HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter bejelentése az atomerőmű leállása kapcsán: Összehangolt lépésekre és önkorlátozásra lesz szükség a súlyosabb következmények elkerüléséhez

A lakosságtól azt kérik, hogy aki teheti, az esti csúcsidőszakon (17 és 22 óra között) kívülre időzítse a jelentős áramfogyasztással járó tevékenységeket, különösen az elektromos autók töltését és a légkondicionálók használatát.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. július 30.



Rendkívüli tájékoztatást adott Magyar Péter a MAVIR országos irányítóközpontjából, ahol bejelentette, a Paksi Atomerőmű termelését a Duna rekord alacsony vízállása miatt 24-72 órán belül teljesen leállíthatják. „A paksi atomerőmű 42 éves történetében először” kerülhet sor ilyen intézkedésre” - fogalmazott a miniszterelnök.

A leállás azt jelenti, hogy várhatóan legkésőbb hétfőtől 2000 megawatt esik ki a magyar energiatermelésből, miközben a hőség miatt folyamatosan nő az áramfelhasználási igény.

Magyar ismertette, hogy a Duna vízszintje Paksnál eddig 2018-ban volt a legalacsonyabb, mínusz 97 centiméterrel, ehhez képest jelenleg mínusz 121 centimétert mérnek, és az előrejelzések szerint a vízszint tovább fog csökkenni. Emiatt „rövid távon bizonyosan nem várható a paksi atomerőmű újraindítása”.

A miniszterelnök mindenkit megnyugtatott, hogy bár ilyen leállásra még soha nem került sor, „ez nem jelent semmilyen veszélyhelyzetet. Minden lépés a legszigorúbb biztonsági előírások betartásával történik”.

Magyar Péter szerint a kialakult helyzet elkerülhető lett volna. Úgy fogalmazott, „a jelenlegi leállásra és kellemetlenségekre, valamint 10 milliárdos több lett költségeket eredményező drága áramimportra nem kellett volna, hogy sor kerüljön, ha az Orbán-kormány 10 milliárdos beruházással megvalósította volna a szükséges új paksi szivattyútelep kiépítését”. Hozzátette, a probléma évek óta ismert volt, de a korábbi döntéshozókat „mégsem érdekelte őket hazánk energiabiztonsága”.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a paksi leállás mellett Magyar szerint tegnap műszaki meghibásodás miatt leállt a Dunamenti Erőmű is, amivel további 400 megawatt kapacitás esett ki.

Az erőművek kiesése és a történelmi csúcs közelébe emelkedő fogyasztás miatt legkésőbb hétfőtől „olyan kritikus energiaellátási helyzetet eredményezhetnek hazánkban, amellyel eddig soha nem szembesültünk Magyarország történetében”. Magyar Péter úgy fogalmazott: összehangolt lépésekre és önkorlátozásra lesz szükség a súlyosabb következmények elkerüléséhez.

A kormányfő szerint a MAVIR a csúcsidőszakban, délután 17 és este 22 óra között 20 százalékos fogyasztás-növekedéssel számol, miközben összesen 2400 megawatt hazai termelés esik ki.

Bár az ország energiaellátása jelenleg biztosított, a kormány több intézkedést is bevezet.

„A MAVIR a kormány utasítására a mai naptól felszólít több tucat nagy feszültségű hálózatot igénybe vevő nagyfogyasztót köztük, akkumulátorgyárakat, cementgyárakat, vegyi üzemeket, autógyárakat és egyéb üzemeket a kritikus idősávban az áramfelhasználásuk önkéntes korlátozására” - mondta Magyar Péter, majd hozzátette: ezzel párhuzamosan a kormány megkezdte a jogszabályok előkészítését, hogy szükség esetén „akár kötelező jelleggel is be tudjon avatkozni egyes nagyfogyasztók ütemezett ideglenes lekapcsolásával”.

A lakosságtól azt kérik, hogy aki teheti, az esti csúcsidőszakon, tehát 17 és 22 óra között kívülre időzítse a jelentős áramfogyasztással járó tevékenységeket, különösen az elektromos autók töltését és a légkondicionálók használatát.

Magyar Péter elmondta, rendelkezésre áll egy előre kidolgozott biztonsági rendszer is, egy úgynevezett rotációs kikapcsolási rend. Ennek alkalmazására „kizárólag akkor kerül is sor, ha az erőművi tartalékok, az import, a nagyfogyasztók önkorlátozása, önkéntes leállása és a további műszaki eszközök együttesen sem elegendőek az országos hálózat egyensúlyának fenntartásához”.

A kórházak és a kritikus infrastruktúrák ellátása kiemelt védelmet élvez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kamuzott másfél éve az Országos Mentőszolgálat, igazolták a statisztikus becsléseit a most kiadott adatok
A Kunetz Zsombor által ismét kikért adatok már egy feldolgozható Excel-táblázatban érkeztek. Az akkori főigazgató, Csató Gábor ezt állította: „Én nem tudom, hogy a biostatisztikus (Ferenci Tamás) milyen adatokból dolgozott, nálunk nincsenek ilyen adatok”.


„El az ártó kezekkel az életmentőktől!” – másfél évvel ezelőtt ezzel a felkiáltással hárította az Országos Mentőszolgálat a mentők kiérkezési idejére vonatkozó kérdéseket. Ehhez képest a szervezet új vezetése most kiadta a korábban visszatartott adatokat, amelyek ráadásul pontosan igazolják azokat a becsléseket, amiket akkor lejáratókampánynak minősítettek.

A mostani, Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő által ismételten kikért adatok már nem kinyomtatott, majd beszkennelt képként, hanem egy feldolgozható Excel-táblázatban érkeztek. A legfontosabb újdonság, hogy a táblázat tartalmazza a korábban nem közölt, úgynevezett 90. percentilisre vonatkozó értékeket is.

Ez a mutató azt jelzi, mennyi időn belül ér ki a mentő az esetek 90 százalékában, és kulcsfontosságú a mentőszolgálat teljesítményének értékelésében.

C biostatisztikus összevetette a friss tényadatokat a saját, másfél évvel ezelőtti becsléseivel, és az eredmények rendkívül pontos egyezést mutattak

- írja a Telex.

A szakértő szerint a Kiemelt P1 kategóriában, ahová a legsürgősebb, újraélesztést igénylő esetek is tartoznak, a becslése átlagosan mindössze 0,6 percet tévedett. Ferenci úgy fogalmazott:

„Vagyis, miközben leírták azokat a mondatokat, hogy lejáratókampány meg el az ártó kezekkel az életmentőktől, ők mindvégig pontosan tudták, hogy egyébként igazam van, és az összes becslésem 1-2 perc pontosságon belül stimmel.”

A mostani fordulat hátterében az a szemléletváltás áll, ami a 2026-os kormányátalakítás után indult el az egészségügyben. Hegedűs Zsolt új miniszter már áprilisban megígérte, hogy nyilvánossá teszik a mentők kiérkezési adatait, mert szerinte a társadalomnak joga van tudni, mennyi idő alatt érkezik a segítség.

A miniszter a változások kapcsán kijelentette: „A transzparencia nem támadás. A kritika nem automatikusan lejáratás.”

Ezt követően júniusban menesztették Csató Gábor főigazgatót, majd Győrfi Pál szóvivő is távozott a szervezettől. Az új megbízott főigazgató, Constantinovits Miklós már egy nyitott, a korábbi intézményvédő reflexekkel szakító kommunikációt ígért.

Az ügy 2025 februárjában robbant ki, amikor az Országos Mentőszolgálat a 90. percentilisre vonatkozó adatok kiadását megtagadta, a hiányzó információk alapján készült becsléseket pedig valótlanságnak és félrevezetőnek nevezte. Az akkori főigazgató, Csató Gábor egy interjúban azt állította, hogy nincsenek ilyen adataik: „Én nem tudom, hogy a biostatisztikus milyen adatokból dolgozott, nálunk nincsenek ilyen adatok”.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy míg a mentőszolgálat a „15 perces szabály” létezését is tagadta, addig Takács Péter akkori egészségügyi államtitkár 2025 őszén arról beszélt, hogy ezt a célt 95 százalékban teljesítik, ami arra utalt, hogy a háttérben mégiscsak mérik ezeket a mutatókat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megérkezett a bejelentés Paksról: Teljesen leáll az atomerőmű pár napon belül
A Paksi Atomerőmű bejelentette, hogy a Duna rekordalacsony vízállása miatt 24-72 órán belül elkerülhetetlenné válhat a teljes leállás. A probléma az, hogy a hűtővíz-szivattyúk már nem érik el a vizet, az erőmű pedig a 4 fokozatú riasztás 3. szintjén van.


„Az elkövetkező 24-72 órában elkerülhetetlenné válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, ezzel a villamosenergia-termelés megszűnése” – olvasható az erőmű közleményében. A Duna rekordalacsony vízállása miatt a helyzet odáig fajult, hogy az erőmű már a „alacsony vizes helyzet” 3. fokozatában van, és reális esélye van a 4. fokozat bekövetkezésének, ami már minden blokk kényszerleállítását jelenti.

A probléma nem az, hogy ne lenne elég víz a Dunában a hűtéshez, hanem az, hogy a jelenlegi, és várhatóan tovább csökkenő vízszint már alacsonyabban van, mint a hűtővíz-szivattyúk szívócsonkjai, így azok egyszerűen nem tudják felvenni a vizet.

A Duna vízszintje jelenleg 28 centiméterrel van az előző, 2018-as negatív rekord alatt, és több mint egy méterrel alacsonyabban, mint az atomerőmű tervezésénél figyelembe vett 100 éves minimumvízszint. A szívócsövek mélyebbre helyezése már elindult, de ez a munka csak néhány éven belül hozhat megoldást.

Az atomerőmű felkészült a leállásra.

A működő blokkok másodpercenként 100 köbméter vizet igényelnek, míg a leállított blokkok biztonságos hűtéséhez percenként mindössze 5 köbméter víz is elegendő. Amennyiben a Duna szintje tovább csökkenne, rendelkezésre állnak az Országos Vízügyi Főigazgatósággal közösen telepített Pajtás szivattyúk. Ezekből szükség esetén 12 dolgozik folyamatosan, 4 darab tartalék, és további 13 áll készenlétben, hogy az álló blokkok hűtését minden körülmények között biztosítsák. Az MVM arra kéri a lakosságot, hogy felelős, takarékos áramhasználattal segítsék az ellátásbiztonság fenntartását.

Hétfőn, a Duna Paksnál mért, mínusz 106 centiméteres vízállása miatt az üzemeltető az 1-es blokk teljesítményének csökkentéséről döntött. A helyzet kedden tovább romlott, ekkor már a 3-as blokk teljesítményét is vissza kellett venni, szerdán pedig, a mínusz 118 centiméteres vízszint elérésekor meg is kezdték a blokk teljes leállítását.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter közölte, az ország energiaellátása biztosított, a kieső termelést hazai erőművekkel, megújuló energiaforrásokkal és importtal pótolják.

Magyar Péter miniszterelnök is megerősítette ezt, ugyanakkor rendkívüli bejelentéseket tett, és jelezte, a kormány mérlegeli egyes ipari fogyasztók korlátozását, ha a helyzet úgy kívánja. A paksi létesítmény egyébként is a figyelem középpontjában áll, miután az új kormány a hatalomra kerülése után a Paks I. és a Paks II. projekt működésének teljes átvilágítását rendelte el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orosz rakéta csapódhatott be Lengyelországban, a NATO aktiválta a védelmet
Egy azonosítatlan repülő tárgy, vélhetően orosz rakéta csapódott be Kelet-Lengyelországban, a Lublini vajdaságban. Az esetre reagálva a NATO a lengyel hadsereggel közösen azonnal a legmagasabb készültségbe helyezte a légvédelmi rendszereit.


Szirénák hangja ébresztette a lengyelországi Lublin vajdaság lakóit csütörtök hajnalban, miután egy azonosítatlan repülő tárgy lépett be az ország légterébe. A rendőrség nem sokkal később egy mezőn krátert és szétszóródott roncsokat talált Tarnawa-Kolonia falu közelében. Az incidensre reagálva a NATO és Lengyelország is azonnal aktiválta légi és szárazföldi védelmi rendszereit, miközben Oroszország az ukrajnai háború egyik legintenzívebb légitámadását hajtotta végre Ukrajna nyugati, a lengyel határhoz közeli területei ellen is.

A becsapódás helyszínét a rendőrség fedezte fel egy lakott területektől távolabb eső mezőgazdasági területen. A lengyel rendőrség az X-en azt írta:

„A rendőrök egy krátert és egy azonosítatlan tárgyból származó, szétszóródott roncsokat fedeztek fel egy mezőn, amely a legközelebbi épületektől mintegy 2 kilométerre található, a falvak között".

Donald Tusk lengyel miniszterelnök a helyszínre utazott, és egy speciális koordinációs csoport felállítását jelentette be, a katonai ügyészség pedig nyomozást indított a lövedék eredetének és típusának megállapítására. A NATO európai főparancsnoksága (SHAPE) hivatalosan is megerősítette, hogy a lengyel féllel közösen fokozták a készültséget.

A szervezet közleménye szerint Alexus G. Grynkewich tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka telefonon egyeztetett Wieslaw Kukula lengyel vezérkari főnökkel a szükséges válaszlépésekről. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint egy orosz Kh-101-es manőverező robotrepülőgép sértette meg a NATO légterét.

Az eset éles nemzetközi reakciókat váltott ki. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy Oroszország ismételten megsértette az Európai Unió légterét – közölte az esetről beszámoló MTI.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fővárosi Vízművek: Senki ne sétálgasson az apadó Duna szabaddá vált medrében!
A Fővárosi Vízművek a rekordalacsony vízállás miatt közleményt adott ki a Duna szabaddá vált mederszakaszairól. A szolgáltató szerint ezek a területek ivóvízbázis-védelmi övezetek, ahova a belépést jogszabály tiltja.


A rekordalacsony dunai vízállás miatt a Fővárosi Vízművek nyomatékosan figyelmeztet mindenkit, hogy a most szabaddá vált mederszakaszokra tilos belépni. A szolgáltató jogszabályi előírásokra hivatkozva kéri a lakosságot, hogy a területeket semmilyen körülmények között ne használják kirándulásra, sportolásra vagy turisztikai célokra, mert ezek a főváros és az agglomeráció ivóvízellátását biztosító, sérülékeny vízbázisok részei.

„Tilos a belépés a vízbázis-védelmi területekre” - jelentették ki egyértelműen.

A Fővárosi Vízművek az elmúlt napok sajtóhíreire reagálva hangsúlyozta, hogy a rendkívül alacsony vízszint miatt megközelíthetővé vált, vízbázis-védelmi övezeteket érintő Duna-mederbe tilos belépni és ott tartózkodni.

„A szabaddá vált mederszakaszok egy része Budapest és az agglomeráció több mint kétmillió lakosának ivóvízellátását biztosító parti szűrésű ivóvízbázisokhoz tartozik” – írták, hozzátéve, hogy ezek a területek sérülékenyek és a kritikus infrastruktúra kiemelten védendő részét képezik.

A szolgáltató ezért arra kéri a lakosságot, hogy a szabaddá vált folyómedret ne tekintsék szabadidős célpontnak.

„Közös felelősségünk megóvni azt a természeti kincset, amely nap mint nap több mint kétmillió ember, az ország csaknem negyedének biztonságos ivóvízellátását biztosítja.”

A Duna vízállása kedden történelmi mélypontra süllyedt Budapestnél, aminek következtében olyan mederrészek és parti sávok kerültek szárazra, amelyek egyébként víz alatt vannak. Ezek a területek fizikailag is elérhetővé tették a jogszabály által védett ivóvízbázisokat, ami miatt a szolgáltató azonnali figyelmeztetést adott ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk