HÍREK
A Rovatból

A boltokban lehet majd ingyenesen készpénzt felvenni, mintha csak ATM-ek lennének

A Posta nélkül maradt kistelepüléseken ez valóban jó megoldás lehet, de így tovább dagad a készpénzállomány, aminek a kezelése jelentős pénzbe kerül.

Link másolása

Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől egy módosítás szerint, amiről várhatóan jövő hét szerdán szavaz majd az országgyűlés - erről számolt be az MTI pénteken. Az RTL Híradójában megszólaló szakértő szerint

ezzel jól járhatnak a posta nélkül maradt falvak, de tovább dagadhat a készpénzállomány, amelynek kezelése már évi több százmilliárd forintba kerül.

A Híradónak a Baranya megyei Egerág kisboltosa azt mondta, lenne igény a bolti készpénzfelvételre, de szerinte egyelőre több a kérdés, mint a válasz a kormány új javaslatával kapcsolatban.

A parlament Törvényalkotási Bizottsága azonban már elfogadta ezt és jövő hét szerdán szavazhat róla az Országgyűlés. Az MTI beszámolója szerint a kereskedők önként csatlakozhatnak majd a szolgáltatáshoz. Havonta kétszer, összesen maximum 40 ezer forint készpénzt adhatnának a bankkártya pozitív egyenlegének terhére.

„Bankkártyával fizetünk, kifizetjük az aktuálisan vásárolt árukat, akkor emellett jelezhetjük a pénztárosnak, hogy nem csak azt szeretnénk kifizetni, hanem szeretnénk 15 ezer forint készpénzt is megkapni, ekkor a bankkártyánkon a terhelés, az 15 ezer forinttal megnő, és ezt az összeget kifizeti számunka a pénztáros”

- mondta a Híradónak Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője.

A javaslat azután érkezett, hogy a múlt hónapban az energiaválságra hivatkozva 366 postát zártak be ideiglenesen az országban.

Nagy László Sándor pénzügyi szakértő szerint ebből a szempontból ez a javaslat ésszerűnek tűnik, a kisebb településeken elvben így megoldható a készpénzhez jutás.

„A problémát igazából az jelenti ezzel kapcsolatban, hogy a készpénz-logisztikának a költségei, azok az elmúlt időszakban nagyon-nagyon megemelkedtek” - mondta Nagy. Számításai szerint a vásárlások nagyjából 60 százalékát még mindig készpénzzel fizetik a magyarok, ez pedig nagyjából évi 400 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek.

„Ez nem túlságosan jó. Hiszen a pénznek a nyomtatása, őrzése, a fizikai pénznek, ez bizony mindenhol költségbe kerül”

- összegzett a szakértő.

A csatorna kereste az ügyben a kormányt is, de azt a választ kapták, hogy majd a végleges döntést követően ad tájékoztatást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Eltörölnek egy munkaszüneti napot, rögtön kiment tüntetni 50 ezer ember Dániában
A szakszervezetek nem támogatják, hogy egy nappal többet kelljen dolgozni a Nagy Imádság Napjának eltörlésével. A kormány a védelmi kiadásokat növelné a plusz bevételből.

Link másolása

Legalább 50 ezren tüntettek vasárnap Koppenhágában, mert megszüntetnek egy ünnepnapot - írja a Reuters alapján a 444.hu.

A megmozdulást az ország legnagyobb szakszervezetei szervezték, amelyek ellenzik a Nagy Imádság Napjának eltörlését, melyet 1686 óta ünnepelnek a helyi keresztények a húsvétot követő negyedik pénteken. A szervezők szerint ez volt az utóbbi több mint tíz év legnagyobb megmozdulása Dániában.

A balközép Szociáldemokrata Párt, a Mérsékelt Párt és a jobbközép Liberális Párt kormánykoalíciója döntött úgy, hogy egy nappal többet kell dolgozni, hogy így növelni tudják a védelmi költségvetés keretét.

A kormány terve, hogy három év alatt teljesítsék a NATO 2030-as célját, és a GDP két százalékára emeljék a védelmi kiadások mértékét.

Az ehhez szükséges pénzt az ünnepnap eltörlésével és a nagyobb adóbevétellel akarják összeszedni. Bár az elemzők szerint nem biztos, hogy ez az intézkedést hosszú távú megoldást jelentene, a kormány kitart.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Videó: Élőben tudósított egy török tévéstáb, amikor összedőlt mögöttük egy épület
A riporter és az operatőr is pánikszerűen futásnak eredt, miközben a ház hatalmas robajjal összedőlt mögöttük.

Link másolása

Éppen élőben tudósított egy török tévéstáb földrengésekről, az ország délkeleti részén fekvő Malatyából, amikor egy utórengést követően összedőlt mögöttük egy épület - írja a BBC.

A döbbenetes felvételen látható, ahogy a riporter a kamerába beszél, majd

ő és a stáb is futásnak ered, miközben a háttérben hatalmas robajjal össze dől az épület.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, több erős földrengés volt Törökország déli és Szíria északi részén. Eddig 1121 halálos áldozatot jelentettek Törökországból, 780-at pedig Szíriából. Körülbelül 5400-an sérültek meg Törökországban, kétezren Szíriában - írja a BBC.

Rengeteg épület összedőlt, a hatóságok jelenleg is túlélőket keresnek a romok között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Elképesztő pusztítást végeztek a földrengések Szíriában és Törökországban
A katasztrófának már közel kétezer halálos áldozata van. Több ezer épület dőlt össze mindkét országban, jelenleg is keresik a túlélőket a romok között.

Link másolása

Ahogy arról már több cikkben is beszámoltunk, több erős földrengés volt Törökország déli és Szíria északi részén.

A török katasztrófavédelem, az AFAD adatai szerint helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében 7,8-as erősségű földrengés következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű rengés követett. Órákkal később Kahramanmaraş tartományt egy újabb 7,5-ös erősségű földrengés rázta meg Elbistan közelében.

Eddig 1121 halálos áldozatot jelentettek Törökországból, 780-at pedig Szíriából.

Körülbelül 5400-an sérültek meg Törökországban, kétezren Szíriában - írja a BBC.

Rengeteg épület összedőlt, a hatóságok jelenleg is túlélőket keresnek a romok között.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint a mostani a legsúlyosabb természeti katasztrófa az 1939-es erzincani földrengés óta,

amelyben tízezrek vesztették életüket Kelet-Törökországban. A rengések következtében legalább 2818 épület omlott össze, miközben eddig 2470 embert már kiszabadítottak a romok alól. A mentési munkálatokban mintegy 9 ezer ember vesz részt, de számuk folyamatosan növekszik.

Rengeteg ország ajánlotta fel a segítségét: többek között Németország, Csehország, Románia, Szerbia és az Egyesült Királyság is mentőegységekkel, illetve eszközökkel segítik a két országot.

Szijjártó Péter bejelentette, hogy még hétfőn elindul Törökországba az az ötven fős, hat orvost is soraiban tudó kutató-mentő alakulat, amely az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinálásában jött létre. A külügyminisztériumnak egy olyan magyarról van tudomása, aki katasztrófa sújtotta területen tartózkodik, vele tartják a kapcsolatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Nem nagyon szeretjük, hogyha palira vesznek minket” – visszavágott az államtitkárnak az orvosi kamara alelnöke
A kamara hétvégén jelentette be, hogy tiltakozásba kezdenek. Takács Péter államtitkár szerint viszont „ez méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen”.

Link másolása

Ahogy arról korábban beszámoltunk, közel egyhangúan szavazta meg a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli Országos Küldöttközgyűlése azt a követelést, melyben megfogalmazták, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.

Erre Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára vasárnap úgy reagált: „Méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen”.

Takács szavaira a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, Álmos Péter válaszolt:

„Kommunikációs fogásokkal nem lehet érdemi vitát folytatni.”

A MOK egyenlő a magyar orvosokkal - idézte a Spirit FM Álmos Pétert, aki emlékeztetett rá, hogy az államtitkár korábban volt a MOK titkára is, így pontosan tudja ezt. Szerinte a MOK döntései tükrözik az orvosok véleményét.

„Államtitkár úr maga mondta, hogy az orvosok jellemzően okos emberek. Nem nagyon szeretjük, hogyha palira vesznek minket”

– tette hozzá, kiemelve, hogy a lépésük egy nyomásgyakorlás arra, hogy az állam lássa el rendesen a feladatát.

Az orvosok már nem tudják vállalni a sok önkéntes munkaórát, nincs garancia arra, hogy a betegek jó ellátást kapjanak. A sztrájkot éppen azért nem választják, mert az nagyon befolyásolná az egészségügyi ellátást.

Sértőnek nevezte, hogy a Fidesz szerint a DK áll az orvoskamara döntése mögött.

Ezt kikéri azoknak a kollégáinak a nevében is, akik jobboldali elköteleződésűek. Ráadásul egyik fő követelésük, hogy depolitizálják a szakmai döntéseket, az egészségügyben nincs helye pártpolitikai nézeteknek. Egy orvos nem úgy nézi a betegét, hogy jobb- vagy baloldali értékeket vall-e, azt nézi, hogy áll éppen az infarktusa.

Forrás: Spiritfm.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: