HÍREK
A Rovatból

A kormány 5000 milliárdot költött rezsivédelemre, a pénz nagy része Putyinnál landolt a Népszava szerint

A pénz legnagyobb része az állami Magyar Villamos Művekhez (MVM) került, de jutott belőle más intézményeknek és cégeknek is.


Közel 5000 milliárd forintot utalt ki a költségvetésből az Orbán-kormány 2022 vége óta különböző cégeknek és intézményeknek „rezsivédelem” címén - számolta ki 64 kormányhatározat adatainak összesítése alapján a Népszava. A pénz legnagyobb része az állami Magyar Villamos Művekhez (MVM) került, de jutott belőle más intézményeknek és cégeknek is.

A Népszava számításai szerint 2022-ben 769 milliárd, 2023-ban 2400 milliárd, tavaly pedig 1300 milliárd forintot különítettek el „rezsivédelemre”. Az arányok érzékeltetésére: az állam honvédelemre és rendőrségre ennél kevesebbet költött, a családi pótlékra ennek csupán a fele, míg a kulturális kiadásokra ennek harmada jutott az elmúlt három évben.

A kormány 2022 közepén hozta létre a rezsivédelmi alapot az európai energiaár-emelkedés miatt a lakossági díjak „védelme” és az energiaár-emelkedés tompítása végett.

„A két, látszólag azonos cél különválasztása nem véletlen: a lakossági rezsit ugyanis a kormány éppenséggel nem a lakosság, hanem a háztartásoknak gázt és áramot értékesítő szolgáltató, az állami MVM folyamatos pénzügyi feltöltésével támogatta.

Ez papíron indokoltnak is tűnt: amíg ugyanis az MVM, a kormánypropaganda dacára, Vlagyimir Putyin vevőihez hasonlóan, az orosz gázt tőzsdei áron – vagy annál is drágábban – kapja, ugyanezért a mennyiségért, különösen a tőzsdék elszállásakor, a 2014-es, befagyasztott lakossági árakon csak a vételár töredéke folyik be hozzá” - jegyzi meg a Népszava.

Azt is hozzátették: a földgáz piaci ára 2022-ben éppen az orosz-ukrán háború hatására nőtt a 20–30-szorosára.

A Népszava szerint

„a rezsicsökkentést az Orbán-kormány valójában a magyar adófizetők ötezer milliárd forintjából tartotta fenn. Mi több, ennek az összegnek a nagy része megint csak Oroszországban kötött ki, ahol vélhetőleg Ukrajna elleni háborúra költötték”.

A rezsialapból kiosztott 4852 milliárd forint legnagyobb részét,

2437 milliárdot az MVM kapta „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése” címen. Tavaly 724 milliárdot, idén januárban pedig 375 milliárdot folyósítottak a vállalatnak.

A Népszava szerint az MVM az uniós figyelem miatt állítja, hogy a támogatást kizárólag energiabeszerzésre költi, de a cég az utóbbi években több százmilliárd forint osztalékot fizetett, külföldi cégeket vásárolt, és jelentős nyereséget mutatott ki.

A második legnagyobb támogatást, 831 milliárdot a távhőcégek kapták.

A lap szerint

„ennek az összegnek a jó része is az MVM-nél, aztán Vlagyimir Putyinnál kötött ki.”

A rezsialapból 38 milliárdot kapott a vasút, 16,5 milliárdot az egyházak, 9 milliárdot a nemzetgazdasági tárca cégei, és jutott 1-1 milliárd forint nemzetközi sporteseményekre, kormányzati kommunikációra és állami rendezvényekre is.

Az elmúlt években számos állami intézmény és szervezet is részesült a rezsialapból. Kapott belőle a Hungaroring, börtönök, titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek, katonai sportegyesületek, iskolák és kórházak is. Az alapból 50 milliárd forintot költöttek arra a 2 milliárd euró értékű, 2022 augusztusában piaci csúcson vásárolt „különleges gázra”, amelyet azóta sem sikerült eladni veszteség nélkül.

Bár korábban a kormány arról beszélt, hogy a rezsialapból önkormányzatokat, egyházakat és civil szervezeteket is támogatnak, a kiosztott pénzek többsége állami intézményekhez került. Az MVM-en és a távhőcégeken kívüli kiadások túlnyomó része nem részletezett dologi költségekre ment el - jegyzi meg a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Trump felhívta Orbánt, és megkérdezte, hogy miért blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását
A Bloomberg szerint az amerikai elnök európai vezetők kérésére kereste a magyar kormányfőt. A hívás során Magyarország jelezte, érdekli a lehetőség, hogy Putyin és Zelenszkij tárgyalásának helyszíne legyen.


Donald Trump amerikai elnök hétfőn telefonon beszélt Orbán Viktorral, miután egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel is. A Bloomberg értesülései szerint

a hívás fő témája az volt, miért akadályozza a magyar miniszterelnök Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait.

A telefonhívás egy olyan megbeszélés nyomán történt, amelyet Trump a Fehér Házban tartott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról. A találkozón a politikusok arra kérték az amerikai elnököt, hogy használja fel befolyását, és próbálja rávenni Orbán Viktort, hogy változtasson álláspontján.

Az ukrán csatlakozás a hírek szerint egy biztonsági garanciacsomag része lenne, amely célja, hogy megakadályozza Oroszország további területszerzését egy esetleges tűzszünet után.

A beszélgetés során Magyarország érdeklődést mutatott afelől is, hogy házigazdája lehessen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij következő tárgyalási fordulójának. Trump hétfőn arról is beszélt, hogy vezetői szintű csúcstalálkozót szeretne létrehozni Oroszország és Ukrajna között, amelyet egy háromoldalú egyeztetés követne, ahol ő maga is részt venne. Ennek pontos helyszíne és időpontja még nem ismert.

A Bloomberg cikke kiemelte, hogy Orbánt Trump szoros szövetségeseként tartják számon, akit sokan a MAGA-mozgalom és a világ jobboldali populistáinak példaképeként emlegetnek. Magyarország rendszeresen akadályozza az EU döntéseit, és diplomáciai védelmet biztosít Oroszországnak a szankciókkal szemben, miközben lassítja az Ukrajnának nyújtott segítség folyamatát is.

A telefonhívás idején Trump, Zelenszkij és több európai vezető órákig egyeztetett Washingtonban a békefolyamat közös megközelítéséről. Minderre alig néhány nappal azután került sor, hogy Trump Alaszkában találkozott Putyinnal.

Trump két hívást is intézett: az egyiket Putyinnak, a másikat Orbán Viktornak. Ez utóbbi egy újabb, előzetesen nem tervezett egyeztetés után történt az Ovális Irodában.

Orbán hivatalosan nem erősítette meg a hívást, és Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője sem kívánt nyilatkozni arról, hogy Budapest felmerülhet-e a Putyin–Zelenszkij-csúcstalálkozó helyszíneként. A szervezők több lehetőséget is mérlegelnek.

A magyar miniszterelnök kedden a Facebookon jelezte, hogy bár megkapta a kérést, nem változtat a véleményén.

„Ukrajna európai uniós tagsága nem nyújt semmilyen biztonsági garanciát. Ezért a tagság összekapcsolása a biztonsági garanciákkal szükségtelen és veszélyes”

– írta.

Orbán posztja azóta már nem elérhető a közösségi oldalán.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kapta a Magyar Szent István Rendet
A két kutatóűrhajós Sulyok Tamás köztársasági elnöktől vehette át a kitüntetést a Sándor-palotában.


Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában, írja az MTI.

A Magyar Szent István Rendet évről évre Magyarország legmagasabb rangú elismeréseként adjuk át, az idei évben pedig a magyar űrhajózás két kiválóságának szeretnénk kifejezni, hogy teljesítményükkel nemcsak az űrkutatás históriájába és a világ tudománytörténetébe, hanem a magyarság szívébe is beírták a nevüket

- emelte ki az államfő.

Ahogyan sportolóink sikerei, feltalálóink világszenzációi is minden magyar öröme és büszkesége, úgy a mai nap kitüntetettjeinek fantasztikus űrmisszióit is méltán övezi magyarok millióinak nagyrabecsülése - hangsúlyozta az államfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely szerint a következő augusztus 20-ig eldől, hogy „szabad polgárok vagy elnyomott alattvalók leszünk-e”
A főpolgármester szerint népszavazással kell elfogadni az új alkotmányt. Állítása szerint annak társadalmi többségen kell alapulnia, nem pusztán parlamenti döntésen.


Karácsony Gergely a nemzeti ünnep alkalmából osztotta meg gondolatait a közösségi oldalán. A főpolgármester szerint Magyarországnak új alkotmányra van szüksége, mert a jelenlegi alaptörvény a hatalmat védi a polgároktól, miközben az alkotmány feladata éppen az lenne, hogy a polgárokat védje a hatalomtól. Úgy fogalmazott, a mai alaptörvénynek parlamenti többsége van, az új alkotmánynak viszont társadalmi többséggel kell rendelkeznie, ezért azt népszavazással kell elfogadni.

Karácsony hangsúlyozta, hogy

a jelenlegi alaptörvény kirekeszt, az újnak azonban egyesítenie kell. Mint írta, ha lesz új alkotmánya az országnak, az abból indul majd ki, hogy a magyarok nem egyformák, hanem egyenlőek.

Bejegyzésében kitért arra is, hogy a változás esélyét több tényező táplálja, köztük az elveszített jogegyenlőség, valamint a jogállam és a demokrácia visszaszerzésének vágya. Szerinte az állam szerepének újragondolása csak az emberi jogok védelméből és a méltóság tiszteletéből indulhat ki.

„A jog a méltóság védelmezője, de a méltóság túlmutat a jogon: az emberi méltóság védelme erkölcsi parancs”

– fogalmazott Karácsony. Hozzátette, hogy elkerülhetetlen sokféleségben és egyet nem értésben is közösséget alkotni, ahol az emberi méltóság és az önrendelkezéshez való jog érvényesül.

A főpolgármester szerint a változásban bízók sem feledhetik el jobban szeretni a hazát, mint amennyire dühösek a hatalomra. „Nem felejthetjük el jobban szeretni közös politikai értékeinket, mint amennyire megvetjük az azokat lábbal tipró hatalmat” – írta. Hozzátette, hogy támogatásra az a változás méltó, amely valóban közös otthont akar teremteni mindenkinek. Ehhez vissza kell emelni a méltóság ügyét a jogba, és vissza kell adni a jog méltóságát.

Karácsony úgy fogalmazott,

jövő augusztus 20-áig eldőlhet, „szabad polgárai vagy elnyomott alattvalói” leszünk-e az államnak.

Hozzátette, hogy a szabadsághoz szükség van egymásra is, mert csak így lehet fellélegezni, megbékíteni a lelket és az országot.

A nemzeti ünnep kapcsán kiemelte: Magyarország születésnapja idén a közös haza újjászületésének reményét is magában hordozza, az államalapítás napján pedig sokakban feléled az állam újraalapításának vágya.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Egész nap meleg lesz augusztus 20-án, de holnap zivatar viszi el a tűzijáték maradékát
A HungaroMet szerint akár 34 fok is lehet ma. Csütörtöktől viszont lehűlés és többfelé eső jön.


A HungaroMet friss előrejelzése szerint ma nyári meleg és nagyrészt napos, gomolyfelhős idő várható. A nappali hőmérséklet 29 és 34 fok között alakulhat, a délnyugati szél pedig helyenként élénk, zivatarok környezetében erős vagy akár viharos is lehet.

A délutáni óráktól nyugat felől vastagabb felhők érkeznek. Napközben nem valószínű csapadék, de kora estétől az ország északnyugati részén helyenként kialakulhat zápor vagy zivatar. Budapesten és az ország nagy részén ugyanakkor zavartalan programokra lehet számítani, a tűzijáték idején sem kell esőre készülni.

Szerda késő délutánig veszélyes időjárási esemény nem várható. Kora estétől az északnyugati térségben megnő a zivatarok kialakulásának esélye, de éjfélig csak kevés helyen fordulhat elő csapadék.

A változás az ünnep után érkezik. Csütörtökön és pénteken egy hullámzó front hoz többfelé esőt, és a hét végére az előrejelzések szerint körülbelül 10 fokkal hűvösebb idő várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET: