A felháborodott versenyzők szerint le kellett volna fújni a kerékpáros versenyt a tömegbaleset után

Bochkor Gábor csütörtök reggel a Retro rádióban egy hallgatói SMS-re reagálva olyan kijelentést tett, ami gyorsan országos felháborodást váltott ki. A műsorvezető azt mondta:

A mondat hatalmas hullámokat kavart, és nemcsak az érintettek körében. A blikk.hu szavazásán több ezren mondtak véleményt, és a többség szerint Bochkor bunkó volt. A politikusok sem maradtak csendben: elsőként Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere utasította vissza élesen a műsorvezető beszólását, kiállva az önkormányzati dolgozók mellett.

A kijelentés különösen érzékeny időszakban érkezett, amikor az önkormányzatok már amúgy is nehéz körülmények között próbálnak helytállni. A vita pedig valószínűleg nem áll meg itt.

– jelentette ki a városvezető, hozzátéve, hogy önkormányzati dolgozók az óvó nénik, a háziorvosok, a szociális munkatársak, vagy például a távhőt, és a létesítményeket működtető mérnökök és gépészek, a közterületeket tervező és gondozó emberek is, akik nélkül meglehetősen pocsék lenne az élet Fehérváron, vagy bármely településen.

A bántó szavak mellett Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely sem ment el szó nélkül, szerinte „kis hazánkban olyanok is lehetnek rádiós műsorvezetők, akik akkora bunkók, hogy máshova nem kellettek”.

Az önkormányzati dolgozókat sértő csütörtöki kijelentése után Bochkor Gábor nem hátrált meg. Hiába a felháborodott reakciók és az MSZP közleménye, amelyben Komjáthi Imre pártelnök „sértőnek és méltatlannak” nevezte a műsorvezető megjegyzését, Bochkor nem kért bocsánatot. Sőt, a Retro Rádió sem adott egyértelmű választ arra, hogy megkérik-e a műsorvezetőt, hogy válogassa meg a szavait.

Péntek hajnalban, a Bochkor című műsor elején a rádiós még egy lapáttal rá is tett a botrányra, amikor a politikusok reakciójára reagálva ismét odaszúrt egyet. Bár megkeresésünkre sem Bochkor, sem a Retro Rádió nem reagált, úgy tűnik, a műsorvezető továbbra sem érzi szükségét a bocsánatkérésnek.

A vita ezzel valószínűleg nem ér véget, sőt, úgy néz ki, hogy Bochkor saját magának csinál újabb adásalapot azzal, hogy tovább élezi a helyzetet. Az önkormányzati dolgozók pedig még mindig a sértő kijelentések árnyékában várhatják, hogy valaki kiálljon mellettük.

– mondta el Bochkor élő adásban.

„Ami érdekes, hogy valamelyik polgármester nagyon kulturáltan fogalmazta meg a kritikáját velem kapcsolatban, de van olyan polgármester is, aki minősíthetetlen szóhasználattal és indulattal. Ez mind őket minősíti, és nagyon tisztelem azt, aki tisztelettel írta ezt meg, és sose tiszteltem, aki sok nap rombolás mellett most időt szakított erre is" – tette hozzá.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke visszafogottabb hangnemet ütött meg a botránnyal kapcsolatban. Szerinte Bochkor Gábor alapvetően tehetséges műsorvezető, de épp az alázat hiánya az, ami most a leginkább hiányzik belőle.

– mondta Gémesi.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke maximálisan egyetért Gémesi György véleményével. A szakszervezeti vezető kollégái nevében is határozottan visszautasította Bochkor Gábor kijelentését, amely szerinte teljesen méltatlan az önkormányzati dolgozók munkájához.

„Azt gondolom, hogy amit mondott, az magát az embert tükrözi, mert kikről is van szó? Önkormányzati dolgozók alatt értjük a hivatali dolgozókat, tele diplomás emberekkel, az óvónőket, a bölcsődékben dolgozókat, az alapszolgáltatási központokban dolgozó szociális munkásokat, és a gyermekvédelemben dolgozókat is. Felháborító, hogy valaki, aki a médiából él, ilyesmit megengedhet magának. A kollégák nevében ezt visszautasítom, és minimum elvárom, hogy elnézést kérjen ezektől az emberektől!” – mondta el az elnökasszony.

(via Blikk)

A MÁV karbantartási pénzéből újíttatta fel Lázár János minisztériuma Horthy Miklós egykori étkezőkocsiját – értesült a HVG. Az eredetileg múzeumi célú látványberuházást a vasúttársaság flottafenntartási keretéből fizették, amelyre egyébként a rendszeresen lerobbanó személyszállító járművek életben tartásához is alig jut pénz.

Az egykori Turán-szerelvény 9-es pályaszámú étkezőkocsiját közel 200 millió forintért állították helyre, a munkát a MÁV Rail Tours Kft. végezte el. A Ganz által 1913-ban gyártott, majd 1937-ben átépített kocsi Horthy Miklós kormányzó különvonatának része volt, és az eredeti, fényűző állapotába újították fel. Az étkezőkocsiban egy faintarziás étkező, három hálófülke, konyha és tálalóhelyiség is volt. A 14 fős asztalt bordó bakbőrrel bevont fotelek vették körül, a falakat francia selyem kárpit és mahagóni díszítések borították.

A történelmi jármű felújítása azonban nem volt zökkenőmentes. A Közlekedési Múzeum két sikertelen közbeszerzést is kiírt, mert nem tudták előteremteni a megfelelő forrásokat. Végül a múzeum úgy döntött, hogy valamilyen, máig tisztázatlan szerződéses konstrukcióban mégis belevágnak a projektbe, és a munkát a MÁV Rail Tours Kft.-vel kezdték el. A minisztérium pedig a MÁV járműkarbantartási keretéből fedezte a költségeket.

A döntés nem a vasúttársaság kezdeményezése volt. A HVG információi szerint a megbízás Lázár János tárcájától érkezett, amely a történelmi jármű megőrzését közérdeknek nevezte. Az építési és közlekedési miniszter többször méltatta Horthy Miklóst, és a kormányzót „kivételes államfőnek” nevezte tavaly, az újratemetésének 30. évfordulóján. A minisztérium később azzal indokolta a felújítást, hogy az értékvédelem része Magyarország közlekedési örökségének ápolása.

Az ötlet azonban végül nem valósult meg, a HVG értesülései szerint protokollszempontok miatt. Horthy Miklós megosztó személye, valamint kormányzóságának ellentmondásos történelmi öröksége – beleértve a zsidótörvények bevezetését és a második világháború alatti passzivitását – nem ment át az uniós miniszterek protokollján.

A részleteket a múzeum és a minisztérium sem árulta el, a MÁV pedig annyit közölt, hogy „a Turán 9 egyedülálló történelmi jármű, amelynek megőrzése közérdek”. Bár a felújított kocsi bemutatójára a múzeum meghívta a HVG-t, a finanszírozás körüli kérdéseket továbbra sem tisztázták. Az ügy azonban jól példázza, hogy a látványprojektekre van forrás, miközben a közforgalmú személyszállító járművek állapota folyamatosan romlik.

225 milliárd forintot költöttek a 3-as metró felújítására, de valahogy kimaradt belőle az automata vonatirányítási rendszer cseréje – írja a Népszava. Mindennek eredménye az lett, hogy a 30 éves francia technológiát próbálják összehangolni az új japán hajtásrendszerrel és az orosz kocsik régi számítógépeivel. Nem túl meglepő, hogy ez nem működik zökkenőmentesen.

Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke, aki korábban a BKV igazgatóságának tagja volt, elmondta, hogy már a felújítás tervezésekor javasolta a vonatirányítási rendszer cseréjét, de az ötletet azzal hárították el, hogy az 10 milliárd forinttal növelné a költségeket, amire nincs pénz.

A metrókocsik esetében az orosz kocsikból leszerelték a régi fedélzeti számítógépeket, és ugyanazokat tették vissza az „újragyártott” szerelvényekbe. Ez azonban nem volt kompatibilis az új japán hajtásrendszerrel, ezért le kellett butítani a rendszert, hogy egyáltalán működjön – állítja Bíró.

A fedélzeti egységeket szintén pénzhiányra hivatkozva nem cserélték. A kocsik „rángatózásában” Bíró szerint

A Népszava kérdéseire a BKK elismerte, hogy vannak „üzemszerű, a biztonságos működést nem befolyásoló zavartatások” a 3-as metró vonatvezérlő és vonatbefolyásoló rendszere között. Ezeket szerintük az okozza, hogy az egyes rendszerelemek „még nem kellően finomhangolt paraméterei” nem működnek elég precízen együtt.

Arra, hogy miért nem cserélték le az elavult rendszereket, a válasz az volt, hogy a „rendszer maximális biztonsággal működik”. A japán szoftverek „butítását” cáfolták, de elismerték, hogy bizonyos paramétereken módosítani kellett. Azt ígérik, hogy a finomhangolás megoldja a problémát, és az utasok által tapasztalt rángatózás és megállások megszűnnek.

Vége a várakozásnak, ismét elvitték az Eurojackpot főnyereményét. Ezúttal egy Lengyelországban feladott szelvény hozott szerencsét, és a nyertes 21,3 millió eurót, azaz több mint 8,7 milliárd forintot vihet haza – írja a Bild.

Az 5+1 találatosok sem rossz üzlet: négy ilyen szelvény is született, három Németországban, egy pedig Csehországban, darabonként 213 millió forintos nyereménnyel. Az 5+0 találatos szelvényekkel kilencen lettek gazdagabbak, ők fejenként 56 millió forintot nyertek, de ezek között sem volt magyar szelvény.

A kisebb nyereményeknél azért találni hazai nyerteseket: 4+1 találatos szelvényből 23 darabot adtak fel Magyarországon, ezekkel fejenként 141 ezer forint üti a gazdáik markát.

A nagy kérdés persze az, hogy mikor ér véget a magyar nyertesek nagy hiátusa az 5+2-es kategóriában. Egy biztos: a lengyel jackpotnyertes most egy ideig nem fog panaszkodni.