400 milliót költöttek a vezeték tisztítására, mégis koszos a víz Gyálon
Hadházy Ákos több segélykérő levelet kapott, amelyben azt állították, hogy Gyálon jó ideje piszkos a víz. A politikus szerint a településen állítólag írtak ki tendert, de közbeszerzésre vonatkozó információt mégsem talált.
Hadházy Ákos vasárnap reggel Facebook-oldalán posztolt arról, hogy segélykérő leveleket kapott, melyben arról írtak az őt megkeresők: Gyálon piszkos a víz. Erről több képernyőfotót is kapott, melyeket posztjában közölt is az országgyűlési képviselő. A segélykérők hozzátették: a településen nem újkeletű a probléma. Ahogyan Hadházy fogalmaz:
„Sajnos a gyáli példa nem egyedi, sőt, sok településről jeleztek hasonlót. De egy dologban mégis egyedi Gyál:
itt két éve a fideszes polgármester hálálkodott Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselőnek, hogy a »közbenjárásával« egy »forradalmian új és egyedülálló hydrogéles technológiával« 400 millióból (!) megtisztítják a vízvezetékeket.
Hát, nem úgy tűnik, hogy nagyon sikerült. A propaganda cikkek valamiféle »tenderről« írnak, de közbeszerzésnek nem találtam nyomát és furcsa verseny is lehetett, ha egy »világon egyedülálló« technológiát szereztek be versenyeztetéssel.”
Hadházy szerint „egy államtitkárocska is részt vett az ünnepélyes átvágáson (nem tudom, mit avattak, mert a cikk szerint egy szolgáltatás megvételéről van szó), ahol meglepően őszintén beszélt arról, hogy 15 év alatt hogyan engedték szétrohadni az ország vízvezeték hálózatát.
Elmondta, hogy országos átlagban az ivóvíz negyede folyik el a lyukas csöveken a semmibe, de vannak helyek, ahol ez eléri az 50 százalékot is.
Miközben dicsekszik az EU-s pénzekből lefektetett új vezetékekkel (pontosabban azzal nem dicsekszik, hogy ez EU-s pénzből történt), megígéri, hogy ezentúl becsszó fognak felújításra is költeni. Azóta sem lett ebből semmi...” – írja a független országgyűlési képviselő.
„A kommentek közé teszek néhány linket a »tisztításról«, de a helyi vízművek aktuális magyarázkodásáról is, az is nagyon érdekes. (nincs is semmi baj, de ha van, akkor miért van- állítólag túl sokan használnak vizet Gyálon és össze vissza megy a víz, az a baj...)”
– zárta posztját a politikus.
Hadházy Ákos vasárnap reggel Facebook-oldalán posztolt arról, hogy segélykérő leveleket kapott, melyben arról írtak az őt megkeresők: Gyálon piszkos a víz. Erről több képernyőfotót is kapott, melyeket posztjában közölt is az országgyűlési képviselő. A segélykérők hozzátették: a településen nem újkeletű a probléma. Ahogyan Hadházy fogalmaz:
„Sajnos a gyáli példa nem egyedi, sőt, sok településről jeleztek hasonlót. De egy dologban mégis egyedi Gyál:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Orbán Viktor utasítására csapott le a TEK, az ügyészség szerint alap nélkül
Források szerint Orbán Viktor rendelte el a TEK látványos rajtaütését az ukrán aranykonvojon. Az ügyészség később kimondta, hogy a nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozó akciónak nem volt kellő jogi alapja.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal május 6-án Záhonynál visszaadta az ukránoknak a lefoglalt 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Ezt követően, május 18-án az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is visszavonta a pénzszállítókkal szemben elrendelt kiutasítást és beutazási tilalmat. A fordulat hátterében az áll, hogy az ügyész, aki betekinthetett a titkos iratokba, megállapította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adattal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket – írta a Telex.
Az ügyre rálátó források szerint a látványos akcióról politikai szinten döntöttek.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal a lapnak megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága jelölte ki a rajtaütés időpontját, március 5-ét.
A Telex több, egymástól független forrása is azt állította, hogy a műveletet a kormányzaton belül Orbán Viktor rendelte meg, akit a rajtaütés napján folyamatosan tájékoztattak a fejleményekről.
A miniszterelnök éppen aznap, a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy erővel fognak fellépni Ukrajnával szemben a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt. Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott, „győzni fogunk, és erővel fogunk győzni, semmilyen kiegyezés nem lesz, az olajblokádot le fogjuk törni.”
