A Blikk megtudta: az EP szabályai kimondják, hogy minden távozó képviselő jogosult úgynevezett „mandátum végével járó juttatásra”. Ez minden, a parlamentben töltött év után plusz egy havi fizetéssel jár, ez Szájer esetében nem kevesebb, mint 40 millió forint.

– A juttatás minden képviselőnek jár, függetlenül attól, milyen okból ért véget a képviselői megbízatás – közölte a Blikk-kel Sanne De Ryck, az EP sajtóreferense.

A képviselők a pénzt nem automatikusan kapják, hanem jelezniük kell az igényüket, legkésőbb a mandátum lejárta után 3 hónappal. A juttatást külön elbírálás nélkül megkapják – mondta el a sajtóreferens.

Az EP-képviselők nettó fizetése 6962 euró, ami jelenleg 2,4 millió forintot ér. A Parlament 323 eurós, 114 ezer forintos napidíjat is fizet a képviselőknek a hotelszámlák, étkezések és minden más felmerülő kiadás fedezésérére.

Emellett részesülnek általános költségtérítésben is, amelynek havi összege 2020-ban 4563 euró, vagyis 1,6 millió forint: ezt többek között irodabérlésre, telefon- és postadíjakra, reprezentációs költségekre, számítógépekre és telefonokra, konferenciák és kiállítások szervezésére költhették.

Kapnak továbbá utazási költségtérítést is, valamint mandátumuk lejártával átmeneti juttatásban is részesülnek annyi hónapon át, ahány évig képviselők voltak. Szájer József 16 évig volt hivatalban, tehát még 16 hónapig részesült volna a juttatásban, ha 2024-ig képviselő marad.

Ám, mivel nem lejárt a mandátuma, hanem lemondott róla, így ezt az összesen 38 millió forint körüli összeget is elveszíthette.

Szájer 59 éves, a volt képviselők pedig 63 éves koruktól öregségi nyugdíjra jogosultak, a nyugdíj összege pedig a mandátum minden teljes éve után a tiszteletdíj 3,5 százaléka.

Lemondása miatt 20 év helyett csak 16 év a hivatalban töltött idő, ezért a 2,4 milliós fizetésének nem a 70, hanem csupán az 56 százalékát fogja kapni, tehát havi 1,6 millió helyett havi 1,3 milliót.

Szájer József a koronavírus elleni korlátozásokat megsértve múlt péntek este egy férfiak részvételével zajló szexorgián vett részt egy brüsszeli lakásban, majd az ablakon át, az ereszcsatornán leereszkedve próbált elmenekülni a kiérkező rendőrök elől. A vizsgálat során aztán drogot is találtak a hátizsákjában. Vasárnap erről még mit sem lehetett tudni, ezért ért váratlanul mindenkit, hogy Szájer lemondott az EP-képviselőségről. Kedden aztán robbant a bomba, másnap Szájer kilépett a Fideszből, melynek alapító tagja volt, utána lemondott soproni díszpolgári címéről, majd a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumi posztjáról is távozott.

A hongkongi tőzsde közleményéből az derült ki, hogy kedden váratlanul lemondott Li Zsi-ming, a Sinopharm nevű, kínai állami gyógyszergyár igazgatósági elnöke, illetve Li Hu-ji, a cégcsoport igazgatója, az ellenőrzési részleg vezetője.

A vezetők személyes okokra hivatkoztak, és csak találgatások vannak, hogy a lemondásoknak van-e köze a cég által gyártott koronavírus-vakcinákhoz.

Az egyikkel az Emírségekben decemberben elkezdődött a lakosság tömeges oltása, és valamelyik megkapta az engedélyt Egyiptomban és Bahreinben, de nem tudni melyik.

Ezekből vásárolna nagyobb adagot Magyarország is.

Orbán Viktor kijelentette: van kínai vakcina, tömegesen is tudnak szerezni, csak az kell, hogy az egészségügyi hatóságok elfogadják. "Nincs olyan kockázat, hogy esetleg nagyobb kárt csinálunk egy ilyen vakcinával, mint a betegség maga, amit el akartunk kerülni. Tízmilliószámra oltják a saját népüket oroszok és a kínaiak is. A hatóságokat arra kértem, körültekintően, a lehető leggyorsabban járjanak el" - mondta.

Meg szokták még említeni Tao Li-na sanghaji infektológus egy héttel ezelőtti ügyét.

Az orvos ugyanis arról posztolt 4,8 millió követőjének a Twitter-szerű kínai Weibón, hogy a Sinopharm oltásának 73 mellékhatása van, így ez a világ legveszélyesebb oltóanyaga - írta a 444.hu.

Aztán leszedte az eredetit, és azt írta, hogy a külföldiek félreértették a metszően ironikusnak szánt posztját. És hogy ő igazából a béna tájékoztató füzeten ironizált. Az orvos be is adatta magának a vakcinát, mint ahogy már 4 millióan szintén Kínában, eddig nem számoltak be komoly mellékhatásokról.

A Mark Rutte kormányfő vezette holland koalíciós kormány bejelentette lemondását a hónapok óta nagy port kavaró családtámogatási botrány miatt. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat - jelentette be a kormány a miniszteri tanács pénteki ülését követően.

A nemzeti ombudsman és a holland parlament vizsgálóbizottságra is arra a következtetésre jutott, hogy az adóhatóság megsértette a jogállamiságot, figyelmen kívül hagyta a gyermekjogokat, és több családot lehetetlenített el anyagilag.

- írja a helyi sajtó.

Az adóhatóság visszaéléseinek áldozatává vált szülők egy csoportja kedden öt hivatalban lévő és egy volt miniszter ellen indított bírósági kereset, súlyos gondatlansággal és hivatali bűncselekménnyel vádolva őket.

A kormány lemondásához az is hozzájárult, hogy csütörtökön lemondott Lodewijk Asscher a holland Munkáspárt vezetője, aki a korábbi Rutte-kormányok idején szociális ügyekkel foglalkozó miniszter volt.

Televíziós nyilatkozatában Rutte megerősítette, hogy benyújtotta lemondását Sándor Vilmos holland királynak, aki azt el is fogadta.

Hozzátette, hogy a következő két hónapban - egészen a választásokig - kormánya a koronavírus-járvány kezelésére koncentrál és arra, hogy kártalanítsák a botrányban érintett családokat.

A harmadik Rutte-kormány 2017 októbere óta van hatalmon, koalícióban a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), a 66-os Demokraták (D66), és a Keresztény Unió (CU) pártokkal. A felmérések szerint a következő márciusi választások is a Rutte vezette konzervatív-liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért nyeri meg.

A hvg.hu információi szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) oktatói és osztályfőnökei az egyetem vezetésének egy olyan tervéről értesültek, amely szerint úgy lenne érvényes a hallgatók számára az őszi félév, hogy a diákok kreditjeit erre az időszakra lenulláznák, és átvinnék őket a tavaszi félévre. A lap információik szerint mindez január elején az osztályfőnöki egyeztetéseken és a Minőségmenedzsment Tanács egyik ülésén is elhangzott. A laphoz eljutott egy dokumentum is, amelyben a Minőségmenedzsment Tanács azt írta az új vezetés által kinevezett oktatási igazgatónak:

A dokumentum szerint a Tanács nyugtalanítónak tarja a csúsztatott könyvelés ötletét "részben mert nem a valóságot mutatják, részben mert nem világos, miképp lehetne az ösztöndíjszámításhoz elengedhetetlen minimális kreditje a hallgatónak, amennyiben az első félév nulla kredittel záródik, részben mert a félév passziváltatása, az önköltség térítése és a diákhitelek számítása szempontjából sem látszik biztosítottnak a hallgatói érdekek sérülésmentes érvényesülése".

Az új vezetés szerint viszont azért nem lehet a hagyományos módon január végén félévet zárni, mert a kuratórium elnöke, Vidnyánszky Attila novemberben betiltotta az oktatást az egyetemen. A Tanács ugyanakkor a laphoz eljutott dokumentumban azt is megjegyzi, hogy a Fővárosi Törvényszék decemberben visszamenőleg törvényen kívül helyezte a kuratórium november 27-i tiltását, az ugyanis szembemegy az oktatási törvénnyel. Így a Tanács álláspontja szerint semmi akadálya nem lenne a félév megszokott időpontban és módon történő lezárásának.

Emellett pedig azt is megjegyzik, hogy a Neptunban nem lehet visszamenőleges bejegyzéseket végezni, hisz a rendszer - épp a törvényesség biztosításának érdekében - mindent időpecséttel lát el.

Egyelőre pedig az sem világos, hogy mi lesz az önköltséges hallgatókkal. Novemberben ugyanis ők arról kaptak tájékoztatást, hogy nem kell költségtérítést fizetniük a félévre. A lap szerint viszont január 12-én az újonnan kinevezett rektorhelyettes, Zalán János arról írt a hallgatóknak küldött levelében, hogy az őszi félévre be nem fizetett tandíjat három napon belül be kell fizetniük. A hallgatók ebből a levélből tehát arra következtettek, hogy mégis érvényes lesz a félév.

Az állami támogatással tanuló hallgatóknak viszont azt írták, hogy az őszi félév nem számít bele az ingyenesen elhasználható féléveikbe. Ez pedig érvénytelen félévet feltételez.

Tehát gyakorlatilag a krediteket mindenkitől elvennék, de a költségtérítéses hallgatók számára a félév érvényesnek számítana, az államilag finanszírozott hallgatóknak viszont érvénytelennek.

A hvg.hu azt is megjegyzi, hogy a levélben az is szerepel: "a korábban megjelentetett, már másodszor módosított tanévrend szerint az őszi félév eredményeinek rögzítésére és pótlására 2021. február 1-jétől február 19-ig kerül sor. Az oktatók és hallgatók ugyanakkor azt mondják: mivel mindössze egy-két kurzus nem valósult meg objektív okokból, nem értik, tulajdonképpen mit is kéne pótolniuk".

A lap azt is megemlíti: egyelőre azt sem tudni, hogy az őszi félévből csak a jelenlétet vagy a vizsgákat is elfogadják-e. Egyelőre pedig az sem világos, hogy az átvitt kreditekkel lesz-e még dolga a hallgatóknak, vagy azzal külön a tanulmányi bizottsághoz kell majd fordulni, hogy igazolják őket.

Az egészségügyi szakdolgozók közel 90 százaléka elégedetlen a bérével. Minden ötödik ápoló pedig hivatást váltana – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet felméréséből, írja az Index.

A felmérésben feltett kérdésekre 4600 munkavállaló, a magyar egészségügyi szakdolgozók mintegy 5 százaléka válaszolt.

Az egészségügyi szakdolgozók közül sokan három műszakban és több munkahelyen vállnak munkát. Jelenleg akár heti 60 óra is lehet a ledolgozott munkaidő, ami ügyelettel együtt akár heti 72 óra is lehet átlagban. A legtöbben munkahelyi és anyagi kényszerből vállalnak nagyon sok túlmunkát - írja a lap.

Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Indexnek azt mondta:

A felmérésből kiderül például, hogy

A válaszadók mindössze egyharmada szeretne a jelenlegi munkahelyén maradni, amit a szakszervezet rendkívül riasztónak tart.

A válaszadók 37 százalékát az alacsony bérek mellett, a kiegészítő jövedelmek, és egyéb juttatások korlátozása készteti munkahelyváltásra.

Arra a kérdésre, hogy miért váltanának munkahelyet minden negyedik szakdolgozó a mellékfoglalkozások visszafogását jelölte meg. Minden ötödik szakdolgozó pedig a jelentős egészségügyi kockázatok miatt hagyná el a pályát.

Dr. Soós Adrianna, az Indexnek azt mondta: hogy a betegek túlélési esélye leginkább az őket ápoló szakdolgozók számától függ, akiket csak a jelenleginél erősebb anyagi ösztönzéssel lehetne megtartani.

Ráadásul a koronavírus különösen leterheli az egészségügyet, amit a lap szerint az is jól mutat, hogy