Sorra kerülnek fel a közösségi oldalra a főként magánlaborokban elvégzett antitest-vizsgálatok eredményei. Ezek az IGG-t, az immunoglobulinok szintjét mutatják a koronavírus elleni oltások után. Ez az érték a vírus tüskefehérje ellen termelődött ellenanyag-szintjét jelöli.

Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvos azt mondta az RTL Híradónak:

"Én egy magánlaboratóriumban dolgozom, ahol többek között az ilyen jellegű vizsgálatok nyilvánvalóan bevételi szempontból lényegesek, és magam ellen beszélek, de NEM javaslom azt, hogy mindenki az oltás ellenőrzése céljából ilyen vizsgálatokat végezzen folyamatosan, felesleges".

A szakemberek sem tudják még, van-e összefüggés a magasabb antitestszám és a nagyobb vagy épp hosszabb ideig tartó védettség között. Még most folynak vizsgálatok annak kiderítésére, hogy az ellenanyag hogyan, meddig véd.

"Az a baj, jelen pillanatban nem tudjuk biztonsággal meghatározni, hogy az immunoglobulin-meghatározások, így az IGG meghatározás tükrözi-e ezt, hogy ő védett, illetve, ha ő védett, akkor kicsit védett vagy nagyon védett" - mondta.

Félév, egy év után lesz majd lehetőség arra, hogy az egyes vakcináknál megmondják, hogy mennyi ideig nyújtottak védettséget. Nem mindegy az sem, hogy milyen antitestet vizsgálnak. Vannak komoly, költséges vizsgálatok is, amik pontosabb értékeket tudnak adni. A piacon kapható tesztek is eltérőek, még a mértékegységek is változóak - mondja a szakember.

Úgy véli, hogy az oltásoknál a második vakcina beadását követő 10-14 nap után szinte biztosan kialakul valamilyen védettség. De ezt szerinte fölösleges egyénileg ellenőriztetni.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

A számokat méricskélni Rusvai Miklós víruskutató szerint sem érdemes. Úgy véli, hogy ezeket a számokat méricskélni nem érdemes, hogy az 615 vagy 5314. Az számít, hogy 50 feletti értéket kapunk vagy 50 alatti értéket.

A tisztifőorvos szerint pedig az se aggódjon, akinek nem mutattak ki ellenanyagot, mert nagyon is lehetséges, hogy a sejtes immunitása a háttérben működik, ő védettnek minősül.

Boldogkői Zsolt virológus szerint az biztosnak látszik, hogy akinek van antitestje, az valamennyire védett a vírussal szemben: "Hogy ezzel az információval mit kezdjen, az megint más kérdés, mivel nem tudjuk pontosan még ha védettek is vagyunk, ha elkapjuk a vírust, akkor képesek vagyunk-e továbbadni, ezek az információk még nem bizonyosak. Ezért ebben az esetben is tartsuk be a különböző óvintézkedéseket."

Az Amerikai Járványügyi Hivatal csütörtökön kiadott útmutatása szerint

A CDC tájékoztatása szerint

- írja a Reuters.

Ezek az enyhítések azokra vonatkoznak, akiket már teljesen beoltottak: tehát kétdózisú vakcinák esetében a második dózis után két héttel, míg az egydózisú Janssen-vakcina esetében az oltás után két héttel.

Ugyanakkor a CDC azt is mondja, hogy a teljesen beoltott embereknek továbbra is maszkot kell viselniük, ha azt a szövetségi, állami, helyi törvények előírják, és be kell tartaniuk a vállalkozások előírásait és a munkahelyi útmutatásokat is. Illetve a hivatal továbbra is azt ajánlja, hogy a beoltott emberek is viseljenek maszkot például a repülőgépeken és vonatokon, valamint a repülőtereken, a tranzitállomásokon, a tömegközlekedésben, valamint kórházakban és az orvosi rendelőkben.

Kemenesi Gábor virológus a hírre reagálva a Facebook-oldalán azt írta, végre megérkezett a válasz arra, hogy lesz-e még valaha maszk nélküli életünk.

Nemrég hallhattunk azokról a tesztekről, amelyek az mRNS vakcinák esetében mérték fel a tünetmentes fertőződés lehetőségét, amely a második vakcinát követően 90%-kal csökkent. Azonban nagyobb mintaszámon, eltérő közegekben, munkakörülmények közt nem volt teljes a kép. Az újabb adatok rendkívül pozitívak, munkakörnyezet függvényében 0,05-0,9%-os a vírussal való fertőződés esélye" - írja posztjában a virológus, aki szerint

és a tegnapi napot, amikor a CDC ezt a szabályozást léptette életbe, "felírhatjuk a járvány történetének könyvébe".

A teraszok nyitása óta itthon is még inkább felmerül a kérdés, szükség van-e továbbra is a kötelező szabadtéri maszkviselésre, hiszen ott a fogyasztó vendégek számára nem előírás, néhány méterre tőlük, az utcán azonban igen. Duda Ernő virológus lapunknak korábban azt nyilatkozta: egyelőre nem tartja indokoltnak a szabály eltörlését.

– nyilatkozta a Szeretlek Magyarországnak, hozzátéve: igaz, hogy meleg és száraz időben valóban kevésbé terjed a vírus, ha azonban jön egy hűvösebb, esősebb időszak, ez a tendencia máris megfordul.

Több végzős diák lemaradt az érettségiről azért, mert koronavírus-fertőzött volt, vagy karanténban kellett maradnia. De arra is volt példa az egyik vizsgázó szerint, hogy sokan éppen azért, mert nem akarták bukni az érettségit és vele együtt az egyetemi felvételit, fertőzötten mentek be vizsgázni.

– nyilatkozta Csatár Eszter az ATV Híradónak.

A lány barátnője emiatt nem tudott részt venni két emelt szintű vizsgáján, emiatt az érvényes érettségitől és az egyetemi felvételitől is elesett.

Cseke Eszter petíciót indított, hogy a karanténba került érettségizők pótnapon vizsgázhassanak. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár korábban ugyanis azt mondta, hogy akik most megfertőződnek és emiatt nem tudnak érettségizni, azok legközelebb októberben vizsgázhatnak a pótérettségin.

Az ADOM Diákmozgalom már januárban felhívta a figyelmet erre a problémára.

– jelentette ki Schermann Fruzsina, az Adom diákmozgalom szóvivője.

Orbán Viktor hosszan beszélt a koronavírus elleni oltásról péntek reggel a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök elmondta, 944 ezer olyan regisztrált van, aki még nem vette fel az elérhető vakcinát, Orbán szerint olyanra várnak, ami nincs. Most pedig a Pfizer oltóanyagából nincs elég.

A miniszterelnök elmondása szerint átlagosan hetente 330 ezer adag érkezik a Pfizertől, ebből általában 180-185 ezret második oltásra kell felhasználni.

Most a 16-18 éveseknek tették félre az első oltásra szánt adagokat, de ha az ő kampányoltásuk lezajlott, hetente 150 ezren kérhetnek majd Pfizert, ennyi jut a következő hetekben Orbán szerint. Arról is beszélt, hogy bár még nem lehet tudni, hogy kell-e harmadik oltás ősszel, a kormánynál már felbecsülték, hogy mennyi tartalékra van szükség, a szükséges megrendeléseket leadták.

Falus Ferenc a Facebook-oldalán reagált a miniszterelnök szavaira.

- fogalmazott a volt országos tisztifőorvos.

Mint megírtuk, Orbán Viktor csütörtökön találkozott Karikó Katalinnal, azzal a világhírű magyar biokémikussal, akinek óriási szerepe volt a koronavírus elleni vakcinák, azon belül is az újfajta mRNS-vakcinák technológiájának kifejlesztésében.

A miniszterelnök sajtófőnöke annyit árult el a találkozóról, hogy "a kötetlen beszélgetés során a tudós személyes életútjáról, az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséről, a magyar tudomány nemzetközi teljesítményéről és az oltás fontosságáról is szó esett".

Péntek reggeli rádióinterjújában viszont a kormányfő részletesen elmesélte, milyen témák kerültek szóba köztük.

- kezdte viccelődve.

Ezután méltatta a biokémikust, aki szerinte ma ő a legismertebb ma élő magyar a világon, és méltán az, hiszen egy olyan teljesítménnyel jutott el a világhírnévig, amellyel sok millió ember életét lehet megmenteni.

- mondta.

Azt is hozzátette, hogy bár ő nem volt a kémcsöveknél, amikor a kutatónő a kísérleteket folytatta, mégis büszkének érezte magát, mert szerinte "mi is benne vagyunk ebben, mert mi egy közösség vagyunk", egy nemzeti közösség és egymás sikerébe is belelátjuk magunkat".

Mint mondta, biztonságban érezte magát attól, hogy van egy olyan magyar ember, aki tud mindent a koronavírus elleni oltásról, és bármikor fel lehet hívni ez ügyben, ha bármi baj van, és tanácsot tud adni, hogy mit tegyünk. Szerinte mindannyiunk biztonságérzetét növeli az a tudás, amit a csütörtöki találkozás során a biokémikustól megszerzett.

Ugyanakkor lazább témák is előkerültek a beszélgetés során, például a disznósajt vagy a fűszerpaprika.

- mesélte.