Bár a NAV-nak van saját bevetési egysége, a feladatra a Terrorelhárítási Központot kérték fel. A hivatalos indoklás szerint attól tartottak, hogy az ukránoknál fegyver lehet, de egy kormányzati forrás elismerte, hogy a TEK bevetése eleve látványosabb, ami politikai szempontból is fontos volt.
A kormány a rajtaütésről készült videót hivatalos Facebook-oldalán is megosztotta, azt a látszatot keltve, hogy illegális pénzszállítmányt kapcsoltak le.
A Telex írása szerint az akció jogi alapja gyenge lábakon állt. A feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette, de nem saját, hanem az Információs Hivatal által gyűjtött adatokra alapozva. A gyanú középpontjában egy ukrán extitkosszolga, Hennagyij Ivanovics Kuznyecov állt, akinek korábbi korrupciós ügye és Volodimir Zelenszkij elnök egyik bizalmasához, Andrij Jermakhoz fűződő kapcsolata keltett gyanút.
Ezenkívül a magyar szolgálatok furcsállották, hogy az ukránok miért csak ritkán kértek rendőri kíséretet, és miért tértek el a szerződések különböző nyelvű változatai. Ezek a jelek azonban önmagukban nem bizonyítottak bűncselekményt.
Az ügyész, aki betekinthetett a titkos iratokba, úgy ítélte meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.
A rajtaütés után az ukrán fél is lépett, és a szállítmányt visszatartó magyar hatóságok ellen terrorcselekmény gyanúja miatt tettek feljelentést. Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter az esetet „állami útonállásnak” nevezte. A kormányzati kommunikáció a pénzmosás gyanúját hangsúlyozta, és a Fideszhez köthető média MI-generált képekkel igyekezett alátámasztani a bűnözői történetet, miközben az osztrák hatóságok és az érintett bankok a szállítás jogszerűségét igazolták.
Az ügy végül a magyar hatóságok visszavonulásával zárult. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már áprilisban jelezte, hogy ha nem történik gyanúsítás, akkor vissza kell adni a lefoglalt pénzt. Május elejére az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság visszavonta az ukrán pénzszállítók kiutasítását, a NAV pedig visszaadta a teljes lefoglalt vagyont. Az ügyészi értékelés, miszerint a nemzetbiztonsági kockázat nem volt kellően alátámasztva, lényegében pontot tett a hatósági eljárás végére.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal május 6-án Záhonynál visszaadta az ukránoknak a lefoglalt 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Ezt követően, május 18-án az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is visszavonta a pénzszállítókkal szemben elrendelt kiutasítást és beutazási tilalmat. A fordulat hátterében az áll, hogy az ügyész, aki betekinthetett a titkos iratokba, megállapította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adattal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket – írta a Telex.
Az ügyre rálátó források szerint a látványos akcióról politikai szinten döntöttek.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal a lapnak megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága jelölte ki a rajtaütés időpontját, március 5-ét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt fontos változást jelentett be az egyedi gyógyszerkérelmekkel kapcsolatban
Az egészségügyi miniszter kedden jelentette be, hogy a Batthyány–Strattmann László Alapítvány által ellátott feladatokat a közeljövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) veszi át. Szeptember elején lép életbe a változás.
Hegedűs Zsolt szerint a döntés egy, az alapítvány képviselőivel, valamint az OEP leendő főigazgatójával, dr. Kaló Zoltánnal folytatott egyeztetést követően született meg.
A miniszter méltányossági alapú gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatás jelenlegi rendszerét régóta felül kell vizsgálni, és a betegek számára igazságosabbá, átláthatóbbá kell tenni. Kiemelte, az egyedi méltányosság növekvő szerepén alapuló finanszírozási modellek más országokban is intézményesültek, de hosszú távon nem tudták maradéktalanul teljesíteni az eredeti célkitűzéseket.
„E tapasztalatokat is mérlegelve a mai egyeztetésen döntés született arról, hogy az Alapítvány által ellátott feladatokat a közeljövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár veszi át.”
„Az OEP megerősített szakmai apparátusa, átlátható döntéshozatali mechanizmusai, valamint az orvosszakmai és egészség-gazdaságtani szempontok következetesebb érvényesítése garanciát jelenthetnek arra, hogy a rendszer gyorsabban, igazságosabban és mindenekelőtt a betegek érdekeit szem előtt tartva működjön” – közölte Hegedűs.
