A koronavirus.gov.hu oldalon hétfő reggel közölték a hétvégi összesített adatokat. Ez alapján
az elmúlt három napban összesen 27 209 új fertőzöttet igazoltak,
ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 025 697 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Ez a szám 21060 volt egy hete.
Az elmúlt három napban
elhunyt 392 többségében idős, krónikus beteg,
így az elhunytak száma 33 172 főre emelkedett. Egy hete 304-en haltak meg a hétvégén.
A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 847 992 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 144 533 főre emelkedett.
6451 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 649-en vannak lélegeztetőgépen.
Egy héttel ezelőtt 5286 ember volt kórházban, 519 lélegeztetőgépen.
A beoltottak száma 6 024 568 fő, közülük 5 794 499 fő már a második oltását is megkapta, 1 millió 834 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.
Mától Oltási akcióhét indult. November 22 és 28. között reggel 7 órától este 19 óráig a kórházi oltópontokra akár előzetes regisztráció és időpontfoglalás nélkül is lehet menni oltásra. A kórházak országszerte megemelt oltási kapacitással várják az érkezőket akár az első, akár az elmaradt második vagy a megerősítő harmadik oltásra - írják a kormányzati oldalon.
A koronavirus.gov.hu oldalon hétfő reggel közölték a hétvégi összesített adatokat. Ez alapján
az elmúlt három napban összesen 27 209 új fertőzöttet igazoltak,
ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 025 697 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Ez a szám 21060 volt egy hete.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter videóban üzent a Fidesz-szavazóknak: Ti is tudjátok, hogy többet érdemlünk
A TISZA Párt elnöke azt ígérte a kormánypárti szavazóknak, hogy pártja kormányra kerülve megtartja a határkerítést és a rezsicsökkentést, a sorkatonaságot viszont soha nem fogják bevezetni. Azt is leszögezte, hogy neki nincsenek „gazdái”.
„Soha, ismétlem, soha nem vezetjük be a sorkatonaságot” – ezzel az üzenettel fordult Magyar Péter a Fidesz szavazóihoz a Facebookon közzétett videójában vasárnap.
A Tisza Párt elnöke egyértelművé tette pártja álláspontját több, a kormánypártok számára is kulcsfontosságú kérdésben: megtartanák a déli határkerítést és szociális alapon kiterjesztenék a rezsicsökkentést.
A sorkatonaság elutasítását Magyar Péter azzal indokolta: „Három fiam van, pontosan tudom, hogy miről beszélek.” A migrációval kapcsolatban pedig kijelentette:
„A TISZA megtartja a déli határkerítést, és sem most, sem kormányra kerülve nem fogjuk támogatni sem a migránskvótákat, sem a migránspaktumot.”
A rezsicsökkentés kapcsán ígéretet tett arra, hogy a Tisza Párt megtartja és szociális alapon kiterjeszti azt, hogy „egy magyarnak se kelljen fázni az otthonában”.
Magyar Péter élesen bírálta az ország állapotát, és a kormányt tette felelőssé az uniós források elmaradásáért, amelyek nélkül szerinte nem lehet beindítani a magyar gazdaságot. Kitért a közszolgáltatások romlására is.
„Ti is tudjátok, hogy többet érdemlünk annál, hogy Európa legszegényebb és legkorruptabb országa maradjunk. Ti is pontosan látják, hogy jelenleg nem működik az ország. Ti is tudjátok, hogy soha nem késett ennyit a magyar vasút, hogy soha nem voltak ilyen rossz állapotban a magyar utak. Ti is tapasztaljátok, hány orvos és hány ápoló hiányzik a magyar kórházakból és rendelőintézetekből, és hogy néha éveket kell várni egy-egy egyszerűbb műtétre is”
– fogalmazott a videóban.
Arról is beszélt, hogy „kiürül a magára hagyott magyar vidék”, és egyre több fiatal kénytelen elhagyni a szülőföldjét a lakhatási és megélhetési válság miatt. Azt is mondta, hogy soha nem született ilyen kevés gyerek, mint most. Magyar Péter szerint „a magyar vidék többet érdemel, mint bezárt szülészeteket, postákat, vagy megszüntetett vasúti szárnyvonalakat”.
Üzenetét személyesebb hangvétellel folytatta, felidézve, hogy korábban ő is fideszes volt.
„Pontosan látjátok, hogy az utóbbi években valami nagyon félrecsúszott. Én is voltam fideszes. Sokáig. És ugyanúgy szerettem a hazámat, mint néhány évvel ezelőtt. Nem én változtam, nem ti változtatok, hanem az a hatalom, amelynek egykor közösen szavaztunk bizalmat.”
A pártelnök arra is utalt, hogy „70 nap múlva közösen döntünk arról, hogy merre menjünk tovább”, célozva ezzel az április 12-i országgyűlési választásra.
„Én hiszem, hogy Magyarország helye Európában van. Én hiszem és tudom, hogy mi magyarok, fideszesek, volt fideszesek, tiszások, egyéb ellenzékiek összefogva újra nagyjá és boldoggát tudjuk tenni Szent István országát. De tudom azt is, hogy csak közösen, egymás különbözőségeit tiszteletben tartva tudunk egy működő és emberséges hazát építeni” – jelentette ki Magyar Péter.
Hangsúlyozta, hogy a TISZA megvédi az anyaországi és a külhoni magyarokat is, kormányra kerülve pedig azon fognak dolgozni „a nap 24 órájában, a hét minden napján és az év 365 napjában”, hogy minden magyar család jobban éljen, hogy csökkenjenek az adókat, és emelkedjenek a bérek, valamint a nyugdíjak.
„Tudnotok kell azt is, hogy nekem nincsenek gazdáim. Engem csak és kizárólag a hazám sorsa és a honfitársaim jóléte foglalkoztat. Ha Magyarország érdeke úgy kívánja, akkor én szembe megyek bármikor, bárkivel”
– szögezte le a politikus.
Azt is elmondta, hogy tiszteletben tartják, bárkire is szavaznak a fideszesek, a leendő TISZA-kormány őket is képviselni fogja, meg fogják védeni őket is, ha ez szükséges.
Videóüzenete végén azt kérte, a Fidesz-pártiak ne felejtsék el, hogy „mind magyarok vagyunk, hogy sokkal több bennünk a közös, mint ami elválaszt”.
„Kedves fideszes honfitársaim, Kérlek segítsetek ti is, hogy Magyarország újra békés, jókedvű és emberséges ország lehessen. Hogy mindenki, aki magyarul gondolkodik vagy álmodik érezze, hogy számíthat a hazájára. Köszönöm, hogy meghallgattatok. A haza minden előtt” – mondta Magyar Péter.
A videóhoz fűzött bejegyzésében arra kérte követőit, juttassák el az üzenetet minél több fideszes szülőhöz, nagyszülőhöz és baráthoz, mert fontosnak tartja, hogy „közvetlenül szólhassanak azokhoz is, akik általában csak a propagandán keresztül hallanak” róluk.
„Soha, ismétlem, soha nem vezetjük be a sorkatonaságot” – ezzel az üzenettel fordult Magyar Péter a Fidesz szavazóihoz a Facebookon közzétett videójában vasárnap.
A Tisza Párt elnöke egyértelművé tette pártja álláspontját több, a kormánypártok számára is kulcsfontosságú kérdésben: megtartanák a déli határkerítést és szociális alapon kiterjesztenék a rezsicsökkentést.
A sorkatonaság elutasítását Magyar Péter azzal indokolta: „Három fiam van, pontosan tudom, hogy miről beszélek.” A migrációval kapcsolatban pedig kijelentette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy szerint levadászták a hatvanpusztai zebrákat, a rendőrség elutasította a feljelentést
Az ellenzéki képviselő azt állítja, a nevüket vállaló forrásai szerint az állatok egy részét egyszerűen levadászták. A hatóság szerint azonban az egész csak „feltételezés”, ezért nem is foglalkoznak vele.
Hadházy Ákos független képviselő vasárnap a Facebookon arról írt, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság szerinte „rekordgyorsasággal” elutasította a nyomozást a hatvanpusztai zebrák ügyében tett feljelentése nyomán. A képviselő közlése szerint a feljelentést azért tette, mert több, egymástól független forrása is azt jelezte neki, hogy a zebrák már nincsenek Hatvanpusztán.
„Ez még nem lenne bűncselekmény, de többen (nevüket vállalva) azt is jelezték felém, hogy az állatok egy részét egyszerűen levadászták. Ez pedig állatkínzás számítana, ugyanis a zebra nincsen a vadászható állatok között felsorolva a vadászati törvényben”
– írta Hadházy.
A politikus szerint a rendőrségnek legalább annyit kellett volna tennie, hogy ellenőrzi, megvannak-e még az állatok. Hadházy a bejegyzésben a bicskei rendőrséget bírálta, és több korábbi ügyet is felemlegetett:
Hadházy szerint a hatalom „szégyelli ezt az egészet”, amit azzal indokolt, hogy állítása szerint Mészáros Lőrinc biztonsági őrei órákig a helyszínen voltak, hogy megakadályozzák a szafariparkhoz vezető lezárt út megkerülését. Hadházy a poszthoz mellékelte a Bicskei Rendőrkapitányság elutasító határozatáról készült fotót is.
2024 őszén jelentek meg az első sajtóbeszámolók arról, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető hatvanpusztai területen egzotikus állatokat, köztük zebrákat tartanak. A Mészáros Csoport később közölte, hogy az állatokat engedéllyel, a jogszabályoknak megfelelően tartják, és azok „mentett állatok”. A cégcsoport hangsúlyozta, hogy vadászat „semilyen körülmények között” nem folyik a területen. A Vál-völgye Vadásztársaság kommunikációja szerint a területen tartott állatok nem vadászati céllal vannak jelen.
A hatályos rendelet szerint a zebra Magyarországon nem szerepel a vadászható fajok listáján, így elejtése állatkínzásnak minősülhet.
Hadházy Ákos független képviselő vasárnap a Facebookon arról írt, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság szerinte „rekordgyorsasággal” elutasította a nyomozást a hatvanpusztai zebrák ügyében tett feljelentése nyomán. A képviselő közlése szerint a feljelentést azért tette, mert több, egymástól független forrása is azt jelezte neki, hogy a zebrák már nincsenek Hatvanpusztán.
„Ez még nem lenne bűncselekmény, de többen (nevüket vállalva) azt is jelezték felém, hogy az állatok egy részét egyszerűen levadászták. Ez pedig állatkínzás számítana, ugyanis a zebra nincsen a vadászható állatok között felsorolva a vadászati törvényben”
– írta Hadházy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Száműzte az európai uniós zászlókat az agrártudományi egyetem területéről a rektor
Gyuricza Csaba rektor a MATE diplomaosztóján jelentette be a döntést, tiltakozásul az Erasmus+ és Horizont programokból való kizárás miatt. Az uniós lobogók helyére magyar zászlók kerülnek.
Eltávolították az uniós zászlókat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemről (MATE), a lépést Gyuricza Csaba rektor jelentette be az intézmény pénteki diplomaosztóján. Az eseményen Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter is jelen volt – számolt be róla a Hír TV.
A rektor a döntést azzal indokolta, hogy az alapítványi egyetemek hallgatóit és kutatóit még 2023 elején kizárták a Horizont és Erasmus+ programokból.
Gyuricza Csaba hozzátette, bár büszkék arra, hogy Magyarország az unió tagja, és büszkék európaiságukra is, de amíg ez az igazságtalanság fennáll, magyar zászlót tesznek ki az uniós lobogók helyett is.
A rektor arról is beszélt, hogy az előző tanévben a Pannónia program jóvoltából sokkal több hallgatójuk tanult külföldön, mint korábban az Erasmusszal.
Az Európai Bizottság a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban fennálló összeférhetetlenségi és autonómia-kockázatok miatt döntött a modellváltáson átesett magyar egyetemek új uniós forrásokból, így az Erasmusból való kizárásáról.
Bár a parlament több módosítást is elfogadott a szabályozáson, a Bizottságnak továbbra is fenntartásai vannak az egyetemek függetlenségével kapcsolatban. A döntés miatt hat egyetem pert indított az Európai Unió Bíróságán.
A korlátozás a már futó projekteket nem érinti, és az érintett intézmények konzorciumi tagként továbbra is részt vehetnek nemzetközi együttműködésekben, de új, közvetlen uniós támogatást nem kaphatnak. A kormány a helyzet megoldására elindította a Pannónia ösztöndíjprogramot a hallgatói mobilitás, valamint a HU-RIZONT programot a kutatási együttműködések támogatására.
Eltávolították az uniós zászlókat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemről (MATE), a lépést Gyuricza Csaba rektor jelentette be az intézmény pénteki diplomaosztóján. Az eseményen Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter is jelen volt – számolt be róla a Hír TV.
A rektor a döntést azzal indokolta, hogy az alapítványi egyetemek hallgatóit és kutatóit még 2023 elején kizárták a Horizont és Erasmus+ programokból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Cáfolja a polgármester, hogy csődbe ment volna a beköltözőket távol tartó nógrádi falu
A KDNP-s vezetésű Vizslás önkormányzata szombaton egy apróhirdetésben azt közölte, hogy csődeljárás alá kerültek. Sándor József vasárnapi közleményében viszont azt állítja, a község nincs csődben, az önkormányzat működése stabil.
Apróhirdetésben jelentett csődöt, majd órákkal később már cáfolt is a polgármester a szigorú beköltözési rendeletéről hírhedtté vált Vizsláson.
A Népszava írt arról, hogy a Nógrád megyei falu önkormányzata január 31-én a következő szikár közleményt adta fel:
„Vizslás község önkormányzata ezúton értesíti üzleti partnereit, hogy csődeljárás alá került”.
A lap hiába kereste Sándor József polgármestert, aki előbb a rossz vételre hivatkozva nem válaszolt, visszahívást kért, majd az írásban feltett kérdésekre sem reagált.
Nem sokkal a cikk megjelenése után Sándor József a Facebookon cáfolta, hogy a település csődben lenne.
„Vizslás Község nincs csődben. Az önkormányzat működése stabil, a kötelező közszolgáltatások zavartalanul működnek, a munkavállalók bérüket időben megkapják, sőt béremelés is volt nekik, a fejlesztések és közösségi programok folyamatosan zajlanak” – jelentette ki a polgármester. Közölte, hogy
„a nyilvánosságban megjelent félreértelmezések egy több éve fennálló, jogi elszámoláshoz kapcsolódó technikai eljárásból erednek, amely nem érinti az önkormányzat működőképességét és nem jelent fizetésképtelenséget.”
Sándor József közleménye szerint „Vizslás vezetése továbbra is elkötelezett a felelős gazdálkodás, az átláthatóság és a település fejlődése mellett. Vizslás működik. Vizslás fejlődik. Vizslás nincs csődben”.
Az Opten adatai szerint míg 2022-ben a vizslási önkormányzatnak 372 millió forint bevétele volt, amelyből 359 millió állami támogatás, addig tavaly ez a szám a felére zuhant: 195 milliós bevételre jutott 180 millió állami támogatás. A kiadások elvileg nem vihették volna mínuszba a kasszát, hiszen erre 99 milliós keretet irányoztak elő.
Vizslás tavaly ősszel azzal került be a hírekbe, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben megválasztott polgármester és a szintén KDNP-s tagokból álló testület a települési önazonossági rendeletben extra elvárásokat támasztott az ingatlanvásárlókkal szemben.
A vevőktől erkölcsi bizonyítványt, büntetlen előéletet, legalább középfokú végzettséget és folyamatos munkaviszonyt igazolását kérték volna. Emellett részt kellett volna venniük egy személyes meghallgatáson a képviselő-testület előtt, valamint betelepülési hozzájárulásként be kellett volna fizetniük az ingatlan bruttó vételárának tíz százalékát.
Egy kitétel szerint az ingatlan adásvételekor az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. Sándor József korábban arról beszélt, hogy noha van elővásárlási joguk, pénzük nincs erre a célra, így ez a kitétel inkább egyfajta formalitás.
Jelenleg közel harminc olyan település van Magyarországon, ahol csődgondnok felügyeli az önkormányzat gazdálkodását.
„Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok, főleg azok a kisebb települések, amelyeknek nincsenek adóbevételeik. A működésükre biztosított kormányzati forrás ugyanis az elmúlt öt évben nem emelkedett, miközben az infláció igen” – mondta Dicső László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke a Népszavának. Hozzátette, amikor egy önkormányzat csődöt jelent, csődgondnokot neveznek ki mellé, akinek feladata biztosítani az alapvető közszolgáltatások működését, és akár a képviselő-testület döntésével is szembemehet, ha egy kiadást túlzónak érez.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az elmúlt hetekben egyeztetéseket jelentett be a jelentősebb önkormányzati érdekképviseletekkel és a megyei jogú városok polgármestereivel az önkormányzatok költségvetésének átalakításáról, valamint a szolidaritási hozzájárulás mértékéről és arányairól. A tárca vezetője az érzékelhető változtatást a választások utánra ígérte, amennyiben a Fidesz-kormány marad hatalmon.
