ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

5 pozitívum, amit a járványhelyzet munkahelyi tapasztalataiból megőrizhetünk

Először jött a sokk, a kényszerintézkedések, a váratlan fordulatok időszaka. Ahol nem dőlt be rögtön a munka, az életnek folytatódnia kellett. És lehet, hogy hasznos felismeréseket hozott ez az új helyzet.


Válság jön, óriási lesz a munkanélküliség, bajba kerülnek egész szektorok, beláthatatlanok a károk. Csak néhány a sokat hallott jóslatok és megállapítások közül, amelyek a járványhelyzet munkaerőpiacra gyakorolt hatásával kapcsolatban elhangzottak. Váratlan fordulatokra kellett készülnünk és sok csapás ért minket, ez tény, de van-e mégis valami tanulságos is az elmúlt hetek történéseiben? Mit tanulhatunk a nehézségekből, az azokra adott reakciókból? Ennek jártunk utána, Nagy Barbara szervezetfejlesztő szakember, fejvadász segítségével.

Fájdalmas döntések

A kezdeti sokk után, ami március elején – közepén érhette a munkáltatókat, alapvetően azokra a kérdésekre kellett választ találniuk, hogy hogyan tudják folytatni a tevékenységüket, mi történik egyáltalán a piacukon, hogyan tudnak mindehhez alkalmazkodni és egyáltalán fenn tudnak-e maradni. Bizonyos szektorokat – mint a turizmus, vendéglátás, rendezvényszervezés, kultúra, légiközlekedés – teljesen padlóra küldött az új helyzet, egyszerűen megállt az élet számukra, sok esetben megszűntek az ezen a területen működő cégek bevételei.

Vannak olyan szektorok is, ahol a kereslet leépülése komoly léket ugyan nem ütött az üzleti bevételeken, de nagyon merészen itt sem lehetett tervezni. Nem voltak bevált praktikák, amik pont ilyen helyzetekre adtak volna mintákat. A 2008-as válsághoz hasonlították az első hetekben az elemzők a várható hatásokat, de hamar kiderült, hogy ez az időszak még sokkal nehezebb helyzetbe hozhatja a gazdasági szereplőket.

A munkáltatóknak ilyen nehezített pályán kellett megoldást találni – nem volt egyszerű dolguk. „A lehetséges lépések nagy része fájdalmas döntéseket igényelt, mint költségcsökkentés, munkaidő csökkentése, bércsökkentés, elbocsátások, járvánnyal kapcsolatos egészségügyi kérdések és egyben felkészülés a legrosszabbra, például ha nem tudunk kijönni a gödörből. Az ilyen döntéseket rengeteg számítás és elemzés kell, hogy megelőzze, ami arra jó volt, hogy ne az első pánikból kelljen dönteni, de ettől még lelkileg ugyanolyan megterhelő maradt a folyamat” – összegzi a szakember.

Hogyan dolgozunk majd tovább?

Mit tapasztaltál a saját munkahelyeden az elmúlt hetekben? Szerinted mi fog változni a munka világában? És minek kellene? Erre vagyunk kíváncsiak rövid kérdőívünkben. Segíts nekünk, válaszold meg ide kattintva a kérdéseket. Az eredményekről hamarosan egy cikkben számolunk majd be.

Alkalmazkodni a megváltozott helyzethez

Még ahol nem kellett rögtön vészforgatókönyvvel készülni, ott is jelenthetett komoly fejtörést az aktuális helyzethez való alkalmazkodás. Ki dolgozhat otthonról és hogyan? Hogyan lehet fenntartani a hatékonyságot? Elvárható-e a koncentrált otthoni munkavégzés olyan munkatárstól, akinek a munka mellett a szintén otthon lévő óvodás vagy kisiskolás gyerekeivel is foglalkoznia kellett? Hogyan lehet távmunkában jól megszervezni a napi működést?

„Van, akinek a munkája elvégezhető távolról is, és van, akinek nélkülözhetetlen a személyes jelenléte, főleg például a termelésben, élelmiszer-kereskedelemben, logisztikai területen, egészségügyben, patikában. Ezeken a munkahelyeken a munkáltatónak az jelentette a legfőbb kihívást, hogy a lehető legbiztonságosabb körülményeket megteremtse, rendszeresen fertőtlenítsen, védőfelszereléssel lással el a munkatársakat – még akkor is, ha esetleg a beszerezni kívánt szájmaszk vagy kézfertőtlenítő épp hiánycikk” – sorolja Nagy Barbara a cégek közelmúltban megtapasztalt kihívásait.

Van-e valami pozitívuma az elmúlt időszaknak?

Bár elsőre inkább negatívnak tűnhet a sok megpróbáltatás, meg kell találnunk, milyen pozitív hozadékokat vihetünk el magunkkal a jövőben. Szakértőnk segítségével összegyűjtöttünk olyan szempontokat, amelyek azt igazolják, hogy vannak olyan tanulságai a járványhelyzetnek, amelyeket továbbvihetünk magunkkal a jövőben is.

1. Hatékony lehet az otthonról dolgozás

Eddig fontos vonzerő volt egy toborzásban, ha heti / havi 1-2 home office lehetőséget tudtak a munkáltatók a jelölteknek ígérni, de eszközök és rendszerek híján mindig kicsit kérdéses volt, hogy ez elég hatékony-e. Most látjuk, hogy nagyon is hatékony tud lenni. És ha eddig esetleg a vezető azért nem akarta engedni az otthonról dolgozást, mert kevésbé bízott benne, hogy munkatársai valóban elvégzik a feladataikat, akkor most meggyőződhetett róla, hogy ez a rendszer működik, érdemes bizalmat szavazni a kollégáknak.

2. Működik a feladatdelegálás távmunkában

Nem kell ahhoz egy fedél alatt lennünk, hogy a főnök feladatot adjon ki a beosztottjainak, és ellenőrizze a teljesítést. A járványidőszakban a legtöbb helyen kiderült, hogy remekül működik a feladatdelegálás akkor is, ha az nem személyesen történik.

3. Online térben is ápolhatók a személyes kapcsolatok

Tartottunk attól, hogy elvesznek a személyes kapcsolatok, de látható, hogy akár a megbeszélések új rendjével, akár a napindító közös online kávézással a legfontosabb (vagy kevésbé fontos) információkat így is megkaphatjuk. Sok közösség péntek délután ugyanúgy a közös sörözésre készül, csak mindenki egy másik asztalnál (a sajátjánál) ül.

4. Digitális eszközök segíthetnek minket a hatékony kapcsolattartásban

A Messenger, Zoom, Google Meet és társain kívül számos más eszköz is bizonyított. Vannak például olyan applikációk, amelyekben minden munkatárs azonnali jelzést tud adni a hangulatáról, motiváltságáról, ha elakadást szeretne jelezni, vagy ha az ötlete nem bírja ki, hogy a hétvégi beszámolóig magában tartsa azt. Ezek segítségével a munkahelyi vezető állandó információt kaphat a csapat közérzetéről.

5. Világosabban látjuk, milyen megbeszélések és tárgyalások tényleg szükségesek

Kiderült, hogy milyen megbeszélésekre van valóban szükség, tényleg meg kell-e levélben boldog-boldogtalant címezni, mi az, amit sokkal egyszerűbben lehetne kezelni egy megfelelő táblázat rendszeres vezetésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk