A harmadik legrosszabbul fizetett munkavállalók lettek a magyarok az unióban

Pedig 10 év alatt duplájára nőtt az átlagkereset Magyarországon. De ezzel is csak a román és a bolgár béreket tudtuk megelőzni.

Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. február 01.

A harmadik legrosszabbul fizetett munkavállalók lettek a magyarok az Európai Unióban - számolt be róla az RTL Híradó a GKI friss kutatása alapján. A szakértő szerint a jövőben még jobban leszakadnak majd a magyar bérek.

Pedig a GKI kutatása szerint

egy évtized alatt több mint a duplájára nőtt a magyar átlagkereset: 2021-ben a nettó 292 ezer forintot közelítette. Ám még így is csak a román és a bolgár átlagbért előzte, euróban számolva.

Pedig 2010-ben még a szlovákoknál és a lengyeleknél is jobban kerestünk.

„Az az oka, hogy a kelet-európai térségben sokkal jobban hasznosították eddig a forrásokat. Tehát sokkal inkább a munkabérek növelésére helyzeték a hangsúlyt. És emiatt a bérek ugyanolyan vagy sokkal jobb ütemben nőttek, mint a magyar bérek, emiatt a különbség nőtt a magyarországi és az ottani bérek között” – mondta a Híradónak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

A GKI szerint ráadásul fokozódik a magyar bérek leszakadása. 2021-hez viszonyítva 15 százalékkal értékelte le a piac a forintot az euróhoz képest, ráadásul tavaly novemberben és decemberben is Magyarországon mérték a legmagasabb inflációt az EU-ban.

„A helyezésünk valószínűleg még lejjebb fog kerülni. Jó eséllyel az utolsó előtti helyre, valószínűleg Bulgária azért nem fog tudni megelőzni bennünket”

- mondta Molnár László.

Az RTL kereste az ügyben a kormányt is, arra voltak kíváncsiak, hogy mikor érhetik utol a magyarországi fizetések az uniós átlagot. A választ azonban nem kaptak.

Az OECD tanulmányára hivatkozva azzal érvelnek, hogy tavaly a harmadik negyedévben csak Magyarországon nőtt az Unióban a reálbér. Illetve, hogy például „a rezsicsökkentés fenntartása az átlagfogyasztás mértékéig” a bérek vásárlóértékének megőrzését segíti.

Kapcsolódó

Leáll a termelés az Electrolux nyíregyházi hűtőszekrénygyárában

A cég a megváltozott üzleti környezetre és alacsony keresletre hivatkozva döntött így, de gondoskodnak a dolgozókról.

KÖVESS MINKET:

Orbán Balázs: Támogatjuk a svéd NATO-csatlakozást is, de van egy kis bökkenő

Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait - mondta a miniszterelnök politikai igazgatója.

Szöveg: MTI, címlapkép: MTI/Mónus Márton - szmo.hu
2023. március 26.

Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz - mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a két ország magyar támogatásáról.

Orbán kifejtette:

„a helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő”.

„A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot” - mondta.

Orbán azt is hozzátette, hogy nem szeretnének állást foglalni svéd belpolitikai kérdésekben, de ugyanezt elvárják másoktól a magyar kérdések tekintetében.

„A magyar képviselők megnyugvást várnak, hogy a köztük lévő politikai viták többé nincsenek, nincs gond a magyar-svéd együttműködés alapjaival”.

Orbán Balázs szerint Finnország esetében egy „különleges történelmi barátságról és szövetségről” van szó, „úgy tűnik a finnektől sikerült megerősítést kapni, hogy ezek a problémák a jövőben nem maradnak fenn”, de Svédország esetében nem ez a helyzet.

Svédország és Finnország az Ukrajna elleni tavaly februári orosz támadás után döntött úgy, hogy feladja több évtizedes semlegességét és csatlakozik a NATO-hoz. A kérelmüket már csak két ország nem hagyta jóvá: Magyarország és Törökország.

A kormánypártok februári balatonfüredi frakcióülése után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy komoly vita alakult ki a kérdésben a kormánypárti politikusok között. Ezért később egy tárgyalódelegációt is küldtek a két országba, hogy tisztázzák a vitás kérdéseket.

Múlt pénteken Kocsis már azt mondta, hogy a két ország kérelmét különválasztják:

a finnek csatlakozásáról március 27-én döntenek, a svédekéről azonban csak később.

Ugyanezen a napon jelentette be a török elnök is, hogy a török parlament is később fog csak dönteni a svéd csatlakozásról.

Gulyás Gergely erről a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy „nem tudja, mi baja a Fidesz-frakciónak a svédekkel”. A miniszter szerint azonban „komoly realitása” van annak, hogy még tavasszal szavaznak a kérdésről.

Kapcsolódó

Magyarázatot vár Orbántól a svéd miniszterelnök, hogy miért nem hagyják jóvá a NATO-csatlakozásukat

A finn csatlakozásról március végén döntenek, a svédek kérelme azonban csak később kerülhet a Paralment elé.

KÖVESS MINKET: