Karácsony a „buligate” után azt szeretné, hogy 200 milliárddal több jusson a fővárosnak a Tisza-kormány alatt
A főpolgármester egy 200 milliárdos pénzügyi igényt támasztott az új kormány felé. Karácsony elmondta, hogy partneri viszonyt vár Magyar Péteréktől, de a tárgyalások első lépésének a főváros katasztrofális helyzetének rendezését tartja.
Karácsony Gergely a Népszavának adott interjút, amelyben beszélt a főváros és az új, Tisza Párt vezette kormány viszonyáról, Budapest súlyos pénzügyi helyzetéről és a jövőbeli terveiről.
A beszélgetés azzal az úgynevezett „buligate”-tel indult, amely abból fakadt, hogy a főváros egy „rendszerzáró bulit” szervezett az Országgyűlés alakuló ülése előtti napra, amit Magyar Péter kritikája után azonnal át is helyeztek. Karácsony Gergely szerint ő a nagyvonalúságot erénynek tartja, és nem gondolta, hogy a rendezvény bárki érzékenységét sértené, de mivel nem a provokáció volt a céljuk, összehangolták az eseményeket.
„Remélem, ennél nagyobb ügyeket is meg fogunk oldani”
– tette hozzá.
A főpolgármester szerint nem is buliról, hanem egyfajta örömünnepről, hálaadásról volt szó, amivel igazságot akartak szolgáltatni azoknak a társadalmi csoportoknak, akiket a NER megalázott.
„Különösen fontosnak érzem, hogy a rendszerváltás tegyen igazságot azokkal a társadalmi csoportokkal, akiket a NER meg akart alázni és tönkre akart tenni”
– fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy a csődben lévő városnak van-e erre pénze, Karácsony Gergely úgy reagált: „De hát ez nem egy Rolling Stones koncert lesz!”, hozzátéve, hogy a rakparti vendéglátóhelyek bevételeiből finanszírozzák a nyári programokat.
A főváros pénzügyi helyzetével kapcsolatban elmondta, bíznak abban, hogy az új kormánnyal sikerül megoldást találni a szolidaritási hozzájárulás ügyében, amelynek következő, 37,1 milliárdos részletére júniusig kaptak haladékot. Bár konkrét javaslatokat nem akart a sajtón keresztül üzenni, azt leszögezte, partneri viszonyt várnak az új kormánytól, ennek első lépése pedig a pénzügyi helyzet rendezése. „Kész csoda, hogy eljutottunk a választásokig, de ennek súlyos ára van: hitelek, faktorálás, kifizetetlen számlák” – mondta.
Azt is kijelentette:
„Azt biztosan állíthatom, hogy a főváros az idén nem tud szolidaritási hozzájárulást fizetni és még ez sem oldja meg a problémáinkat.”
Célként azt jelölte meg, hogy reálértéken ugyanazt a finanszírozási helyzetet érjék el, mint ami Tarlós Istvánnak utolsó évében megadatott, ami szerinte
a jelenlegihez képest 200 milliárd forintos pluszt jelentene.
Az új kormánnyal való kapcsolatról szólva elmondta, a kormány megalakulása után két minőségében is tárgyalna: Budapest főpolgármestereként és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnökeként.
„Egy év alatt többet beszéltem Magyar Péterrel, mint Orbán Viktorral hat év alatt”
– árulta el.
Szerinte az Orbán-kormánnyal való egyeztetés álságos volt, most viszont érdemi párbeszédre számít a város ügyeiről. Azt is elmondta: „Nekem nincs arra igényem, hogy kormányülésekre járjak, de arra igen, hogy érdemben egyeztessünk a város ügyeiről.” Javasolja továbbá a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának újraindítását is.
A főpolgármester részletesen beszélt a tervezett Budapest-törvényről, amelynek két kulcselemét emelte ki. Az egyik a közösségi közlekedés normatív finanszírozásának rendezése, beleértve az agglomerációs közlekedést is, amit egy regionális, állami-fővárosi együttműködésen alapuló BKK irányítana. A másik egy fajsúlyos, közhatalmi jogosítványokkal rendelkező „metropolitan” tanács létrehozása a várostérség számára, amely a közös ügyekről, például az építési szabályokról döntene.
„Nem egy újabb gittegyletet szeretnék, tudom most is létezik egy, ahová én sem járok el, mert semmi értelme, az ott elhangzottaknak ugyanis nincs semmi relevanciája”
– mondta a jelenlegi helyzetről.
A Fővárosi Közgyűlés átalakuló erőviszonyai kapcsán Karácsony Gergely kifejezte reményét, hogy a Tisza Párt a jövőben nagyobb felelősséget vállal, akár egy főpolgármester-helyettesi poszt betöltésével is. Azt mondta, a párt képviselői nem zárkóztak el ettől. A közgyűlési ülések időpontjának esetleges megváltoztatásáról, mivel több képviselő egyúttal EP-képviselő is lesz, úgy nyilatkozott: „Rajtam nem múlik, a szerdai ülés szokásjogon alapszik, ha ez segíti a közös munkát, tőlem akár vasárnap is lehet közgyűlés.”
Vitézy Dávid közlekedési miniszteri kinevezésével kapcsolatban a főpolgármester nem megkönnyebbülésről, hanem örömről beszélt. „Kifejezetten örülök, hogy lesz egy olyan minisztere az új kormánynak, aki jól ismeri Budapest problémáit és mélyen elkötelezett ezek megoldásában” – jelentette ki. Azzal kapcsolatban, hogy Vitézy Dávid miniszterként esetleg a saját sikereként állítaná be a budapesti fejlesztéseket, Karácsony Gergely azt mondta, ez őt a legkevésbé sem érdekli.
„De szerintem Dávidot nem kell félteni, a végén bizonyosan sikerül saját sikerének beállítani mindezt.”
A Fővárosi Közgyűlésből távozó kritikusairól, így Bujdosó Andreáról és Szentkirályi Alexandráról szólva azt mondta, a Tisza Párt eddig a kampány miatt felelősséghárító volt a fővárosban, de „ha ez hozzájárult a kétharmados győzelemhez, akkor az árat örömmel fizettük.” Hozzátette:
„De most, hogy immáron kétharmados többséggel irányíthatják az országot, eljött az idő, hogy a fővárosban is nagyobb felelősséget és szerepet vállaljanak a döntéshozatalokban.”
Az uniós források felhasználásával kapcsolatban hatalmas feladatokra számít, amihez a fővárosnak is hatékonyabb rendszert kell kiépítenie. Szerinte minimum, hogy lesz uniós fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettes, de ennél többre lesz szükség.
Az esetleges előrehozott önkormányzati választás ötletét elveti, szerinte ez sértené a választók jogait és veszélyeztetné az uniós forrásokat. Ugyanakkor elismeri, hogy az önkormányzati rendszerhez hozzá kell nyúlni, de ezt csak partnerségben lehet megtenni. Konkrét projektekről is szót ejtett: támogatja a Rákosrendező-beruházást, a Nyugati téri felüljáró elbontását, és a Városliget visszavételét a főváros kezelésébe. „De a Városliget Zrt-re nincs szükség” – szögezte le, hozzátéve, hogy a cég működtetésére fordított pénzt a parkosításra kellene költeni.
Végül támogatásáról biztosította a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó rendeletek visszavonását, és egy új, ingatlanfejlesztési hozzájárulás bevezetését javasolta a magánberuházók számára. „Meg kell fordítani az erőviszonyokat: a közérdek az első, a magánérdek a második” – zárta gondolatait.
Karácsony Gergely a Népszavának adott interjút, amelyben beszélt a főváros és az új, Tisza Párt vezette kormány viszonyáról, Budapest súlyos pénzügyi helyzetéről és a jövőbeli terveiről.
A beszélgetés azzal az úgynevezett „buligate”-tel indult, amely abból fakadt, hogy a főváros egy „rendszerzáró bulit” szervezett az Országgyűlés alakuló ülése előtti napra, amit Magyar Péter kritikája után azonnal át is helyeztek. Karácsony Gergely szerint ő a nagyvonalúságot erénynek tartja, és nem gondolta, hogy a rendezvény bárki érzékenységét sértené, de mivel nem a provokáció volt a céljuk, összehangolták az eseményeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leszedték a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról, a főváros feljelentést tesz
A Főpolgármesteri Hivatal rongálás gyanúja miatt fordul a rendőrséghez, miután eltávolították a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. Az önkormányzat közölte, a zászlókat napokon belül pótolni fogják.
A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.
A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.
A zászlókat néhány napon belül pótolják, mert szerintük „a Pride hónap és a felvonulás idejére azoknak helyük van a szabad, sokszínű és szolidáris Budapesten”.
Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.
A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.
A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.
A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.
Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.
A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.
„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.
Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.
Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.
A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.
A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.
A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.
Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.
Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.
A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.
„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.
A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.
„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.
Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.
„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.
A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gyászol a magyar ökölvívás: meghalt Szakos József mesteredző
74 éves korában elhunyt Szakos József mesteredző, Erdei Zsolt nevelőedzője. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte. Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt, és sportvezetőként is dolgozott.
Elment a mester, aki nemcsak bajnokokat, hanem embereket is nevelt: 74 éves korában elhunyt Szakos József, a magyar ökölvívás meghatározó alakja, Erdei Zsolt egykori trénere és szövetségi vezető. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte.
Szakos József edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott a sportágban. Hozzáértését legsikeresebb tanítványa, a nyolc évig általa edzett Erdei Zsolt pályafutása igazolta, aki amatőrként olimpiai bronzérmet, valamint világ- és Európa-bajnoki címet nyert, mielőtt a profik között is világbajnok lett.
Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt a különböző korosztályokban, vezérelve pedig mindvégig az volt, hogy nemcsak bokszolót, hanem embert is kell nevelni a rábízottakból. De keze alól került ki a sokszoros válogatott, Európa-bajnoki ezüstérmes Farkas György is, és hatékonyan segítette Növényi Norbertet annak kick-boxos időszakában.
Szakos József versenyzőként ifjúsági bajnoki második, a felnőtteknél országos bajnoki harmadik helyig jutott, majd 1974-ben edzői pályára lépett. A Budapesti Honvéd után 1978-tól a Központi Sportiskolában dolgozott, 1981-től már szakágvezetőként. 1998-ban mesteredzői címet kapott, majd a Magyar Ökölvívó Szakszövetség főtitkára, később szakmai igazgatója, majd utánpótlás-szakágvezetője lett.
Munkásságát 2010-ben a Magyar Sportért díj II. fokozatával ismerték el, ám a kitüntetés örömét már beárnyékolta betegsége.
Elment a mester, aki nemcsak bajnokokat, hanem embereket is nevelt: 74 éves korában elhunyt Szakos József, a magyar ökölvívás meghatározó alakja, Erdei Zsolt egykori trénere és szövetségi vezető. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte.
Szakos József edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott a sportágban. Hozzáértését legsikeresebb tanítványa, a nyolc évig általa edzett Erdei Zsolt pályafutása igazolta, aki amatőrként olimpiai bronzérmet, valamint világ- és Európa-bajnoki címet nyert, mielőtt a profik között is világbajnok lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
