7 pontban ment neki Kásler Miklós és Müller Cecília utasításainak az orvosi kamara

A Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja megütközéssel fogadta Müller Cecília és Kásler Miklós utasításait. A tisztifőorvos december 27-i határozatában elrendelte, hogy januárban minden háziorvosnak kötelezően vállalnia kell egy hétvégét, amikor oltani fog, aki pedig ezt megtagadja, akár 5 milliós egészségügyi bírságot is kaphat. Az emberi erőforrások minisztere utasításában pedig visszahívási kötelezettséget írt elő számukra.

A Magyar Orvosi Kamara oldalán megjelent közleményben 7 pontban hívják fel a figyelmet arra, milyen veszélyekkel járhatnak az egész magyar egészségügyre nézve Müller Cecília és Kásler Miklós utasításai.

A MOK 7 pontját változtatás nélkül közöljük:

1. A háziorvosok vakcinációval kapcsolatos elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy

a háziorvosi közösség munkája volt az alapja az oltási terv tavaszi sikerének, nem volt olyan páciensünk, akinek vakcinálásában ne vett volna részt személyesen, vagy az oltópontra történő eljuttatásával a háziorvosa.

Nota bene a 3. emlékeztető oltások csaknem felét is a háziorvosoktól kapták meg a páciensek az ősz folyamán. Ugyanezen háziorvosok sok cégnél üzemorvosként is hozzájárultak a vakcináció sikeréhez.

2. A praxisok döntő többségében az ősz során megtörtént a nehezen mozgó, vagy más okból a háziorvosi rendelőben történő vakcinációhoz ragaszkodó betegek ismétlő oltása. Ennek és az elmúlt hónap kormányzati oltási akcióinak köszönhetően, akinek oltásra lehet még szüksége, annak oltása a hétvégi oltási lehetőség nélkül is megoldható, ezért a háziorvosi rendszert feleslegesen terhelőnek tartjuk egy kötelezően előírt, munkaidőn kívüli, hétvégi oltási napot általánosan, minden praxisra vonatkozóan elrendelni. Miután előreláthatóan rendkívül kis számban jelentkeznek csak páciensek egy-egy praxis vonatkozásában, ezért az oltóanyag racionális felhasználása megoldhatatlan, bizonyosan nagy mennyiségű oltóanyagot kellene kidobni felhasználatlanul.

3. Ne feledjük, amikor a háziorvosi rendszerre terhelünk feladatot, azt döntően idős korú, nyugdíjkorhatárhoz közeli, vagy azon túli, koruknál fogva is fokozottan veszélyeztetett orvosokra terheljük, akik többségében eddig is derekasan kivették a részüket a pandémiás védekezésből.

A háziorvos kollégák nagy többsége a járvány miatti megnövekedett betegforgalom és a nagy számú otthon kezelt COVID beteg miatt hónapok óta erősen túlterhelt. Többségük nem tudott kellő regenerációt biztosító szabadságra menni. Ha mégis eljutottak, azt csak a praxis más kollégára terhelésével tehették meg, ez régi probléma a háziorvosi rendszerben, amiben lassan az utolsó erőtartalékok is kimerülnek.

4. Tudjuk, sajnos nem titkolhatjuk, hogy vannak kollégák, akiknek a mindennapi gyakorlata hagy kívánnivalót maga után, esetükben a betegpanaszok is jogosak. Azonban abban is biztosak vagyunk, hogy ez a háziorvosi közösség elenyésző kisebbsége. Mégis azt véljük, hogy a híradások, közösségi média bejegyzések, panaszok okán, ezen probléma súlyánál jobban befolyásolhatja a kormányzati döntéseket. Az ezzel kapcsolatos általánosításokat, azoknak a teljes háziorvosi közösségre történő kiterjesztését azonban a tisztességgel dolgozó többség védelme érdekében visszautasítjuk!

5. Háziorvos kollégák már most is nagy számban segítik, segítették a kórházi oltópontokon a helyi kórházi vezetés kérésére az oltópontok működtetését. Nem ritka, hogy egy kolléga lát el akár 3 praxist is, miután jelenleg minden 10. háziorvosi körzet betöltetlen. Ezért is fordulhat elő, hogy sok olyan kolléga akad, akinek minden januári hétvégéje egyben ügyeleti szolgálattal is telik.

6. Továbbra is úgy ítéljük meg, hogy – miután az oltásokkal kapcsolatos tennivalók még hónapokig velünk lesznek – szükséges az oltásoknak (és akár a tesztelésnek is) az alapellátástól és szakellátástól függetlenített oltópontokon (és tesztpontokon) történő további működtetése. Ezzel a háziorvosok és a szakrendelők is vissza tudnának térni elmaradt szűrési gondozási feladataikhoz, melyek elmaradása szintén jogos lakossági panaszokat generál. Egyben a mentőszolgálat is jelentősen felszabadulhatna a tesztelési feladatok alól.

7. Az omikron variáns a nyugat-európai tapasztalatok alapján akár már januárban is óriási betegbeáramlást okozhat, amely főleg az alapellátást fogja terhelni.

A háziorvosok többsége számos új kommunikációs csatornát nyitott a betegei megelégedésére. A praxisok többsége 100 feletti személyes, vagy telefonos ellátást végez minden nap. A munkánk nem fejeződik be a rendelés végeztével, álló nap csörög a telefonunk, ezt híváslistáink beküldésével igazoltuk több ízben már az operatív törzsnek. Ritkán kerül a háziorvosok tevékenysége a címlapokra, gyakran elfelejtődik, hogy a Covid pozitív betegek kisebb százaléka szorul végül kórházi kezelésre. Döntő többségüket otthonában kezeli háziorvosa napi konzultációk révén, amely rengeteg adminisztratív feladattal jár.

A MOK Háziorvosi Csoportja ezért azt kéri, hogy az oltási tevékenységet függetlenítsék a háziorvosi rendelőktől és szakrendelőktől, és járásonként hozzanak létre oltó- és tesztközpontokat, hogy a háziorvosok és szakrendelők visszatérhessenek két éve elmaradt szűrési-gondozási tevékenységükhöz.

- fogalmaznak.

Emellett azt javasolják, hogy az országos tiszti főorvos által elrendelt januári oltási kötelezettség "az ésszerű vakcina és humánerőforrás gazdálkodás érdekében teljesíthető legyen a praxisközösségek, azonos telephelyen dolgozó háziorvosok, vagy bármilyen más az alapellátás szereplőinek önálló szerveződése révén". Kérik, hogy vizsgálják felül Kásler utasítását a visszahívásokkal kapcsolatosan, illetve javasolják az általánosító, kötelező feladatrendelések helyett a célzott, a feladatellátásban elmaradó szolgálatok felhívását, "akár hatósági bírság kiszabása mellett, melyhez mielőbbi minőségbiztosítási rendszer és szakfelügyelői hálózat bevezetésének kiépítése szükséges, az elvárható szakmai standardokat teljesítő többség védelme érdekében".