Most már tényleg megszűnt az Erasmus lehetősége a modellváltó egyetemekre járó diákoknak
Az Erasmus helyett csak az állami Pannónia programmal tudnak külföldön tanulni a diákok. Bár ebben több ösztöndíjat kapnak, de a korábban elérhető egyetemek egy részét már nem választhatták.
Idén szeptembertől valóban megszűnt az Erasmus lehetősége a modellváltó egyetemekre járó diákoknak - számolt be róla az RTL Híradó a hallgatói önkormányzatok alapján. Megkeresésükre a Corvinus, a Miskolci Egyetem, és a Soproni Egyetem is megerősítette: az Erasmus helyett csak az állami Pannónia programmal tudnak külföldön tanulni a diákok.
Tavaly derült ki, hogy
az Európai Bizottság kizárta az Erasmus és a Horizont programok a modellváltó magyar egyetemeket, mert átláthatatlannak tartották a fenntartó alapítványok működését. Szerintük ugyanis - összeférhetetlen módon - ezekben politikai szereplők is hozhatnak döntéseket.
A kormány ezután bevezette a Pannónia Programot, hogy így finanszírozza a diákok külföldi tanulását.
A Corvinuson ezzel a programmal ebben a tanévben csaknem 700-an tanulnak külföldön. A diákok most több ösztöndíjat kapnak, mint az Erasmusban, de a korábban elérhető egyetemek egy részét már nem választhatták.
„Jelenleg a modellváltó intézmények nem tudnak részt venni ebben a programban, eddig arról lehetett beszélni, hogy ez közeledik, közeledik és csak a kifutó, már jelentkezett hallgatók tudnak részt venni a programban. Ez az a félév, amikor Erasmus programban hallgatók már nem tudnak részt venni”
- mondta a csatornának Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szóvivője.
A Híradó felidézte, hogy a kulturális és innovációs miniszter néhány napja Brüsszelben tárgyalt a magyar diákok helyzetéről. Hankó Balázs akkor azt mondta, hogy meg kell szüntetni a magyar egyetemek kizárását, illetve hogy ez az év nem telhet el úgy, hogy ne találjanak megoldást.
Idén szeptembertől valóban megszűnt az Erasmus lehetősége a modellváltó egyetemekre járó diákoknak - számolt be róla az RTL Híradó a hallgatói önkormányzatok alapján. Megkeresésükre a Corvinus, a Miskolci Egyetem, és a Soproni Egyetem is megerősítette: az Erasmus helyett csak az állami Pannónia programmal tudnak külföldön tanulni a diákok.
Tavaly derült ki, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter videóban üzent a Fidesz-szavazóknak: Ti is tudjátok, hogy többet érdemlünk
A TISZA Párt elnöke azt ígérte a kormánypárti szavazóknak, hogy pártja kormányra kerülve megtartja a határkerítést és a rezsicsökkentést, a sorkatonaságot viszont soha nem fogják bevezetni. Azt is leszögezte, hogy neki nincsenek „gazdái”.
„Soha, ismétlem, soha nem vezetjük be a sorkatonaságot” – ezzel az üzenettel fordult Magyar Péter a Fidesz szavazóihoz a Facebookon közzétett videójában vasárnap.
A Tisza Párt elnöke egyértelművé tette pártja álláspontját több, a kormánypártok számára is kulcsfontosságú kérdésben: megtartanák a déli határkerítést és szociális alapon kiterjesztenék a rezsicsökkentést.
A sorkatonaság elutasítását Magyar Péter azzal indokolta: „Három fiam van, pontosan tudom, hogy miről beszélek.” A migrációval kapcsolatban pedig kijelentette:
„A TISZA megtartja a déli határkerítést, és sem most, sem kormányra kerülve nem fogjuk támogatni sem a migránskvótákat, sem a migránspaktumot.”
A rezsicsökkentés kapcsán ígéretet tett arra, hogy a Tisza Párt megtartja és szociális alapon kiterjeszti azt, hogy „egy magyarnak se kelljen fázni az otthonában”.
Magyar Péter élesen bírálta az ország állapotát, és a kormányt tette felelőssé az uniós források elmaradásáért, amelyek nélkül szerinte nem lehet beindítani a magyar gazdaságot. Kitért a közszolgáltatások romlására is.
„Ti is tudjátok, hogy többet érdemlünk annál, hogy Európa legszegényebb és legkorruptabb országa maradjunk. Ti is pontosan látják, hogy jelenleg nem működik az ország. Ti is tudjátok, hogy soha nem késett ennyit a magyar vasút, hogy soha nem voltak ilyen rossz állapotban a magyar utak. Ti is tapasztaljátok, hány orvos és hány ápoló hiányzik a magyar kórházakból és rendelőintézetekből, és hogy néha éveket kell várni egy-egy egyszerűbb műtétre is”
– fogalmazott a videóban.
