A FreeSzFE-nek adja a Vidnyánszkyéktól kapott gázsi felét a világ egyik leghíresebb rendezője

Miközben az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön még arról tanácskoztak Brüsszelben, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem születhet béke,

A dokumentumot pénteken az Axios amerikai hírportál hozta nyilvánosságra, miután Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere átadta azt az ukrán elnöknek.

A terv, amely egy augusztusi alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó óta formálódik, súlyos engedményeket kér Ukrajnától. Ezek között szerepel a Donbasz (Luhanszk és Donyeck) teljes orosz ellenőrzésének de facto elismerése, a Krím orosz státuszának rögzítése, valamint a frontvonalak befagyasztása Herszon és Zaporizzsja megyékben.

Ukrajnának alkotmányban kellene rögzítenie, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz, hadseregének létszámát pedig 600 ezer főben maximalizálnák.

Cserébe az Egyesült Államok és Európa egy NATO-cikkelyhez hasonló biztonsági garanciát adna, amely egy újabb orosz támadás esetén közös katonai választ helyezne kilátásba. A csomag része egy átfogó gazdasági fejezet is: 100 milliárd dollárnyi (körülbelül 33,2 billió forint) befagyasztott orosz vagyont fordítanának Ukrajna újjáépítésére, amit Európa további 100 milliárd dollárral egészítene ki.

A terv a zaporizzsjai atomerőmű újraindítását is tartalmazza, a megtermelt áram 50-50 százalékos megosztásával. Emellett fokozatosan feloldanák az Oroszország elleni szankciókat, és visszavennék az országot a G8-ak közé. A humanitárius pontok között szerepel a „mindenki a mindenkiért” elvű hadifogolycsere és egy általános amnesztia is.

A tervet Európában hűvösen fogadták. „Békét nem lehet kapitulációként értelmezni” – mondta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter. Az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas pedig hangsúlyozta, hogy bármely terv csak akkor működhet, ha abban az ukránok és az európaiak is részt vesznek.

Eközben a Kreml azt közölte, hogy egy tartós rendezésnek a konfliktus kiváltó okait kell felszámolnia. „A rendezésnek a konfliktus kiváltó okainak felszámolásához kell vezetnie” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reuters szerint.

Az ukrán oldalon is vegyes a fogadtatás. Míg Zelenszkij a diplomáciai nyitottságot hangsúlyozta, Roman Kostenko ukrán parancsnok és képviselő szerint a javaslat elfogadhatatlan. „Ez kapitulációt jelent – Ukrajnának, Európának és Amerikának” – mondta a Guardiannek.

Míg októberben valamelyest csökkenteni tudta a Fidesz a hátrányát a Tiszával szemben, novemberre újra nőtt a különbség a két párt között – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, amely a Népszava megbízásából készült.

A felmérés szerint a Tisza Párt a teljes népességben 7, a biztos szavazóknál 5, a biztos pártválasztóknál pedig 9 százalékponttal vezet.

A kutatás szerint

A Mi Hazánk 4 százalékon áll a biztos pártválasztók között, így a felmérés szerint nem jutna be a parlamentbe, a DK viszont 6 százalékos támogatottságával éppen csak átlépné a küszöböt.

A Tisza előnyének növekedése annak tudható be, hogy a Fidesz egy százalékpontot vesztett valamennyi választói csoportban, a Tisza pedig 1-2 százalékponttal erősödött.

A friss felmérés szerint a parlamenti választáson rekordot dönthet a részvétel:

A bizonytalanok tábora 31 százalékot tesz ki. Azok között, akik biztosan részt vesznek a választáson, szintén van 20 százaléknyi, pártválasztásában ingadozó szavazó.

A relatív többség, az összes megkérdezett 46 százaléka annak örülne, ha a Fidesz elveszítené a választást. A kormány maradását csak 33 százalék szeretné (21 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni). A bizonytalanok között több mint kétszer annyian akarnak kormányváltást, mint ahányan továbbra is hatalomban tartanák a Fideszt (38 százalék a 15 százalékkal szemben). A bizonytalanok 47 százaléka ugyanakkor nem válaszolt.

„Sokkal könnyebb kétharmados felhatalmazással kormányozni, hogy ne kelljen annyit jogászkodni, hogy az érdemi dolgokkal lehessen foglalkozni” – mondta a Tisza elnöke csütörtök este, hozzátéve, hogy mind a 106 egyéni körzetben győzelmi esélyekkel indulnak – írta a 444.hu a helyszínről.

A kalocsai eseményen Magyar bemutatott három helyi „jelölt-jelöltet”, akiknek a bemutatkozását ő maga olvasta fel; a politikusok nem kaptak szót. A fórum előtt Magyar találkozott Bagó Zoltán polgármesterrel, aki korábban fideszes politikus volt, de 2024-ben egy helyi civil szervezet jelöltjeként nyert, és most a tömegből hallgatta a beszédet.

A kétharmados cél egyébként nem új eleme Magyar Péter kommunikációjának. Már áprilisban, Szegeden is kijelentette:

Júliusban egy posztjában azzal indokolta a kétharmad szükségességét, hogy anélkül nem lehet elszámoltatni a NER szereplőit. „Onnan lehet majd tudni, hogy újra valódi legfőbb ügyésze és igazságszolgáltatása van az országnak, hogy Rogán Antalt, (Schadl György gazdáját) azonnal bilincsben viszik el a milliárdos hajlékából. Nem gyalog. De nem is helikopterrel.” Egy nagykanizsai fórumon pedig az államadóssággal kapcsolatban fogalmazott meg egy erős ígéretet: „Ami államadósság a mai naptól keletkezik, azért nem fogunk mi magyarok mindannyian helytállni, kizárólag azok, akik meggazdagodtak ebből a rendszerből.”

A kormánypárti oldalról Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója korábban Magyar egy kijelentésére reagálva – miszerint ha akkor lennének a választások, a Fidesz nyerne kétharmaddal – a közösségi médiában annyit írt: „Rendkívüli! Igazat mondott!” Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője szeptemberben arról beszélt, hogy „a Tisza Párt nem tud újítani... ha ez így marad, akkor tovább mennek lefelé a lejtőn...” A Századvég politikai elemzési igazgatója, Kiszelly Zoltán pedig a kétharmados cél stratégiai okát abban látja, hogy „a többi baloldali párttól a maradék identitásszavazókat átcsábítsa...”

Mindeközben a 2026-os kampány már gyakorlatilag megkezdődött: Orbán Viktor „anti-háborús” országjárást indított, amellyel párhuzamosan fut Magyar Péter saját országjárása is.

Halálos fenyegetéseket kap Rónai Egon az Orbán Viktorral készített interjúja miatt, így a csatorna közölte: a fenyegetések miatt feljelentést tesznek - írja a Blikk. Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint a műsorvezető nemcsak a közösségi oldalán kapott fenyegetéseket, hanem nyilvánosan is megfenyegették, a csatorna ezért döntött úgy, hogy jogi lépéseket tesznek.

– tudatta a vezérigazgató, aki a Blikknek azt is elmondta, több olyan folyamatban lévő ügyük is van, amelyben a csatorna valamelyik munkatársa bűncselekmény áldozata lett.

A feljelentést a büntető törvénykönyv idén január elsején hatályba lépett 332/A paragrafusára alapozzák. Ez azokat bünteti akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel, akik az interneten, nagy nyilvánosság előtt erőszakos cselekményre uszítanak, vagy ilyen szándékot fejeznek ki.

A csatorna munkatársait különösen elszomorította, hogy más médiumoknál dolgozó kollégáktól is érkeztek olyan kijelentések, amelyek az ATV vezetése szerint kimerítik a bűncselekmény fogalmát. Ezek közé tartozik Bruck András, az Élet és Irodalom publicistájának múlt szombati Facebook-posztja is, amelyben azt írta:

Rónai Egon még a múlt héten, a helyzet elfajulása előtt így nyilatkozott a reakciókról:

A november 11-én közzétett, több mint egymillió megtekintést elért interjú komoly politikai vitákat is generált. A beszélgetés után Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó és több kormánypárti médium is álhírnek nevezte az interjúban elhangzott, a gyermekszegénységre vonatkozó adatot. Rónai Egon később nyilvánosan pontosított, és elismerte, hogy a helyes EU-s mutató 22,9 százalék, nem pedig 20,9.

De az alatt az interjú alatt készítette a híres rajzát a miniszterelnök, amelyet azóta pólóra és pulcsira is nyomtattak. Orbán Viktor egyébként később azt mondta, ezek nem firkák, hanem „rejtjeles” jegyzetek voltak.