4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását - mondta a NépszavánakÁlmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke.
A szervezet arra kéri Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy küldje vissza megfontolásra a Parlamentnek az egészségügyi törvény szerdán elfogadott módosítását.
Álmos Péter a lapnak azt is elmondta, hogy a MOK jövő év elejére összehívja a rendkívüli országos küldöttgyűlését. Ezen a fórumon születhet döntés arról, hogy milyen tiltakozó akciót támogat az orvostársadalom válaszul arra, hogy az egészségügy átalakításáról szóló törvénycsomag elfogadása előtt a kormányzat nem vette figyelembe észrevételeiket.
A MOK kérdőívében 4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, és 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka szerződéseikről állították ugyanezt.
A válaszolók mintegy harmada az alapellátásban, a többség szakrendelőben, illetve kórházban dolgozik. Álmos Péter azonban azt is hozzátette, hogy egyelőre még nem gyűjtik a felmondásokat, a cél pusztán a szándék felmérése volt.
„Ha azt nézzük, hogy most Szlovákiában 2100 orvos a letétbe helyezett felmondásával megfelelő körülményeket tudott kiharcolni, akkor a hazai 4500 orvos szándéka is – úgy gondoljuk – erős érv” - mondta a MOK alelnöke.
A szerdán elfogadott törvénymódosítás kapcsán Álmos Péter azt mondta, hogy mindvégig, ahol lehetett, próbálták véleménynyilvánítással, tárgyalással elérni azt, hogy „egy olyan javaslat menjen át, amit a szakma, az orvostársadalom is tud támogatni, életképesnek tart”.
„A legnagyobb probléma, hogy az orvostársadalom megkerülésével a gyógyítókra hárítanak olyan problémákat, amelyek veszélyeztetik a betegbiztonságot. Például, ha egy orvost a törvényben leírt módon elvezényelhetnek, mi lesz azokkal a betegekkel, akiket addig ő gondozott? A kamara szerint ez nem oldja meg a szakemberhiányt, hiszen ma már szinte minden szakma hiányszakma”
- fejtette ki Álmos Péter. Az alelnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a kamara nincs ellene a minőségértékelés szerinti jövedelemeltérítésnek.
De az államtitkár ezzel kapcsolatban folyamatosan csak a mennyiségről beszélt, miszerint többet kellene dolgoznia az orvosok 5 százalékának, akik a béremelés után kevesebb munkát végeztek.
„Ők jellemzően pont azok, akiknél a paraszolvencia csapódott le. Ezért kérdéses, hogy mondjuk egy minőségi értékeléssel, hogyan lehet őket több munkára kényszeríteni?” - fogalmazott Álmos Péter, aki szerint számos olyan probléma van, amire nem kaptak megnyugtató választ, és valamennyinek van betegbiztonságot veszélyeztető következménye.
4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását - mondta a NépszavánakÁlmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke.
A szervezet arra kéri Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy küldje vissza megfontolásra a Parlamentnek az egészségügyi törvény szerdán elfogadott módosítását.
Álmos Péter a lapnak azt is elmondta, hogy a MOK jövő év elejére összehívja a rendkívüli országos küldöttgyűlését. Ezen a fórumon születhet döntés arról, hogy milyen tiltakozó akciót támogat az orvostársadalom válaszul arra, hogy az egészségügy átalakításáról szóló törvénycsomag elfogadása előtt a kormányzat nem vette figyelembe észrevételeiket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, milyen ajándékot visz Orbán Viktor Donald Trumpnak
A miniszterelnök maga is elismerte, hogy a csomagban lévő egyik tárgyat „nehéz ügy” lesz odaadni az amerikai elnöknek, mert nem szabad ilyesmit ajándékozni.
Mint ismert, Orbán Viktor csütörtökön Washingtonba indult, hogy pénteken a Fehér Házban tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel. A miniszerelnök a Washingtonba tartó repülőn adott exkluzív interjúban beszélt a Blikknek arról, miért is van most szükség erre a találkozóra.
„Azért megyünk, mert régen láttuk Donald Trumpot, ráadásul legutóbb 2019-ben találkoztunk a Fehér Házban, a visszatérése pedig a nyugati politikatörténet egyik legnagyobb eseménye, ilyen emberemlékezet óta nem történt”
– mondta Orbán, hozzátéve, hogy Trump visszatérése óta nem folytattak kétoldalú tárgyalást. Mint mondta, nagyon optimista, és nagy ambícióval vágnak neki a találkozónak, komoly dolgokat akarnak tenni az amerikai elnökkel közösen.
A kormányfő a Trumppal való viszonyát nem egyszerűen barátságnak, hanem „fegyverbarátságnak” nevezte, ami szerinte „több is, meg kevesebb is, mint amit a barátság kifejezés takar.” Ez azt jelenti számára, hogy mindketten a maguk helyén ugyanazokért a fontosnak vélt dolgokért harcolnak.
„Nagyon kevesen vagyunk ebben a körben, sőt volt olyan helyzet is, amikor csak a mi két országunk volt. Tehát inkább azt mondanám, ez egy mély kapcsolat, ráadásul még egymás családját is ismerjük valamelyest. A mi kapcsolatunk eszmékben, ügyekben közös felfogásról és arról a meggyőződésről szól, hogy az utolsó csepp vérig kitartunk ezen célok mellett. Ezt hívom én fegyverbarátságnak”
– mondta.
Orbán azt is elárulta, milyen ajándékot visz az amerikai elnöknek. Mint kiderült, több felajánlás is érkezett olyan magyaroktól, akiket a miniszterelnök nem ismer, de azt kérték, hogy ezeket a tárgyakat feltétlenül adja át Trumpnak.
„ A magyarok úgy képzelik, hogy ha a magyar miniszterelnök elmegy Amerikába, akkor nekik is küldeniük kell valamit, hogy ne csak egy protokollajándék legyen ott. Szép kis gyűjtemény jött össze. A kedvencem egy kés, ami nehéz ügy lesz abból a szempontból, hogy kést ajándékozni nem szabad. A mesterember, aki küldte, egy amerikai sasfejet formázott meg a damaszkuszi pengére, ezt kell majd odaadnom az elnöknek, hátha nincs neki ilyen”
– mondta a miniszterelnök.
Orbán a Washingtonba indulás előtt arról posztolt a Facebook-oldalán, hogy azért utaznak az Egyesült Államokba, hogy Trumppal új fejezetet nyissanak a magyar-amerikai kapcsolatokban.
„A célunk egy stratégiai együttműködés kialakítása, amely magában foglalja az energetikai kapcsolatokat, a befektetéseket, a védelmi együttműködést és az orosz-ukrán háború utáni világról való egyeztetést. Olyan megállapodáson dolgozunk, amely kölcsönös előnyökön alapul, és minden magyar ember javát szolgálja” – írta a posztban.
A találkozó tétje azért is nagy, mert a Trump-adminisztráció nemrégiben orosz energiacégeket célzó szankciókat vezetett be, ami Magyarország ellátását is kockáztathatja. A kormány 2021-ben 15 évre szóló hosszú távú gázszerződést kötött a Gazprommal, amely évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállítását biztosítja a Török Áramlat vezetéken keresztül. Az Európai Unió 2022-ben olajembargót vezetett be Oroszországgal szemben, de Magyarország időleges kivételt kapott a Barátság kőolajvezetéken érkező szállításokra. Bár történtek lépések a diverzifikációra, például az MVM az ENGIE-vel, korábban pedig a Shell-lel is kötött LNG-szerződést, ezek egyelőre a hazai fogyasztás csak kis részét fedezik.
A kritikusok szerint Magyarország az orosz energia továbbvásárlásával aláássa az uniós egységet, és az Adria-vezetéken keresztül Horvátországból is képes lenne nem orosz forrásból olajat beszerezni. A kétoldalú kapcsolatokat terheli a korábban felmondott amerikai-magyar kettős adóztatási egyezmény ügye is, amely bizonytalanságot okoz a gazdasági szereplőknek. Az energetikai függőséget tovább mélyíti a Paks II. atomerőmű-projekt, amely orosz technológiával és finanszírozással valósul meg. Bár az EU Bírósága szeptemberben kimondta, hogy az Európai Bizottság hibázott a projekt állami támogatásának jóváhagyásakor, a beruházás halad tovább, a tervek szerint jövő februárban önthetik ki az első betont.
Mint ismert, Orbán Viktor csütörtökön Washingtonba indult, hogy pénteken a Fehér Házban tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel. A miniszerelnök a Washingtonba tartó repülőn adott exkluzív interjúban beszélt a Blikknek arról, miért is van most szükség erre a találkozóra.
„Azért megyünk, mert régen láttuk Donald Trumpot, ráadásul legutóbb 2019-ben találkoztunk a Fehér Házban, a visszatérése pedig a nyugati politikatörténet egyik legnagyobb eseménye, ilyen emberemlékezet óta nem történt”
– mondta Orbán, hozzátéve, hogy Trump visszatérése óta nem folytattak kétoldalú tárgyalást. Mint mondta, nagyon optimista, és nagy ambícióval vágnak neki a találkozónak, komoly dolgokat akarnak tenni az amerikai elnökkel közösen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alsónadrágban mászott be a ministránsa mellé az ágyba: videó került elő a botrányba keveredett Hilarion metropolitáról
A metropolita volt segédje, George Suzuki egy cseh lapnak tálalt ki a vácdukai luxusrezidencián történtekről. Állítása szerint a felvétel bizonyítja a zaklatást.
Új, eddig nem látott fotókat és egy videót is közölt a cseh Deník N Hilarion metropolita ügyében. A lapnak a volt ministránsfiú, George Suzuki adott interjút, aki egy rövid videót is átadott, mely azt mutatja, ahogy az alsónadrágos Hilarion bemegy Suzuki szobájába, majd bemászik mellé az ágyba, és szorosan hozzásimul – írja a cseh Deník N.
„Még az istentisztelet előtt is bejött az ágyamba. Bizonyítékom van”
– állítja Suzuki.
Az interjúból kiderül az is, hogy George Suzukit azért körözi a rendőrség, mert egy olyan értékes karórát vitt magával menekülése közben, amit a metropolita állítólag Orbán Viktornak akart ajándékozni, akit Suzuki szerint személyesen ismert. Suzuki átadott a lapnak egy fotót a metropolita magyarországi, vácdukai kastélyáról is, melyen egy cápás dekorációval ellátott medence látható. Az interjú arra is kitér, hogy a metropolita személyesen ismerte Orbán Viktort, és orosz oligarcháktól nagyösszegű adományokat gyűjtött „lelki központ” építésére, amely valójában a saját, vácrátóti luxusvillája volt, úszómedencével és borospincével - írja a 24.hu.
George Suzuki korábban azt állította, a Budapestről szexuális visszaélési botránya miatt elküldött, lefokozott és Csehországba helyezett metropolita magyarországi megbízatása alatt annyira jóban volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, hogy havonta egyszer találkoztak egymással.
Az ügy 2024 nyarán robbant ki, amikor a Novaja Gazeta Europe részletes cikkben számolt be Suzuki állításairól, amelyek Hilarion magánéletére, luxusvagyonára és a fizikai közeledésekre vonatkoztak. Hilarion akkor mindent tagadott, és zsarolással vádolta Suzukit.
A botrányt követően, 2024 decemberében egy orosz egyházi döntés értelmében Hilariont felmentették a budapesti–magyarországi egyházmegye vezetésétől, és a csehországi Karlovy Varyba helyezték át szolgálatra. 2025 tavaszán a sajtó arról írt, hogy a karlovy vary-i orosz ortodox templom tulajdonjoga a magyarországi egyházmegyéhez került, amit elemzők a szankciós kockázatok mérséklésével magyaráztak.
2025 októberében nyilvánosságra került egy videó, amelyen Hilarion metropolita az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) központjában lőgyakorlatot végez.
Ez a felvétel felvetette a kérdést, hogy a metropolita milyen kapcsolatban állhat az orosz titkosszolgálattal, és milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet Magyarország számára.
Új, eddig nem látott fotókat és egy videót is közölt a cseh Deník N Hilarion metropolita ügyében. A lapnak a volt ministránsfiú, George Suzuki adott interjút, aki egy rövid videót is átadott, mely azt mutatja, ahogy az alsónadrágos Hilarion bemegy Suzuki szobájába, majd bemászik mellé az ágyba, és szorosan hozzásimul – írja a cseh Deník N.
„Még az istentisztelet előtt is bejött az ágyamba. Bizonyítékom van”
– állítja Suzuki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ATV-től a közmédiához igazolt riporter is interjúzott Orbán Viktorral a Washingtonba tartó gépen
Csuhaj Ildikó szeptemberben nyolc év után hagyta ott az ATV-t. Most a Kossuth Rádió munkatársaként kérdezte az Egyesült Államokba utazó miniszterelnököt a repülőúton.
Az ATV korábbi főmunkatársa, Csuhaj Ildikó a Kossuth Rádió képviseletében készített interjút Orbán Viktorral azon a repülőgépen, amelyen a miniszterelnök és a hivatalos kormányzati delegáció utazik a washingtoni Trump-találkozóra.
A riporternő nyolc évig dolgozott az ATV-nél, a kormányinfókon is rendszeresen kérdezett a csatorna képviseletében. Szeptember 1-jén közös megegyezéssel távozott az ATV-től, november 1-jétől pedig már az M5 vezető szerkesztőjeként dolgozik, de a közmédia más felületein is számítanak a munkájára.
„A nézők, hallgatók, olvasók Csuhaj Ildikó írásaival, interjúival, tudósításaival az M1, a hirado.hu vagy a Kossuth Rádió műsoraiban is találkozhatnak, sőt további személyes műsorok tervezése is megkezdődik” – közölte az MTVA az MTI-vel.
A riporternő a Kossuth Rádió részére készített interjút Orbán Viktorral. Erről több rövid videót is megosztottak a rádió Facebook-oldalán:
Csuhaj Ildikó kérdésére, hogy kemény tárgyalásokra számít-e a Fehér Házban, mivel Donald Trump nem adta meg a Magyarország által kért mentességet az orosz olajra kivetett új szankciók alól, Orbán úgy fogalmazott: minden diplomáciai tárgyalás nehéz, ő mégis „baráti és könnyű” megbeszélésre készül az amerikai elnökkel.
A találkozó pénteken lesz a Fehér Házban. A miniszterelnök és népes delegációja csütörtök délelőtt indult útnak, a Wizz Air egyik legújabb, extra nagy hatótávolságú gépével repülnek a tengerentúlra. A kormányfővel tart Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági, Hankó Balázs innovációs és kulturális, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, Lázár János építésügyi és Lantos Csaba energiaügyi miniszter is. A Wizz Air gépe Izlandon tett egy kis pihenőt magyar idő szerint kora délután, ennek okairól ide kattintva olvashatsz.
Az ATV korábbi főmunkatársa, Csuhaj Ildikó a Kossuth Rádió képviseletében készített interjút Orbán Viktorral azon a repülőgépen, amelyen a miniszterelnök és a hivatalos kormányzati delegáció utazik a washingtoni Trump-találkozóra.
Magyar Péter: fideszes adatlopás, fenyegetések és listázások miatt tegyenek feljelentést a rendőrségen
Valamint azt is írta, hogy az érintettek forduljanak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, mert a NAIH vezetője, Péterfalvi Attila szerinte semmit nem tesz az állampolgárok védelmében.
Magyar Péter azt javasolja minden érintettnek, hogy a szerinte fideszes adatlopás, fenyegetések és listázások miatt tegyenek feljelentést a rendőrségen, és forduljanak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is.
Facebook-posztjában ezt írja: „Orbánék átléptek egy határt azzal, hogy civileket, művészeket, újságírókat és bírókat listáznak és fenyegetnek.” Hozzáteszi, hogy véleménye szerint
„minden felbujtónak, megrendelőnek és elkövetőnek felelnie kell a tettéért! És felelni is fognak.”
Szerinte az adatlopással megvalósul a Büntető törvénykönyv 422. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tiltott adatszerzés bűntette. Állítja továbbá, hogy ha valaki felhasználja az illegálisan szerzett adatokat, például telefonál, emailt küld vagy közzéteszi azokat, az szintén elköveti a Btk. 422. § (3) bekezdésébe ütköző bűncselekményt.
A TISZA elnökének bejegyzésében az is olvasható, hogy a NAIH vezetője, Péterfalvi Attila szerinte semmit nem tesz az állampolgárok védelmében, ezért arra biztatja az illegális listákon szereplőket, hogy gyakorolják jogaikat, és tegyenek bejelentést a hatóságnál. Rámutat, hogy az Infotv. 52. § (1) bekezdése alapján bárki vizsgálatot kezdeményezhet, amennyiben személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A poszt végén Magyar megjegyzi, hogy a fideszes politikusok és a különböző propagandalapok hozzájárulás vagy bármilyen egyéb jogcím nélkül kezelik az érintettek személyes adatait, és ebben az esetben adatkezelőnek a propagandamédium és az adatokat megszerző fideszes politikus számít.
Háttérként érdemes felidézni, hogy a kormánypárti médiában nem új jelenség a „listázás”: 2018-ban a Figyelő „Soros‑lista” címmel több száz civil jogvédőt, újságírót, tudóst és közszereplőt nevezett meg, amit később bíróság jogsértőnek és félelemkeltőnek minősített, és a kiadót bocsánatkérésre kötelezhette. Az ügy jól mutatta, hogy a célzott név szerinti összeírás és megbélyegző kontextus nemcsak etikailag, de jogilag is problematikus lehet. A lista maga és a róla szóló kritikák széles visszhangot kaptak a hazai sajtóban.
A választói „listázás” gyanúja régóta összefügg a köznyelvben „Kubatov‑listaként” emlegetett párt-adatbázisokkal: az elmúlt években több helyi esetben is lefotóztak mozgósításra használt név‑ és címjegyzékeket, a módszert 2025 őszén is hasonlóként írták le helyszíni beszámolók. Ezek a cikkek rendre felvetik, hogy a politikai adatkezelés hol lépi át a jogszerű beleegyezésen alapuló támogatói nyilvántartás határait.
Magyar Péter azt javasolja minden érintettnek, hogy a szerinte fideszes adatlopás, fenyegetések és listázások miatt tegyenek feljelentést a rendőrségen, és forduljanak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is.
Facebook-posztjában ezt írja: „Orbánék átléptek egy határt azzal, hogy civileket, művészeket, újságírókat és bírókat listáznak és fenyegetnek.” Hozzáteszi, hogy véleménye szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
