News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

85-ször írta át a 2021-es költségvetést a kormány, összesen 3354 milliárdot csoportosítottak át

A büdzsé kiadási főösszegének majdnem hetedét mozgatták meg a módosításokkal. Már az idei költségvetésen is számos alkalommal változtattak.

Link másolása

hirdetés

Átlagosan négynaponta írta át a 2021-es költségvetést a kormány. Összesen 85 alkalommal jelent meg erről szóló határozat a Magyar Közlönyben - írja a hvg.hu.

Az Országgyűlés 2020. július 3-án fogadta el a következő évi büdzsét, nem törődve azzal a kritikával, hogy még alapesetben is nehéz ennyi időre előre tervezni, nemhogy egy világjárvány alatt. 2021. január elsején életbe is lépett a költségvetés, ám alig négy nappal később, január 5-én már át is írták egy kormányhatározattal, az év során pedig összesen 85-ször, átlagosan 4 nap 7 óránként változtattak rajta.

A hvg.hu elemzése szerint

• januárban és októberben írták át a legkevesebbszer, 4-4 alkalommal a költségvetést,

• 85-ből 6 módosítás december 20. után történt

hirdetés

• december 20. és 24. között minden egyes napon volt egy módosítás

• de június 8-11. között is zsinórban négy napon is változtattak rajta

• a leghosszabb idő, amíg nem nyúltak a büdzséhez, 12 nap volt, április 17. és 28. között

• a legtöbb módosítás szerdai és pénteki napokon történt.

A büdzsé kiadási főösszege 25 052 milliárd forint volt, ennek majdnem a hetedét, 3354 milliárd forintot mozgatott meg a kormány ezzel a 85 alkalommal.

A portál azt is megnézte, honnan hová csoportosították át a pénzeket. 366 milliárd forintot vettek ki a Központi Maradványelszámolási Alapból, további 108 milliárdot pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó központi tartalékból. 1350 milliárd forintot vettek ki a Gazdaságvédelmi, illetve a májusi átnevezése után a Gazdaság-újraindítási Alapból, továbbá 320 milliárdot az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapból.

Az önkormányzatok összesen 69 milliárd forinttal többet kaptak 2021-ben a tervezettnél. A legtöbb pénzt, 4,4 milliárd forintot Karcag kapta, ami egy erős fideszes bázinak számító város.

A határozatban azt írták, hogy "kulturális fejlesztési célokra" adták az összeget, ezek közül egy nagyobb volumenű szerepel: a 2015-ös milánói világkiállítás elhíresült sámándobot csaknem 4 milliárdból állítják fel újra.

Győr 2,5 milliárd, az ellenzéki vezetésű Pécs 2,05, Szeged 1,95, Miskolc 1,35 milliárd forint támogatást kapott. Budapesten viszont az ellenzéki vezetésű kerületek kimaradtak a többlettámogatásokból.

Már az is látszik, hogy a kormány az idei költségvetést is gyakran át fogja írni. Először 2021. december 3-án módosítottak rajta, majd december 20-án, 21-én, 22-én, 24-én, 27-én és 28-án is. Januárban eddig 7-én írták át a büdzsét.

"A legfontosabbat azonban még nem vezették át: a 2022-es költségvetésben még mindig úgy számolnak, hogy 3 százalékos lesz az idei infláció. Pedig ezt a célt már a kormány szerint sem fog sikerülni tartani, erre utal legalábbis az, hogy a nyugdíjemelés mértékét, amely pedig törvény szerint mindig az inflációt követi, 3-ról 5 százalékosra vitték fel. És komoly esély van arra, hogy a valódi áremelkedés még ennél is magasabb lesz az idei év végére" - jegyzi meg a lap.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Pintér Sándor fegyelmi kérdésként tekint a tanárok polgári engedetlenségére
Azt is elmondta, hogy szerinte az oktatási munka legfontosabb alapja a rend és annak fenntartása.

Link másolása

hirdetés

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, Pintér Sándor belügyminiszter tárcája alá került többek között az oktatás ügye is. Pintér helyettese Rétvári Bence lesz, míg a közoktatásért államtitkári szinten továbbra is Maruzsa Zoltán felel majd.

Az év eleje óta folyamatosak az engedetlenségi megmozdulások és sztrájkok az ágazatban, a pedagógusok és szakszervezeteik nagyon elégedetlenek az oktatási rendszer körülményeivel és a bérekkel. Ezért különösen fontos kérdés volt az, hogy mit kezd ezekkel a kérdésekkel a szféra új minisztere.

Pintér Sándor meghallgatásáról írva a hvg.hu megjegyezte: a miniszter többször megjegyezte, hogy a rendet tekinti a legfontosabb alapnak.

„Rend nélkül nem lehet tanulni

– mondta a miniszter.

hirdetés

A Telex beszámolója szerint szóba került a tanárok és más pedagógusok engedetlensége is.

„Jogot végeztem, nem ismerem ezt a kifejezést” – jelentette ki, majd hozzátette:

„egyszemélyes polgári engedetlenség” sem értelmezhető, nem része a jogrendnek, így nem fogadható el. „Fegyelmi kérdésnek tekintem”

– közölte a belügyminiszter. Azt azonban elismerte, hogy sztrájk ettől függetlenül legitim eszköz.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Törvénymódosítással tartanák fenn a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő rendeletet
A PDSZ szerint a kormánypárti képviselők által benyújtott módosítási javaslat „lábbal eltiporja” azt, hogy a sztrájk alapjog.

Link másolása

hirdetés

Szerdán hatalmas felháborodást keltett, hogy Pintér Sándor belügyminiszter - aki az új Orbán-kormányban a rendvédelmen kívül többek között az oktatásért és az egészségügyért is felel majd - a bizottsági meghallgatásán lényeges elemként kiemelte az oktatásban a rendet, mert szerinte „rend nélkül nem lehet tanulni”. Azt is mondta, hogy mivel jogot végzett, nem ismeri a "polgári engedetlenség" kifejezést, és hogy az "egyszemélyes polgári engedetlenség" sem értelmezhető, az "nem része a jogrendnek, így nem fogadható el". Azt azonban elismerte, hogy sztrájk ettől függetlenül legitim eszköz.

Úgy tűnik azonban, hogy a kormány bebiztosítaná a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő rendeletet. Arató Gergely, Kőbánya és Kispest országgyűlési képviselője szerda este erről tájékoztatott a Facebook-oldalán:

"Megjött a Törvényalkotási Bizottság holnapi anyaga. Többek között egy módosítás, ami állandóan fenntartaná a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő rendeletet."

Kommentben pedig ezt is hozzáfűzte:

"Ami még durvább, a javaslat vétkes kötelezettségszegésnek minősíti, (ami akár azonnali elbocsátással is büntethető) a pedagógus munkavégzési kötelezettség elmulasztásást, tehát a polgári engedetlenséget."

A DK-s politikus bejegyzését megosztotta a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) is, amely közzétette a módosító javaslat szövegét. Ebben felsorolják, hogy mely szolgáltatások tartoznak "a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás körébe – a sztrájkkal érintett köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló vonatkozásában".

hirdetés

A legfontosabb pont, hogy a gyermek, tanuló felügyeletét a sztrájkkal érintett munkanapon meghatározott ideig szükséges biztosítani, méghozzá abban a köznevelési intézményben, ahol a gyermek, tanuló a jogviszonyánál fogva nevelésben, oktatásban részesül. De azt is előírják, hogy "a felügyelet időtartama alatt, ha az időjárási körülmények megengedik, délelőtt és délután is egy-egy óra szabad levegőn tartózkodást szükséges biztosítani a gyermek, tanuló számára", és az étkeztetést is biztosítani kell "a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontban". Az érettségiző középiskolai osztály tanulói számára a kötelező érettségi tantárgy tekintetében az összes órát meg kell tartani, más tanulók számára valamennyi tantárgyra vonatkozóan a tanítási órák 50%-át.

Az utolsó pont pedig arról szól, hogy "az intézményvezető a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében a sztrájkoló közalkalmazottat, munkavállalót munkavégzési kötelezettség teljesítésére kötelezheti". Ha a közalkalmazott, munkavállaló ennek nem tesz eleget, "a munkáltató a kötelezettségszegéstől számított nyolc napon belül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhatja."

Egy ma benyújtott módosítási javaslat, amely hosszútávon, törvénybe iktatva lehetetlenítené el a sztrájkjogot. Szerintünk van miért tiltakozni, és reméljük, hogy ezt nagyon nagyon sokan látjuk így. Mellesleg, Pintér kiszólásai után ez aztán még inkább vonzóvá teszi a pedagóguspályát, ugye?

"A sztrájk alapjog! Az, amit a parlament Törvényalkotási Bizottságának kormánypárti képviselői benyújtottak, ezt lábbal eltiporja!"

- reagált a PDSZ a módosító javaslatra, amely "hosszútávon, törvénybe iktatva lehetetlenítené el a sztrájkjogot".

"Szerintünk van miért tiltakozni, és reméljük, hogy ezt nagyon nagyon sokan látjuk így. Mellesleg, Pintér kiszólásai után ez aztán még inkább vonzóvá teszi a pedagóguspályát, ugye?" - írták egy másik posztjukban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Új budapesti híd épülhet Óbuda és Újpest között, a lakosság véleményére is kíváncsi a BKK
Az eddigi egyeztető fórumok alapján egy nagy forgalmú, autópálya jellegű híd ötletét már elvetették.

Link másolása

hirdetés

A BKK honlapja szerint évtizedek óta szerepel a fejlesztési tervekben egy híd, ami összekötné a III. kerület aquincumi részét Újpesttel. A híd egészen pontosan a Pók utca és a Váci út között épülne.

Ezen a vonalon az Újpesti vasúti hídon (amelyet Északi összekötő vasúti hídként is szoktunk emlegetni) jelenleg is van vasúti, gyalogos és kerékpáros kapcsolat a Duna két partja között, ugyanakkor gépjárművel és helyi közösségi közlekedéssel csak nagy kerülővel lehet elérni a Duna átellenes partján lévő területeket. Egy új híd rövidebb, gyorsabb utazásokat tenne lehetővé Budapest északi területei között, illetve segítené az egykori ipari-vasúti barnamezős területek fejlesztését.

A Budapesti Közlekedési Központ a Fővárosi Önkormányzat megbízásából most részletes megvalósíthatósági tanulmányt készít az Aquincumi híd megépítéséről,

ami segít eldönteni, hogy szükséges-e egy új híd megépítése Óbuda és Újpest között, és ha igen, milyen kialakítással és kapcsolódó úthálózattal. A fejlesztéssel kapcsolatos információkat EZEN A LINKEN lehet elérni.

A társadalmi egyeztetés alapján a BKK elvetette azokat a változatokat, amelyek az autópálya jellegű, nagy autóforgalmú híddal és utakkal számoltak, környezetvédelmi szempontból nem támogathatók, régészeti területet sértenének, nem illeszkednek a város hosszú távú fejlesztési céljaihoz, és túlzottan költségesek – írja a társaság.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
A köztársasági elnök férje felel az ország aranytartalékáért
Veres István elárulta, mennyi most az aranytartalék, és arról is beszélt, mivel szeretne foglalkozni még first gentlemanként.

Link másolása

hirdetés

Interjút adott Novák Katalin férje a Mandinernek, amelyben elsősorban a magánéletéről és a feleségével való kapcsolatáról beszélt, de azokról a feladatokról is beszélt, amelyeket first gentlemanként fog végezni.

Veres István elmondta, hogy Miskolcon született, Sárospatakon, majd Miskolcon járt középiskolába, majd a szülei példáját követve közgazdász lett, a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott. Édesapja hosszú ideig a Szerencsejáték Zrt.-nél dolgozott, édesanyja pedig előbb statisztika–számvitel szakos tanár volt, majd a miskolci Semmelweis-kórház gazdasági vezetője. Novák Katalinnal az egyetem 1996-os gólyatáborában ismerkedett meg, majd később ugyanannak az egyetemi diákközösségnek a tagjai lettek instruktorként. A kapcsolatuk kezdetét 1999 nyarától számítják, amikor együtt eveztek egy Rába folyón zajló kenutúrűn Szentgotthárdtól Sárvárig. Akkor kérte meg felesége kezét, amikor Novák Katalin letette a vitorlásvizsgát Balatonbogláron.

Veres István hosszú ideje dolgozik a Magyar Nemzeti Banknál, ott kezdte a pénzügyi pályáját, és mint mondta, nem is vágyik el innen.

"Az igazgatóságunkon én tényleg minden székben ültem már. Ez sokat segít a munkámban és a kollégáim megértésében, de nem csak abban. 2000 óta átéltünk és kezeltünk piaci válságokat, többszörösére emelkedett a devizatartalékunk, az aranytartalékot megharmincszoroztuk, új monetáris politikai eszközöket vezettünk be" - mondta.

A köztársasági elnök férje felel most az ország aranytartalékáért, ennek kapcsán elmondta, hogy mellette sok más szakember is felelős ezért, ő annak a szakterületnek a vezetője, amely a vásárlásokért felel.

Azt is elárulta, hogy jelen pillanatban 94,5 tonna az aranytartalék, ez körülbelül 7500 aranyrudat jelent.

hirdetés

Arra a kérdésre, hogy mivel fog foglalkozni first gentlemanként, azt mondta, "marad a kaptafánál", vagyis a pénzügyeknél. Elsősorban a pénzügyi tudatosságon szeretne dolgozni, meg is indokolta, miért.

"Néha elcsodálkozom azon, milyen alapvető pénzügyi ismeretek nem természetesek a többség számára. A devizahitel-válság is rámutatott, mekkora a jelentősége annak, hogyan kezeljük a család pénzügyeit. Jó, ha tudjuk, mit jelent a kamatláb, a futamidő, a kockázatoknak való kitettség. Ha egy gyerek megtanulja, hogyan lehet tudatos a pénzügyei kezelésében, felnőttként is könnyebben jut majd egyről a kettőre. Ezért tervezem, hogy segíteni fogok azoknak a gyerekeknek, fiataloknak, családoknak, amelyeknek az átlagnál is nagyobb szükségük van erre a pénzügyi tudatosságra."

Veres István azt is elmondta, hogy büszke a feleségére, hogy ő Magyarország első polgára, és nem elsősorban azért, mert nő.

"Ha valaki, én tudom, hogy méltó és alkalmas erre a feladatra. Ami számomra Kati közéleti sikereinél is fontosabb, hogy ő elsősorban anya és feleség. A maximalizmus, amit a munkájában képvisel, otthon is megjelenik.

Hat évig volt otthon a gyerekekkel. Ebben az időszakban csak ez számított. Azóta is nagyon szoros a napi kapcsolata a gyerekeinkkel, és ő az, aki a kiterjedt család összetartásáról is gondoskodik. Este, amikor mi már mindannyian lefeküdtünk, ő rendszeresen nekiáll sütni, hogy friss péksütemény legyen reggelre az asztalon. Ki nem hagyná, hogy ő készítse a gyerekek szülinapi tortáját! És ez nem valami máz, neki tényleg a család a legfontosabb" - mondta.

A gyerekeikről is beszélt, akik mindhárman református iskolába járnak. A legidősebb, Ádám 18 éves, idén érettségizik és egyetemre készül, a matek és a fizika nagyon érdekli, és a dobolás a szenvedélye. A középső, Tamás 16 éves gimnazista, sportol és tehetséges a zenében is. A legkisebb, Kata 14 éves, röplabdázik és zongorázik.

Arra a kérdésre, hogy mit szólt, amikor megtudta, hogy a felesége lesz a köztársasági elnök, azt mondta:

"Arra gondoltam a büszkeség mellett, hogy ez a családunk szempontjából is fontos, generációkon átívelő történet, olyan örökség, amelyből az unokáink, a dédunokáink is építkezhetnek. Mert bizonyos, hogy tartást ad majd nekik, amikor megtudják, hogy a nagymama vagy a dédnagymama egykor Magyarország köztársasági elnöke volt".

Egy másik kérdésre pedig elmondta, hogy személyesen soha nem vágyott politikai feladatra, de közelebbről követi a belpolitikát, részben felesége aktív közéleti szerepvállalása miatt, részben azért, mert a pénzügyi piacot sokszor politikai döntések is befolyásolják.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: