Közel 40 fokig forrósodik az idő, már nyolc megyére adtak ki piros figyelmeztetést
A legmagasabb szintű riasztás lépett életbe péntekre az ország 8 megyéjében a szélsőséges kánikula miatt. A napi középhőmérséklet 29 fok felett alakul, a hőmérők 39 fokos csúcsot is mutathatnak.
Pénteken tovább fokozódik a hőség, a legmagasabb nappali hőmérséklet 34 és 39 fok között alakul az előrejelzések szerint. A HungaroMet a legmagasabb, harmadfokú (piros) figyelmeztetést adta ki éjfélig nyolc megyére, miután a napi középhőmérséklet várhatóan 29 fok fölött alakul.
A riasztás egyelőre Pest, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyét érinti.
Kép forrása: HungaroMet
A nap folyamán zavartalan napsütésre kell készülni, csapadék sehol sem várható. Legfeljebb északon jelenhet meg néhány felhő az égen, a délies szél pedig csak az Észak-Dunántúlon élénkülhet meg időnként.
Még este sem frissül fel a levegő, késő este 21 és 32 fok közötti értékekre lehet számítani.
A hatóságok felhívják a figyelmet, hogy az egész országban tűzgyújtási tilalom van érvényben. Azt javasolják, hogy mindenki igyon sok folyadékot, és senki ne hagyjon gyereket vagy kisállatot még rövid időre sem a parkoló autóban.
Pénteken tovább fokozódik a hőség, a legmagasabb nappali hőmérséklet 34 és 39 fok között alakul az előrejelzések szerint. A HungaroMet a legmagasabb, harmadfokú (piros) figyelmeztetést adta ki éjfélig nyolc megyére, miután a napi középhőmérséklet várhatóan 29 fok fölött alakul.
A riasztás egyelőre Pest, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyét érinti.
Kép forrása: HungaroMet
A nap folyamán zavartalan napsütésre kell készülni, csapadék sehol sem várható. Legfeljebb északon jelenhet meg néhány felhő az égen, a délies szél pedig csak az Észak-Dunántúlon élénkülhet meg időnként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kapitány István: Az előző kormány hibájából áll le a Paksi Atomerőmű
A gazdasági és energetikai miniszter a Paksi Atomerőmű leállását a Duna rekordalacsony vízállásával indokolta. Szerinte a helyzet egy elmaradt tízmilliárdos beruházás következménye, amiért az előző kormányt tette felelőssé.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a kormányfővel együtt a MAVIR országos irányítóközpontjában egyeztetett a kialakult helyzetről, melynek részleteiről közösségi oldalán számolt be.
A miniszter posztja szerint „a Duna alacsony vízállása minden korábbi rekordot megdöntött: az eddigi mélypont 2018-ban -97 centiméter volt Paksnál, ma -121 centiméternél tartunk, és az előrejelzések szerint a szint tovább csökken.” A vízszint drasztikus esése miatt az atomerőmű termelése leáll, ami 2000 megawatt (MW) kiesést jelent.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Kapitány szerint tegnap műszaki hiba miatt a Dunamenti Erőmű is leállt, ami további 400 MW-tal csökkenti a hazai termelést. „Összesen tehát 2400 megawatt hazai termelés esik ki, miközben a hőség miatt a csúcsidőszakban 20 százalékkal magasabb fogyasztásra számítunk az átlagos nyári esti 6000 megawatthoz képest” – írta.
Kapitány hangsúlyozta, hogy szakemberként is fontos kimondania:
„a leállítás nem veszélyhelyzet. Minden lépés a legszigorúbb biztonsági előírások szerint, előre kidolgozott rend alapján történik.”
A munka három szinten zajlik. Az első a termelés biztosítása, ami a hazai erőművi tartalékok mozgósítását és a szükséges áramimportot jelenti.
A második szint a nagyfogyasztókat érinti: a MAVIR a kormány utasítására több tucat céget, köztük akkumulátor-, cement-, vegyi- és autógyárakat szólított fel az áramfelhasználás önkéntes korlátozására a kritikus idősávban. Emellett előkészítik azokat a jogszabályokat is, amelyekkel szükség esetén kötelező jelleggel, ütemezetten és ideiglenesen korlátozható lesz egyes nagyfogyasztók ellátása. A harmadik szinten az állam a kormányzati épületekben csökkenti a fogyasztást.
Létezik egy előre kidolgozott biztonsági rendszer is, a rotációs kikapcsolási rend, amelyről szakmai alapon a MAVIR dönt, és „kizárólag akkor kerül alkalmazásra, ha minden más eszköz együttesen sem elegendő.”
A kórházak, a szociális intézmények és az ország működéséhez nélkülözhetetlen szolgáltatások kiemelt védelmet élveznek.
A miniszter szerint most a teljes magyar lakosság összefogására van szükség. Arra kért mindenkit, aki megteheti, hogy a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket, „különösen az elektromos autók töltését és a légkondicionálók használatát, időzítse az esti csúcsidőszakon, vagyis a 17 és 22 óra közötti sávon kívülre.”
Kapitány István arról is írt, hogyan jutott ide az ország, amit szakmai szemmel a legfelháborítóbbnak nevezett. Szerinte a Duna csökkenő vízállása évek óta ismert probléma volt, és egy tízmilliárdos beruházással, az új paksi szivattyútelep megépítésével a mostani leállás és a költséges áramimport elkerülhető lett volna.
„Az előző kormány ezt nem építette meg, miközben az MVM politikai utasításra százmilliárdokat költött hirdetésekre, szponzorációkra és sportklubokra. Ezt is ki fogjuk vizsgálni”
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a kormányfővel együtt a MAVIR országos irányítóközpontjában egyeztetett a kialakult helyzetről, melynek részleteiről közösségi oldalán számolt be.
A miniszter posztja szerint „a Duna alacsony vízállása minden korábbi rekordot megdöntött: az eddigi mélypont 2018-ban -97 centiméter volt Paksnál, ma -121 centiméternél tartunk, és az előrejelzések szerint a szint tovább csökken.” A vízszint drasztikus esése miatt az atomerőmű termelése leáll, ami 2000 megawatt (MW) kiesést jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Mi Hazánk bejelentette, kit jelöl köztársasági elnöknek
A párt Tóth Máté energiajogászt jelöli államfőnek. A Mi Hazánk szerint a szimbolikus jelölés üzenet az alkotmányosság és az energiabiztonság fontosságáról.
A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt jelöli a köztársasági elnöki tisztségre – derül ki a párt pénteken kiadott közleményéből.
A jelölést szimbolikusnak nevezik, amivel azt üzenik, hogy a jelenlegi helyzetben olyan államfőre van szükség, aki képes őrködni az alkotmányosság felett, és komoly tapasztalattal rendelkezik az energiabiztonság területén is.
A párt közleménye szerint a pártfüggetlen, de „következetesen nemzetben gondolkodó” Tóth Máté kétszeres doktor, PhD- és LL.M.-fokozattal rendelkező közjogász, aki a bostoni Suffolk Egyetemen szerzett diplomát. Húsz éve dolgozik ügyvédként, tizenöt éve oktat egyetemeken, 2019-ben pedig a Wolters Kluwer az Év Jogásza díjjal ismerte el munkásságát.
A Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja és alelnöke. A Mi Hazánk szerint jelölését az is indokolja, hogy kiemelkedő tudása az energiabiztonsági kihívások kezelésében is segítheti Magyarországot - áll a közleményben.
A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt jelöli a köztársasági elnöki tisztségre – derül ki a párt pénteken kiadott közleményéből.
A jelölést szimbolikusnak nevezik, amivel azt üzenik, hogy a jelenlegi helyzetben olyan államfőre van szükség, aki képes őrködni az alkotmányosság felett, és komoly tapasztalattal rendelkezik az energiabiztonság területén is.
A párt közleménye szerint a pártfüggetlen, de „következetesen nemzetben gondolkodó” Tóth Máté kétszeres doktor, PhD- és LL.M.-fokozattal rendelkező közjogász, aki a bostoni Suffolk Egyetemen szerzett diplomát. Húsz éve dolgozik ügyvédként, tizenöt éve oktat egyetemeken, 2019-ben pedig a Wolters Kluwer az Év Jogásza díjjal ismerte el munkásságát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leállítják a jégkármérséklő rendszert, ahol a gazdák elutasítják
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter bejelentette a jégkármérséklő rendszer részleges leállítását. Hangsúlyozta, ez nem tudományos döntés arról, hogy okoz-e aszályt a rendszer, csak a gazdák kérésének tesznek eleget.
Azokban a vármegyékben, ahol a gazdák többsége ezt kéri, leállítják az Országos Jégkármérséklő Rendszert, azaz a JÉGER-t – jelentette be csütörtökön Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A döntés alapja egy friss, országosan reprezentatív felmérés, amelyben ötezer gazdálkodót kérdeztek meg.
A megkérdezettek 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetése mellett, míg 24,5 százaléka a fenntartása mellett foglalt állást.
A miniszter szerint a felmérés vármegyénként nagy eltéréseket mutat: a Dunántúlon zömmel bíznak a rendszerben, Vas vármegyében például a gazdák 65,5 százaléka szeretné a további működést. Bóna Szabolcs hozzátette, hogy „a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárközgazdasági Intézet tudományos módszertana alapján” készítette a felmérést.
Azokban a megyékben, ahol a rendszer tovább működik, jelentősen szigorítanak a feltételeken: az eddigi 50-60 százalékos jégeső-valószínűség helyett csak 80 százalékos rizikónál kapcsolják be a generátorokat.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy „a rendszer kizárólag a legindokoltabb esetekben lép működésbe”.
A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem tudományos döntés arról, hogy a JÉGER okoz-e aszályt; a rendszer működését egy független tudományos testület vizsgálja majd.
A gazdakörökben egy olyan, tudományosan nem bizonyított vélelmezés kering, hogy a jégkármérséklő rendszer hozzájárul az aszályhoz.
A JÉGER ellen kampányt is indított egy vállalkozó, aki szerint a rendszer felelős a csapadékhiányért. Petícióját 15 ezer aláírással adta át a miniszternek.
A kormányzat már május végén jelezte, hogy komolyan veszi a kritikákat, amikor Bóna Szabolcs bejelentette a rendszer működésének és szakmai felügyeletének felülvizsgálatát. Később, a petíció átvételét követően pedig arról beszélt, hogy a tudományos kérdéseket nem lehet szavazással eldönteni, ezért egy független szakértői testületet hoznak létre a tények tisztázására.
A helyzetet árnyalta, hogy miközben a viták zajlottak, az Agrárminisztérium június 29-től biztosította a rendszer további finanszírozását, és a működés visszaállt a korábbi, teljes veszélyességi szint szerinti riasztási rendre.
A rendszert üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és több szakmai szervezet következetesen azt kommunikálta, hogy a technológia a jégszemcsék méretét csökkenti, de a lehulló csapadék mennyiségét nem befolyásolja.
Az általuk hivatkozott mérések szerint a környezetbe juttatott ezüst-jodid mennyisége is elhanyagolható. A mostani döntéssel a kormány a gazdák többségi akaratának tett eleget, a tudományos végső szót azonban a felálló szakértői testületre bízta.
Azokban a vármegyékben, ahol a gazdák többsége ezt kéri, leállítják az Országos Jégkármérséklő Rendszert, azaz a JÉGER-t – jelentette be csütörtökön Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter. A döntés alapja egy friss, országosan reprezentatív felmérés, amelyben ötezer gazdálkodót kérdeztek meg.
A megkérdezettek 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetése mellett, míg 24,5 százaléka a fenntartása mellett foglalt állást.
A miniszter szerint a felmérés vármegyénként nagy eltéréseket mutat: a Dunántúlon zömmel bíznak a rendszerben, Vas vármegyében például a gazdák 65,5 százaléka szeretné a további működést. Bóna Szabolcs hozzátette, hogy „a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárközgazdasági Intézet tudományos módszertana alapján” készítette a felmérést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
273 millió forint közpénzből, alapfokú angoltudással utazta körbe a világot Budai Gyula fideszes képviselő
A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint Budai Gyula fideszes képviselő utazásaira több mint 273 millió forintnyi közpénz jutott. A politikus Szijjártó Péter miniszteri biztosaként összesen 57 országba jutott el.
Még mindig derülnek ki újdonságok az új külügyminisztériumi vezetés által megosztott adatokból. Több mint 273 millió forintnyi közpénzbe került Budai Gyula fideszes képviselő utazása a világ körül, amit a parlamenti adatlapja szerint alapfokú angol- és orosztudással tett meg.
Az RTL Híradó szerint a politikus az előző kormányzati ciklus alatt, Szijjártó Péter állandó partnereként, miniszteri biztosként utazgatott magángépen.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint a képviselőre eső költség meghaladta a 273 millió forintot.
Budai összesen 57 országba jutott el, járt többek között Thaiföldön, Japánban, a Fülöp-szigeteken és Indiában is. Parlamenti képviselői munkája mellett a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott miniszteri biztosként, a hivatalos titulus így szólt:
„a szankciókból fakadó kihívások miatt szükséges gazdaságvédelmi intézkedésekért felelős miniszteri biztos”.
Az RTL megkereste a képviselőt, hogy a magabiztos nyelvtudás hiánya ellenére hogyan tudott külföldön tárgyalni, de a politikus nem reagált a megkeresésre.
A mostani hír egy hónapok óta tartó folyamat újabb fejezete, amely a korábbi kormány utazási költségeinek feltárásáról szól. Július elején hozták nyilvánosságra, hogy a Szijjártó Péter vezette minisztérium 2022 és 2026 között összesen 53 alkalommal bérelt magánrepülőgépet, közel 4,9 milliárd forint értékben. A tárca korábban biztonsági okokra hivatkozva nem adta ki az utazások részleteit, ám egy bírósági ítéletet követően a minisztérium 2025 májusától felhagyott a magángépek bérlésével.
Azóta a sajtó többször is beszámolt a külügyminisztérium által kiadott költséglistákról.
Még mindig derülnek ki újdonságok az új külügyminisztériumi vezetés által megosztott adatokból. Több mint 273 millió forintnyi közpénzbe került Budai Gyula fideszes képviselő utazása a világ körül, amit a parlamenti adatlapja szerint alapfokú angol- és orosztudással tett meg.
Az RTL Híradó szerint a politikus az előző kormányzati ciklus alatt, Szijjártó Péter állandó partnereként, miniszteri biztosként utazgatott magángépen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
