Évek óta azért járnak a szülők a börtönbe egy borsodi faluban, hogy leüljék a gyerekeik igazolatlan órái miatt kiszabott pénzbüntetést, írja a Szabad Európa. A Tornanádaskán készült riportból kiderül: az itt élők a pénztelenség miatt választják kényszerűségből a börtönt.
A videóból kiderül, hogy egy 9 gyermekes anyukát már többször is megbírságoltak a gyerekek iskolai hiányzásai miatt. Mivel a nő nem tudott fizetni, ezért 14 napra a rácsok mögé vonult, amíg a gyerekek egyedül maradtak otthon. Mások a koronavírus-járvány alatti kijárási tilalom megszegése miatt kaptak pénzbüntetést, ami helyett szintén inkább a börtönt választották.
Tavaly szeptemberig Magyarországon 3600-nál is több esetben, összesen 105 millió forintra bírságolták a hatóságok a családokat a gyerekek iskolakerülése miatt. Ennek azonban csak 40 százalékát fizették be, a maradék 74 milliót le kellett ülniük a szülőknek. A riportban felhívják a figyelmet arra, hogy minden rácsok mögött töltött nap 5 ezer forintot ér, míg az adófizetőknek naponta 15 048 forintba kerül a fogvatartott őrzése és ellátása.
A teljes riportot itt lehet megnézni:
Évek óta azért járnak a szülők a börtönbe egy borsodi faluban, hogy leüljék a gyerekeik igazolatlan órái miatt kiszabott pénzbüntetést, írja a Szabad Európa. A Tornanádaskán készült riportból kiderül: az itt élők a pénztelenség miatt választják kényszerűségből a börtönt.
A videóból kiderül, hogy egy 9 gyermekes anyukát már többször is megbírságoltak a gyerekek iskolai hiányzásai miatt. Mivel a nő nem tudott fizetni, ezért 14 napra a rácsok mögé vonult, amíg a gyerekek egyedül maradtak otthon. Mások a koronavírus-járvány alatti kijárási tilalom megszegése miatt kaptak pénzbüntetést, ami helyett szintén inkább a börtönt választották.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyszerre temetik el a volt szombathelyi alpolgármestert és feleségét, akit férje meglátogatása után gázoltak halálra a kórház előtt
Feiszt György két héttel felesége tragikus balesete után hunyt el a kórházban. A várost lesújtotta a házaspár halála, akiket díszsírhelyen helyeznek végső nyugalomra.
Együtt temetik el Szombathely egykori alpolgármesterét, Feiszt Györgyöt és a feleségét, akit két héttel ezelőtt gázoltak halálra, miután meglátogatta a kómában fekvő férjét a kórházban.
Mint megírtuk, január 22-én a sötét utcán egy fiatal férfi által vezetett fekete Audi ütötte el a balról érkező asszonyt a Markusovszky kórház előtt. Hiába küzdöttek sokáig a mentősök az életéért, a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A Szombathelyi Rendőrkapitányság halálos közlekedési baleset okozása miatt indított eljárást.
A tragédia azután történt, hogy az asszony meglátogatta a férjét, Feiszt Györgyöt a kórházban. A 75 éves férfinek tüdőgyulladása volt, kómában feküdt az intenzív osztályon, végül február 4-én hunyt el.
Az elismert történész-levéltáros kétszer volt a város alpolgármestere, nyugdíjazása után pedig a közösségi élet aktív alakítója maradt: részt vett a Savaria Karnevál és a Bloomsday kortárs művészeti fesztivál szervezésében is.
Pénteken egyszerre temetik el Feiszt Györgyöt és feleségét, a szertartás költségeit az önkormányzat állja. A házaspár halála az egész várost lesújtotta a polgármester szerint.
„Iszonyatos tragédia ez a városnak is, a családról nem is beszélve” – mondta Nemény András, Szombathely polgármestere a Blikknek.
„Természetesen a város saját halottjának tekinti egykori alpolgármesterét és a feleségét is, a részvétünk mellett azzal tudjuk enyhíteni a szeretteik fájdalmát, hogy a házaspár a város temetőjének díszsírhelyei között lelhet végső nyugalomra, a szertartás költségeit pedig magunkra vállaljuk.”
A baleset után a város közgyűlése napirendre vette az ügyet. A folyamatban lévő rendőrségi vizsgálat mellett a városvezetés saját forrásból új gyalogátkelőhely létesítését készíti elő az érintett szakaszon. A polgármester azt is elmondta, hogy a következő napokban megemlékezést tartanak Feiszt György emlékére.
Együtt temetik el Szombathely egykori alpolgármesterét, Feiszt Györgyöt és a feleségét, akit két héttel ezelőtt gázoltak halálra, miután meglátogatta a kómában fekvő férjét a kórházban.
Mint megírtuk, január 22-én a sötét utcán egy fiatal férfi által vezetett fekete Audi ütötte el a balról érkező asszonyt a Markusovszky kórház előtt. Hiába küzdöttek sokáig a mentősök az életéért, a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A Szombathelyi Rendőrkapitányság halálos közlekedési baleset okozása miatt indított eljárást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás szerint közérdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosság megtudja, kik zavarták meg Lázár gyöngyösi fórumát
A minisztert a kormányinfón kérdezték a Lázár János ellen tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásáról. Szerinte a kormány csak azután kommunikált erről, hogy a sajtó már nyilvánosságra hozta az adatokat.
Többször is szóba került Lázár János ügye a csütörtöki kormányinfón, miután szerdán kiderült, a rendőrség nem igazoltatott senkit a miniszter botrányba fulladt gyöngyösi fóruma után. Ez azért volt meglepő, mert Lázár a keddi pusztaszabolcsi Lázárinfója után újságíróknak azt mondta, az ellene tiltakozó romákat „nyilván igazoltatta a rendőrség, utána a belügyminiszter nyilván jelentette a miniszterelnöknek, mert egy miniszterről van szó”. Állítása szerint így jutott a kormány a tüntetők bűnügyi adataihoz, amelyet aztán Lázár egyik Facebook-videójában fel is használtak.
Gulyás Gergely a közmédia kérdésére azt mondta, a rendőrség nem Lázár Jánost, hanem az RTL-t cáfolta meg, ugyanis szerinte a csatorna Híradója állította azt, hogy a gyöngyösi fórum után igazoltatások történtek. A sajtótájékoztatón később az RTL munkatársa ismét felhozta a témát, idézve Lázár szavait, mire Gulyás úgy reagált, hogy a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény hatósági védelmet élvez.
„Egy rendezvénynek a békéjét és biztonságát a hatóságoknak - függetlenül attól, hogy azt ki tartja - lehetőség szerint szavatolni kell. Ennek igenis eszköze az, hogy akik ezt megzavarják, azokat igazoltatja a rendőrség. Ott nyilvánvalóan megzavarták.
Tehát azt a következtetést Lázár úr okkal vonta le, hogy vélhetően azokat a személyeket, akik egy jogszerűen tartott rendezvényt megzavarnak - ráadásul még egy nemzetbiztonság alatt álló személy is tartja ezt -, azokat igazoltatják. Ez egy okszerű következtetés. Arról, hogy így volt, vagy nem így volt, a rendőrség tud nyilatkozni”
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy „Lázár János feltételezése nehezen minősíthető nem teljesen megalapozottnak”.
Amikor a riporter visszakérdezett, hogy ha a rendőrség megmondta, hogy nem igazoltatott, akkor milyen hatóságnak kellett volna intézkednie, mire Gulyás csak azt ismételgette, hogy az „illetékes hatóság”, konkrétumot nem mondott.
Azt is kijelentette, hogy a tiltakozók bűnügyi adatait sehol nem használta a Fidesz azelőtt, hogy a sajtóban, elsőként a Magyar Nemzetben ezek megjelentek volna. Mint mondta, Lázár János Facebook-videója, benne az adatokkal azután jelent meg, hogy a sajtó nyilvánosságra hozta.
„Ma már azt is tudjuk, hogy egy, a TISZA Párthoz szervesen kötődő személy megbízásából kik mentek oda pénzért, és zavarták meg Lázár János gyűlését. Szerintem ennek van jelentősége. Igenis fűződik közérdek ahhoz, hogy a nyilvánosság ezt a tényt megismerje”
– jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy nem kellene-e bocsánatot kérni azoktól a tüntetőktől, akik az erkölcsi bizonyítványukkal igazolták, hogy nem követtek el bűncselekményt, Gulyás azt mondta, ha valakiről valótlanul állítják, hogy bűncselekményeket követtek el, akkor indokolt a bocsánatkérés. Önmagában az erkölcsi bizonyítvány azonban ezt nem feltétlenül igazolja, mert abban a bűncselekményeket csak egy meghatározott ideig kell feltüntetni, tehát nem perdöntő bizonyíték.
Arra a felmérésre, amely szerint a megkérdezettek 55 százaléka úgy gondolja, Lázár Jánosnak le kell mondania, a miniszter úgy reagált, hogy „politikailag vágyvezérelt kutatásoknak” tekintik ezeket, nem hiszi, hogy bármilyen valóságalapja van.
Többször is szóba került Lázár János ügye a csütörtöki kormányinfón, miután szerdán kiderült, a rendőrség nem igazoltatott senkit a miniszter botrányba fulladt gyöngyösi fóruma után. Ez azért volt meglepő, mert Lázár a keddi pusztaszabolcsi Lázárinfója után újságíróknak azt mondta, az ellene tiltakozó romákat „nyilván igazoltatta a rendőrség, utána a belügyminiszter nyilván jelentette a miniszterelnöknek, mert egy miniszterről van szó”. Állítása szerint így jutott a kormány a tüntetők bűnügyi adataihoz, amelyet aztán Lázár egyik Facebook-videójában fel is használtak.
Nokiásdobozzal próbálták igazolni az eltűnt milliárdokat Győrben, Pintér Bence szerint a pénz mégsincs meg
Drámai fordulat a győri közgyűlésen, ahol 1,7 milliárd forint sorsáról vitáztak. Pintér szerint a kérdés nem az, most mennyi pénz van a számlán, hanem hogy hol volt korábban, és mire költötték.
Pintér Bence győri polgármester a Facebook-on számolt be egy szerinte szürreális, 12 órás közgyűlési vitáról, amelynek középpontjában a Győr-Szol Zrt. „lakáskasszájából” hiányzó 1,7 milliárd forint állt. A polgármester szerint a fideszes többségű közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, annak ellenére, hogy állítása szerint a pénz eltűnt.
„1,7 milliárd forint eltűnt a város lakáskasszájából, és erre minden bizonyíték rendelkezésre áll: 2025. szeptember 30-ai dátumú Sárkány Péter elnök-vezérigazgató és Antal Imre fideszes felügyelőbizottsági elnök által aláírt gazdasági beszámoló alátámasztja, hogy 2 milliárd helyett 304 millió forint volt a Győr-Szol bankszámláján”
– írja a polgármester, aki Hozzáteszi, hogy szerinte teljesen mindegy, hogy ezt követően mennyi pénzt „pakolnak oda egy röpke pillanatra”, mert a pénznek minden nap meg kellene lennie a számlán.
A bejegyzés szerint a közgyűlésen Sárkány Péter elnök-vezérigazgató egy nokiásdobozból vett elő egy banki igazolást.
„Tegnap besétált az érintett elnök-vezérigazgató egy nokiás dobozzal a győri közgyűlésre. Tényleg ezt csinálta, igen. Behozott egy nokiás dobozt, és abból kivett egy banki igazolást, ami szerint több mint 2 milliárd forint volt 2026. február 3-án a Győr-Szol bankszámláján. Megkérdeztük, hogyan áll a Győr-Szol Zrt. hitelkerete, mennyit használtak fel a 2,5 milliárdos keretösszegből. Konkrétan megkérdeztük azt is, hogy a bankszámla összegét ugye nem hitelből pótolták-e ki. A vezérigazgató kérdéseinkre nem volt hajlandó egyenes választ adni, azonban utalt arra, hogy szerinte rendben van, ha hitelből pótolják ki. Szünetet rendeltem el, de a vezérigazgató 15 perc múlva sem mondta meg a hitelkeret állását.”
