HÍREK
A Rovatból

6 éven át forgattak, hogy megmutassák az egyik legszebb magyar tájat

A gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon különdíjat kapott a Gemenc – Árterek világa című dokumentumfilm.


Egy csodaszép, egy órás természetfilm került a mozikba a WWF Magyarország ajánlásával. A Gemenc – Árterek világa című magyar dokumentumfilm az Európában is egyedülálló ártéri erdő gazdag élővilágát és különleges hangulatát mutatja be.

A fekete gólya hazaérkezésétől, azaz a tavasz kezdetétől követhetjük nyomon Gemenc állatvilágának életét egészen az ősz végéig, a gólyapár és fiókáinak útra indulásáig. A lebilincselő, szépen fotózott filmet egy fiatal csapat készítette.

34

Olma Frigyes elsőfilmes rendező saját erőből hozta össze ezt a produkciót. Az ihletet Homoki Nagy István 1953-ben elkészített, Gemencről szóló Gyöngyvirágtól lombhullásig című filmje adta. Most hat évtized után újra bejárhatjuk segítségével ezt a különleges világot.

VIDEÓ: kedvcsináló a filmhez

Olma Frigyes főállásban könyvvizsgáló, de megszállott hobbifotós. Barátaival járja az erdőket, és egy ilyen túra közben jött az ötlet, hogy készítsenek egy filmet. Hat éven át dolgoztak, több mint 230 napot töltöttek forgatással, és további hatvan napot a vágással. Dolgoztak álcázva, drónokkal, víz alatti kamerákkal, speciális eszközökkel. Sokan segítették őket tippekkel, tanácsokkal. Beszéltek vadászokkal, madarászokkal, a nemzeti park munkatársaival is.

Gemenc 1Gemenc 2Gemenc 3

A filmen megismerhetjük a ma már ritka fekete gólya fészekrakását, fiókáinak nevelését. Az alkotók kedvenceiről, a szarvasokról és vaddisznókról is sok szép képet láthatunk, miközben kiderül, hogy miért tartózkodnak szívesen a vízben ezek az állatok. De vidám jelentek is adódnak, és romantikus, festői napfelkeltékben is gyönyörködhetünk.

Gy előadás 15IMG_3148IMG_3297_2
A Gemenci-erdő, Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű ártéri erdője a Sió torkolatától Báta községig tartó szakaszon a Duna mentén. Hossza 30 kilométer, szélessége mintegy 7 kilométer, összesen 180 négyzetkilométer. 1977-ben került természetvédelmi oltalom alá, jelenleg a Duna–Dráva Nemzeti Park része.

A terület életét meghatározza, hogy időről időre elönti a Duna. A víz épít és pusztít is, a folyamatos változás élteti a tájat, a növényvilágot és meghatározza az ott élő állatok életét is.

Az erdő és a folyó együtt remek élőhelyet biztosít a szarvascsordáknak, vaddisznókondáknak, a réti sasoknak, az aranysakáloknak, hódoknak, gémeknek és jégmadaraknak. Itt él a védett fekete gólyák egyik legnagyobb populációja.

A fák között a leggyakoribb a fűz- és a nyárfa, a cserjék közül a galagonya és a hamvas szeder, az aljnövényzetből érdekes a tavaszi csillagvirág.

A filmet május 18-tól lehet a mozikban megnézni. A vetítésekről bővebb információk ITT.

IMG_5839 (1)IMG_8197IMG_9444IMG_9509
Olma Frigyes Gemenc - Árterek világa című dokumentumfilmje elnyerte a közmédia M5 kulturális csatornája különdíját a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon szombaton.

Dér Ágnes, az M5 csatornaigazgatója szerint: "A film egész egyszerűen lenyűgöző. Ha valaki még soha életében nem látott természetfilmet, de ezt megnézni, biztos, hogy a műfaj rajongójává válik".

Gemenc 4Gemenc 5Gy előadás 14

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyarország nincs a listán: kiadták az amerikaiak a szankciós mentességeket, miközben a magyar kormány a szóbeli ígéretben bízik
Jövő pénteken lejár a határidő, de Magyarországnak még mindig nincs papírja a mentességről. Eközben Bulgária és Kazahsztán is konkrét, írásos engedélyt kapott Washingtontól.


Ketyeg az óra a magyar kormány számára: jövő pénteken, november 21-én lépnek életbe az orosz olajcégek elleni amerikai szankciók, de Magyarország továbbra sem szerepel azon az írásos listán, amelyet Washington pénteken tett közzé az ideiglenes mentességet kapó országokról és vállalatokról.

Az Egyesült Államok négy konkrét engedélyt adott ki, hogy megelőzze az ellátási zavarokat a Rosznyeft és a Lukoil elleni intézkedések bevezetésekor. Ezek mindegyike határozott időre szól: Bulgária a Lukoil burgaszi finomítójának működtetésére 2026. április 29-ig kapott haladékot, a Lukoil több mint 5000 külföldi benzinkútja pedig 2025. december 13-ig működhet zavartalanul. Kazahsztán az olajmezőinek és vezetékeinek üzemeltetésére kapott engedélyt, a Lukoil International európai központjának eladását pedig szintén előkészíthetik, bár a végső tranzakcióhoz újabb jóváhagyás kell.

A magyar kormány ezzel szemben egy határidő nélküli, szóbeli megállapodásra hivatkozik, amely a november 7-i washingtoni látogatáson született. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a mentesség addig érvényes, amíg Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök hivatalban van, a két vezető kézfogással szentesítette az egyezséget, annak írásba foglalása pedig csupán technikai kérdés.

Ezt az álláspontot árnyalja Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyilatkozata, aki szerint a felmentés egy évre szól, és az olaj- és gázvezetékekre vonatkozóan ideiglenes jellegű. A kommunikációs zavarok miatt Gulyás Gergely miniszter bejelentette, Szijjártó Péter hivatalosan is felveszi a kapcsolatot amerikai kollégájával. Orbán Viktor miniszterelnök pedig jelezte, szerinte „a főnök”, azaz Trump szava dönt - írta a 24.hu.

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) október 22-én jelentette be a Lukoil és a Rosznyeft elleni szankciókat. Ezzel egy időben több átmeneti engedélyt is kiadott, amelyek egységesen 2025. november 21-én járnak le, ez adja a mostani határidő súlyát. A magyar kormány határozatlan idejű mentességről szóló kommunikációjával szemben több nemzetközi forrás is egyéves felmentésről írt, főként a vezetékes energiaszállítások esetében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor kiszúrta egy Orbán-interjú önellentmondását a „primitív” trójai falovazásról és Brüsszel bábjáról
A politikai elemző azonnal lecsapott a miniszterelnök szavaira. A német Axel Springernek adott interjúban hangzott el a két kijelentés. Az interjúban egy másik, korábban már felvetett téma is előkerült: az amerikai védőpajzs szükségessége.


Egy éles ellentmondásra hívta fel a figyelmet Török Gábor politikai elemző Orbán Viktor miniszterelnök szombat éjjel megjelent interjújával kapcsolatban. A kormányfő az Axel Springer német kiadóvállalat vezérigazgatójának, Mathias Döpfnernek a Youtube-csatornáján arról beszélt, hogy leegyszerűsítőnek és primitívnek tartja, ha valakinek a véleményét azzal próbálják hitelteleníteni, hogy egy külső hatalom trójai falovának nevezik.

„A trójai faló érvelés nagyon egyszerű gondolkodásra vall, primitív. Ha nincsenek komoly érveid a háborúról folytatott beszélgetésben, mondjuk ennek az embernek más a véleménye, mint az enyém, akkor azt mondom rá, hogy Putyin trójai falova. Ez nagyon primitív”

– jelentette ki a miniszterelnök.

Török Gábor egy vasárnapi Facebook-bejegyzésében – amelyről a 24.hu is beszámolt – rámutatott, hogy

Orbán Viktor ugyanebben a beszélgetésben egy nagyon hasonló érvelést használt politikai ellenfelével, Magyar Péterrel szemben. A miniszterelnök szerint: „Magyart Brüsszelben finanszírozzák és tartják fenn, Brüsszel érdekelt a magyar kormányváltásban, és Magyar Brüsszel bábminiszterelnöke lenne.”

Az interjúban egy másik, korábban már felvetett téma is előkerült: az amerikai védőpajzs szükségessége. Orbán Viktor ezt azzal indokolta, hogy Magyarország történelmi okokból, Trianon és az első világháború következményei miatt sérülékeny. „Mint tudja, Magyarország szegény ország” – mondta, hozzátéve, hogy az országnak mindig szüksége van valamilyen biztonsági hálóra. Arra a felvetésre, hogy ezt a védelmet miért nem az Európai Unió nyújtja, úgy reagált, hogy Brüsszel zsarolja Magyarországot, ezért a védőpajzsra éppen „az EU miatt és Brüsszel ellen” van szükség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Egy tengerészgyalogos vallomása: „Saját kedvtelésükre civilekre lövöldöztek” – 30 millió forintért vadásztak emberekre Szarajevóban a háború alatt
A volt katona szerint gazdag nyugat-európai emberek fizethettek azért, hogy emberszafariban vehessenek részt. „A lehető legnagyobb fájdalmat akarták okozni a túlélőknek”, és gyakran „a legfiatalabb” volt a célpont.


Olasz ügyészek jelenleg is vizsgálják azokat a döbbenetes állításokat, melyek szerint a boszniai háború alatt tehetős külföldiek, köztük olasz állampolgárok is, mintegy 70 ezer fontot, azaz 30 millió forintot fizettek azért, hogy Szarajevó ostroma alatt civilekre lövöldözhessenek –  erről számolt be a LadBible. Az „emberszafarinak” is nevezett utakon a vádak szerint a résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a háborús övezetben csapdába esett emberekre lőjenek.

Az ügyet Ezio Gavazzeni olasz újságíró robbantotta ki, aki szerint a nyugati országok minden tájáról érkeztek emberek, akik nagy összegeket fizettek azért, hogy odavigyék őket és civilekre lőjenek. Azt állítja, az olaszokon kívül németek, franciák és angolok is részt vettek a lövöldözésekben, melyeknek nem volt sem politikai, sem vallási motivációjuk.

„Gazdag emberek voltak, akik ezt szórakozásból és személyes kielégülésből tették. Fegyverrajongókról beszélünk, akik talán lőterekre járnak, vagy Afrikában szafariznak”

– mondta Gavazzeni, aki szerint azonosított több olasz állampolgárt, akik állítólag Szarajevóba utaztak, hogy emberekre lőjenek.

Az állításokat alátámasztja John Jordan, egy volt amerikai tengerészgyalogos 2007-es hágai vallomása is. Jordan az ENSZ önkéntes tűzoltójaként szolgált a háború alatt, és tanúskodott arról, hogy „lövöldöző turisták” voltak jelen a városban.

„Több ízben is tanúja voltam annak, hogy olyan személyek mozogtak ott, akik öltözetük, a náluk lévő fegyverek és az alapján, ahogyan a helyiek kísérték, vezették őket, nem tűntek nekem helyieknek”

– vallotta a Nemzetközi Törvényszék előtt.

Jordan szerint ezek a „civil-katonai” ruházatot viselő, a városban teljesen járatlannak tűnő emberek azért voltak ott, hogy „saját kedvtelésükre civilekre lövöldözzenek”. Hozzátette, hogy vadászfegyvereket hordtak, nem pedig olyan felszerelést, amelyet egy háborús övezetben várna az ember. Bár Jordan azt is elmondta, hogy soha nem látta, hogy ténylegesen rálőttek volna valakire, nyugtalanítónak nevezte, hogy helyiek vezették körbe ezeket a fegyvereseket.

A volt tengerészgyalogos arról is beszélt, hogy a mesterlövészek tüze gyakran arra irányult, hogy „a lehető legnagyobb fájdalmat okozza a túlélőknek”, és ha egy családot láttak, gyakran „a legfiatalabb” volt a célpont.

A boszniai háború alatt Szarajevó négyéves ostrom alatt állt, melynek során több mint 11 000 ember halt meg a városban. A teljes konfliktus, melyet tömeges nemi erőszak, etnikai tisztogatás és népirtás is kísért, becslések szerint mintegy 100 000 áldozatot követelt. Szarajevó fő sugárútja a „Mesterlövész-sikátor” gúnynevet kapta, mivel a háború egyik leghalálosabb helyszínévé vált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagy rekordot dönt a magyar reptér a kínai csomagokkal, de Brüsszel egyetlen tollvonással véget vethet a bulinak
Évente több százmillió csomag érkezik hazánkba, amivel logisztikai központtá váltunk. De a brüsszeli döntés miatt a jövőben a vásárlók fizethetik a cechet.


Az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszterei csütörtökön megállapodtak, hogy eltörlik a 150 euró alatti küldemények vámmentességét, ezzel véget vetve a filléres kínai termékek korszakának. Bár a teljes reform csak 2028-ban lépne életbe, a tanács már jövőre bevezetne egy átmeneti rendszert, ami alapjaiban írhatja át az európai online vásárlási piacot.

Erről éppen akkor döntöttek, amikor Magyarország a jellemzően Kínából érkező e-kereskedelmi küldemények egyik legfontosabb regionális elosztóközpontjává vált.

A Telex által közölt adatok szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén október 31-ig már 165 millió ilyen csomagot regisztrált, amelyeknek csupán 16 százaléka, 26 millió darab maradt belföldön, a többit más uniós országokba szállították tovább. A növekedés mértékét jól mutatja, hogy míg 2022-ben 39 millió, 2023-ban 81 millió, tavaly pedig 136 millió csomag érkezett az unión kívülről.

Ennek a forgalomnak a motorja egyértelműen a budapesti repülőtér, mivel a küldemények több mint 90 százaléka légi úton jön

- írja a 24.hu.

A Budapest Airport 2025 első felében rekordot jelentő 200 ezer tonna légiárut kezelt, ami 50 százalékos növekedés 2024 azonos időszakához képest, és önmagában kiteszi a teljes 2023-as év forgalmát. Iparági szakértők szerint a reptér a távol-keleti csomagok kelet-közép-európai gyűjtő-elosztó központja lett, ahonnan Ausztriába, Szlovákiába és a nyugat-balkáni régióba is szállítanak tovább.

Az állam 2024 júniusában 3,1 milliárd euróért vásárolta vissza a repülőteret, és a kormánynak komoly fejlesztési tervei vannak. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette egy új, 0,4-1 milliárd euró értékű áruszállító reptér megépítését, mivel a megnövekedett utasforgalom miatt a jelenlegi kapacitások már nem elegendőek. A miniszter szerint a légiáru-forgalom 84 százaléka Ázsiából és az Egyesült Államokból érkezik, ezen belül 43 százalék Kínából, ezért a koncessziós pályázaton főként keleti befektetőkre számítanak.

A csomagáradat mögött az olyan webáruházak állnak, mint a Shein és a Temu. Az Európai Unióba 2024-ben összesen 4,6 milliárd vámmentes küldemény érkezett, ezek 91 százaléka Kínából. A hatalmas mennyiség kezelése komoly kihívás elé állítja a vámhivatalokat. Az Európai Unió Tanácsa szerint

az importőrök tömegesen értékelik alul a küldeményeket, hogy a 150 eurós határ alatt maradjanak, az Európai Bizottság pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a rengeteg csomag miatt több, az uniós biztonsági előírásoknak nem megfelelő termék is átjuthat a határon.

A Financial Times arról ír, hogy vámmentesség eltörlése már 2023-ban felmerült, de a döntés a tagállamok közötti vita miatt egészen mostanáig váratott magára, mivel nem tudtak megegyezni a vámokból származó bevétel elosztásáról.

A Budapest Airport a Telex megkeresésére azt írta, véleményük szerint a vámmentesség megszűnése nem jelentene számottevő többletköltséget az importőröknek.

„Az online vásárlás mára alapvető fogyasztói szokássá vált, a légi úton szállított áruk mintegy 20 százaléka e-kereskedelmi küldemény.

A repülőtér kiemelten kezeli ezt a szegmenst, miközben tovább fejleszti cargo tevékenységét olyan iparágak logisztikai támogatására, mint az autógyártás, elektronika, gyógyszeripar vagy a minőségi élelmiszerexport” – közölték.


Link másolása
KÖVESS MINKET: