Mongóliában megteltek a kórházak, a Seychelle-szigeteken naponta száznál is több új fertőzöttet jelentenek, Chilében pedig feloldották az országos zárlatot, miközben még mindig naponta több ezer emberről derül ki, hogy elkapta a koronavírust. A három országban közös, hogy a népesség több mint felét valamelyik kínai koronavírus elleni vakcinával oltották be, ez pedig kérdéseket vet fel az oltóanyagok hatásosságával kapcsolatban, írja a CNN.

A kínai vakcinák esetleges kudarca az egészségügyi szempontokon túl is roppant kínos lehet Pekingnek. Kína ugyanis azzal próbálta lejáratni a nyugati országok lassú oltási programjait, hogy látványos keretek között, hatalmas médiafelhajtással biztosított 350 millió vakcinát a világ 80 országába.

A Sinopharm és a Sinovac vakcinák hatékonyságával kapcsolatos kérdések azonban egyre inkább veszélyeztetik a talán túl korán ünnepelt egészségügyi és politikai sikert. A kínai külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor azzal utasítja el az oltóanyagokat ért támadásokat, hogy "elfogultság motiválja" a kritikákat.

Szakértők szerint bár a kínai vakcinák valószínűleg nem olyan mértékben nyújtanak védelmet, mint vetélytársaik, a keleti oltóanyagok egyáltalán nem számítanak kudarcnak. Nem létezik ugyanis olyan vakcina, ami 100 százalékban védelmet nyújtana a Covid-19 ellen, éppen ezért folyamatos kitörésekre kell készülni. A tudósok szerint a koronavírus elleni sikert valójában a halálesetek és a kórházba kerülő betegek számában kell mérni, nem pedig abban, hogy nullára csökken a fertőzések száma.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két kínai koronavírus elleni vakcina sürgősségi felhasználást engedélyezte. Mind a Sinopharm, mind pedig a Sinovac inaktivált vírust használ az immunválasz kiváltására. Ezzel szemben a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyaga mRNS-vakcina, vagyis egy ettől merőben eltérő új technológia. Ezek az oltások nem tartalmaznak elölt vírust, csak egy olyan kódot, ami megtanítja a test sejtjeit a tüskefehérje elkészítésére, végeredményben pedig ez váltja ki az immunválaszt.

Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a kínai vakcinák alacsonyabb hatásfokkal veszik fel a küzdelmet a koronavírussal, mint a modernebb oltóanyagok. A brazil mérések alapján a Sinovac nagyjából 50 százalékban véd a fertőzés miatt kialakuló tünetes betegséggel szemben, míg 100 százalékban védi az oltottakat a kórházba kerüléstől. A Magyarországon is használt Sinopharm a WHO adatai szerint ezzel szemben 79 százalékban hatásos az enyhe és a súlyos tünetekkel szemben is.

Szakértők szerint éppen ezért a többnyire kínai vakcinákat használó országokban kialakuló újabb hullámok nagyjából megfelelnek ezeknek az arányoknak. A tudósok egybehangzó véleménye szerint éppen ezért a kínai oltások csökkentik a súlyos esetek és a halálozások számát, így végeredményben működnek.

Miközben a lakosság 55 százaléka teljesen be van oltva, mégis naponta több ezer új esetet jelentenek a dél-amerikai országból. Az emberek 80 százaléka a kínai Sinovac oltóanyagát kapta. A chilei egészségügyi minisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy a jelenleg kórházban ápolt betegek 73 százaléka nem kapta meg az oltás mindkét vagy egyetlen komponensét sem.

Hasonló a helyzet a Seychelle-szigeteken is, ahol "szinte minden" súlyos vagy kritikus állapotú koronavírusos beteg részben vagy egészen oltatlan. Az afrikai szigetországban a 60 év alattiak a Sinopharm vakcinát, a 60 év felettiek pedig az AstraZeneca licence alapján Indiában gyártott Covishieldet kapják. A helyi egészségügyi minisztérium korábbi Facebook-posztja szerint a járvány következtében addig elhunyt összesen 63 beteg között három olyan volt, aki az oltások mindkét dózisát megkapta már. Mindhárman 51 és 80 év közöttiek voltak.

Mongóliában a lakosság 53 százaléka van már túl mindkét oltáson, az emberek túlnyomó többsége (80%) a kínai Sinopharmot kapta. A mongol egészségügyi minisztérium közlése szerint az új koronavírusos betegek közül minden ötödik már a második injekción is túl van, de a járvány miatt elhunytak 96 százaléka esetükben is részben vagy égészben oltatlan.

Egy mongol vállalkozó annak ellenére kapta el a koronavírust, hogy korábban már mindkét oltáson átesett. A férfi azt mondja, egyáltalán nem bánta meg, hogy a Sinopharm vakcináját kapta meg, hiszen az oltás nélkül sokkal rosszabb lehetett volna a betegség lefolyása, és egyáltalán nem biztos, hogy az otthonában gyógyult volna fel néhány nap alatt, ahogy most történt.

Hiába kapták meg néhányan a Sinovac vagy a Sinopharm vakcináját, mégis végez velük a világjárvány. Szakértők szerint minden bizonnyal ez a néhány kivételes haláleset akkor is bekövetkezett volna, ha más oltóanyagot kapnak a betegek.

A Vöröskereszt héten kiadott figyelmeztetése szerint Indonézia a "katasztrófa szélére sodródott", miután február és június vége között összesen 88 orvos halt meg a Covid-19-cel összefüggésben. Az áldozatok közül 20 már a Sinovac mindkét dózisán túl volt, míg 35-en nem vették fel az oltást, 33 halálesetet pedig még vizsgálnak. Becslések szerint az országban 1600 orvos kaphatta el a koronavírust csak májusban és júniusban, bár az nem tisztázott, hogy közülük hányan oltatták be magukat.

A indonéz orvosszövetség képviselője szerint a kollégák halála sokkal inkább a kimerültség, mint az esetlegesen kevésbé hatékony kínai vakcina számlájára írható. Ugyanakkor egy helyi járványszakértő hangsúlyozta, hogy az új mutációkkal szemben bizonyos esetekben kevésbé hatékonyak a jelenlegi védőoltások.

Az Egyesült Királyságban eddig 92 029 delta variánssal fertőzöttet regisztráltak, a fertőzöttek 58 százaléka oltatlan volt. A közegészségügy adatai szerint ugyanakkor 117 olyan elhunyt közül, akik 28 napon belül meghaltak, miután kiderült, hogy a deltával fertőződtek, 50 ember is teljesen beoltott volt. Hangsúlyozzák, hogy ezek az esetek összességében meglehetősen ritkák, és sok esetben például az lehet a tragédia hátterében, hogy a páciens szervezete nem képes megfelelően erős immunreakciót adni az oltásra vagy a fertőzésre.

A rendelkezésre álló adatok alapján a Pfizer és a Moderna oltóanyagai hatékonyabbak a kínai Sinovacnál és Sinopharmnál a fertőzés továbbadásának korlátozásában, de a vakcinák hatékonyságának megítélése csak a siker mutatóinak meghatározásától függ.

Szakértők szerint a kínai vakcinák hatékonysága nem biztos, hogy elégséges a közösségi terjedés megfékezéséhez, ami azzal a veszéllyel jár, hogy kialakulhatnak az oltásoknak teljesen ellenálló változatok is. Ez pedig összességében a pandémia végének további elhúzódásához vezethet. A két kínai vakcinával oltottak esetében megoldás lehet például egy harmadik oltás vagy az adagok növelése is.

Vannak arra utaló jelek, hogy Kína sem maradéktalanul elégedett a hazai oltóanyagok hatásosságával: egy sanghaji gyógyszercég például közölte, hogy a BioNTechhel közösen évi egymilliárd vakcinát fognak előállítani. A Pfizer és a Moderna is folyamatosan növeli a gyártási kapacitásait, ami arra utalhat, hogy hamarosan további országokban jelenhetnek meg a vakcináik.

Abban azonban minden szakértő egyetért, hogy ahol nincs más lehetőség, a kínai oltás is jó választás, és még mindig jobb, mint a semmi. A keleti oltások kritikája pedig bizonyos esetekben kifejezetten kártékony lehet, mivel arra ösztönzi az embereket, hogy inkább várjanak a jobb oltóanyagokra. Összességében ez pedig lassíthatja az oltási programot, amivel nőhet a további járványhullámok kialakulásának esélye.

Egyetlen lakó maradt a 128 lakásos, az észak-lanarkshire-i Wishawban található, mára teljesen kiüresedett, bontás előtt álló Stanhope Place lakóparkban. Nick Wisniewskit próbálja távozásra kényszeríteni a helyi tanács, de a nyugdíjas bankár nem hajlandó kötélnek állni – írja a Mirror. A Nagy-Britannia „legmagányosabb utcájában” élő férfi utolsó szomszédja decemberben költözött el.

Nick még 2017-ben vásárolta meg lakását egy támogatói program keretében, amely segítette a bérlőket, hogy kedvezményes áron jussanak hozzá az ingatlanok, amelyekben laknak.

– mondja Wisniewski arról, hogy milyen teljesen egyedül lakni egy egész lakóparkban.

„Nyolc háztömb van, mindegyikben 16 lakás van. Nagyjából 200 ember lakott itt, és nehéz volt parkolóhelyet szerezni, de most már csak én maradtam.”

A tavaly nyugdíjba vonult férfi aggódik, mert nem tudja, hol fog élni.

– mesél Wisniewski az egyedüllétről.

„A fű csúnyán benőtt, nevetséges. Azt hiszem, a tanács azért nem figyel rá, hogy idegesítsen abban a reményben, hogy elegem lesz és elmegyek” – teszi hozzá.

Az észak-lanarkshire-i tanács szóvivője így kommentálta a helyzetet: „Teljesen megértjük, hogy ez kényes kérdés, és szorosan együttműködünk a lakóval. Nem lenne helyénvaló a konkrét pénzügyi részletekről tárgyalni, de irányelveinknek megfelelően azon dolgozunk, hogy a lakó tisztességes ajánlatot kapjon, és támogassuk őt abban, hogy megfelelő szállást találjon."

„A hír igaz, tényleg megszűnünk, és tényleg nagyjából hasonló okokból, amiért a boltban is drágább minden, félünk a téltől és a benzin is sokkal drágább lenne a mostaninál a magánszemélyeknek is, ha nem lenne megstoppolva az ára” - írta az Azonnali szerkesztősége reagálva a bezárásról szóló múlt heti hírre.

A hírportál az LMP-s Ungár Péter és Gerényi Gábor tulajdona. Gerényi korábban azt mondta, hogy

Csütörtöki cikkükben úgy fogalmaznak, hogy természetesen szerették volna folytatni, „igény határozottan volt rá”.

- írták a szerkesztőség tagjai.

Azt is hozzátették, hogy őszig futni fognak mindenféle anyagaik.

Több mint tízezer érdeklődőből mindössze hatszázan kezdték meg az alkalmassági szűrést - írja a Telex.

Június végén jelentette be Orbán Viktor, hogy a rendőrség keretein belül egy új határvédelmi szervezetet állítanak fel.

a második ütemben egészül ki 4000 főre a létszám 4000 főre, 5 megyében összesen 23 századot hoznak létre.

A jelentkezőknek minimum 18-55 év közötti kell elenniük, a jelentkezés feltétele a 8 általános és a büntetlen előélet. A jelentkezőknek számítaniuk kell életvitel-ellenőrzésre, megbízhatósági vizsgálatra is, valamint egészségügyi, fizikai és pszichikai vizsgálatra. A határvadászok alapilletménye bruttó havi 300 ezer forint, az éjszakai pótlék óránként bruttó 193 forintot, a készenléti pótlék pedig óránként bruttó 97 forintot jelent.

Az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) augusztus elején azt közölte, hogy több mint hatezren jelentkeztek már határvadásznak. A Telex még július 23-án kérdezett rá a jelentkezők számára, illetve hogy ez alapján hány embert gondolnak behívásra alkalmasnak.

- írta válaszában az ORFK. Az is kiderült, hogy ugyanebben az időszakban 724-en juttatták el a jelentkezési lapjukat a rendőrségre, és „az alkalmassági vizsgálaton augusztus 8-ig 644 jelentkező alkalmassági szűrése folyamatosan történik.”

Nemrég publikált egy cikket a Manchesteri Egyetem egyik doktorandusz hallgatója, amelyben részletezi a különös kutatást, amelyet erotikus japán képregényekre végzett önkielégítései során készített – írja a LADbible.

Karl Andersson tézise szerint ezek a képregények általában fiatal fiú karaktereket tartalmaznak „aranyos, gyakran szexuális” módon ábrázolva.

Kezdetben interjúkat és felméréseket készített, majd nehézségekbe ütközött, ezért úgy döntött, hogy nem csupán íróként, hanem alanyként is részt vesz a tanulmányban. A kutatás során, vagyis két hónapon keresztül Andersson nem szexelhetett és más típusú pornót sem fogyaszthatott.

– írja az egyetemi hallgató, aki hozzátette, hogy nemrégiben lett vége egy hosszú kapcsolatának, ezért túlbuzgó volt.

Mióta a tanulmány napvilágot látott, Anderssont több kritika is érte, a Manchesteri Egyetem pedig megerősítette, hogy vizsgálatot indított az ügyben.

– közölte az egyetem szóvivője.