Pintér Bence tájékoztatása szerint a Győr-Szol Zrt. hitelkeretének jelzáloggal terhelt fedezete a Richter-terem épülete. A polgármester felháborítónak nevezte a „nokiás dobozos viccet”, mivel álláspontja szerint a győriek pénzéről van szó. Mivel nem kapott választ arra, hogy a bemutatott összeget hitelből pótolták-e, továbbra is úgy látja, nem tudni, hová tűnt a pénz.
Azt is hangsúlyozta, hogy a kérdés nem az, most mennyi pénz van a számlán, hanem hogy hol volt korábban, és mire költötték. Úgy véli, az ügy az április 12-i országgyűlési választásokhoz köthető, és szerinte ezzel Fekete Dávid és Szeles Szabolcs kampányát kellett kimenteni.
A polgármester leírta, hogy a közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, mert a Fidesz és segítőik név szerinti szavazáson ezt megakadályozták. Pintér szerint azért, mert „félnek a választóktól”. A poszt végén újra feltette a kérdést Sárkány Péternek, hogy hol volt a pénz 2025. szeptember 30-án, és mennyi hitelt hívott le a banki igazolás bemutatásához.
„A 2026.02.03-i kivonat nem a lakáskassza meglétét bizonyítja, hanem valószínűleg inkább azt, hogy a cég kénytelen volt hitelt felvenni a korábban elvont források pótlására, ezzel kamatterhet és plusz költséget okozva a tulajdonosnak. Ha ugyanis nem így van, miért nem mondták egyből, hogy az ott lobogtatott pénz nem hitelből van?”
– zárta bejegyzését a polgármester, megismételve, hogy 1,7 milliárd forint tűnt el.
Ahogy arról a Szeretlek Magyarország beszámolt, a csütörtöki közgyűlésen a testület nem szavazta meg saját feloszlatását, ehelyett fegyelmi eljárást indítottak Pintér Bence polgármester ellen. A 22 fős győri közgyűlésben 14 kormánypárti képviselő ül, a polgármester oldalán öten, míg hárman függetlenek.
Pintér két nappal korábban jelentette be, hogy feljelentést tesz és kezdeményezi a közgyűlés feloszlatását az általa vélt hiány miatt, amely szerinte 2025 januárja és szeptembere között keletkezett. A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság az ügyben büntetőeljárást indított.
Győr-Szol Zrt. közleményben vitatta a vádakat, szerintük minden pénz megvan, a lakáskassza összege 2,1 milliárd forint. Álláspontjuk szerint a 2018-as szerződés nem ír elő elkülönített bankszámlát, csak elkülönített nyilvántartást.
A „nokiásdoboz” a 2010 körüli BKV-botrány idején vált a magyar közéletben a korrupció szinonimájává. Az akkori ügyben Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgatója azt vallotta, hogy egy ilyen dobozban adott át 15 millió forintot Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek, bár ezt a vallomását később visszavonta.
Pintér Bence győri polgármester a Facebook-on számolt be egy szerinte szürreális, 12 órás közgyűlési vitáról, amelynek középpontjában a Győr-Szol Zrt. „lakáskasszájából” hiányzó 1,7 milliárd forint állt. A polgármester szerint a fideszes többségű közgyűlés végül nem oszlatta fel magát, annak ellenére, hogy állítása szerint a pénz eltűnt.
