HÍREK
A Rovatból

A félidős választásokat kell megnyerni Trump szerint a republikánusoknak, de nem mondta ki, hogy indulni fog az elnökségért

Joe Biden szemére vetette viszont, hogy hagyták Oroszország háborúját folytatódni Ukrajnában.


A közelgő választások megnyerését nevezte a konzervatív erők legfontosabb feladatának Donald Trump volt amerikai elnök helyi idő szerint szombaton az egyesült államokbeli Dallasban, az Amerikai Konzervatív Unió nagyszabású nyári konferenciáján (CPAC) felszólalva.

A texasi seregszemle - amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mondott nyitóbeszédet csütörtökön - a volt elnök felszólalásával fejeződött be.

Kétórás beszédében Trump úgy vélte, hogy az ország a demokraták két évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta hanyatlásnak indult, csupán a konzervatívok menthetik meg a társadalmat a közelgő válságoktól, és ahhoz, hogy ezt megtegyék, a politikának vissza kell nyernie a társadalom bizalmát.

A legfontosabb feladatnak a novemberi, úgynevezett "félidős" kongresszusi választások megnyerését nevezte. Úgy fogalmazott, Amerika felemelkedése ezzel kezdődik, és 2024-ben az elnökválasztáson remélt republikánus sikerrel folytatódik.

Trump ismét emlékeztett arra, hogy amikor - tavalyelőtt - másodszor indult a választáson, jobb eredményt ért el, mint először, amikor meg is nyerte. Hangoztatta, hogy a konzervatív erőkkel együtt folytatja a munkát annak érdekében, hogy az országot ismét "naggyá, erőssé és biztonságossá tegyék. Ezúttal sem jelentette azonban egyértelműen be, hogy indul a következő választáson.

A jelenlegi elnököt, a demokrata Joe Bident számos alkalommal bírálva megismételte azt az álláspontját, hogy az amerikai rendszert "fokozatosan tönkreteszik", az előző elnökség alatt elért eredményeket visszájukra fordítják. Ezért szerinte a "radikális baloldalt a feledésbe kell taszítani". Beszédében Trump kemény fellépést követelt a bűnözők ellen, különös tekintettel a kábítószer-kereskedőkre. Kijelentette, hogy kormányzata idején az amerikai határ a legbiztonságosabbá vált történelme során, most viszont már "a világ legrosszabbja". "Meg kell állítani az inváziót déli határunkon" - hangoztatta -, az illegálisan érkezőket vissza kell küldeni vagy börtönbe juttatni, a visszaesőket pedig példátlanul szigorú büntetésekkel kell sújtani.

Reformokra szólított az amerikai választási rendszerben, és új szabályokat sürgetett korrupció ellen, mert "a jelenlegi rendszer beteg", és úgy vélte, a jelenlegi vezetés a médiában cenzúrát alkalmaz. Fontosnak mondta, hogy megvédjék a szülők jogait, és álláspontja szerint az oktatást is meg kell tisztítani, a gyermekeket meg kell védeni a gender-ideológia terjedésétől.

Azt is hangoztatta, hogy elejét kell venni a további adóemeléseknek, a szárnyaló inflációnak, mert a gazdaság "összeomlóban van", és lépéseket kell tenni az energiaárak mérséklése érdekében.

Leszögezte, hogy a külpolitikában is vissza kell térni az "Amerika az első" jelszóhoz, mert az Egyesült Államok elvesztette vezető helyét, és csökkenteni kell az ország függőségét másoktól. Trump bírálta, hogy a nemzetközi erők kivonultak Afganisztánból, és azt is Biden szemére vetette, hogy hagyták Oroszország háborúját folytatódni Ukrajnában. Bírálta Nancy Pelosi demokrata házelnök minapi tajvani látogatását, és megismételte a mostani konferencia azon jelszavát, hogy a közelgő választásokon Pelosit le kell váltani posztjáról, és a kongresszusnak republikánus többségűvé kell válnia.

A Conservative Political Action Conference a legnagyobb amerikai konzervatív seregszemle, amelyet 1974 óta rendeznek meg. Az évente többször is jelentkező tanácskozást májusban Magyarországon rendezték meg. A dallasi konferenciát Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg csütörtökön, összefogásra szólítva a világ konzervatív erőit. A magyar kormányfő hangoztatta, hogy 2024-ben mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban fontos választásokat tartanak, és ezek fogják "meghatározni a nyugati civilizációért vívott csata két frontját", ezekre kell felkészülniük a konzervatív pártoknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Halálos fenyegetéseket kap Rónai Egon az Orbán-interjú miatt, feljelentést tesz az ATV
Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint a műsorvezető nemcsak a közösségi oldalán kapott fenyegetéseket, hanem nyilvánosan is megfenyegették.


Halálos fenyegetéseket kap Rónai Egon az Orbán Viktorral készített interjúja miatt, így a csatorna közölte: a fenyegetések miatt feljelentést tesznek - írja a Blikk. Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint a műsorvezető nemcsak a közösségi oldalán kapott fenyegetéseket, hanem nyilvánosan is megfenyegették, a csatorna ezért döntött úgy, hogy jogi lépéseket tesznek.

„Megvédjük a kollégáinkat azoktól a támadásoktól, amelyeket már nem kötelesek elszenvedni, ezért a Rónai Egont érő halálos fenyegetések miatt feljelentést teszünk”

– tudatta a vezérigazgató, aki a Blikknek azt is elmondta, több olyan folyamatban lévő ügyük is van, amelyben a csatorna valamelyik munkatársa bűncselekmény áldozata lett.

A feljelentést a büntető törvénykönyv idén január elsején hatályba lépett 332/A paragrafusára alapozzák. Ez azokat bünteti akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel, akik az interneten, nagy nyilvánosság előtt erőszakos cselekményre uszítanak, vagy ilyen szándékot fejeznek ki.

A csatorna munkatársait különösen elszomorította, hogy más médiumoknál dolgozó kollégáktól is érkeztek olyan kijelentések, amelyek az ATV vezetése szerint kimerítik a bűncselekmény fogalmát. Ezek közé tartozik Bruck András, az Élet és Irodalom publicistájának múlt szombati Facebook-posztja is, amelyben azt írta:

„Rónai meg most nyilván fél méterrel a föld felett jár, a pályafutása tetőpontjának tartja, hogy időtlen-idők óta ő lett az első »ellenzéki«, akivel Orbán szóba állt, ahelyett, hogy egy végigmanipulált szakmai élet csúcsára jutva, a felismeréstől gyötörve főbe lőné magát, vagy legalább beadná a felmondását”.

Rónai Egon még a múlt héten, a helyzet elfajulása előtt így nyilatkozott a reakciókról:

„Az, hogy a közösségi médiában a legszélsőségesebb pozitív és negatív reakciók jönnek, mára már a munkánk részévé vált. Itt a mennyiség az, ami kiugró”.

A november 11-én közzétett, több mint egymillió megtekintést elért interjú komoly politikai vitákat is generált. A beszélgetés után Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó és több kormánypárti médium is álhírnek nevezte az interjúban elhangzott, a gyermekszegénységre vonatkozó adatot. Rónai Egon később nyilvánosan pontosított, és elismerte, hogy a helyes EU-s mutató 22,9 százalék, nem pedig 20,9.

De az alatt az interjú alatt készítette a híres rajzát a miniszterelnök, amelyet azóta pólóra és pulcsira is nyomtattak. Orbán Viktor egyébként később azt mondta, ezek nem firkák, hanem „rejtjeles” jegyzetek voltak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Letették Zelenszkij asztalára a 28 pontos amerikai béketervet: a Donbaszért és a NATO-tagság feladásáért cserébe ígérnek békét
Az ukrán elnök jelezte, kész az „őszinte” munkára, és a napokban Donald Trump amerikai elnökkel is egyeztet.


Miközben az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön még arról tanácskoztak Brüsszelben, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem születhet béke,

Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már kézhez is kapta a Fehér Ház 28 pontból álló, részletes béketervét.

A dokumentumot pénteken az Axios amerikai hírportál hozta nyilvánosságra, miután Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere átadta azt az ukrán elnöknek.

Zelenszkij jelezte, kész az „őszinte” munkára, és a napokban Donald Trump amerikai elnökkel is egyeztet.

A terv, amely egy augusztusi alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó óta formálódik, súlyos engedményeket kér Ukrajnától. Ezek között szerepel a Donbasz (Luhanszk és Donyeck) teljes orosz ellenőrzésének de facto elismerése, a Krím orosz státuszának rögzítése, valamint a frontvonalak befagyasztása Herszon és Zaporizzsja megyékben.

Ukrajnának alkotmányban kellene rögzítenie, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz, hadseregének létszámát pedig 600 ezer főben maximalizálnák.

Cserébe az Egyesült Államok és Európa egy NATO-cikkelyhez hasonló biztonsági garanciát adna, amely egy újabb orosz támadás esetén közös katonai választ helyezne kilátásba. A csomag része egy átfogó gazdasági fejezet is: 100 milliárd dollárnyi (körülbelül 33,2 billió forint) befagyasztott orosz vagyont fordítanának Ukrajna újjáépítésére, amit Európa további 100 milliárd dollárral egészítene ki.

A terv a zaporizzsjai atomerőmű újraindítását is tartalmazza, a megtermelt áram 50-50 százalékos megosztásával. Emellett fokozatosan feloldanák az Oroszország elleni szankciókat, és visszavennék az országot a G8-ak közé. A humanitárius pontok között szerepel a „mindenki a mindenkiért” elvű hadifogolycsere és egy általános amnesztia is.

A tervet Európában hűvösen fogadták. „Békét nem lehet kapitulációként értelmezni” – mondta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter. Az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas pedig hangsúlyozta, hogy bármely terv csak akkor működhet, ha abban az ukránok és az európaiak is részt vesznek.

Eközben a Kreml azt közölte, hogy egy tartós rendezésnek a konfliktus kiváltó okait kell felszámolnia. „A rendezésnek a konfliktus kiváltó okainak felszámolásához kell vezetnie” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reuters szerint.

Az ukrán oldalon is vegyes a fogadtatás. Míg Zelenszkij a diplomáciai nyitottságot hangsúlyozta, Roman Kostenko ukrán parancsnok és képviselő szerint a javaslat elfogadhatatlan. „Ez kapitulációt jelent – Ukrajnának, Európának és Amerikának” – mondta a Guardiannek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy korábbi fideszes EP-képviselővel is egyeztetett, amikor adományokat adott át Jánoshalmán és Kalocsán
A TISZA Párt elnöke jótékonykodott, majd a városvezetőkkel egyeztetett. Az egyikük, dr. Bagó Zoltán, nem is olyan rég még a Fidesz színeiben politizált Brüsszelben.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy amikor Jánoshalmán és Kalocsán járt pártja országjárása során, adományokat adott át helyi intézményeknek.

„Jánoshalmán és Kalocsán is a települések polgármesterei vették át a Csalàd- és Gyermekjóléti Központnak és az Idősek Otthonának vitt adományainkat.”

A politikus bejegyzése szerint a két település polgármesterével is egyeztetett a találkozás során: „Lengyel Endre és Bagó Zoltán polgármesterekkel egyeztettem a települések előtt álló kihívásokról és ismertettem velük a leendő TISZA-kormány önkormányzatokkal kapcsolatos terveit” – fogalmazott. Érdemes megjegyezni, hogy Kalocsa polgármestere, Bagó Zoltán korábban a Fidesz európai parlamenti képviselője volt 2014-ig. 2024 nyarán a megismételt polgármester-választáson a Kalo Lokálpatrióta Egyesület jelöltjeként győzte le fideszes ellenfelét, Filvig Gézát.

A megbeszélés eredményéről Magyar Péter azt írta: „Egyetértettünk abban, hogy vissza kell adni az önkormányzatok hatásköreit és forrásait.” Posztját azzal zárta, hogy „hajrá, Kalocsa! Hajrá, Jánoshalma!”.

Az adományok átadásáról fotókat is posztolt Facebook-oldalára:

Magyar Péter csütörtökön Kalocsán tartott országjáró fórumot, ahol három helyi tiszás jelöltet is bemutatott. Ott arról beszélt, hogy a kormányzás „kétharmados felhatalmazással sokkal könnyebb” lenne. A TISZA Párt jelöltkiválasztásának menetrendjét is ismertették, eszerint november végén, kétkörös szavazás után mutatják be a 106 egyéni jelöltet a 2026-os választásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trükkösen meghosszabbították Orbán Viktor elnöki mandátumát, így idén elmarad a Fidesz tisztújító kongresszusa
A 2023-as kongresszuson csendben írták át az alapszabályt, így a következő tisztújítás legkésőbb 2026 őszén lesz esedékes. A párt vezetése így egy évvel tovább maradhat hivatalban.


Elmarad a Fidesz hétvégére várt tisztújító kongresszusa, miután egy korábbi alapszabály-módosítással meghosszabbították a párt vezetésének mandátumát.

A hvg.hu-nak

Kósa Lajos alelnök elárulta, hogy csak a választások után tartanak tisztújító kongresszust, vagyis valamikor jövőre.

A lap kiderítette, hogy a 2023-as kongresszuson a küldöttek átírták az addigi alapszabályt.

Míg korábban az alapszabály úgy szólt, hogy a tisztújító kongresszust kétévente, az előző dátumához képest plusz-mínusz 50 napos eltéréssel kell megtartani, addig az új szabályok értelmében tisztújító kongresszust „a mindenkori országgyűlési választások lezajlásának határnapjától számított 180 napon belüli időpontra kell összehívni”.

Ezzel Orbán Viktor és alelnökeinek mandátuma a korábbi kettő helyett három évre nőtt. A következő tisztújításra így legkésőbb 2026 őszén kerülhet sor.

A Fidesz eddig kétévente tartott tisztújító kongresszust, legutóbb 2023 novemberében. A hírek szerint idén november 22-én lett volna az esemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk