Mint megírtuk, Müller Cecília országos tisztifőorvos elrendelte, hogy a háziorvosok hétvégén és munkaszüneti napokon is kötelesek oltani. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pénteki közleményében azzal indokolták ezt, hogy a regisztrált idősek nagy száma miatt beoltásuk még heteket vesz igénybe, ezért hétvégén, szabad- és munkaszüneti napokon is számítanak a háziorvosok munkájára egészen május végéig.
Azt írták,
ha egy háziorvos már a munkanapokon beoltotta a számára kiosztott összes vakcinát, és hétvégére nem marad, akkor nem köteles hétvégén is oltani, de ha van elég vakcinája, hétvégén és munkaszüneti napon is folytatnia kell az oltások beadását.
Az elrendelés értelmében mostantól május végéig minden hétvégére automatikusan érvényes ez a szabály.
A közleményben azonban az nem szerepelt, hogy
a háziorvosokat akár 5 millió forintra is büntethetik, ha nem teljesítik a tisztifőorvos utasítását.
A Magyar Közlönyben megjelent az erről szóló közlemény, amelyben azt írják, "a fenti kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén" végrehajtási eljárásban 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő egészségügyi bírságot szabhatnak ki a háziorvosi szolgáltatóra.
Aki megsérti a Müller Cecília által előírtakat, az ellen jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási pert indíthatnak 30 napon belül. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. Fellebezésre nincs lehetőség.
Mint megírtuk, Müller Cecília országos tisztifőorvos elrendelte, hogy a háziorvosok hétvégén és munkaszüneti napokon is kötelesek oltani. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pénteki közleményében azzal indokolták ezt, hogy a regisztrált idősek nagy száma miatt beoltásuk még heteket vesz igénybe, ezért hétvégén, szabad- és munkaszüneti napokon is számítanak a háziorvosok munkájára egészen május végéig.
Azt írták,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Óriási siker!” – Magyar Péter szerint a TISZA hét szavazata mentette meg a magyar gazdákat a Mercosur-egyezménytől
A pártelnök szerint hajszálon múlt a magyar gazdák sorsa, mindössze tíz szavazat döntött. Azt írta, a Fidesz képviselői közül nem is volt mindenki jelen az ülésen.
„Óriási siker! A TISZA hét EP képviselőjének szavazatával sikerült megvédeni a magyar gazdákat a Mercosur egyezmény káros hatásaitól!” – írta Magyar Péter a Facebook-oldalán.
Mint írta, az Európai Parlament szűk többséggel fogadott el egy néppárti képviselők által benyújtott javaslatot, amely megakadályozza a szerinte „rendkívül hátrányos” Mercosur egyezmény hatályba lépését. Ezt írta:
„334 igent és 324 nemet kapott a javaslat. Ha a TISZA képviselői nem így szavaztak volna, akkor nem sikerült volna megvédeni a magyar gazdákat.”
Magyar Péter azt is állította, hogy a Fidesznek nem volt minden képviselője jelen a szavazásnál.
Úgy véli, a TISZA és a Néppárt elérte azt az Európai Parlamentben, ami az Orbán-kormánynak nem sikerült a Tanácsban.
Hozzátette, ha nincs a néppárti javaslat, vagy azt nem támogatja a TISZA mind a hét képviselője, akkor a magyar gazdák és a teljes magyar mezőgazdaság óriási bajba került volna.
A politikus szerint „Orbán csak beszél, a propaganda csak hazudik, a TISZA viszont cselekszik.”
Bejegyzésében felszólította az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy „fogadják el az Európai Parlament döntését, és ne menjenek szembe az európai gazdák érdekével!”. Orbán Viktort pedig arra szólította fel, hogy álljon a magyar gazdák mellé, és „végezze el azt a munkát, amit a TISZA elvégzett az Európai Parlamentben”. A poszt végén feltette a kérdést, hogy hol vannak most a „gazdának maszkírozott, közpénzfaló propagandisták”.
Az Európai Parlament szerdai szavazásának tárgya az volt, hogy előzetes véleményt kérjenek-e az Európai Unió Bíróságától (CJEU) az EU–Mercosur megállapodás uniós szerződésekkel való összhangjáról. A kezdeményezés 334 igen és 324 nem szavazattal ment át, ami a Parlament hozzájárulási eljárását a Bíróság véleményének megérkezéséig felfüggeszti. Amennyiben a Bíróság negatív véleményt ad, a megállapodás a jelenlegi formájában nem léphet hatályba.
A Tanács január 9-én felhatalmazást adott a megállapodás aláírására, ami január 17-én meg is történt. A csomagot azonban továbbra is politikai viták övezik a mezőgazdasági verseny és a környezeti garanciák miatt. A Tanácsban több tagállam, köztük Magyarország, Franciaország és Ausztria is ellenezte a megállapodást, de az minősített többséggel átment, miközben több országban gazdatüntetések zajlanak.
Az Európai Néppárt (EPP) vezetése, amelynek frakciójához a TISZA Párt hét képviselője is csatlakozott, a szavazás előtti napokban nyilvánosan támogatta a megállapodást, és arra figyelmeztetett, hogy a Bírósághoz fordulás hónapokra leállíthatja a ratifikációt.
„Óriási siker! A TISZA hét EP képviselőjének szavazatával sikerült megvédeni a magyar gazdákat a Mercosur egyezmény káros hatásaitól!” – írta Magyar Péter a Facebook-oldalán.
Mint írta, az Európai Parlament szűk többséggel fogadott el egy néppárti képviselők által benyújtott javaslatot, amely megakadályozza a szerinte „rendkívül hátrányos” Mercosur egyezmény hatályba lépését. Ezt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tiltakoznak: Ukrajna berendelte a magyar nagykövetet a kormány petíciója miatt
A nagykövetet tájékoztatták, hogy Ukrajna korlátozhatja a magyar kormánytagok beutazását Kárpátaljára. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy véli, hogy a lépés magyarellenes. Szerinte az ukránok „tovább feszítik a húrt”, de a petíciót mindenképp végigviszik.
Újabb fejezetéhez érkezett a magyar-ukrán diplomáciai vita: Ukrajna szerdán berendelte a magyar nagykövetet, hogy tiltakozzon a kormány által a 800 milliárd dollár Ukrajnába küldése ellen szervezett nemzeti petíció miatt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-videóban.
A tárcavezető reakciójában „nagyon durva” beavatkozásnak nevezte a lépést Magyarország belügyeibe. A miniszter szerint végig fogják vinni a nemzeti petíciót, függetlenül attól, hogy az ukránok hogyan tiltakoznak és még hányszor rendelik be a magyar nagykövetet.
Szijjártó szerint az ukránok azt is közölték, hogy korlátozni fogják a magyar kormányzati tisztségviselők utazását és látogatásait Kárpátalján. Ezt a külügyminiszter az európai értékekkel és szabályokkal ellentétes, újabb magyarellenes lépésnek nevezte.
A magyar kormány narratívája szerint Ukrajna középtávú finanszírozási igényei rendkívüli terhet jelentenének a magyar adófizetőknek. Orbán Viktor és a kormányzati anyagok 800 milliárd dollár vagy euró nagyságrendű, évtizedes ukrán igénnyel érvelnek, amiből Magyarországra több milliárd dolláros teher hárulna. A kormány ebből vezeti le a nemzeti petíció szükségességét, amit Orbán Viktor múlt hét pénteken jelentett be a Kossuth Rádióban.
Ukrajna nem először kérette be a magyar nagykövetet, és a múltban Budapest is tett már hasonló lépést. Az ukrán külügyminisztérium korábban több alkalommal is közölte, hogy a magyar kormány „barátságtalan” megnyilvánulásai és kampányai miatt kérette be a magyar nagykövetet, és bírálta, hogy Budapest belpolitikai célokra használja Ukrajnát. Kijev visszautasítja, hogy beavatkozna a magyar belügyekbe, és hangsúlyozza, hogy az ország háborúban áll, a magyar kormányzati kommunikációt pedig „sértőnek” tartja.
Újabb fejezetéhez érkezett a magyar-ukrán diplomáciai vita: Ukrajna szerdán berendelte a magyar nagykövetet, hogy tiltakozzon a kormány által a 800 milliárd dollár Ukrajnába küldése ellen szervezett nemzeti petíció miatt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-videóban.
A tárcavezető reakciójában „nagyon durva” beavatkozásnak nevezte a lépést Magyarország belügyeibe. A miniszter szerint végig fogják vinni a nemzeti petíciót, függetlenül attól, hogy az ukránok hogyan tiltakoznak és még hányszor rendelik be a magyar nagykövetet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Davosba utazik Donald Trump meghívására
A kormányfő előbb megalakítja az amerikai elnökkel a Béketanácsot Svájcban, majd Brüsszelbe siet a rendkívüli miniszterelnöki csúcsra. Útja előtt az uniós vezetőket kritizálta a Harcosok Klubjában.
Donald Trump meghívására Davosba utazik Orbán Viktor, ahol a miniszterelnök bejelentése szerint megalakítják a Béketanácsot. A kormányfő a Harcosok Klubjában tett bejegyzésében számolt be a terveiről – írta meg a Magyar Nemzet.
„Kormányülés bezártával irány Davos. Trump meghívására. Megalakítjuk a Béketanácsot. Aztán átvágtatunk Brüsszelbe, a rendkívüli miniszterelnöki csúcsra. Hosszú éjszakák előtt állok. Pénteken vissza Magyarországra. Szombaton Kaposvár”
– közölte Orbán Viktor.
A sűrű külpolitikai program mellett belpolitikai bejelentést is tett: „Extrém hideg ez a január, most látszik, mekkora érték a rezsicsökkentés. De a nagy hideg miatt cselekednünk kell. A kormány mai ülésén újabb döntéseket hozunk.”
A miniszterelnök a brüsszeli gazdatüntetésekre is kitért, amelyekről azt mondta: „Igazuk van.” Szerinte az európai uniós vezetés döntései tönkreteszik a gazdákat.
„Von der Leyen és Weber olyan döntéseket hoznak, amelyek tönkreteszik az európai, így a magyar gazdákat is” – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a magyar embereket meg kell védeni a szerinte silány minőségű és egészségtelen ukrán és latin-amerikai élelmiszerektől.
Az Európai Unió ezzel szemben arra hivatkozik, hogy mind az ukrán importra, mind a Mercosur-országokkal kötött kereskedelmi egyezményre szigorú élelmiszerbiztonsági szabályok vonatkoznak. Emellett az európai gazdákat védő mechanizmusokat – például kvótákat, felügyeletet és gyors védintézkedéseket – is alkalmaznak.
Az EU és a Mercosur-országok a napokban írták alá az egyezményt, ám az Európai Parlament jogi felülvizsgálatra küldte, ami késlelteti a jóváhagyást. Szerdán arról szavaztak a képviselők, hogy előzetes véleményt kérjenek-e az Európai Unió Bíróságától (CJEU) az EU–Mercosur megállapodás uniós szerződésekkel való összhangjáról. A kezdeményezés 334 igen és 324 nem szavazattal ment át, ami a Parlament hozzájárulási eljárását a Bíróság véleményének megérkezéséig felfüggeszti. Amennyiben a Bíróság negatív véleményt ad, a megállapodás a jelenlegi formájában nem léphet hatályba.
Donald Trump meghívására Davosba utazik Orbán Viktor, ahol a miniszterelnök bejelentése szerint megalakítják a Béketanácsot. A kormányfő a Harcosok Klubjában tett bejegyzésében számolt be a terveiről – írta meg a Magyar Nemzet.
„Kormányülés bezártával irány Davos. Trump meghívására. Megalakítjuk a Béketanácsot. Aztán átvágtatunk Brüsszelbe, a rendkívüli miniszterelnöki csúcsra. Hosszú éjszakák előtt állok. Pénteken vissza Magyarországra. Szombaton Kaposvár”
– közölte Orbán Viktor.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid ízekre szedi Lázár János KRESZ-tervezetét, ami szerinte egy autóközpontú, városellenes nonszensz
A közlekedési szakember szerint a tervezet a járdán parkolást tenné alapesetté. A gyalogosok és a rolleresek életét nehezítenék, miközben az autósoknak kedveznek.
Vitézy Dávid egy szerdai Facebook-posztban bírálta az új KRESZ-tervezetet, amely szerinte „sok sebből vérzik”, vagy Lázár János szavajárásával élve „legjobb esetben is félkész”. Bár elismeri, hogy vannak benne előremutató elemek, úgy véli, bőven akadnak átgondolatlan és káros változtatások is.
A sebességhatárokkal kapcsolatban azt írja, miközben a tervezet megnyitná a lehetőséget a 130 km/óránál magasabb sebesség engedélyezésére az autópályákon, addig a gyalogosok és kerékpárosok esetében értelmetlen korlátozásokat vezetne be.
Példaként említi, hogy a kerékpárosoknak lakott területen, nem úttesten lévő kerékpáros létesítményen legfeljebb 20 km/órával lehetne közlekedni, ami szerinte egy elválasztott városi kerékpárúton teljesen értelmetlen. Emellett felhívja a figyelmet arra a szövegrészre, miszerint gyalogoslétesítményeken legfeljebb 10 km/órás sebességgel lehetne közlekedni. Vitézy reméli, hogy ez csak pongyola megfogalmazás, és nem jelenti a 6 perc/km-nél gyorsabb futás betiltását.
„Mindenesetre azért látszik Lázár János logikája: az autópályán 140-nel vagy akár 160-nal száguldozni nem annyira veszélyes, mint 13 km/órával futni egy járdán vagy 30 km/órával kerékpározni egy védett városi kerékpárúton” – fogalmazott.
A járdán parkolás és az úgynevezett egyperces szabály kapcsán Vitézy azt állítja, a tervezet „az eddiginél is megengedőbben és szélesebb körben legalizálná, sőt alapesetté tenné a járdán parkolást”. Szerinte ez visszalépés, és az ötven évvel ezelőtti szemléletet konzerválja.
Kifogásolja, hogy a járdán parkolás megengedett össztömegét 2000 kg-ról 3500 kg-ra emelnék a járdák műszaki állapotának ellenőrzése nélkül. Problémásnak tartja azt az új szabályt is, amely egy percre, utascsere céljából akkor is megengedné a járdán megállást, ahol az egyébként tilos.
Vitézy szerint ez aláássa a tilosban parkolás büntethetőségét, mert a hatóságnak bizonyítania kellene, hogy az autó egy percnél tovább állt ott. Ugyanezt az egyperces szabályt életszerűtlennek nevezi a buszöblökben és kerékpársávokon történő megállás esetében is. „Ez a javaslat teljesen autóközpontú, városellenes nonszensz, amely a szabálytalankodást ösztönzi, és tovább növeli a káoszt a városi közterületeinken” – írja.
A parkolóautomaták kérdésében úgy látja, a tervezet gyakorlatilag visszahozná ezek használatát azzal, hogy kötelezően előírná a parkolási jogosultság igazolását „a szélvédő mögött, a műszerfal bal oldalán elhelyezett bármilyen egyértelmű módon”. Ezt a budapesti gyakorlattal állítja szembe, ahol épp a digitális, rendszámalapú mobilparkolás felé mozdultak el.
Vitézy szerint az új KRESZ gyalogosellenes
A védtelen közlekedők helyzetét Vitézy szerint több ponton is nehezíti a javaslat. A bérelhető rollerek piacát szerinte ellehetetlenítené a kötelező fejvédő előírása, amit a „túlzottan beavatkozó, atyáskodó állam iskolapéldájának” .
Abszurdnak tartja azt a követelményt is, hogy lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok között a gyalogosnak láthatósági ruházatot kellene viselnie, ha nem járdán halad. Úgy véli, ez csökkenti az autós felelősségét egy esetleges gázolásnál. Szintén abszurdnak és betarthatatlannak nevezi a gyalogosokra vonatkozó fülhallgató-tilalmat az úttesten való áthaladás során.
„Tehát a Blahán a zebrán zöldre tilos lesz úgy átmenni, hogy a fülemben van egy fülhallgató. Mennyire életszerű szabályozás ez? Főleg, hogy közben az autókban a tv méretű érintőképernyőkön matatni vagy üvöltve zenét hallgatni nyilván továbbra is lehet” – írja, hozzátéve, hogy szerinte ez is azt mutatja, a tervezet a védtelen közlekedőket akarja hibáztatni.
Végül a zebrákra vonatkozó új szabályt is kritizálja: „A gyalogos a járdáról akkor léphet a zebrára, ha meggyőződött arról, hogy a hozzá legközelebb eső forgalmi sávban nem közeledik olyan jármű, amely a zebra előtt ne lenne biztonságosan megállítható, vagy szemkontaktus felvételével meggyőződött arról, hogy a járművezető észlelte a gyalogos szándékát, és elsőbbséget biztosít számára.” Vitézy szerint ez sűrű városi forgalomban gyakorlatilag kiüresíti a gyalogos elsőbbségét.
Összegzésében elismeri, hogy a tervezetben vannak pozitív elemek is, mint a villamosok sebességhatárának eltörlése vagy a kerékpáros utca bevezetése. Ennek ellenére a tervezetet félkésznek tartja, amely valódi társadalmi vitát igényelne egy kampányidőszakon kívül. Javasolja, hogy a szakmai szervezetek, köztük a BKK és a Budapest Közút is, tegyék közzé véleményüket, és egy következő kormányzati ciklusban szülessen meg egy szakszerű, új KRESZ.
Megérkezett az új KRESZ
A KRESZ-tervezetet 2026. január 20-án hozták nyilvánosságra társadalmi egyeztetésre. A normaszöveg valóban tartalmazza a Vitézy által kritizált pontokat, így a gyalogoslétesítményekre vonatkozó 10 km/órás, valamint a nem úttesten vezetett kerékpáros létesítményekre vonatkozó 20 km/órás sebességkorlátozást. A dokumentum tiltja a fül- és fejhallgató viselését a gyalogosok számára az úttesten való áthaladáskor, és kötelező fejvédőt ír elő a mikromobilitási eszközök, például a bérelhető rollerek használóinak. A tervezetet nem minisztériumi felületen, hanem Lázár János saját honlapján tették közzé, amire a tárca úgy reagált, hogy a beérkező véleményeket a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) kezeli, és nem épül kampányadatbázis. Vitézy szerint adathalászatról van szó.
A parkolási szabályok terén a javaslat szerint 3500 kg alatti járművel akkor is meg lehet állni a járdán, ha az úttesten tilos, feltéve, hogy legalább 1,5 méter szabad hely marad. Az „egyperces szabály” pedig legfeljebb egy percig, utascsere idejére engedélyezné a megállást buszöbölben és kerékpársávon is, ha az nem akadályozza a forgalmat. A sajtóban megjelent információk szerint a csomag emellett tartalmazza a robogók 45 km/órás sebességlimitjét, speciális „ovi- és suliövezeteket”, valamint a lehetőséget, hogy egyes gyorsforgalmi utakon a sebességhatárt megemeljék.
A kormányzati kommunikáció szerint a bevezetés legkorábban 2026 szeptemberében történhet meg, a tervezetet pedig a kormány még nem hagyta jóvá.
A kritkát megfogalmazó Vitézy Dávid közlekedési szakember, a BKK alapító-vezérigazgatója volt, később rövid ideig közlekedési államtitkárként is dolgozott, 2024-ben pedig főpolgármester-jelöltként indult Budapesten. Lázár János 2022 óta építési és közlekedési miniszter, a KRESZ-módosítási folyamat az ő nevéhez fűződik. A szakmai háttérmunkában a Közlekedéstudományi Intézet vesz részt.
Vitézy Dávid egy szerdai Facebook-posztban bírálta az új KRESZ-tervezetet, amely szerinte „sok sebből vérzik”, vagy Lázár János szavajárásával élve „legjobb esetben is félkész”. Bár elismeri, hogy vannak benne előremutató elemek, úgy véli, bőven akadnak átgondolatlan és káros változtatások is.
A sebességhatárokkal kapcsolatban azt írja, miközben a tervezet megnyitná a lehetőséget a 130 km/óránál magasabb sebesség engedélyezésére az autópályákon, addig a gyalogosok és kerékpárosok esetében értelmetlen korlátozásokat vezetne be.
Példaként említi, hogy a kerékpárosoknak lakott területen, nem úttesten lévő kerékpáros létesítményen legfeljebb 20 km/órával lehetne közlekedni, ami szerinte egy elválasztott városi kerékpárúton teljesen értelmetlen. Emellett felhívja a figyelmet arra a szövegrészre, miszerint gyalogoslétesítményeken legfeljebb 10 km/órás sebességgel lehetne közlekedni. Vitézy reméli, hogy ez csak pongyola megfogalmazás, és nem jelenti a 6 perc/km-nél gyorsabb futás betiltását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