„1,7 milliárd forint eltűnt a város lakáskasszájából, és erre minden bizonyíték rendelkezésre áll: 2025. szeptember 30-ai dátumú Sárkány Péter elnök-vezérigazgató és Antal Imre fideszes felügyelőbizottsági elnök által aláírt gazdasági beszámoló alátámasztja, hogy 2 milliárd helyett 304 millió forint volt a Győr-Szol bankszámláján”
– írja a polgármester, aki Hozzáteszi, hogy szerinte teljesen mindegy, hogy ezt követően mennyi pénzt „pakolnak oda egy röpke pillanatra”, mert a pénznek minden nap meg kellene lennie a számlán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Látványos fordulat a magyarok fejében – már nem diktatúrának, hanem inkább maffiaállamnak látják az országot
A Republikon Intézet friss felmérése szerint a magyarok 27 százaléka már maffiaállamként tekint az országra. Ezzel párhuzamosan a „diktatúra” megnevezés népszerűsége 15 százalékról 8-ra zuhant 2023 óta.
A Republikon Intézet felmérése szerint, a megkérdezettek közül a legtöbben, 27 százaléknyian a „maffiaállam” elnevezést tartják a legtalálóbbnak a magyarországi rendszer leírására. A Medián 2023-as méréséhez képest, ez 7 százalékpontos növekedést jelent a társadalomkutatók szerint - írja a HVG.
Szintén erősödött a „nemzeti együttműködés rendszere” és az „illiberális demokrácia” megnevezés is, mindkettőt 16-16 százalék választotta, ami 5, illetve 6 százalékpontos emelkedés.
Ezzel szemben a „polgári demokrácia” népszerűsége 3 százalékponttal 14 százalékra csökkent, és ezzel lecsúszott a dobogóról, holott 2023-ban még a második leggyakoribb válasz volt.
Az elemzés szerint a változások arra vezethetők vissza, hogy a rendszerkritikus hangok már nem a jogállami, hanem a korrupciós aggályokat helyezik a középpontba. Veszített népszerűségéből az „önkényuralom” megnevezés is, amelyet a 2023-as 16 százalék után most 10 százalék választott.
A legnagyobbat a „diktatúra” elnevezés zuhant, 15 százalékról 8-ra. A „fasisztoid rendszer” definíció mindkét felmérés alkalmával az utolsó helyen végzett.
A „maffiaállam” definíció elterjedtsét, míg a „diktatúra” visszaszorulását a Republikon Intézet így magyarázza: „Egyfelől 2023-mal ellentétben a rendszerkritikus hangok nem a jogállami, hanem a korrupciós aggályokat helyezik a középpontba az elmúlt időszakban, és számos korrupciós ügy került napvilágra az elmúlt három évben, valamint egyre több ismert ügyről derültek ki új részletek. Másfelől míg korábbi ellenzéki kihívók az Orbán-rendszert előszeretettel nevezték diktatúrának, vagy a miniszterelnököt diktátornak, a jelenlegi legerősebb ellenzéki párt kampánya újra a korrupcióra helyezi a hangsúlyt, és diktátorok helyett bűnözőkről beszél”.
Egy másik 2023-as mérésben viszont a Medián azt mérte, hogy a magyarok többsége maffiaállamként, és nem önkényuralomként gondol a rendszerre. A Republikon nem linkelte, hogy melyik Medián-kutatáshoz képest emelkedett a maffiaállam definíció népszerűsége.
Amennyiben az általunk linkelt kutatást vesszük alapul, akkor nem növekedett, hanem hét százalékkal csökkent a megnevezés elterjedése.
Ettől függetlenül továbbra is ezt a szót tartják a legtalálóbbnak a magyarok, ha le akarják írni az Orbán-rendszer jellegét.
A Republikon Intézet felmérése szerint, a megkérdezettek közül a legtöbben, 27 százaléknyian a „maffiaállam” elnevezést tartják a legtalálóbbnak a magyarországi rendszer leírására. A Medián 2023-as méréséhez képest, ez 7 százalékpontos növekedést jelent a társadalomkutatók szerint - írja a HVG.
Szintén erősödött a „nemzeti együttműködés rendszere” és az „illiberális demokrácia” megnevezés is, mindkettőt 16-16 százalék választotta, ami 5, illetve 6 százalékpontos emelkedés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
