A kormány kezdeményezte a Római Birodalom határvonala, azaz a Limes világörökségi jelölésének visszavonását - írja a 444.hu.

A Limes több szakasza már szerepel az UNESCO világörökségi listáján, a magyar szakaszt végül kb. 18 éves szakmai előkészítő munka után Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelöltük a listára. A jelölési dokumentációt 2018 elején nyújtotta be együtt a négy állam.

A lap információi szerint

A 444.hu azt is megjegyzi, hogy ha a 4 jelölő ország közül az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést,

Visy Zsolt régészprofesszor, a jelölés kezdeményezője és korábbi koordinátora szerint rendes ügymenetben néhány héten belül megszülethetett volna az UNESCO pozitív döntése a Limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszainak világörökségi helyszínné minősítéséről.

A régészprofesszor a lapnak azt is elmondta, hogy egyébként ő maga is egy osztrák kollégájától értesült a kormány döntéséről.

A lap azt is felidézte, hogy a kormány 2019-ben úgy döntött, kiveszik a Hajógyári-szigeten lévő helytartói palotát a jelölésből. A kormány erről a lépésről sem egyeztetett sem nemzetközi partnereivel, sem a magyar örökségvédelmi szakmával, és komoly felháborodáshoz is vezetett a dolog. A kormány akkor érdemben nem indokolta meg ezt a lépést. Az csak néhány hónapja, idén derült ki, hogy a Hajógyári déli részét - benne a helytartói palotával - a kormány átadja a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, hogy ott Demeter Szilárd miniszteri biztos vezetésével egy 23 milliárd forintos beruházás keretében „könnyűzenei és popkulturális központot” létesítsenek.

A 444.hu kereste a kormányt a visszalépés miatt, több minisztériumnak és a Kormányzati Tájékoztatási Központnak is elküldték kérdéseiket, de érdemi választ még sehonnan sem kaptak.

Egy kivételével az ország mind az 50 régiójában zuhanni kezdett az új koronavírus-fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga Angliában, írja a Mirror. Az új adatok különösen annak tekintetében ígéretesek, hogy a világjárvány miatt még tavaly bevezetett korlátozások többségét másfél hete teljesen megszüntették az országban.

Matthews úgy véli, hogy a kórházi ápolásra szoruló Covid-betegek száma is hamarosan elérheti azt a számot, amit már könnyen tudnak kezelni az egészségügyi intézmények. Ennek köszönhetően pedig a kórházak elkezdhetik behozni az elmúlt másfél évben feltorlódott elmaradt műtéteket és kezeléseket.

Ennek ellenére a virológus hangsúlyozta, hogy senki ne gondoljon arra, hogy már biztosan elérték a nyájimmunitást, és mindenki oltassa be magát, aki még nem tette. A vakcina ugyanis egyelőre még csak azt tudja megakadályozni, hogy a beoltott embereknél ne alakuljon ki súlyos vagy végzetes betegség, de a fertőzést még oltottan is tovább tudják adni a védteleneknek.

Az Egyesült Királyságban a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca, a Moderna és a Janssen vakcinájával oltják az embereket. Az országban a felnőtt lakosság közel 90 százaléka, több mint 46 millió ember kapta meg legalább az első oltást, 37 millióan pedig már a második adagon is túl vannak.

Megkezdődött az idei Forma-1-es Magyar Nagydíj a Hungaroringen, ahol a koronavírus-járvány után most már nézők is drukkolhatnak a helyszínen. Az akár egész napos program elmaradhatatlan kelléke a büfé is. Az idei árakról a hvg.hu számolt be képes összeállításában.

Megnézték, hogy mit lehet enni, inni a büfékben és a VIP-részlegben:

Beszámolójuk szerint a normál lángos 1000, míg a sajtós-tejfölös 1500 forint. A hamburger 3500, a sült krumpli adagja 1200. A gyros 2500 és 4500 forint. A főtt ételeket 2500-4000 forint között kapni.

Egy kispalack víz 600 forint, míg az üdítő 800, a limonádé fél liter 1200 forintba kerül.

A perecet 1000 forintért kínálják, a kürtős kalácsot normál adagban 1500-ért, de vannak "extrákkal" is.

A Paddock Clubban a belépőjegy (4-6 ezer euró) árában benne van a fogyasztás is. Az elegáns környezetben hűtött italok és gourmet ételek között lehet válogatni.

Hiába a szigorú lezárások, egyre jobban terjed Sydneyben a koronavírus delta variánsa. A járványhullám még júniusban kezdődött, azóta közel 3000 ember fertőződött meg, közülük 9-en nem élték túl a betegséget. Az ausztrál kormány éppen ezért úgy döntött, hogy több száz katonát vezényel az 5,3 millió lakosú nagyvárosba, hogy segítség a szigorítások betartatását. A katonák hétvégén kapják meg a szükséges kiképzést, mielőtt hétfőn megkezdik a fegyvertelen járőrözést az ország legnagyobb városában, írja a BBC.

A szigorú intézkedések ellenére a tavasszal Indiában azonosított delta koronavírus egyelőre megfékezhetetlennek tűnik: pénteken újabb 170 esetet jelentett a helyi járványügy. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a fertőzések túlnyomó része az engedélyezett tevékenységek közben történik, ezért is érezte szükségesnek a nagyobb szigor bevezetését a kormányzat.

Több polgárjogi csoport szerint azonban aggályos a hadsereg bevetése Sydneyben. A jogászokat tömörítő szövetség szerint egy liberális demokráciában a katonák megjelenése az utcán túlzó és szükségtelen.

Ugyanakkor az érintett nyugati és délnyugati területeken élő többnyire nagycsaládos emberek már eddig is a periférián éltek, a hétfőtől várható katonai szigor csak tovább növelheti az egyébként is meglévő elégedetlenséget azok körében, akiket a többieknél is jobban érintenek a járvány negatív gazdasági vonatkozásai.

Közben egyre többen fejezik ki elégedetlenségüket Ausztrália oltási programjával kapcsolatban. Az országban a felnőtt lakosság csupán 17 százaléka kapta meg valamelyik vakcinát. Ez az egyik legalacsonyabb arány az OECD-országok közül.

Mint azt korábban megírtuk, július 18-án robbant ki idehaza a Pegasus-botrány.

A kémprogram azonban külföldi célpontokat is elért.

A Pegasus-kémszoftver nyomaira bukkantak francia hatóságok több újságíró mobiltelefonján is - írja a Le Monde. A hírre a hatóságok hivatalosan még nem reagáltak.

Mint kiderült,

A lap információja szerint a France 24 egyik munkatársa kérte hétfőn a telefonja vizsgálatát a francia kiberbiztonsági ügynökségnél. Azt írják, hogy a telefonszáma szerepelt azon a listán, melyen az esetleges célpontokat sorolják fel. Az Amnesty International nemzetközi biztonsági stábja korábban nem vizsgálódott ennél az újságírónál, de a mostani hatósági vizsgálat kimutatta a Pegasus nyomait, amely háromszor is kapcsolódott a mobilhoz 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is.

A lap egy másik esetet is leír: eszerint a Mediapart oldal alapítójának és egyik újságírójának telefonját is ellenőrizték, és rajtuk is beazonosították, hogy a kémprogram behatolt a készülékbe.

A hatóságok most további eseteket is vizsgálnak, köztük volt vagy jelenlegi miniszterek mobilját is. Mint korábban kiderült, Emmanuel Macron francia elnök is célszemély lehetett a Pegasus-megfigyelésben.

Forrás: Telex.hu