Arról is beszélt, hogy „kiürül a magára hagyott magyar vidék”, és egyre több fiatal kénytelen elhagyni a szülőföldjét a lakhatási és megélhetési válság miatt. Azt is mondta, hogy soha nem született ilyen kevés gyerek, mint most. Magyar Péter szerint „a magyar vidék többet érdemel, mint bezárt szülészeteket, postákat, vagy megszüntetett vasúti szárnyvonalakat”.
Üzenetét személyesebb hangvétellel folytatta, felidézve, hogy korábban ő is fideszes volt.
„Pontosan látjátok, hogy az utóbbi években valami nagyon félrecsúszott. Én is voltam fideszes. Sokáig. És ugyanúgy szerettem a hazámat, mint néhány évvel ezelőtt. Nem én változtam, nem ti változtatok, hanem az a hatalom, amelynek egykor közösen szavaztunk bizalmat.”
A pártelnök arra is utalt, hogy „70 nap múlva közösen döntünk arról, hogy merre menjünk tovább”, célozva ezzel az április 12-i országgyűlési választásra.
„Én hiszem, hogy Magyarország helye Európában van. Én hiszem és tudom, hogy mi magyarok, fideszesek, volt fideszesek, tiszások, egyéb ellenzékiek összefogva újra nagyjá és boldoggát tudjuk tenni Szent István országát. De tudom azt is, hogy csak közösen, egymás különbözőségeit tiszteletben tartva tudunk egy működő és emberséges hazát építeni” – jelentette ki Magyar Péter.
Hangsúlyozta, hogy a TISZA megvédi az anyaországi és a külhoni magyarokat is, kormányra kerülve pedig azon fognak dolgozni „a nap 24 órájában, a hét minden napján és az év 365 napjában”, hogy minden magyar család jobban éljen, hogy csökkenjenek az adókat, és emelkedjenek a bérek, valamint a nyugdíjak.
„Tudnotok kell azt is, hogy nekem nincsenek gazdáim. Engem csak és kizárólag a hazám sorsa és a honfitársaim jóléte foglalkoztat. Ha Magyarország érdeke úgy kívánja, akkor én szembe megyek bármikor, bárkivel”
– szögezte le a politikus.
Azt is elmondta, hogy tiszteletben tartják, bárkire is szavaznak a fideszesek, a leendő TISZA-kormány őket is képviselni fogja, meg fogják védeni őket is, ha ez szükséges.
Videóüzenete végén azt kérte, a Fidesz-pártiak ne felejtsék el, hogy „mind magyarok vagyunk, hogy sokkal több bennünk a közös, mint ami elválaszt”.
„Kedves fideszes honfitársaim, Kérlek segítsetek ti is, hogy Magyarország újra békés, jókedvű és emberséges ország lehessen. Hogy mindenki, aki magyarul gondolkodik vagy álmodik érezze, hogy számíthat a hazájára. Köszönöm, hogy meghallgattatok. A haza minden előtt” – mondta Magyar Péter.
A videóhoz fűzött bejegyzésében arra kérte követőit, juttassák el az üzenetet minél több fideszes szülőhöz, nagyszülőhöz és baráthoz, mert fontosnak tartja, hogy „közvetlenül szólhassanak azokhoz is, akik általában csak a propagandán keresztül hallanak” róluk.
„Soha, ismétlem, soha nem vezetjük be a sorkatonaságot” – ezzel az üzenettel fordult Magyar Péter a Fidesz szavazóihoz a Facebookon közzétett videójában vasárnap.
A Tisza Párt elnöke egyértelművé tette pártja álláspontját több, a kormánypártok számára is kulcsfontosságú kérdésben: megtartanák a déli határkerítést és szociális alapon kiterjesztenék a rezsicsökkentést.
A sorkatonaság elutasítását Magyar Péter azzal indokolta: „Három fiam van, pontosan tudom, hogy miről beszélek.” A migrációval kapcsolatban pedig kijelentette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy szerint levadászták a hatvanpusztai zebrákat, a rendőrség elutasította a feljelentést
Az ellenzéki képviselő azt állítja, a nevüket vállaló forrásai szerint az állatok egy részét egyszerűen levadászták. A hatóság szerint azonban az egész csak „feltételezés”, ezért nem is foglalkoznak vele.
Hadházy Ákos független képviselő vasárnap a Facebookon arról írt, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság szerinte „rekordgyorsasággal” elutasította a nyomozást a hatvanpusztai zebrák ügyében tett feljelentése nyomán. A képviselő közlése szerint a feljelentést azért tette, mert több, egymástól független forrása is azt jelezte neki, hogy a zebrák már nincsenek Hatvanpusztán.
„Ez még nem lenne bűncselekmény, de többen (nevüket vállalva) azt is jelezték felém, hogy az állatok egy részét egyszerűen levadászták. Ez pedig állatkínzás számítana, ugyanis a zebra nincsen a vadászható állatok között felsorolva a vadászati törvényben”
– írta Hadházy.
A politikus szerint a rendőrségnek legalább annyit kellett volna tennie, hogy ellenőrzi, megvannak-e még az állatok. Hadházy a bejegyzésben a bicskei rendőrséget bírálta, és több korábbi ügyet is felemlegetett:
Hadházy szerint a hatalom „szégyelli ezt az egészet”, amit azzal indokolt, hogy állítása szerint Mészáros Lőrinc biztonsági őrei órákig a helyszínen voltak, hogy megakadályozzák a szafariparkhoz vezető lezárt út megkerülését. Hadházy a poszthoz mellékelte a Bicskei Rendőrkapitányság elutasító határozatáról készült fotót is.
2024 őszén jelentek meg az első sajtóbeszámolók arról, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető hatvanpusztai területen egzotikus állatokat, köztük zebrákat tartanak. A Mészáros Csoport később közölte, hogy az állatokat engedéllyel, a jogszabályoknak megfelelően tartják, és azok „mentett állatok”. A cégcsoport hangsúlyozta, hogy vadászat „semilyen körülmények között” nem folyik a területen. A Vál-völgye Vadásztársaság kommunikációja szerint a területen tartott állatok nem vadászati céllal vannak jelen.
A hatályos rendelet szerint a zebra Magyarországon nem szerepel a vadászható fajok listáján, így elejtése állatkínzásnak minősülhet.
Hadházy Ákos független képviselő vasárnap a Facebookon arról írt, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság szerinte „rekordgyorsasággal” elutasította a nyomozást a hatvanpusztai zebrák ügyében tett feljelentése nyomán. A képviselő közlése szerint a feljelentést azért tette, mert több, egymástól független forrása is azt jelezte neki, hogy a zebrák már nincsenek Hatvanpusztán.
„Ez még nem lenne bűncselekmény, de többen (nevüket vállalva) azt is jelezték felém, hogy az állatok egy részét egyszerűen levadászták. Ez pedig állatkínzás számítana, ugyanis a zebra nincsen a vadászható állatok között felsorolva a vadászati törvényben”
– írta Hadházy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Cáfolja a polgármester, hogy csődbe ment volna a beköltözőket távol tartó nógrádi falu
A KDNP-s vezetésű Vizslás önkormányzata szombaton egy apróhirdetésben azt közölte, hogy csődeljárás alá kerültek. Sándor József vasárnapi közleményében viszont azt állítja, a község nincs csődben, az önkormányzat működése stabil.
Apróhirdetésben jelentett csődöt, majd órákkal később már cáfolt is a polgármester a szigorú beköltözési rendeletéről hírhedtté vált Vizsláson.
A Népszava írt arról, hogy a Nógrád megyei falu önkormányzata január 31-én a következő szikár közleményt adta fel:
„Vizslás község önkormányzata ezúton értesíti üzleti partnereit, hogy csődeljárás alá került”.
A lap hiába kereste Sándor József polgármestert, aki előbb a rossz vételre hivatkozva nem válaszolt, visszahívást kért, majd az írásban feltett kérdésekre sem reagált.
Nem sokkal a cikk megjelenése után Sándor József a Facebookon cáfolta, hogy a település csődben lenne.
„Vizslás Község nincs csődben. Az önkormányzat működése stabil, a kötelező közszolgáltatások zavartalanul működnek, a munkavállalók bérüket időben megkapják, sőt béremelés is volt nekik, a fejlesztések és közösségi programok folyamatosan zajlanak” – jelentette ki a polgármester. Közölte, hogy
„a nyilvánosságban megjelent félreértelmezések egy több éve fennálló, jogi elszámoláshoz kapcsolódó technikai eljárásból erednek, amely nem érinti az önkormányzat működőképességét és nem jelent fizetésképtelenséget.”
Sándor József közleménye szerint „Vizslás vezetése továbbra is elkötelezett a felelős gazdálkodás, az átláthatóság és a település fejlődése mellett. Vizslás működik. Vizslás fejlődik. Vizslás nincs csődben”.
Az Opten adatai szerint míg 2022-ben a vizslási önkormányzatnak 372 millió forint bevétele volt, amelyből 359 millió állami támogatás, addig tavaly ez a szám a felére zuhant: 195 milliós bevételre jutott 180 millió állami támogatás. A kiadások elvileg nem vihették volna mínuszba a kasszát, hiszen erre 99 milliós keretet irányoztak elő.
Vizslás tavaly ősszel azzal került be a hírekbe, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben megválasztott polgármester és a szintén KDNP-s tagokból álló testület a települési önazonossági rendeletben extra elvárásokat támasztott az ingatlanvásárlókkal szemben.
A vevőktől erkölcsi bizonyítványt, büntetlen előéletet, legalább középfokú végzettséget és folyamatos munkaviszonyt igazolását kérték volna. Emellett részt kellett volna venniük egy személyes meghallgatáson a képviselő-testület előtt, valamint betelepülési hozzájárulásként be kellett volna fizetniük az ingatlan bruttó vételárának tíz százalékát.
Egy kitétel szerint az ingatlan adásvételekor az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. Sándor József korábban arról beszélt, hogy noha van elővásárlási joguk, pénzük nincs erre a célra, így ez a kitétel inkább egyfajta formalitás.
Jelenleg közel harminc olyan település van Magyarországon, ahol csődgondnok felügyeli az önkormányzat gazdálkodását.
„Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok, főleg azok a kisebb települések, amelyeknek nincsenek adóbevételeik. A működésükre biztosított kormányzati forrás ugyanis az elmúlt öt évben nem emelkedett, miközben az infláció igen” – mondta Dicső László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke a Népszavának. Hozzátette, amikor egy önkormányzat csődöt jelent, csődgondnokot neveznek ki mellé, akinek feladata biztosítani az alapvető közszolgáltatások működését, és akár a képviselő-testület döntésével is szembemehet, ha egy kiadást túlzónak érez.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az elmúlt hetekben egyeztetéseket jelentett be a jelentősebb önkormányzati érdekképviseletekkel és a megyei jogú városok polgármestereivel az önkormányzatok költségvetésének átalakításáról, valamint a szolidaritási hozzájárulás mértékéről és arányairól. A tárca vezetője az érzékelhető változtatást a választások utánra ígérte, amennyiben a Fidesz-kormány marad hatalmon.
Apróhirdetésben jelentett csődöt, majd órákkal később már cáfolt is a polgármester a szigorú beköltözési rendeletéről hírhedtté vált Vizsláson.
A Népszava írt arról, hogy a Nógrád megyei falu önkormányzata január 31-én a következő szikár közleményt adta fel:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó tízmilliókkal tartozik a szüleinek, Szalay-Bobrovniczky számlájáról 274 millió tűnt el – ez derült ki a kormánytagok vagyonnyilatkozataiból
A honvédelmi miniszter négy szőlőterületet is vett a Balaton mellett, és bruttó 942 millió forint osztalékelőlegről számolt be. Szijjártó Péter megtakarításai csökkentek, számlakövetelése megugrott, Pintér Sándornak pedig továbbra is megvan a 30 éves, örökölt Wartburgja. Mutatjuk a részleteket a miniszterek vagyonnyilatkozataiból.
A január 31-i határidőre leadott vagyonnyilatkozatokból kiderül, hogy több kormánytag is jelentősen átrendezte megtakarításait, miközben egyeseknél több százmillió forintos pénzmozgások láthatók a tavalyi évből. A parlament oldalán nyilvánossá vált dokumentumokat az Index gyűjtötte össze, bemutatva a miniszterek pénzügyi helyzetének változásait. (A kormány tagjai közül Orbán Viktor, Lázár János és Rogán Antal vagyonnyilatkozatát külön cikkben részleteztük.)
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnél az ingatlanok és az örökölt antik bútorok mellett új tételként jelent meg 10 millió forintnyi állampapír. Készpénzben további 10 milliót tart.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bankszámláján lévő követelése 20 millióról 14,7 millió forintra csökkent, míg Bónusz Magyar Állampapírban változatlanul 19,9 milliója van.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megtakarítása a korábbi 78 millióról nagyjából 66 millió forintra csökkent. A szüleinek továbbra is tartozik 30 millió forinttal, számlakövetelése pedig 6,6 millióról 17,3 millióra ugrott.
A miniszter több ingatlannal rendelkezik: résztulajdonos egy győri ingatlanban és egy dunakeszi házban, valamint tulajdonosa egy balatonedericsi üdülőnek és zártkertnek.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vagyona ment át az egyik leglátványosabb átalakuláson. Ingatlanportfóliója jelentősen változott: tavaly négy szőlőterületet vásárolt Badacsonytomajban (összesen mintegy 36 ezer négyzetméteren), ugyanakkor eladta a 10 ezer négyzetméteres tabajdi gazdasági épületét és a 2023-ban vett káptalantóti majort is.
A megtakarításai drasztikusan apadtak: míg korábban 285 millió forintja volt a számláján, tavaly év végén már csak 11 millió, devizamegtakarítása pedig 3,3 millióról 1,1 millió forintra esett.
Ezzel szemben a London Capital Zrt. részvényeseként havonta 79 millió, az SBA Invest Kft. kedvezményezettjeként pedig havi 39 millió forintot keresett, és bruttó 942 millió forint osztalékelőleget is feltüntetett. Tartozásaiból keveset törlesztett, még mindig mintegy 50 millióval tartozik, miközben neki több mint 100 millióval tartoznak.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter továbbra is a kormány leggazdagabb tagjának számít.
Takarékbetétje 270 millióról 279 millió forintra nőtt, devizában tartott vagyona ugyanakkor csaknem félmilliárdról körülbelül 325 millió forintra csökkent. Értékpapírokban és egyéb befektetésekben további, nagyjából 1,16 milliárd forintot kezel, a Lantos Zrt. felé pedig továbbra is csaknem 1,18 milliárd forint követelése van. Ingatlanjai mellett egy 2022-es Suzuki Swift tulajdonosa.
Pintér Sándor belügyminiszter vagyonának nagyobb részét devizában tartja, ezek teljes összege 556 millió forint. Készpénzét idén sem pontosította, ismét úgy fogalmazott: „kb. 10 millió forint”. A miniszternek továbbra is 595 millió forinttal tartoznak „családi, baráti kölcsön” címen.
Nyolc ingatlannal rendelkezik, és garázsában továbbra is ott áll az 1995-ben örökölt Wartburg.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentősen átalakította megtakarításait: Magyar Állampapírban tartott vagyona 90 millióról 60 millió forintra csökkent, miközben 30 millió forintot Generali Balesetbiztosításra, 20 milliót Generali Egészségbiztosításra és 50 milliót Generali Életbiztosításra fordított. Egyedüli tulajdonosa egy II. kerületi, teraszos lakásnak.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter hitelintézettel szembeni tartozása 4,5 millió forintról 9,2 millióra nőtt, miközben befektetési jegyben tartott pénze 40-ről 48 millióra emelkedett.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter készpénzállománya ötmillióról hétmillió forintra nőtt, hiteltartozása pedig 23,5 millióról 22,5 millióra csökkent.
Nagy István agrárminiszter vagyonnyilatkozata továbbra is tükrözi szakmáját: mosonmagyaróvári és újfehértói ingatlanjai mellett szántó, szőlő, erdő, legelő, egy méhészet, valamint egy Toyota Dyna és egy horgászcsónak is szerepel a nevén.
Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter kilencmillió forintos hitelintézeti számlakövetelése eltűnt, más követelése viszont 13 millióról 17 millióra nőtt. Megtartotta 2016-os Opel Astráját és eurós állampapírjait.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter gödöllői háza mellett növelte takarékbetétjét 24,5 millióra, autója nincs.
A vagyonnyilatkozati rendszer megítélése eltérő. Gulyás Gergely egy korábbi nyilatkozata szerint „a magyar vagyonnyilatkozati rendszer egyébként az egyik legjobb, legteljesebb a világon”. Ezzel szemben a Transparency International szerint a jelenlegi rendszer nem biztosít valódi átláthatóságot, mivel az ellenőrzés formális, és hiányoznak az elrettentő szankciók.
A január 31-i határidőre leadott vagyonnyilatkozatokból kiderül, hogy több kormánytag is jelentősen átrendezte megtakarításait, miközben egyeseknél több százmillió forintos pénzmozgások láthatók a tavalyi évből. A parlament oldalán nyilvánossá vált dokumentumokat az Index gyűjtötte össze, bemutatva a miniszterek pénzügyi helyzetének változásait. (A kormány tagjai közül Orbán Viktor, Lázár János és Rogán Antal vagyonnyilatkozatát külön cikkben részleteztük.)
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnél az ingatlanok és az örökölt antik bútorok mellett új tételként jelent meg 10 millió forintnyi állampapír. Készpénzben további 10 milliót tart.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