A poszt szerint a nemzetközi jó gyakorlatok is azt mutatják, hogy az egyedi, nagy értékű betegellátási támogatások állami, szabályozott, szakmai és átlátható finanszírozási rendszerben működnek jól. „Mi is ebbe az irányba lépünk: az állami felelősségvállalást, az átláthatóságot és a betegek méltányos hozzáférését erősítjük” – írta.
A miniszter szerint az Alapítvány és a neve megmarad, a közösségi támogatás lehetősége pedig a jövőben kiegészítő opcióként, szabályozott keretek között működhet tovább ritka, speciális esetekben, de nem helyettesíti az állami szerepvállalást. Szeptember elején már az új rendszerben indul a munka.
Áprilisban több sajtóhír is arról szólt, hogy a Batthyány–Strattmann Alapítványnál lelassult a döntéshozatal, a betegek hónapokat várnak az életmentő kezelések engedélyezésére.
Hegedűs Zsolt erre reagálva egyeztetett az alapítvánnyal, és bár akkor még arról számolt be, hogy év végéig a jelenlegi struktúra marad, a felülvizsgálatot már elindították.
Azt pedig még május végén jelentette be a kormány, hogy Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) visszakapja korábbi nevét, és ismét Országos Egészségbiztosítási Pénztárként működik tovább, élére pedig Kaló Zoltán egészség-gazdaságtani szakember kerül
Hegedűs Zsolt szerint a döntés egy, az alapítvány képviselőivel, valamint az OEP leendő főigazgatójával, dr. Kaló Zoltánnal folytatott egyeztetést követően született meg.
A miniszter méltányossági alapú gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatás jelenlegi rendszerét régóta felül kell vizsgálni, és a betegek számára igazságosabbá, átláthatóbbá kell tenni. Kiemelte, az egyedi méltányosság növekvő szerepén alapuló finanszírozási modellek más országokban is intézményesültek, de hosszú távon nem tudták maradéktalanul teljesíteni az eredeti célkitűzéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kemény határidőt szab a kormány: már 2026 őszétől eltűnnek a gigaplakátok
A Parlament elé került törvényjavaslat szerint a nem megfelelő reklámeszközöket legkésőbb 2026. szeptember 30-ig el kell távolítani. A szabályozás a kormányhivatalok helyett az önkormányzatok kezébe adná a döntést és a végrehajtást.
Vége lehet a homlokzatokra feszített gigaplakátok korszakának: a Parlament oldalára felkerült egy törvényjavaslat, amely 2026. szeptember 30-i ultimátummal, kemény bírságokkal és az önkormányzatok jogkörének bővítésével számolna. A csomag emellett a politikai reklámokra is új, gyűlöletkeltést tiltó tartalmi szabályokat vezetne be.
A jogszabálytervezet egyértelműen meghatározza, hol lehet a jövőben reklámot elhelyezni közterületen vagy onnan látható helyen.
Eszerint hirdetni „kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen” lehetne, a reklámfelület mérete pedig nem haladhatná meg a 15 négyzetmétert.
Ez a gyakorlatban a homlokzatokra feszített reklámhálók és gigaposzterek végét jelentené.
A közterületi reklámok szabályozása, ellenőrzése és lebontatása a kormányhivatalok helyett az illetékes önkormányzatok hatáskörébe kerülne,
a reklámeszközök kihelyezését pedig településképi bejelentési eljárásban kellene kezdeményezni.
A tervezet kemény határidőt szab:
a szabályoknak nem megfelelő reklámeszközöket a tulajdonosoknak legkésőbb 2026. szeptember 30-ig a saját költségükön el kell távolítaniuk.
Aki ezt elmulasztja, azzal szemben a helyi önkormányzat léphet fel. Az eltávolítást a reklámeszköz és az ingatlan tulajdonosától egyaránt követelheti, emellett 100 ezer forintig terjedő helyszíni, és akár 4 millió forintig terjedő, többször is kiszabható közigazgatási bírsággal sújthatja őket.
A javaslat a politikai hirdetések tartalmát is szigorúan szabályozná. A sajtótörvény módosítása megtiltaná az olyan politikai reklámokat, amelyek sértik az emberi méltóságot vagy uszítanak.
A törvény szerint tilos lenne olyan politikai reklám terjesztése, amely „az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul”.
A tilalom kiterjedne a személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon megjelenítő képi és audiovizuális tartalmakra is. Hasonlóképpen módosulna a választási törvény, amely azt is kimondaná, hogy plakáton nem lehet közzétenni kiskorúak fejlődésére káros tartalmat.
A városképet elcsúfító óriásplakátok ellen régóta folyik a harc. Karácsony Gergely főpolgármester 2024. március 5-én egy videóban jelentette be, hogy a főváros megtisztítja a történelmi épületeket, és elkötelezettségét azzal nyomatékosította, hogy kijelentette: „A saját kezemmel fogom őket levágni”. Idén májusban pedig már Vitézy Dávid is a reklámtörvények felülvizsgálatát és az önkormányzati jogkörök visszaadását ígérte.
Vége lehet a homlokzatokra feszített gigaplakátok korszakának: a Parlament oldalára felkerült egy törvényjavaslat, amely 2026. szeptember 30-i ultimátummal, kemény bírságokkal és az önkormányzatok jogkörének bővítésével számolna. A csomag emellett a politikai reklámokra is új, gyűlöletkeltést tiltó tartalmi szabályokat vezetne be.
A jogszabálytervezet egyértelműen meghatározza, hol lehet a jövőben reklámot elhelyezni közterületen vagy onnan látható helyen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fideszes politikusokat is előállítottak az ügyészség keddi fővárosi akciója során
Láng Zsolt mellett Gór Csabát és Puskás Pétert is előállították a hatóságok kedden. Az akció ugyanabban a parkfenntartási szerződésekkel kapcsolatos ügyben zajlott, amelyben ellenzéki politikusokat is bevittek.
A fővárosi önkormányzatok parkfenntartási szerződései körül zajló nyomozás kedd estére elérte a Fideszt is: Láng Zsoltot, a II. kerület volt polgármesterét, Gór Csaba kerületi frakcióvezetőt és Puskás Pétert, a III. kerület korábbi alpolgármesterét is előállították az ügyészség keddi akciójában – írta a 24.hu. A hír órákkal azután érkezett, hogy a hatóságok több ellenzéki politikusnál is megjelentek.
A politikus védője szerint az ügyészség kezdeményezte Molnár Zsolt volt szocialista országgyűlési képviselő letartóztatását, akit befolyással üzérkedéssel gyanúsítanak a parkfenntartási ügyben. A politikus védője szerint a gyanúsítást vitatják és panaszt tettek ellene.
A bíróság csütörtökön dönt a kényszerintézkedésről.
A nap folyamán előállították Őrsi Gergelyt, a II. kerület polgármesterét is. A kerületi önkormányzat arról tájékoztatott, hogy teljes mértékben segítette a hatóságok munkáját.
„Kedden reggel a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói Őrsi Gergely polgármester lakhelyén és a II. kerületi Polgármesteri Hivatalban nyomozati cselekményeket végeztek. A polgármester és a hivatal mindenben együttműködött a nyomozást végzőkkel, valamennyi kért iratot a rendelkezésükre bocsátotta.”
A gyanú szerint az óbudai önkormányzatnál fiktív és túlárazott szerződéseket kötöttek bizonyos cégekkel, a megbízásokért cserébe pedig a hivatal egyes tisztviselői pénzt kérhettek vissza.
A Központi Nyomozó Főügyészség kedd reggel közölte, hogy vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanúja miatt több önkormányzatot is érintő, összehangolt akciót hajt végre. A műveletben több mint hetven hivatalos személy vett részt, a Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat közreműködésével. Részletesebb tájékoztatást a hét második felére ígértek.
A fővárosi önkormányzatok parkfenntartási szerződései körül zajló nyomozás kedd estére elérte a Fideszt is: Láng Zsoltot, a II. kerület volt polgármesterét, Gór Csaba kerületi frakcióvezetőt és Puskás Pétert, a III. kerület korábbi alpolgármesterét is előállították az ügyészség keddi akciójában – írta a 24.hu. A hír órákkal azután érkezett, hogy a hatóságok több ellenzéki politikusnál is megjelentek.
A politikus védője szerint az ügyészség kezdeményezte Molnár Zsolt volt szocialista országgyűlési képviselő letartóztatását, akit befolyással üzérkedéssel gyanúsítanak a parkfenntartási ügyben. A politikus védője szerint a gyanúsítást vitatják és panaszt tettek ellene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
