, jelenleg is keresik a túlélőket a romok között.

Link másolása

Ahogy arról már több cikkben is beszámoltunk, több erős földrengés volt Törökország déli és Szíria északi részén.

A török katasztrófavédelem, az AFAD adatai szerint helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében 7,8-as erősségű földrengés következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű rengés követett. Órákkal később Kahramanmaraş tartományt egy újabb 7,5-ös erősségű földrengés rázta meg Elbistan közelében.

Eddig 1121 halálos áldozatot jelentettek Törökországból, 780-at pedig Szíriából.

Körülbelül 5400-an sérültek meg Törökországban, kétezren Szíriában - írja a BBC.

Rengeteg épület összedőlt, a hatóságok jelenleg is túlélőket keresnek a romok között.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint a mostani a legsúlyosabb természeti katasztrófa az 1939-es erzincani földrengés óta,

amelyben tízezrek vesztették életüket Kelet-Törökországban. A rengések következtében legalább 2818 épület omlott össze, miközben eddig 2470 embert már kiszabadítottak a romok alól. A mentési munkálatokban mintegy 9 ezer ember vesz részt, de számuk folyamatosan növekszik.

Rengeteg ország ajánlotta fel a segítségét: többek között Németország, Csehország, Románia, Szerbia és az Egyesült Királyság is mentőegységekkel, illetve eszközökkel segítik a két országot.

Szijjártó Péter bejelentette, hogy még hétfőn elindul Törökországba az az ötven fős, hat orvost is soraiban tudó kutató-mentő alakulat, amely az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinálásában jött létre. A külügyminisztériumnak egy olyan magyarról van tudomása, aki katasztrófa sújtotta területen tartózkodik, vele tartják a kapcsolatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:



Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET: