A Facebook betiltja a deepfake-eket, de ez csak látszatintézkedés az érintettek szerint

Magyar Péter szerdán is folytatta országjáró körútját. Közösségi oldalán számolt be arról, hogy szerdán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogatott. Képeket is megosztott arról, hogy milyen volt az esti találkozása a Vásárosnaményban élőkkel. Azt írta a fotókhoz:

"Csodálatos este a fantasztikus beregi és szatmári honfitársainkkal Vásárosnaményban. Egy kicsit a nagyapám, Erőss Pál is velem volt ma, aki a gyerekkorát a közeli Jándon és Kömörőn töltötte, és oly szeretettel emlékezett vissza erre a vidékre és a panyolai szilvalekvárra és az utánozhatatlan szatmári pálinkára.

Az Európai Demokratikus Választások Platformja (EPDE) 29 álmegfigyelőt azonosított a 2025. október 4-i grúziai helyhatósági választásokon - írja a 444.

Az EPDE szerint az „álmegfigyelő” delegációk összetétele túlnyomórészt európai profilt tükrözött. Volt egy maroknyi résztvevő Lengyelországból, Olaszországból, Máltáról, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból, valamint jelen voltak Fehéroroszország és Üzbegisztán képviselői is, de

Magyarországról összesen hat álmegfigyelőt azonosítottak:

• László András, fideszes európai parlamenti képviselő,

• Hegedűs Barbara Szilvia, fideszes országgyűlési képviselő,

• Révai-Bere Norbert, a magyar országgyűlés külpolitikai tanácsadója, korábbi indiai főkonzul,

• Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője,

• Juan Efraín Rocha, korábbi kormánytisztviselő a Miniszterelnöki Hivatal nemzetiségi osztályán,

• és Németh László István, a Recski Szövetség nyugat-dunántúli szervezetének elnöke.

Ez már a második alkalom volt, hogy a grúziai kormánypárt, a Grúz Álom politikailag elfogult megfigyelőket hívott meg. Céljuk az volt, hogy elfedjék a hiteles megfigyelők által jelzett szabálytalanságokat, és segítsék a grúz kormányt abban, hogy legitimnek tűnjön a választás.

Az EPDE egyébként nem először azonosított magyar álmegfigyelőket a grúz választásokon, 2024-ben is jelen volt például András László és Lajkó Fanni, valamint harmadikként akkor a KDNP-s Nacsa Lőrincet is azonosították.

Grúzia ezzel olyan országok példáját követi, mint Oroszország, Azerbajdzsán és Fehéroroszország, ahol már évek óta alkalmazzák ezt a gyakorlatot - jegyzi meg a 444.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a közösségi oldalán üzent Dobrev Klárának azt követően, hogy a DK kezdeményezte: a gyónási titoktartási-kötelezettség ne vonatkozzon azokra az esetekre, amikor a gyóntató pap kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményről szerez tudomást. Bejegyzésében többek között azt írta: „Dobrev Klárával nem az a baj, hogy a nagyapja a magyar történelem egyik legaljasabb, legsunyibb tömeggyilkosa volt. Nem az a baj, hogy a széllel bélelt, szemkilövető, határon túli testvéreinket megtagadó Gyurcsány Ferenc volt a férje. Az a baj, hogy önként a nyomdokukba lépett és az ő gyakorlatukat folytatja”. Majd hozzátette: „A magyar közélet Dobrevvel szemben eddig nagyon visszafogott, sőt kíméletes volt. A sas ugyanis nem kapkod legyek után. Kivéve, ha a légy ennyire elszemtelenedik. Akkor kénytelen. Akkor Gyurcsányné, a komcsi Apró unoka megtapasztalja majd azt a törődést, amit eddig nem kellett. És akkor lesz miről magyaráznia a gyermekeinek. Lesz pár kellemetlen beszélgetése”.

Dobrev Klára szintén a közösségi oldlán reagált Schmidt Mária bejegyzésére. A DK vezetője azt írta:

"Mária! Engem nem lehet megállítani és megfélemlíteni, hiába fenyegetőzik, hogy majd megtapasztalom „azt a törődést, amit eddig nem kellett”.

Az ellenzéki politikus szerint:

Meri azt állítani, hogy nincs közöm hozzá ellenzéki politikusként? Vagy akár csak politikusként? Mi közöm van hozzá anyaként? Közöm van hozzá! Közünk van hozzá! Tízmillió magyarnak köze van hozzá. Tízmillió magyar várja a válaszokat.

Kik mentegették a Szőlő utcai gazembert? Kik azok a rendőrök, állami vezetők? Ki az a Zsolti bácsi?" - kérdezte a végén.

A Publicus Intézet Népszava megbízásából készült friss felmérése szerint

A szeptemberi felméréshez képest a Fidesz 1–2 százalékponttal erősödött mindhárom kategóriában.

A bizonytalanok aránya 29 százalék.

A Publicus szerint elsősorban még két párt, a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk pályázik eséllyel a parlamenti bejutásra. A DK az összes megkérdezett, a biztos szavazók és a biztosan szavazó pártválasztók körében eléri vagy átlépi az 5 százalékot (5, 6 és 7 százalék). A Mi Hazánk csak az utóbbi két esetben éri el az 5 százalékot (5–5 százalék), a teljes népességben 4 százalékon áll.

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt kimutatható támogatottsággal bír, de a bejutási küszöböt csak a biztosan szavazó pártválasztóknál közelíti meg (4 százalék). A Jobbik, az LMP és a Párbeszéd lenullázta magát, az MSZP a biztosan szavazó pártválasztóknál 1 százalékot ér el. A Momentum 0 százalékon áll, mert bejelentette, hogy nem indul, ahogy a Mindenki Magyarország Néppárt sem.

A másodlagos pártpreferenciáknál a DK-t 13, a Mi Hazánkat 14 százalék nevezte meg arra a kérdésre, „ha a kiválasztott pártja úgy dönt, hogy nem indul a választásokon, melyik pártra szavazna, melyik a második legszimpatikusabb párt”. A fideszesek 25 százalékának a Mi Hazánk, a tiszások 28 százalékának a DK a második. A megkérdezettek csaknem fele nem válaszolt.

Hibahatáron túl csökkent azok aránya, akik teljes mértékig elégedettek azzal, ahogyan az országban mennek a dolgok: 17-ről 12 százalékra. Az „inkább elégedettek” aránya 24-ről 26 százalékra nőtt, az elégedetlenek tábora összességében 55-ről 61 százalékra emelkedett.

A relatív többség 41 százalék a Fidesz győzelmére számít, 37 százalék kormányváltást vár.

Az ellenzéki szavazók 11 százaléka azt szeretné, hogy kizárólag a Tisza alakítson kormányt, 61 százalék pedig azt, hogy más ellenzéki pártok politikusai is részt vegyenek a kormányzásban. Az ellenzéki táboron belül 9 százalék támogatná azt a forgatókönyvet, hogy egytől egyig Tiszán kívüli ellenzéki politikusok alakítsanak kormányt, 5 százalék szerint „mindegy, csak legyen kormányváltás”.

Az ezerfős mintán végzett kutatás a Népszava megbízásából készült október 6-a és 13-a között. A felmérés életkor, nem, iskolázottság, településtípus és régió szerint reprezentatív a magyarországi felnőtt népességre, a mintavételi hiba +/- 3,1 százalékpont.